Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-29 / 24. szám, kedd

A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése AZ SZSZK NÉPGAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSÉRŐL ÉS AZ 1973. ÉVI ÁLLAMI TERV TEUESÍTÉSÉRŐL Az 1973, évi állami végrehajtási terv a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa irányelveivel, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB plenáris üléseinek határozataival összhang­ban a fő súlyt a lakosság életszínvonalának to­vábbi emelésére helyezte a népgazdaság dinami­kus és hatékony fejlesztése útján. Az SZSZK népgazdaságának fejlesztésében el­ért előzetes eredmények alapján az állami terv igényes feladatait egészben véve teljesítettük, és számos szakaszon a tervben előirányzottaknál jobb eredményeket értünk el. Ehhez hozzájá­rult egyrészt az irányítás valamennyi fokán a tervező munka színvonalának emelése, másrészt a dolgozók kezdeményezésének, elsősorban a szocialista munkaversenynek és a kötelezettség­vállalási mozgalomnak további fejlődése. A társadalmi termékek kialakításának fel­adatait több mint 1,5 milliárd koronával túl szárnyaltuk. A társadalmi termékek térfogatá­nak és struktúrájának fejlesztésében elért ked­vező eredmények megnyilvánultak a tervfelada­tok teljesítésében és a nemzeti jövedelem ala­kulásában is. Az ipar 1973-ban az ötödik ötéves terv kez­dete óta a termelés legnagyobb arányú növe­kedését érte el. A mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárás elle­nére megtartotta a mezőgazdasági termelés fej­lődésének magas fokú dinamikáját. Az 1973. évi tervfeiadatokat az építőipar, az erdő- és vízgazdálkodás és niás ágazatok is teljesítették. A múlt évi fejlődés pozitív vonása volt, hogy az. anyagi források kialakításának magas fokú növekedését elsősorban a munka termelékeny­ségének növelésével értük el, és hogy a CSKP KB, valamint az SZLKP KB 1972. évi februári plénumai után tovább folytatódott a termelési folyamat gazdaságossá tételének az irányzata. Az anyagi források kialakításának növekedése megteremtette a lakosság életszínvonala terv­szerű emelésének feltételeit is. A lakosság pénz­jövedelme 1972-höz viszonyítva csaknem 7 szá­zalékkal emelkedett, ami meghaladja az ötödik ötéves terv előirányzatát. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem kis­kereskedelmi forgalma 1972-höz viszonyítva 7,2 százalékkal növekedett. Több mint 40 000 lakást adtak át rendelteté­sének, tehát kétezer lakással többet a tervezett­nél. Az iskolaügy, a kultúra, az egészségügy, va­lamint a dolgozókról való gondoskodást szol­gáló más ágazatok és szakaszok fejlődését új létesítmények felépítése és a szolgáltatások mi­nőségének megjavítása biztosította. I. Az anyagi források alakulása Az anyagi források kialakítá­sának az állami végrehajtási tervben meghatározott felada­tait teljesítettük mind a növe­kedés dinamikájának meggyor­sítása, mind pedig a termelés hatékonyságának és gazdasá­gosságának növelése tekinteté­ben. A Szlovák Szocialista Köztár­saság területén levő iparválla­latok és üzemek termelésüket az előző évhez viszonyítva 9 százalékkal, ebből a központi­lag tervezett iparvállalatok 8,7 százalékkal növelték. A fejtési és széndúsító ipar tervezett feladatait 105,8 száza­lékra teljesítette. A hő- és vil­lanyáram termelő ipar a brut­tó termelés tervfeladatait nem teljesítette. A villanyáramter­melés tervének nem teljesítését az alacsony vízállás okozta. A kohóipari vállalatok túlszár­nyalták tervfeladataikat és a növekedés évi dinamikáját. A gép- és fémfeldolgozó ipar az állami árutermelésben 0,2 szá­zalékkal lemaradt a tervfela­datok teljesítésében. A lemara­dás oka mindenekelőtt a késői szállításokban és a termelési Struktúra megváltoztatásával összefüggő problémákban rej­lik. A vegyipar, amelynek hánya­da az SZSZK ipari termelésében már több mint 18 százalékot tesz ki, termelési tervét telje­sítette, és a múlt évhez viszo­nyítva 