Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-27 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

IA HET KEPEKBEN ■WTOHil 1974. január 27. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.29, nyug­szik: 16.41 Közép-Szlovákia: 7.17, nyugszik: 16.29 Kelet-Szlovákia: 7.12, nyugszig: 16.24 órakor A HOLD kel: 8.47, nyug­szik: 21.26 órakor N£VNAP|OKON SZERETETTEL KÖSZÜNT|ÜK ANGELIKA — BOHUŠ nevű kedves olvasóinkat ■ 1829-ben született JÁN BOTTO szlovák költő, a né­pies-romantikus nemzedék­nek, az ún. Štúr-lskolának egyik legfiatalabb tagja (t 1881). ■ 1854-ben halt meg ARANYOSRÁKOS1 SZÉKELY SÁNDOR költő, a magyar hexaméteres nem­zeti eposz úttörője (szQl.: 1797). ■ 1879 ben született PAVEL PETROVICS BAZSOV szovjet-orosz Író, újságíró, az uráli népköltészet kuta­tója (+ 1950). ■ 1019-ben halt meg ADY ENDRE, a magyar líra 20. sz.-l forra­dalmi megújulásának elin­dítója, vezéralakja, a szá­zad és az egész magyar Irodalom egyik legnagyobb költője {szül.: 1877). ■ 1944-ben a Szovjet Hadse­reg felszabadította Lenin- grádot. A következő tartalmából: A természettudósok társadalmi felelőssége írta: Jurij Zsdanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja A munka ésszerűsítésével a bérrendszer tökéletesítéséért Krocsány Dezső miniszter írásának befejező része A racionális táplálkozás érdekében Tapasztalatok az intenzív növendékmarha- hizlalásban Pályamunkások F. Riszdorfer riportja Szato árnyékában Balogh P. Imre írása Humbug Peter Jaroš novellája BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK E heti karikatúránk ________________ (Elek Tibor karikatúrája) 1974. I. 27. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A lehetőségek igényes felmérése A legközelebbi napokban valamennyi vállalatban, szervezet­ben, üzemben és minden munkaszakaszon napirendre kerül az elmúlt évi termelési és gazdasági eredmények elemzése, s ezzel kapcsolatban a termelésben rejlő további tartalékok feltárása, mozgósítása. A párt alapszervezeteinek közelgő ér­tékelő gyűlései módot és alkalmat adnak egy olyan felmérés megvalósításához, amely lehetővé teszi az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek sikeres teljesítését és a hatodik ötéves terv jó előkészítését. Figyelembe véve a nemzetközi gazdasági helyzet alakulá­sát, különösen a nyugati kapitalista államok energia- és nyersanyaggazdálkodásában megnyilvánuló feszültséget, vala­mint a szocialista gazdasági integráció növekvő szerepét és nemzetközi jelentőségét, egyértelműen arra a következtetésre jutunk, hogy a csehszlovák népgazdaságban, amely iparilag fejlett, de külföldi nyersanyagokra szorul, a gazdasági elem­zésnek nagyon suk és lényegbevágóan fontos területre kell kiterjednie. Természetesen más kulcskérdésekkel kell foglalkozni az energetikában, másokkal a szerszámgépek gyártásánál, a vegyiparban, a közszükségleti iparban és a mezőgazdaságban, a közös feladat azonban minden anyagi-termelési ágazatban egyforma: maximális hatékonyságot kell biztosítani az energia- és az anyagfelhasználásban, növelni kell termékeink műszaki színvonalát, fokozni kell a termelés gazdaságosságát és cél­szerűségét, meg kell teremteni a feltételeket a munkaerő hatékonyabb kihasználásához. A termelés valamennyi ágazata törvényszerűen fejlődik, tartalékok tehát mindenhol vannak, csak nem egyenlő mér­tékben és kihasználásuk feltételei sem egyenlők. Vannak di­namikusan fejlődő új ágazatok, ilyen például a vegyipar és az elektronika, vannak olyan ágazatok, amelyek a szocia­lista termelési viszonyok között ugrásszerűen fejlődnek, mint például a mezőgazdaság, de a többi hagyományos ipari ágazatban, az energetikában, a kohászatban, a gépgyártásban és a könnyűiparban is utat törnek az új technológiai eljárá­sok. Minden munkaszakaszon adva vannak tehát a további kor­szerűsítés, a technológiai és technikai újítások lehetőségei. Megtakarítás érhető el az energia- és a nyersanyagfogyasz- tásban, új tulajdonságokkal rendelkező termékek gyárthatók a feldolgozó ipar valamennyi ágazatában, új alapanyagokat termelhet a vegyipar, a kohászat és az építőipar, amelynek felhasználása tovább növelheti a termelés gazdaságosságát és hatékonyságát. A dolgozók, különösen az újítók részéről megnyilvánuló hasznos kezdeményezés és őszinte jóakarat azonban csak akkor vezethet eredményhez, ha az illetékes gazdasági szer­vek, a vállalatok és az üzemek felelős vezetői gondoskodnak a műszaki fejlesztés, az új technológiai megoldások és tech­nikai újítások realizálásának feltételeiről. Az elmúlt évi termelési és gazdasági eredmények értéke­lésénél