Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-27 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó
A belső fül hallóberendezése, a cochlea, csigaházhoz hasonló, meglehetősen nehezen leírható képződmény, mely alig 5—8 milliméternyi teret foglal el. Ha a benne levő idegrostok és receptorok néhány milliméternyi szakaszon elsorvadnak, bizonyos rezgésszámnál magasabb hangokat már nem, vagy rosszul hall az ember. Süket. Aki gyermekkorában veszti el hallóképességét, mielőtt még megtanult volna beszélni, nem is szólal meg egykönnyen. Süketnéma. A legtöbben a süketséget a különböző hangmagasságokra vonatkozólag „minden vagy semmi“ jelenségnek gondolják. Természetesen a teljes süketség eseteivel is találkozunk, ez általában embrionális fejlődési rendellenességek következménye. Sokkal gyakoribb azonban a részleges süketség vagy a romlott hallás Mindegy, akár így van, akár úgy, a süketek, a süketnémák itt élnek közöttünk. Nincsenek sokan, alig öt- hatezren Szlovákiában. Néhánnyal talán már találkoztak is... ... Hogyan élnek? NJit csinálnak? ELSŐSORBAN TANULNAK Szlovákiában több süket és süketnéma gyermekekkel foglalkozó, bentlakásos iskola működik. Ezek közül a legmodernebb Bratislavában a Krásna Hôrka városrészben, a több mint 130 éves múltra visz- szatekintő iskola, melynek igazgatója Slaninka Gejza elvtárs Ebben az iskolában 40 óvodáskorú és 130 alapiskolába járó gyermek oktatásával, nevelésével foglalkoznak. A gyermekek 20,4 százaléka öröklés által süket. (Ha zárójelben is, de idekívánkozik a megjegyzés: óh. alkohol...) Pontosan 43.8 százalékuk egészen kiskorukban, vagy csecsemőkorukban agyhártyagyulladás. fülgyulladás, magas, hosszan tartó láz, esés következtében süketült meg. A tanulók 22,1 százalékának süketsége ismeretlen betegség következménye. Semmit sem hallanak? Ma már meglehetősen sokféle audiometrikus mérőberendezést, műszert használnak a süketség fokának megállapítására. Ezek ordinátarendszere decibalekben mutatja ki a hallási fogyatékosságot. A vizsgálatok megállapították, hogy a tanulók 11,37 százaléka semmit sem hall, a többinél csak a cochlea, a hallóberendezés idegrostjainak, receptorainak nagyobb vagy kisebb mértékű megkárosodásáról van szó. Nehéz elképzelni is, hogy valaki soha semmit sem hall, vagy csak halk neszeket, zúgásokat észlel. Ha ilyen kisgyermeket tart ölében az édesanya, ösztönösen is kifejezőbb mozdulatokkal öleli. Látja a gyermek, érzi a gyermek ezeket a mozdulatokat, s hasonló módon fejezi ki érzését, kívánságát. Előbb tehát az anya és gyermeke között, majd a gyermek és mások között, később a gyermek és a világ között kialakul a telbeszédes kapcsolat. Mutogatnak a süket és süketnéma gyermekek. Lehet így élni? Lehet így tanulni? Az Iskola szakemberei, pedagógusai véleménye szerint így csak létezni lehet, igazán élni, tanulni — nem. A legfontosabb, hogy akármilyen fokon, de beszélni tanuljanak meg a gyermekek. ÉRTELMET ADNI A SZÓNAK Ügy mondják az iskola pedagógusai, hogy beszélni megtanul a papagáj is, ezért ők többre, sokkal többre törekednek: értelmet adnak minden szónak. Hogvan? Megnéztük. Az óvodában minden nap egyénileg, külön külön foglalkoznak minden gyermekkel. Novák- né tapasztalt pedagógusként került ebbe az óvodába hat rwel ezelőtt. Munkaköre a gyermekek értelmi nevelése A bábszínháztól kezdve minden lehetséges IáfŔkszert, képeket, kockákat modern vizuális segédeszközöket. vetítőgépet, amit csak lehet felhasznál, alkalmaz. Az ötéves Lacika és Vera még csak egy-két hnngzós szavakat használnak, de tízig ismerik a számjegyeket, a mennyiségek fogalmát. Ha kell, írásban összeadnak, kivonnak. A kiejtési gyakorlatot Táborská Emma tanítónő vezeti Mindegvik óvodással egyénileg foglalkozik. Susedka Miro csak jövőre lesz iskolás, a hallókészülék segítségével minden szótagot 50 decibellel hangosabban. tehát legalább olyan hangerővel, mint a pneumatikus fúrógép dübörgése, kell vele megértetni, de már beszél: papa, mama... S ami a legfontosabb, érti is, amit mond, mert megmutatja képen Egy másik szobában Križannvá lustina tanítónő az ortofonográf segítségével éppen Boris Hruška ötéves kisfiút tanította beszélni. Szeptemberben került az óvodába ez a flúcska, de 0 már egész mondatokat mond... MIT TANULNAK A SÜKETEK? Q