11,9 százalékkal többet termelt. A közszükségleti ipar­ban a termelés 1,1 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél és 2,6 százalékkal haladta meg az előző évi termelést. Az építő­anyagipari termelésben, bár az előző évhez viszonyítva 5,4 szá­zalékos növekedést értek el, fo­kozott erőfeszítéssel sem sike­rült teljesíteni az 1973-ra ter­vezett termelési feladatokat. Az élelmiszeripar, amelynek há­nyada az SZSZK ipari termelé­sében 19,5 százalék, jó ered­ményeket ért el, és egyes nyers­anyagszállítási problémák elle­nére is teljesítette az évi terv­feladatokat. Az értékesítési tervfeladato­kat túlszárnyalták. A leggyor­sabb ütemben a kivitelre irá­nyuló szállítások növekedtek. A mezőgazdaság 1973-ban is folytatta a CSKP XIV. kongresz- szusa és az SZLKP kongresszu­sa által kitűzött fő feladat, a fő élelmiszerek megnövekedett fogyasztásának saját termelés­ből való fedezését. A mezőgaz­dasági bruttó termelés az elő­ző évhez viszonyítva 6 száza­lékkal növekedett, ami megha­ladja az ötéves tervben egy év­re előirányzott átlagot. A leggyorsabb növekedést a növénytermesztésben érték el, elsősorban a magas gabonahek- tárhozamok következtében. A búza átlagos hektárhozama 39,4 mázsa, a rozsé 26 mázsa, az árpáé 32,4 mázsa volt. Egyes hüvelyesek és a takarmányfé­lék termése a hosszan tartó szárazság következtében nem érte el az előző évi színvonalat. A tervfeladatok mögött rész­ben lemaradt az állattenyészté­si termelés növekedése, még­pedig a járvány- és a járvány­ellenes intézkedések következ­tében, főként a sertéstenyész­tés terén. Az erdőgazdaságban a tervfe­ladatokat a fakitermelés terén 100,2 százalékra teljesítették. Jó eredményeket érlek el az er­dősítési munkákban is, 17,9 ezer hektárt fásítottak be. A vízgazdálkodás 1973-ban 320 millió köbméter vizet szál­lított, vagyis 14 százalékkal többet, mint az előző évben. Az SZSZK építőipari szerve­zetei teljesítették évi fő fela­dataikat és gyorsabb növeke­dést biztosítottak az állami végrehajtási tervben előirány­zottnál. A saját munkaerőkkel végzett építési munkák értéke elérte a 20,9 milliárd koronát, ami 1,9 százalékkal haladja meg a tervet és 6,6 százalékkal az előző évi teljesítményt. A közúti teherszállítás 200,9 millió tonna árut szállított, vagyis 3,3 százalékkal többet, mint az előző évben. A vasúti szállítás 99,8 száza­lékra teljesítette a szállítási tervet. A személyszállítás álta­lában sikeresen eleget tett fe­ladatainak. A ČSAD 702 millió személyt szállított, vagyis 7,2 millióval többet a tervezettnél. A városi közjárművek 346 mil­lió személyt szállítottak, s ez­által 98,8 százalékra teljesítet­ték a tervet. II. A hatékonyság növekedésének egyes tényezői Az SZSZK szocialista gazda­sági szektorában (az efsz-eken és az állami tervbe nem foglalt szervezeteken kívül) a dolgo­zók száma a tervnek megfele­lően emelkedett. A foglalkozta­tottság (az anyasági szabadsá­gon levő nőkön és a rövidített munkaidőben dolgozókon kívül) 1972-höz viszonyítva 38 000 sze­méllyel növekedett. A népesedést támogató intéz­kedések hatására megnöveke­dett az anyasági szabadságon levő nők száma. A szocialis­ta szektorban (az efsz-eken kí­vül) 12 ezerrel több nő volt anyasági szabadságon, mint 1972-ben. A népgazdaság különböző szektoraiban dolgozók száma 1973 végén 2 095 000 személyt tett ki. A dolgozó nők hányada elérte a 45,2 százalékot. A dolgozók számának legna­gyobb aránygyarapodását az ipar érte el, ahol a dolgozók száma 15 000 személlyel, vagy­is 2,6 százalékkal növekedett. Az építőipari vállalatokban át­lag 180 000-ren dolgoztak, vagy­is 2,4 százalékkal többen, mint az előző évben. Jelentős növekedés követke­zett be az egészségügyben, a kiskereskedelemben és az épí­tőiparban. Az állami gazdasá­gokban, az erdőgazdaságokban és a vasúti közlekedésben a foglalkoztatottság az előző év­hez viszonyítva enyhén csök­kent. Az ipar a munkatermelé­kenység tervét 100,3 százalékra, az