Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-29 / 24. szám, kedd
A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése AZ SZSZK NÉPGAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSÉRŐL ÉS AZ 1973. ÉVI ÁLLAMI TERV TEUESÍTÉSÉRŐL Az 1973, évi állami végrehajtási terv a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa irányelveivel, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB plenáris üléseinek határozataival összhangban a fő súlyt a lakosság életszínvonalának további emelésére helyezte a népgazdaság dinamikus és hatékony fejlesztése útján. Az SZSZK népgazdaságának fejlesztésében elért előzetes eredmények alapján az állami terv igényes feladatait egészben véve teljesítettük, és számos szakaszon a tervben előirányzottaknál jobb eredményeket értünk el. Ehhez hozzájárult egyrészt az irányítás valamennyi fokán a tervező munka színvonalának emelése, másrészt a dolgozók kezdeményezésének, elsősorban a szocialista munkaversenynek és a kötelezettségvállalási mozgalomnak további fejlődése. A társadalmi termékek kialakításának feladatait több mint 1,5 milliárd koronával túl szárnyaltuk. A társadalmi termékek térfogatának és struktúrájának fejlesztésében elért kedvező eredmények megnyilvánultak a tervfeladatok teljesítésében és a nemzeti jövedelem alakulásában is. Az ipar 1973-ban az ötödik ötéves terv kezdete óta a termelés legnagyobb arányú növekedését érte el. A mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére megtartotta a mezőgazdasági termelés fejlődésének magas fokú dinamikáját. Az 1973. évi tervfeiadatokat az építőipar, az erdő- és vízgazdálkodás és niás ágazatok is teljesítették. A múlt évi fejlődés pozitív vonása volt, hogy az. anyagi források kialakításának magas fokú növekedését elsősorban a munka termelékenységének növelésével értük el, és hogy a CSKP KB, valamint az SZLKP KB 1972. évi februári plénumai után tovább folytatódott a termelési folyamat gazdaságossá tételének az irányzata. Az anyagi források kialakításának növekedése megteremtette a lakosság életszínvonala tervszerű emelésének feltételeit is. A lakosság pénzjövedelme 1972-höz viszonyítva csaknem 7 százalékkal emelkedett, ami meghaladja az ötödik ötéves terv előirányzatát. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forgalma 1972-höz viszonyítva 7,2 százalékkal növekedett. Több mint 40 000 lakást adtak át rendeltetésének, tehát kétezer lakással többet a tervezettnél. Az iskolaügy, a kultúra, az egészségügy, valamint a dolgozókról való gondoskodást szolgáló más ágazatok és szakaszok fejlődését új létesítmények felépítése és a szolgáltatások minőségének megjavítása biztosította. I. Az anyagi források alakulása Az anyagi források kialakításának az állami végrehajtási tervben meghatározott feladatait teljesítettük mind a növekedés dinamikájának meggyorsítása, mind pedig a termelés hatékonyságának és gazdaságosságának növelése tekintetében. A Szlovák Szocialista Köztársaság területén levő iparvállalatok és üzemek termelésüket az előző évhez viszonyítva 9 százalékkal, ebből a központilag tervezett iparvállalatok 8,7 százalékkal növelték. A fejtési és széndúsító ipar tervezett feladatait 105,8 százalékra teljesítette. A hő- és villanyáram termelő ipar a bruttó termelés tervfeladatait nem teljesítette. A villanyáramtermelés tervének nem teljesítését az alacsony vízállás okozta. A kohóipari vállalatok túlszárnyalták tervfeladataikat és a növekedés évi dinamikáját. A gép- és fémfeldolgozó ipar az állami árutermelésben 0,2 százalékkal lemaradt a tervfeladatok teljesítésében. A lemaradás oka mindenekelőtt a késői szállításokban és a termelési Struktúra megváltoztatásával összefüggő problémákban rejlik. A vegyipar, amelynek hányada az SZSZK ipari termelésében már több mint 18 százalékot tesz ki, termelési tervét teljesítette, és a múlt évhez viszonyítva 