PRÓBAKŐ A PÄLYAVÄLASZTÄS # TOVÁBBKÉPZÉS AZ ÜZEMBEN 0 ÓK A LEGJOBB DOLGOZÓK Mit tanulnak az iskolában a süket gyermekek? Ugyanazt, mint az ország bármelyik iskolájában, bármelyik gyermek. Megnéztük. Mikla Alojz tanító számolni tanította az első osztályos Magduskát. A kislány fején ott volt a hangerősítő készülék. De a hetedikesek nyelvtanóráján Lettrichová Mária tanítónő mondatelemzési gyakorlatot úgy tartott, hogy híre- nyoma sem volt a hangerősítő berendezésnek. Leolvasták a szájáról a szavakat. A kilencedikesek biológia óráján Hnaupek Ferdinánd tanító viszont a drót nélküli DANAVOX berendezés közvetítésével magyarázta meg a cserebogarak testének felépítését. MUNKÁRA NEVELÉS Ez a másik célja az iskolának. Nagyon érthető cél, mert akkor egyenértékű a süket másokkal, ha ugyanúgy dolgozik, mint mások. Különféle szakkörökben készülnek jövendőbeli foglalkozásukra a tanulók. A szakkörök tevékenységét azonban nemcsak Nastická Mária, a pionírcsapat vezetője szervezi, irányítja, hanem ebbő! a munkából derekasan kiveszik részüket a nevelők, a tanítók is. Több, még kísérleti jellegű szakkört szerveztek. Ilyen többek között a szőnyegkészítők, a fotósok szakköre. Arról van szó ugyanis, hogy új, eddig még a süketek körében alig, vagy kevésbé ismert foglalkozásokra akariák rászoktatni a tanulókat. Mi lesz belőlük? Fontos kérdés, mert a válasz mutatja meg igazán, hogy az iskola hogyan, milyen módon készíti fel a tanulókat az életre. Próbakő a pályaválasztás. Nos, az idén 11 tanuló fejezi be tanulmányait a kilencedik évfolyamban, a fiúk lakatosok lesznek, a lányok szabók. Egy fiú szakács szeretne lenni. HOGYAN DOLGOZNAK? Hogyan érvényesülnek az életben a süketek? Ezekre a kérdésekre akkor kaptam választ, amikor übár László elvtárssal, a Süketek Szövetségének központi bizottsága titkárával Trenčínbe utaztam A Ruházati Üzemben ugyanis 70 süket, köztük 24 nő dolgozik a legkülönfélébb munkakörben. Jól dolgoznak, természetes tehát, hogy jól is keresnek. Átlagos havi keresetük 2000 korona, s nincs közöttük egyetlen olyan dolgozó sem, aki havonként 1200 koronánál kevesebbet keresne. A vállalat igazgatója, Mrázik Štefan elvtárs elmondta, hogy üzemükbe szakmunkásképző intézetből kerülnek a süket dolgozók, akik már bizonyos szakismeretekkel rendelkeznek, ök azonban gondoskodnak továbbképzésükről. Igaz, hogy még csak jelbeszédes tolmács segítségével, s nem közvetlen módon oktatják őket, mert régebben az iskola oktatási színvonala nem volt olyan, mint ma, de egészen jól érvényesülnek a süket dolgozók. Erről egyébként meggyőződtünk. Az utóbbi, negyedéves munkaértékeléskor a süketek közül a legjobb dolgozók Šipkovská Bibiana, Saróka István, Švee Emil voltak. Ügy értendő azonban ez az értékelés, hogy a többi, nem süket dolgozó között. Az üzemben ugyanis nem szerveztek, nem is fognak szervezni külön munkacsoportot, vagy munkabrigádot a süketek számára. De miért is szerveznének? Megállják ők a helyüket a többiek között. Sőt! ... Példa rá Begán János elvtárs, aki 21 éve dolgozik az üzemben, ma már műszaki ellenőr, és a „Legjobb dolgozó“ címet is megkapta a vállalat igazgatóságától. SZEMTŐL SZEMBE Így szeretnek másokkal beszélni a süketek. Ha valaki csak úgy „félvállról“ szól oda nekik, vagy éppen hátatfordítva, nem értik. Ök ugyanis, ha megtanulnak beszélni, ha megtanulnak dolgozni, még akkor sem hallanak. Más beszédét a szájmozgásról „olvassák le“, de megértik, s válaszolnak. Ezért szeretnek szemtől szembe fordulva beszélni másokkal. Ilyen az életük is, érzés- és gondolatviláguk: szemtől szembe! A 2-es számú műhelyben, amikor már a harmadikat, negyediket szólítottam meg, s kérdezősködtem, hogy milyennek látják a világot, a jövőt, hozzám jött az egyik. Szemtől szembe megmondta: — Nem halljuk a világ zaját, igaz. Furcsa, ismeretlen, meg nem magyarázható fogalom rejlik a szó mögött: ének, zene... Nem halljuk, de értjük a világot, az életet. Milyen? Egyszerű a válasz: érdemes érte dolgozni. Jól mondta. HAJDÜ ANDRÁS 1974. I. 27. Magabiztosan, önállóan dolgozik JuricseJk Iván így tanul számolni Magduska (Alojz Mikla felvételei) * ■ ' 11 —— \ ■ ■ . ■ i A bábok játékából mit lehet megérteni? No vák né tanítónő megmutatja, és a kis süket óvodások látják ... azután már értik is! * fi Jlfíi Él fi m