építőipar 100,8 százalékra teljesítette. A betegség és baleset okozta munkaképtelenség 3,824 száza­lékot tett ki és kisebb volt az előző évinél. A munkahelyeken naponta betegség és baleset kö­vetkeztében 69 600 személy hi­ányzott, vagyis 1300-zal keve­sebb, mint 1972-ben. A munka- képtelenség ideje esetenként 19,6 napról 18,2 napra csök­kent. A felhasználható munkaidő- alapot az iparban 92,6 százalék­ban használták ki, tehát kö­rülbelül ugyanolyan mértékben, mint az előző évben. Az újratervezési folyamat ne­gatív jelensége volt az állóala­pok alacsony fokú kihasználá­sa. Ugyanakkor erőteljes javu­lás következett be az előző év­hez viszonyítva a termelési fo­lyamat gazdaságossá tételében. A teljesítmény egy koronájára eső összköltség nemcsak az előző évinél volt kisebb, hanem az 1973. évi előirányzatnál is. A múlt évhez viszonyítva a készletek fejlődése a teljesít­ményekhez viszonyítva kedve­zőbb volt. A tervezett készlete­ket azonban csaknem valameny- nyi termelési szakágazat túl­szárnyalta. Az SZSZK népgazdaságának dinamikus gazdasági fejlődésé­re pozitív hatást gyakorol a tudományos-kutató alap fejlő­dése. 1973-ban 172 kutatási fe­ladat megoldásán munkálkod­tak. III. Beruházások A népgazdaság fejlesztésére több mint 36 milliárd korona beruházási munkát és szállítást fordítottak. Az építkezési beru­házás térfogata 1972-höz viszo­nyítva 4,9 százalékkal növeke­dett. Bár a tervfeladatokat mennyiségileg általában teljesí­tették, a teljesítés nem volt egyenletes az egyes munkák és szállítások, valamint a szakága­zatok struktúrája tekintetében. A szállító építővállalatok tel­jesítették tervfeladataikat az építkezési beruházásban, de a kötelező feladatokra nem össz­pontosítottak elegendő termelé­si kapacitást. Az építőmunkák késedelmes befejezése, a tech­nológiai gépek késedelmes szállítása és felszerelése kedve­zőtlenül befolyásolta a termelő­helyek üzembe helyezésének idejét. Az iskolaügy terén több mint 700 tantermet adtak át rendel­tetésének a kilencéves alapis­kolákban és 78 tantermet az óvodákban. Megnövekedett a közép- és a szakiskolák száma. Az egészségügyi létesítmé­nyekben építés útján több műit 600 bölcsődei férőhelyet és 305 kórházi ágyat nyertek. A népgazdaság beruházási fejlesztésének ezen eredményei ellenére sem sikerült még el­érni az állami terv céljait és csökkenteni a befejezetlen épít­kezések számát. Az építkezések befejezésének és az állóalapok üzembe helyezésének tervét 80 százalékra teljesítettéit. IV. Életszínvonal A gazdaság dinamikus fejlő­dése megteremtette a feltétele­ket a lakosság növekvő szük­ségletei kielégítésére és így biztosította az életszínvonal tervszerű emelkedését. A lakosság pénzjövedelme a tervvel összhangban csaknem 7 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) dolgozók átlagos havi nominál­bére az előző évhez viszonyítva 73 koronával, vagyis 3,5 száza­lékkal növekedett és elérte a 2138 koronát. Az egyéb pénzjövedelmekben megnyilvánult az új házasok­nak nyújtott előnyös kölcsön hatása. A lakosság pénzkiadá­sa mindenekelőtt az állami és a szövetkezeti kiskereskede­lemben eszközölt áruvásárlás­ban realizálódott, s általában elérte a tervben előirányzott feladatokat. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forgalma elérte az 54,5 milli­árd koronát, vagyis 7,2 száza­lékkal többet tett ki, mint 1972-ben. Megjavult a fogyasztói keres­let kielégítése, bár a válasz­ték összetétele nem mindig fe­lelt meg a lakosság szükségle­teinek. Az élelmiszereladás ter­vét túlszárnyalták, de nem tel­jesítették a tervet az ipari áru­cikkek terén, ahol továbbra is hiány mutatkozott egyes ter­mékekben. A belföldi piacra történő áru- szállítás 1972-höz viszonyítva 6 százalékkal növekedett. Újfaj­ta élelmiszeripari és iparcikkek szállítása következtében rész­ben megjavult a kínálat össze­tétele. A belkereskedelmi készletek az év végén mintegy 13 milli­árd koronát tettek ki és az elő­ző évhez viszonyítva 4 száza­lékkal növekedtek. A kiskereskedelmi árszint 1973-ban az előző évvel szem­ben csak csekély mértékben (0,4 százalékkal) emelkedett. Csekély mértékben emelked­tek a kiskereskedelmi árak a közétkeztetésben, mégpedig 1,5 százalékkal, a szolgáltatások te­rén pedig 0,6 százalékkal. Ez­zel szemben 1973. 