tehát ennek a kérdésnek is jelentős figyelmet kell szentelni, s gondoskodni kell róla, hogy minden szakaszon, a tervezésben és az irányításban, valamint az anyagellátásban is kialakuljanak a műszaki fejlesztés és az eredményes kezde­ményező munka objektív feltételei. (-ai) A „khang chien“ Egy esztendeje — 1973. január 27-én — írták alá Párizsban a vietnami tűzszünetről és a békés, politikai rendezésről szóló megállapodást. Már a történelmi jelentőségű dokumentum alá­írásakor sem volt vitás: a megállapodás csupán kerete a fel­gyülemlett problémák tárgyalásos megoldásának, mintegy ma­gában rejti a béke megteremtésének a lehetőségét. Korunk „harmincéves háborúja“ szomorú, tragikummal teli történetének oldalait fellapozva egyértelműen bizonyítható: Vietnamban — szélesebb összefüggéseit tekintve Indokínában — elsősorban ideológiai, világnézeti háborúról volt szó. Ezt támasztja alá egyébként Rusk, volt amerikai külügyminiszter 19B6-ban tett kijelentése is. „Azért vagyunk Vietnamban — mondotta —, mert mindaz, ami ott eldől, mélységesen össze­fonódik saját biztonságunkkal, és inert ennek a harcnak a kimenetele mélyen befolyásolhatja annak a világnak a rend­jét, amelyben mi és gyermekeink élni fogunk.“ Rusk kétség­telenül „fején találta a szöget“. A vietnami nép győzelme a „világ új rendje“ kialakulásának a szempontjából feltét­lenül meghatározó jellegű tényező. Nos, hogy a „rend“ nem mindig Washington elképzelései szerint alakul, az nem Rusk „hibája“, hanem a történelmi fejlődés törvényszerűségeivel magyarázható. Viszont választ ad arra a kérdésre is, vajon miért kellett a haladó közvéleménynek oly sokáig várnia a párizsi megállapodás aláírására, illetve a saigoni rendszer — természetesen a Pentagon ügybuzgó segédletével — miért húzza-halogatja az elfogadott intézkedések megvalósítását. A párizsi okmány magába foglalja a genfi egyezmény, tehát a függetlenség, a szuverenitás, területi sérthetetlenség tiszteletben tartásának az alapelveit. Elrendeli a tűzszünetet, az idegen csapatok kivonását és kötelezi az Egyesült Álla­mokat, hogy nem avatkozik be az ország belügyeibe. Megha­tározza a fogolycsere feltételeit és időpontját, biztosítja Dél- Vietnam önrendelkezési jogát, kilátásba helyezi az ország békés újraegyesítését, megfelelő alapot teremt az Egyesült Államok és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kapcsola­tainak a rendezéséhez, meghatározza a nemzetközi ellenőrzés módszereit és formáit, végül sürgeti a laoszi és a kambodzsai békés rendezést. Nos, annak ellenére, hogy az elmúlt egy esztendő folyamán a párizsi megállapodás több pontját ille­tően sikerült jelentős haladást elérni, korántsem mondhatjuk el: a vietnami rendezés a megállapodás betűjének a szelle­mében a legjobb úton halad. Igaz ugyan, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei kivonták fegyveres alakulataikat Dél-Vietnamból, ám Washington mindmáig jelentős katonai támogatást nyújt a saigoni bábrendszernek. A fogolycsere szintén nem sima lefolyású, ugyanakkor a saigoni hatóságok akadályozzák a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság munkáját, napjában többször is megsértik a tűzszünetet, hal­lani sem akarnak Dél-Vietnam belső problémáinak a rende­zéséről. Nyilvánvaló tehát, hogy a párizsi megállapodás szelleme csak korlátozott mértékben érvényesül. Viszont napirendre kerültek a kardcsörtető fenyegetőzések. Nem véletlen tehát, hogy ismét időszerűvé válik Pham Van Pv/rg miniszterelnök megállapítása: „Vietnami nyelven háborúnkat a „khang chien“ névvel jelöljük, ami egy kintről jövő agresszióval szembeni ellenállás háborúját jelenti. Nem totális győzelemért küzdünk, hanem csak azért, hogy Washington számára világossá te­gyük: semmi jóval nem kecsegteti őt, ha ismrát ránk akarja kényszeríteni a gyarmati uralmat." BALOGH P. IMRE Vlagyimir lljics Lenin elhunyta 50. évfordulójának alkalmából az SZLKP Központi Bizottsága, az SZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága és az SZSZK kormánya a bratislavai Hviezdoslav Színházban hétfőn emlékestet rendezett. (A ČSTK felvétele) Václav Hüla, a CSKP GB Elnökségének póttagja, a szövetségi kormány alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke a hét elején a Kelet-szlovákiai Vasműbe látogatott. JA ČSTK felvétele) Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter hétfőn Moszkvába utazott és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel tárgyalt az Egyiptom és Izrael között létrejött csapatszétválasztási megállapodásról. {A TASZSZ felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents