Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-27 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó
PIERRE GAMES PÄRIZSI LEVELE Ez az atomerőmű az áramtermelést valószínűleg csak tíz éir múlva kezdi meg olajon alapult. Ennek következtében az olaj elsőbbséget élvezett valamennyi energetikai ágazatban. A hazai energiaforrásokat elhanyagolták a külföldről behozott olaf miatt. A kormányzat most rájött arra (anélkül, hogy beismerné téves energiapolitikáját és a szakszervezetek, valamint a Francia Kommunista Párt által már több mint 15 éve hangoztatott követelmények helyességét), mennyire sebezhetővé teszi az ország gazdaságát az a tény, hogy az energiaellátás 70 százaléka nemzetközi társaságok kénye- kedvének van kiszolgáltatva. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell néhány adatra: 1960-ban Franciaország energiaellátását 70 százalékban hazai forrásokból fedezték: 55 százalékban szénnel, 12 százalékban vlllamosárnmmal, 3 százalékban gázzal. Az olajbehozatal csupán 30 százalékot tett ki. 1970-ben megfordult ez az arány: energiaellátásunk 62 százalékát külföldi behozatal biztosítja (azóta ez a százalékarány még fokozódott). A francia szénjövesz- tés 10 százalék alá csökkent, az olajbehozatal elérte az 55 százalékot, a földgázé pedig a 7 százalékot. Emellett a szükséglet évente 10 százalékkal emelkedett DÖMPING Mindehhez tudni kell még azt Is, hogy Franciaország energiaellátása lényegében egy kartelltől függ, amely túlnyomórészt amerikai ellenőrzés alatt álló nagy olajtársaságokat foglal magába. A francia kormány — más nyugat-európai kormányokhoz hasonlóan — engedve a dömpingárak csábításának, amelyeket az olajtársaságok éveken át vevőkörük biztosítására alkalmaztak, az ország gazdaságát fokról fokra a behozott óla) bázisára Irányította át. A gépkocsigyártók érdekcsoportja — ez az iparág igen nagv hatalommal rendelkezik Franciaországban — ugyancsak ezt az irányzatot követte. Egyes politikusok (anélkül, hogy nyilvánosan hirdették volna) ugyancsak támogatták ezt az irányzatot, amely Franciaországot bizonyos tekintetben Washingtontól tette függővé. Mindezek számára most kegyetlen az ébredés. Az olaj lassabban áramlik, részben hiány is kezd mutatkozni, s főként sokkal drágább lett. összeomlik az egész energetikai stratégia. Az ólai visszaesése pillanatnyilag elsősorban az olajtársaságok és ^ kereskedelem területét érinti. Ezek a körök azonban abban reménykednek, hogy így nagyobb nyereséget vághatnak zsebre. Ezenfelül a kormányzat kezét megköti az ún. „Európa-polltika“ és az olajválságtól jobban sújtott országokkal (pl. Hollandiával], messzebb menően pedig az Egyesült Államokkal való szolidaritás VISSZAESÉS A kormány, miután azt állította, hogy Franciaországot nem érinti súlyosan a válság, most mégis riadót fúj. Mindent dramatizál. Ennek megvan az oka. A kormányzat és a vállalkozók azt remélik, hogy a helyzetből hasznot húzhatnak, és szigorú rendelkezéseket alkalmazhatnak a dolgozókkal szemben. Ugyanakkor lehetséges, — főként abban az esetben, ha Izrael továbbra is csökönyös marad —, hogy az olajév végén bejelentette, hogy az újévtől nem újítja meg 259 jugoszláv vendégmunkás szerződését. Egyes ipari vállalatok ugyancsak munkaidő-csökkentésre ké szülnek. Félő, hogy ez csupán a kezdet. MUNKANÉLKÜLISÉG A munkanélküliség, amely már most is tetemes, a jövőben még jobban növekedni fog, s egyes szakvéle- nyek szerint kétszeresére emelkedik. Hasonlóképpen, mint a Peugeot autógyárban, e hanyatlás első áldozatai a vendégmunkások lesznek. Már most idegengyűlölő kampány indult meg ezzel a jelszóval: „a külföldieket küldjék haza“. A franciáknak már eddig is nagy gondot okoz az árak szüntelen emelkedése és az infláció, s e gondokat még jobban növeli munkahelyük bizonytalansága. Ugyanis