4. 1-től csök­kentek a textiláruk, a háztar­tási berendezések kiskereske­delmi árai, 1973. 10. 15-től pe­dig a személygépkocsik egyes típusainak az árai. A létfenntartási költségek 1972-höz viszonyítva a munkás­alkalmazotti háztartásokban 0,2 százalékkal, a szövetkezeti pa­rasztoknál 0,3 százalékkal és a nyugdíjasoknál 0,4 százalékkal emelkedtek. A létfenntartási költségek nö­vekedésére főként az élelmi­szerek csoportjába tartozó árak 0,2—0,3 százalékos, az italok és a dohányáruk 0,7—1,0 százalé­kos emelkedése gyakorolt ha­tást. Az ipari árucikkekre for­dított kiadások a munkás-al­kalmazotti háztartásokban és a szövetkezeti parasztok háztar­tásaiban enyhén csökkentek. A szolgáltatásokra fordított kiadá­sok 0,5—0,8 százalék között mozogtak. A lakásépítés terén 40 625 la­kást adtak át rendeltetésének, vagyis 579 lakással többet, mint az előző évben. A lakásépítés évi tervét valamennyi kerület­ben teljesítették és 2275 lakást adtak át terven felül. A lakások számából a közü­leti építkezés keretében 8827 lakást, a szövetkezeti építkezés keretében 9344 lakást, a vál­lalati építkezés keretében 8941 lakást és az egyéni építkezés keretében 13 513 lakást adtak át. Az előző évhez viszonyítva elsősorban a vállalati építkezés keretében növekedett meg az átadott lakások száma. A szö­vetkezeti építkezés lemaradt a terv mögött. Kedvező volt az új lakások építésének a megkezdése is. 42 231 lakás építését kezdték meg, vagyis 1067-tel többet, mint 1972-ben, és 3231-gyel töta bet az előirányzottnál. A szociális biztosítás megjaví­tására történt jelentős intézke­dések a CSKP XIV. kongresszu­sát követően lehetővé tették, hogy a múlt évben a nyugdí­jakra 6 százalékkal többet, vagyis 425 millió koronával töb­bet fizettek ki, mint 1972-ben. A legnagyobb mértékben, még­pedig 8,5 százalékkal az öreg­ségi nyugdíjakra fordított kia­dások emelkedtek. Az iskolaügy terén minőségi változásokra került sor a ne­velési-oktatási folyamat megja­vítása érdekében. Az óvodákban elhelyezett gyermekek száma 133 277-re nö­vekedett. Ebben a tanévben 716 874 tanuló látogatja a ki­lencéves alapiskolákat. A gim­náziumok nappali tagozatán 50 061 diák tanul, 720-szal több, mint az előző tanévben. A szak- középiskolák és szakiskolák nappali tagozatán 78 872, esti tagozatán pedig 25 425 diák ta­nul. A Szlovák Szocialista Köztár­saság 13 főiskolájának nappali tagozatain ebben a tanévhen 44 656 hallgató tanul, és 16 891 a távhallgatók száma. Az egészségügyi létesítmé­nyek hálózatában a kórházi ágyak száma 1,7 százalékkal növekedett. Az SZSZK-ban 416 lakosra jut egy orvos, vagyis 21-gyel kevesebb, mint 1972­ben. A 452 bölcsődében 19 369 fé­rőhely volt, vagyis 873-mal több, mint az előző évben. A gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítség kö­vetkeztében ebben az évben is kedvező volt a népesedés fejlő­dése. 94 000 gyermek született, vagyis 7,1 százalékkal több, mint 1972-ben. Csökkent a cse­csemő- és újszülött-halandóság. A házasságkötések száma 3,8 ezerrel növekedett. A lakosság természetes sza­porulata 1973-ban az előző év­hez viszonyítva 4,6 ezer sze­méllyel növekedett és elérte az 51 ezret. Az SZSZK-nak 1973 végén 4 672 000 lakosa volt, eb­ből 2 370 000 nő. Az SZSZK la­kosságának hányada a CSSZSZK lakosságának számában 31,Ö százalékot tett ki. A svinnái Nilraiex termelőszövetkezet (trenüini járás) az elmúlt évben több mint 70 000 méter kelim- és bolyhosszőnyeget gyár­tott. E keresett áruk gyártási tervét több mint 900 000 koronával túlteljesítették. Felvételünk a szövőteremben készült. (Foto: I. Dubovský1 — ČSTKJ

Next

/
Thumbnails
Contents