11,9 százalékkal többet termelt. A közszükségleti iparban a termelés 1,1 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél és 2,6 százalékkal haladta meg az előző évi termelést. Az építőanyagipari termelésben, bár az előző évhez viszonyítva 5,4 százalékos növekedést értek el, fokozott erőfeszítéssel sem sikerült teljesíteni az 1973-ra tervezett termelési feladatokat. Az élelmiszeripar, amelynek hányada az SZSZK ipari termelésében 19,5 százalék, jó eredményeket ért el, és egyes nyersanyagszállítási problémák ellenére is teljesítette az évi tervfeladatokat. Az értékesítési tervfeladatokat túlszárnyalták. A leggyorsabb ütemben a kivitelre irányuló szállítások növekedtek. A mezőgazdaság 1973-ban is folytatta a CSKP XIV. kongresz- szusa és az SZLKP kongresszusa által kitűzött fő feladat, a fő élelmiszerek megnövekedett fogyasztásának saját termelésből való fedezését. A mezőgazdasági bruttó termelés az előző évhez viszonyítva 6 százalékkal növekedett, ami meghaladja az ötéves tervben egy évre előirányzott átlagot. A leggyorsabb növekedést a növénytermesztésben érték el, elsősorban a magas gabonahek- tárhozamok következtében. A búza átlagos hektárhozama 39,4 mázsa, a rozsé 26 mázsa, az árpáé 32,4 mázsa volt. Egyes hüvelyesek és a takarmányfélék termése a hosszan tartó szárazság következtében nem érte el az előző évi színvonalat. A tervfeladatok mögött részben lemaradt az állattenyésztési termelés növekedése, mégpedig a járvány- és a járványellenes intézkedések következtében, főként a sertéstenyésztés terén. Az erdőgazdaságban a tervfeladatokat a fakitermelés terén 100,2 százalékra teljesítették. Jó eredményeket érlek el az erdősítési munkákban is, 17,9 ezer hektárt fásítottak be. A vízgazdálkodás 1973-ban 320 millió köbméter vizet szállított, vagyis 14 százalékkal többet, mint az előző évben. Az SZSZK építőipari szervezetei teljesítették évi fő feladataikat és gyorsabb növekedést biztosítottak az állami végrehajtási tervben előirányzottnál. A saját munkaerőkkel végzett építési munkák értéke elérte a 20,9 milliárd koronát, ami 1,9 százalékkal haladja meg a tervet és 6,6 százalékkal az előző évi teljesítményt. A közúti teherszállítás 200,9 millió tonna árut szállított, vagyis 3,3 százalékkal többet, mint az előző évben. A vasúti szállítás 99,8 százalékra teljesítette a szállítási tervet. A személyszállítás általában sikeresen eleget tett feladatainak. A ČSAD 702 millió személyt szállított, vagyis 7,2 millióval többet a tervezettnél. A városi közjárművek 346 millió személyt szállítottak, s ezáltal 98,8 százalékra teljesítették a tervet. II. A hatékonyság növekedésének egyes tényezői Az SZSZK szocialista gazdasági szektorában (az efsz-eken és az állami tervbe nem foglalt szervezeteken kívül) a dolgozók száma a tervnek megfelelően emelkedett. A foglalkoztatottság (az anyasági szabadságon levő nőkön és a rövidített munkaidőben dolgozókon kívül) 1972-höz viszonyítva 38 000 személlyel növekedett. A népesedést támogató intézkedések hatására megnövekedett az anyasági szabadságon levő nők száma. A szocialista szektorban (az efsz-eken kívül) 12 ezerrel több nő volt anyasági szabadságon, mint 1972-ben. A népgazdaság különböző szektoraiban dolgozók száma 1973 végén 2 095 000 személyt tett ki. A dolgozó nők hányada elérte a 45,2 százalékot. A dolgozók számának legnagyobb aránygyarapodását az ipar érte el, ahol a dolgozók száma 15 000 személlyel, vagyis 2,6 százalékkal növekedett. Az építőipari vállalatokban átlag 180 000-ren dolgoztak, vagyis 2,4 százalékkal többen, mint az előző évben. Jelentős növekedés következett be az egészségügyben, a kiskereskedelemben és az építőiparban. Az állami gazdaságokban, az erdőgazdaságokban és a vasúti közlekedésben a foglalkoztatottság az előző évhez viszonyítva enyhén csökkent. Az ipar a munkatermelékenység tervét 100,3 százalékra, az építőipar 100,8 százalékra teljesítette. A betegség és baleset okozta munkaképtelenség 3,824 százalékot tett ki és kisebb volt az előző évinél. A munkahelyeken naponta betegség és baleset következtében 69 600 személy hiányzott, vagyis 1300-zal kevesebb, mint 1972-ben. A munka- képtelenség ideje esetenként 19,6 napról 18,2 napra csökkent. A felhasználható munkaidő- alapot az iparban 92,6 százalékban használták ki, tehát körülbelül ugyanolyan mértékben, mint az előző évben. Az újratervezési folyamat negatív jelensége volt az állóalapok alacsony fokú kihasználása. Ugyanakkor erőteljes javulás következett be az előző évhez viszonyítva a termelési folyamat gazdaságossá tételében. A teljesítmény egy koronájára eső összköltség nemcsak az előző évinél volt kisebb, hanem az 1973. évi előirányzatnál is. A múlt évhez viszonyítva a készletek fejlődése a teljesítményekhez viszonyítva kedvezőbb volt. A tervezett készleteket azonban csaknem valameny- nyi termelési szakágazat túlszárnyalta. Az SZSZK népgazdaságának dinamikus gazdasági fejlődésére pozitív hatást gyakorol a tudományos-kutató alap fejlődése. 1973-ban 172 kutatási feladat megoldásán munkálkodtak. III. Beruházások A népgazdaság fejlesztésére több mint 36 milliárd korona beruházási munkát és szállítást fordítottak. Az építkezési beruházás térfogata 1972-höz viszonyítva 4,9 százalékkal növekedett. Bár a tervfeladatokat mennyiségileg általában teljesítették, a teljesítés nem volt egyenletes az egyes munkák és szállítások, valamint a szakágazatok struktúrája tekintetében. A szállító építővállalatok teljesítették tervfeladataikat az építkezési beruházásban, de a kötelező feladatokra nem összpontosítottak elegendő termelési kapacitást. Az építőmunkák késedelmes befejezése, a technológiai gépek késedelmes szállítása és felszerelése kedvezőtlenül befolyásolta a termelőhelyek üzembe helyezésének idejét. Az iskolaügy terén több mint 700 tantermet adtak át rendeltetésének a kilencéves alapiskolákban és 78 tantermet az óvodákban. Megnövekedett a közép- és a szakiskolák száma. Az egészségügyi létesítményekben építés útján több műit 600 bölcsődei férőhelyet és 305 kórházi ágyat nyertek. A népgazdaság beruházási fejlesztésének ezen eredményei ellenére sem sikerült még elérni az állami terv céljait és csökkenteni a befejezetlen építkezések számát. Az építkezések befejezésének és az állóalapok üzembe helyezésének tervét 80 százalékra teljesítettéit. IV. Életszínvonal A gazdaság dinamikus fejlődése megteremtette a feltételeket a lakosság növekvő szükségletei kielégítésére és így biztosította az életszínvonal tervszerű emelkedését. A lakosság pénzjövedelme a tervvel összhangban csaknem 7 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) dolgozók átlagos havi nominálbére az előző évhez viszonyítva 73 koronával, vagyis 3,5 százalékkal növekedett és elérte a 2138 koronát. Az egyéb pénzjövedelmekben megnyilvánult az új házasoknak nyújtott előnyös kölcsön hatása. A lakosság pénzkiadása mindenekelőtt az állami és a szövetkezeti kiskereskedelemben eszközölt áruvásárlásban realizálódott, s általában elérte a tervben előirányzott feladatokat. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forgalma elérte az 54,5 milliárd koronát, vagyis 7,2 százalékkal többet tett ki, mint 1972-ben. Megjavult a fogyasztói kereslet kielégítése, bár a választék összetétele nem mindig felelt meg a lakosság szükségleteinek. Az élelmiszereladás tervét túlszárnyalták, de nem teljesítették a tervet az ipari árucikkek terén, ahol továbbra is hiány mutatkozott egyes termékekben. A belföldi piacra történő áru- szállítás 1972-höz viszonyítva 6 százalékkal növekedett. Újfajta élelmiszeripari és iparcikkek szállítása következtében részben megjavult a kínálat összetétele. A belkereskedelmi készletek az év végén mintegy 13 milliárd koronát tettek ki és az előző évhez viszonyítva 4 százalékkal növekedtek. A kiskereskedelmi árszint 1973-ban az előző évvel szemben csak csekély mértékben (0,4 százalékkal) emelkedett. Csekély mértékben emelkedtek a kiskereskedelmi árak a közétkeztetésben, mégpedig 1,5 százalékkal, a szolgáltatások terén pedig 0,6 százalékkal. Ezzel szemben 1973. 4. 1-től csökkentek a textiláruk, a háztartási berendezések kiskereskedelmi árai, 1973. 10. 15-től pedig a személygépkocsik egyes típusainak az árai. A létfenntartási költségek 1972-höz viszonyítva a munkásalkalmazotti háztartásokban 0,2 százalékkal, a szövetkezeti parasztoknál 0,3 százalékkal és a nyugdíjasoknál 0,4 százalékkal emelkedtek. A létfenntartási költségek növekedésére főként az élelmiszerek csoportjába tartozó árak 0,2—0,3 százalékos, az italok és a dohányáruk 0,7—1,0 százalékos emelkedése gyakorolt hatást. Az ipari árucikkekre fordított kiadások a munkás-alkalmazotti háztartásokban és a szövetkezeti parasztok háztartásaiban enyhén csökkentek. A szolgáltatásokra fordított kiadások 0,5—0,8 százalék között mozogtak. A lakásépítés terén 40 625 lakást adtak át rendeltetésének, vagyis 579 lakással többet, mint az előző évben. A lakásépítés évi tervét valamennyi kerületben teljesítették és 2275 lakást adtak át terven felül. A lakások számából a közületi építkezés keretében 8827 lakást, a szövetkezeti építkezés keretében 9344 lakást, a vállalati építkezés keretében 8941 lakást és az egyéni építkezés keretében 13 513 lakást adtak át. Az előző évhez viszonyítva elsősorban a vállalati építkezés keretében növekedett meg az átadott lakások száma. A szövetkezeti építkezés lemaradt a terv mögött. Kedvező volt az új lakások építésének a megkezdése is. 42 231 lakás építését kezdték meg, vagyis 1067-tel többet, mint 1972-ben, és 3231-gyel töta bet az előirányzottnál. A szociális biztosítás megjavítására történt jelentős intézkedések a CSKP XIV. kongresszusát követően lehetővé tették, hogy a múlt évben a nyugdíjakra 6 százalékkal többet, vagyis 425 millió koronával többet fizettek ki, mint 1972-ben. A legnagyobb mértékben, mégpedig 8,5 százalékkal az öregségi nyugdíjakra fordított kiadások emelkedtek. Az iskolaügy terén minőségi változásokra került sor a nevelési-oktatási folyamat megjavítása érdekében. Az óvodákban elhelyezett gyermekek száma 133 277-re növekedett. Ebben a tanévben 716 874 tanuló látogatja a kilencéves alapiskolákat. A gimnáziumok nappali tagozatán 50 061 diák tanul, 720-szal több, mint az előző tanévben. A szak- középiskolák és szakiskolák nappali tagozatán 78 872, esti tagozatán pedig 25 425 diák tanul. A Szlovák Szocialista Köztársaság 13 főiskolájának nappali tagozatain ebben a tanévhen 44 656 hallgató tanul, és 16 891 a távhallgatók száma. Az egészségügyi létesítmények hálózatában a kórházi ágyak száma 1,7 százalékkal növekedett. Az SZSZK-ban 416 lakosra jut egy orvos, vagyis 21-gyel kevesebb, mint 1972ben. A 452 bölcsődében 19 369 férőhely volt, vagyis 873-mal több, mint az előző évben. A gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítség következtében ebben az évben is kedvező volt a népesedés fejlődése. 94 000 gyermek született, vagyis 7,1 százalékkal több, mint 1972-ben. Csökkent a csecsemő- és újszülött-halandóság. A házasságkötések száma 3,8 ezerrel növekedett. A lakosság természetes szaporulata 1973-ban az előző évhez viszonyítva 4,6 ezer személlyel növekedett és elérte az 51 ezret. Az SZSZK-nak 1973 végén 4 672 000 lakosa volt, ebből 2 370 000 nő. Az SZSZK lakosságának hányada a CSSZSZK lakosságának számában 31,Ö százalékot tett ki. A svinnái Nilraiex termelőszövetkezet (trenüini járás) az elmúlt évben több mint 70 000 méter kelim- és bolyhosszőnyeget gyártott. E keresett áruk gyártási tervét több mint 900 000 koronával túlteljesítették. Felvételünk a szövőteremben készült. (Foto: I. Dubovský1 — ČSTKJ