Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-29 / 24. szám, kedd
Csak céltudatos munkával teljesíthetjük igényes feladatainkat írta: ŠTEFAN UHNÄK, a levicei (lévai) járási pártbizottság vezető titkára A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítéséből, az alapvető élelmiszerfogyasztás növekedési többletének saját termelésből való fedezésével, a mezőgazdasági dolgozók is jelentős részt vállaltak. E feladat sikeres teljesítése elsősorban az önellátó takarmány- termesztésben, az alapvető mezőgazdasági ágazatban, a növénytermesztésben elért eredményektől függ. A mi viszonyaink között ebben az irányban csak a termelés intenzitásának további fokozásával, az egész mezőgazdasági termelés tudományos-technikai fejlesztésével haladhatunk előre. A termőtalaj korlátozott terjedelme a ml járásunkban is a rendelkezésre állő terület és a természeti adottságok intenzív kihasználására összpontosítja a mezőgazdasági termelést irányító szervek és a mezőgazdasági termelők figyellmét, éspedig elsősorban a növénytermesztés célszerű körzetesítése, koncentrálása és szakosítása által. A gabonatermesztés területén alapjában véve két úton akarunk eleget tenni az önellátás követelményeinek. Az egyik út a termelés intenzitásának növelése, azoknak a tényezőknek további erősítése, amelyek már eddig is jól beváltak, s amelyek körültekintő kihasználása még további új ismeretekkel is gyarapíthatja a mezőgazdasági szakemberek hozzáértését. A másik út a gabonfélék vetés- területének további növeléséi, a hangsúlyt azonban az intenzitás növelésére helyezzük. . Jó eredmények a növénytermesztésben Az elmúlt évben a növény- termesztés legfőbb feladata az aratási munkák sikeres végrehajtása és az állami felvásárlás tervének túlszárnyalása volt. Egységes földművesszö- veltkezeteink a kedvezőtlen tavaszi éghajlati feltételek ellenére a gabonafélékből 44 241 hektár területen 42,61 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Ezzel kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy 13 efsz-ben 50 mázsán felül alakult az átlagos hozam, s a Málaši Efsz és a Tekovský Hrádok-i Efsz átlagos hektárhozama az őszi búzából a 60 mázsát is meghaladta. A hektárhozamok nagyságát elsősorban a fajtaösszetétel, a helyes agrotechnikai intézkedések érvényesítése, a tápanyagellátás és a növényvédelem kellő színvonala határozza melg. E feltételek biztosításával kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy bár az 1 hektár szántóterületre felhasznált műtrágyák mennyisége kedvezőnek mondható, nem alakultak még ki a megfelelő arányok a foszfor, a kálium és a nitrogén mennyisége között. Járásunk a mezőgazdasági földterület nagyságát tekintve Szlovákia legnagyobb járásai közé tartozik, emellett azonban még mindig nem rendelkezünk megfelelő gépi parkkal, s a gépek elosztásánál eddig valahogy a háttérbe szorultunk. Fő feladataink az állattenyésztésben Az állattenyésztés területén legfontosabb feladatunknak tartjuk a szarvasmarha-tenyésztés, különösen a tehenészet fejlesztését. Azok közé a járások közé tartozunk, ahol még nem kielégítő a szarvasmarha-állomány sűrűsége, ezért legsürgősebben ezt a hiányosságot akarjuk eltávolítani Járási pártkonferenciánk határozatot fogadott el az állat- tenyésztési termelés további fejlesztéséről, s a járási szervek szintjén egy jelentős politikai-szervezési dokumentumot dolgoztunk ki, mely szelrint 1975 végéig a tervezett tehén- állomány elérése mellett járásunkban el kel! érni a 3200 literes fejési átlagot. A tejtermelésben tapasztalható lemaradás okait a járási párttitkárság és a járási termelési igazgatóság részletesen elemezte és az egyes vállalatok hatékony intézkedéseket fogadtak el a tejtermeflés növelése érdekében. Át kell értékelni az etetők és fejők anyagi érdekeltségét és prémiumrendszerét, olyan