e belső nehézségekhez hozzájárul a külföldi gazdasági versenytársak eljárása is. Az Egyesült Államok, amelyet az olajválság kevésbé érint, mint a r.yugat-európai országokat, e helyzetet arra igyekszik felhasználni, hogy visszaszerezze elvesztett piacait. Mivel az Egyesült Államok gazdasági előnyt húz a jelenlegi helyzetből, nyilvánvaló, hogy Izrael magatartását Washington ebből a szempontból is — bátorítja. Franciaország súlyos gazdasági válság elé néz. Harminc éve nem éltek át ily súlyos időket a franciák. Bár végeredményben az olajválság okozta riadalom csupán átmeneti, az ország energetikai politikáját mindenképpen felül kell vizsgálni. Sok mindent meg kell változtatni: a gazdaság „Japán mintájára való“ fejlesztésétől kezdve, amivel az ország vezetői dicsekednek, s ugyanakkor leereszkedően bírálják a szocialista országok eredményeit. Húszmillió kilowattóra áramot lehetne még hegy* vidékeken erőművek létesítésével termelni 1974. I. 27. Olajszállító tartálykocsik — rakományra vórva B ár az olajválság neon érinti túlságosan Francia- országot, mégis egyre jobban érezhető a hatása: a középületekben a fűtést két fokkal alacsonyabbra csökkentették, a televízió korábban fejezi be adását, az országutakon 90 km-re és az autópályákon 120 km-re korlátozták a gépkocsik óránkénti sebességét. Egy autóversenyt lemondtak, számos repülőjáratot beszüntettek ... Bizonyos időn belül és különböző okokból a válság súlyosbodni fog. Minden józanul gondolkodó megfigyelő egyetért abban: a közel-keleti háború csupán az utolsó csepp (olajcsepp) volt a pohárban. A válság szükségszerűen következett be Ennek ellenére a hivatalos körök az arab országokra hárítják a felelősséget azokért a nehézségekért, amelyek a francia energetikai politika téves irányzatából, valamint abból a tényből következnek, hogy a fogyasztást a monopóliumok profitjának növelése érdekében korlátozzák. Másrészről az a vélemény uralkodik: elegendő volna, ha az izraeliek kivonulnának az általuk megszállt arab területekről, s ezáltal minden rendbe jönne, hisz folytatódnának az olajszállítmányok. Az a kísérlet, hogy mindenért az arab országokat tegyék felelőssé, egyrészt a gyarmati időkből fennmaradt gondolkodásból következik (Algéria „elvesztése“ stb.), másrészt viszont abból, hogy az egyszerű francia ember nem ismeri olajellátásunk mechanizmusát, amely legalább olyan mértékben függ az olajtársaságok olajfinomítóitól és kereskedelmi szervezetétől, mint az olajtermelő országoktól. Egy másik zavart keltő tényező — amit a tömegtájékoztatási eszközök felhasználnak — a benzin ára, 1 liter benzin (szuper) Jelenleg 1,32 frankba kerül. Ebből csupán 10 centime Jut vissza az arab országoknak, 32 centime-ot az olaj- társaságok vágnak zsebre, 90 centime pedig az adóra megy. FÜGGŐSÉG Franciaország hasonlóképpen, mint a többi európai tőkésország, nehézségekkel küszködik. Több mint húsz év óta, de különösen De Gaulle uralomra Jutásától kezdve egész energetikai politikája a bőséges és olcsó hiány fenyegető méreteket ölt, s ez súlyos visszahatást gyakorol a francia gazdaságra, amely nem készült fel ilyen eshetőségre, s amelyet a minél nagyobb profit érdekében mesterségesen téves irányban fejlesztettek. Franciaország első számú iparága, a gépkocsiipar károsodik a legnagyobb mértékben. Már most csökkentek a külföldi megrendelések. Mivel a francia gépkocsigyártás 50 százalékát exportálják (ez ugyancsak helytelen irányzat, amely a hazai termelést függővé teszi a külföldi piacok ingadozásától) nagyarányú visszaesés várható ebben az ágazatban. A Citroén Müvek pl. a karácsonyi ünnepek ürügyén 8 napon át szüneteltette a munkát. Ugyanígy tett az Alpine-Re- nault-gyár. A Peugeot-müvek vezetősége már a múlt 1? ajsainjfeio [(us^jnjnazs jaífaAnraoja 2y I ja ľf*| m rí íl