érdekeltségi rendszert kell kidolgozni, amely jobban fogja ösztönözni az illetékes dolgozókat az állattenyésztés tervezett feladatainak túlszárnyalására. Járásunk az állattenyésztési termelés 1973-as tervét nem teljesítette. Ezt azonban nem lehet teljels mértékben a száj- és körömfájással kapcsolatban hozott intézkedéseknek tulajdonítani. Biztosak vagyunk benne, hogy az 1974-es évben elhárítjuk mindazokat az okokat és fogyatékosságokat, amelyek ezen u szakaszon még előfordulnak, s az állami tervben előirányzott feladatokat sikeresen teljesítjük. A termelőerők fejlődése, főleg a nagyüzemi technológia és technika érvényesítése megköveteli a növénytermesztés és az állattelnyésztés kifejező, céltudatos koncentrálását és szakosítását. A mezőgazdasági termelés koncentrálása és szakosítása a többi tényezővel együtt lehetővé teszi a termelés eddigi feiaprózottságának felszámolását a vállalatokban, s kialakítja a korszerű technika és a nagyüzemi technológiai folyamatok alkalmazásának feltételeit. Járásunk szövetkezeteinek nagysága eddig nem adott alkalmat a koncentráció és szakosítás előnyeinek teljes kihasználásához. Ezért a mező- gazdasági vállalatok részben egymás között, részben a felvásárló és az élellmiszeripari szervezetekkel már eddig is a szorosabb kölcsönös együttműködésben keresték a megoldást, s az adott keretek között is a termelés ésszerűsítésére törekedtek. A CSKP KB 1972. évi áprilisi plénumának a mezőgazdasági termelés koncentrálásáról és szakosításáról hozott határozata értelmében a mi járásunkban is lehetővé tesszük a kisebb szövetkezetek egyesülését. Az egyesült szövetkezetek eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyesülés helyes és gazdaságilag előnyös. Alapvető törekvéseink Ha sikeresen akarjuk teljesíteni a CSKP XIV. kongresszusának határozatát, számos részletfeladatot is meg kell oldanunk. Ezek közül a mi járásunkban a legfontosabbaknak tartjuk: 0 a termőterület maximális kihasználását szolgáló beruházások, a lecsapolás, a rekultiváció és főleg az öntözőrendszerek hatékony kihasználását; # olyan szervezeti feltételek megteremtését a mezőgazdasági termelésben, amelyek lehetővé teszik a tudományos és technikai kutatás legújabb ismereteinek állandó és teljes kihasználását; O a mezőgazdasági dolgozók élet- és kultürális színvonalának emelését. Járásunk mezőgazdaságának további fejlesztését elsősorban az ipari jellegű intenzifikációs tényezőkre építjük. A növény- termesztés gépesítésében fokozatosan a nagyobb teljesítményű, 140—200 lóerős traktorok alkalmazására térünk rá, s a további önjáró és füg- gelsztett gépek teljesítménye is növekedni fog. Az állattenyésztésben a baromfitenyésztés és a sertéshús- -termelés terén fokozatosan teljesen áttérünk a nagy kapacitású termelésre. A szarvasmarha-tenyésztés egyes szakaszain a tervezett rekonstrukciók mellett új, korszerű kapacitásokat is építünk. Szakosítás, kooperáció és Összpontosítás A mezőgazdasági termelést a járásunkban kizárólag kooperációs körzetek és közös szövetkezeti vállalatok formájában fogjuk irányítani. A növény- termesztés szakaszán 5 kooperációs körzetet létesítünk. Az egyes kooperációs körzetek egymás között is rátérnek a növénytermesztés szakosítására. A szarvasmarha-tenyésztést szakosított farmokon, magas színvonalú munkaszervezés mellett, s az egyes kooperációs körzeteken belül zárt állományforgóval fogjuk szervezni. Minden kooperációs körzetnek saját központi borjúneveldéje lesz, amely az egész kooperációs körzet borjúnevelési feladatait és szükségletelit ellátja. A sertéstenyésztésben az anyasertések koncentrációját 500—1000 darabra, a hízósertésekét 5000—10 000 darabra tervezzük. A mezőgazdasági termelés új szervezési formáinak kialakítása a mezőgazdasági termelés irányítási rendszerében is változásokat követel. A jövőben a szövetkezetek közös vállalatainak keretében számos egész járásra kiterjedő tevékenységet tervezünk. A párt vezető szerepe jegyében Mi sem természetesebb, hogy a CSKP XIV. kongresszusának és a CSKP KB áprilisi plénumának határozatait csak a párt vezető szerepének hatékony érvényesítésével tudjuk sikeresen teljesíteni. A falusi pártszervezetek és a mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek felépítését ezért összhangba hozzuk az új termelési szervezési formákkal, a közös szövetkezeti vállalatokkal, az egyelsült szövetkezetekkel és a kooperációs tanácsokkal. Az egyesült szövetkezetekben a pártszervezetek tevékenységét úgy akarjuk elrendezni, hogy a párt vezető szerepe hatékonyan érvényesülhessen az egyesült szövetkezet gazdasági vezetésével kapcsolatban, s emellfcltt a falu egyéb társadalmi élete sem maradjon figyelmen kívül. Az ötödik ötéves terv mezőgazdasági termelésre vonatkozó feladatai nem csekélyek sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés szempontjából. Igényesek, de teljesíthetők. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tartalékok feltárása nélkül, az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok gazdasági vezetőinek fokozottabb aktivitása és kezdeményezései, a dolgozók és a pártszervezetek aktív hozzájárulása nélkül nem tudnánk elérni a kitűzött célokat. Ezért teljes mértékben kihasználjuk az adott lehetőségeket, a párt értékelő taggyűléseit és az efsz-ek évzáró közgyűléseit, amelyeken megtárgyaljuk a kommunistákkal és a mező- gazdasági dolgozókkal az 1974-es állami terv feladatait, hogy azokat az év folyamán jól szervezett munkával, a termelés adott tényezőinek maximális kihasználásával, becsületesen teljesíthessük. Mérföldkövet jelentő zárszámadás A Maié šárovce-i (Kissárói) Efsz idei évzáró közgyűlése a levicei (lévai) járásban zárszámadás volt a javából, hiszen valóban lezárta a szövetkezet önálló fejlődésének 22 éves korszakát. Ez a csaknem 1000 hektár szántóterületen gazdálkodó és a haladás útjait kitartóan kereső szövetkezet ugyanis 1974. január elsejétől egyesült a szomszédos Túrái (Tőrei) Efsz-szel, az ország első egységes földművesszövetkezetével, s most már együtt, vállvetve, a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit az eddigieknél is jobban kihasználva fogják továbbfejleszteni a közös szövetkezet termelési és gazdasági eredményeit. A szövetkezet elmúlt évi termelési eredményeit és gazdálkodását Kajtár Ernő mérnök, a szövetkezet tapasztalt és agilis elnöke értékelte. Beszámolójából megtudtuk, hogy a Maié Šárovce-i Efsz az elmúlt év viszontagságos éghajlati feltételei között meglehetősen váltakozó szerencsével gazdálkodott. Jelentős eredmény, és emellett szerencse is például, hogy a búza 325 ha területről a tervezett 44 mázsa helyett 52,05 mázsát adott egy hektárról, s így 140 vagon helyett 164,17 mázsa búzát sikerült betakarítani. A 140 hektáron termesztett árpa átlagos hektárhozama 41,10 mázsa volt, jelentősen megközelítette tehát a tervn7,~++ rn^Tcöt íh tpháf szövetkezet tagjai az idén is meggyőződhettek. A BC 66-25- ös jugoszláv hibrid ugyanis 43 hektáron az idei kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére is 63 mézsás hozamot adott egy hektárról. A szövetkezet egyik nagy jövő előtt álló ágazata a kertészet, amely télen-nyáron, egész évben hasznos munkaalkalmat ad a szövetkezet asszonyainak és leányainak. Ugyanis két hektáron fóliás hajtatással foglalkoznak, ebből 63 ár területen talajfűtéssel és felső fűtéssel ellátott fóliasátrakban készítik elő a palántákat. Bár az elmúlt év szinte mindenhol kedvezőtlen volt a zöldségtermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemek számára, a kertészet teljesítette a tervezett pénzügyi tervet, jóval másfél millió koronán felüli bevételhez juttatta a szövetkezetei. A gazdasági eredmény sokkal jobb is lehetett volna, ha nem köszöntött volna be oly korán az őszi fagy, hiszen paprikából még egy kiadós termés leszedése volt hátra, ami a becslések szerint csaknem négyszáz- ezer koronával rövidítette meg a kertészet és az egész szövetkezet elmúlt évi mérlegét. Az állattenyésztés eredményeit tartalmazó kimutatásokat szemlélve úgy tűnik, hogy ezen a területen az elmúlt évben a szövetkezetben elsősorban alapozó munka folyt. A szarvasmarha-állomon'’ "’T-ó-íc H7, ei« Szövetkezeti elnökök három nemzedéke találkozón a Maié Sá- rovee i Efsz évzáró közgyűlésén. Kázmér Antal mérnök, a Zelov- eei (Zsélyl) Efsz fiatal elnöke szívből örült, hogy megismerkedhetett itt az ország első szövetkezetének alapítójával, a töret Für ind a Rudolffal. Á „középső nemzedéket* Kajtár Ernő mérnök, a Maié Sárovce-i Efsz elnöke képviseli. (Tóthpál Gyula felvétele} szintén nem keletkezett jelen tősebb kiesés. Kevésbé mondható sikeresnek a cukorrépa és a kukorica elmúlt évi termesztése, az előbbi ugyanis 311 mázsát, az utóbbi pedig 48,12 mázsát adott egy hektárról. Tagadhatatlan, hogy ez elsősorban a múlt évi kedvezőtlen időjárás rovására írható, de amint a beszámolóból és a hozzászólásokból is kitűnt, e két növény elmúlt évi termesztésében egyéb műszaki és szervezési problémák is előfordultak. Ez tulajdonképpen abból adódik, hogy a szövetkezet az adott feltételek között is komplex gépesítésre törekszik, a vetési terület azonban kevésnek bizonyul (cukorrépa 76 ha, kukorica 145 ha) például a gépi betakarítás kellő technikai és szervezési feltételeinek biztosításához. Ezen a helyzeten a két szomszédos szövetkezet egyesülése sokat fog segíteni, hiszen a kissárói traktorosok már az elmúlt évben is segítséget nyújtottak a tőreieknek a cukorrépa betakarításához. A technikai feltételek hiánya különösen a kukorica betakarításánál mutatkozott meg, ahol a betakarítási munkák jelentősen elhúzódtak, és az esőverte, töredező növényzetben már nem lehetett jó minőségű munkát végezni. A kukoricatermesztésben egyébként a vetőmag hiányos választéka Is jelentős kiesést okozott, a szövetkezet ugyanis nem kapta meg a helyi feltételek között bevált és kért fajtákat, azt vetettek, amit éppen kaptak, s ez a hozamokban Is megmutatkozott. Arról, hogy mennyire függ a hektárhozam a termesztett fajtától, illetve hibridtől, a múlt évben 10,3 százalékkal, a tehénállomány pedig 7,4 százalékkal gyarapodott. Az egy tehéntől kifejt tej évi mennyisége azonban csökkent, és így az 1 ha mezőgazdasági területre számított tejhozamban csak 6,2 százalékos növekedést értek el. Az elmúlt év a takarmánytermesztésnek sem kedvezett, bizonyára ezzel magyarázható, hogy a megelőző évhez viszonyítva az állattenyésztés, különösen a sertéstenyésztés termelékenységében nem volt jelentősebb előrehaladás. A borjú- és a malacelválasztásban tapasztalható visszaesést azonban már nem lehet a rossz takarmányterméssel indokolni. Talán inkább itt is arról van szó, hogy a szövetkezet kinőtte kereteit, s a termelés intenzitásának további fokozásához már új feltételekre, elsősorban célravezető szakosításra van szükség, amelyhez már a két szövetkezet egyesülése is jelentős mértékben hozzájárulhat. A Malé Šárovce-i és a Túrái Efsz tagjai tehát jól döntöttek, hogy közös útra lépnek. Bizonyára nem volt könnyű ez a lépés, bár a két szövetkezet a múltban is gyakran nyújtott egymásnak testvéri segítséget, különösen a szövetkezeti gazdálkodás első éveiben, amikor a három évvel idősebb tőrei szövetkezet már vetőmaggal, s ha kellett, kenyérgabonával is segítette -» fiatalabb szomszédot. Nem férhet hozzá kétség, hogy e két igyekvő szövetkezet közös munkája már ebben az évben újabb termelési és gazdasági fellendülést fog eredményezni. MAKRAI MIKLÓS
