Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-25 / 21. szám, péntek

HAVANNA BREZSNYEV FOGADÁSÁRA KÉSZÜL 25 ÉVES A KGST Havanna — Megkülönbözte­tett figyelem és rendkívüli ér­deklődés előzi meg Kubában Leonyid Brezsnyevnek, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárá­nak a jövő hét elején kezdődő hivatalos látogatását. Ezekben a napokban a kubai lapok, rádióállomások nagy fi­gyelmet szentelnek Brezsnyev személyének, a Szovjetunió si­kereinek, a két párt, kormány és nép barátságának. A „Juven- tud Rebelde" egyoldalas képes összeállítást készített Leonyid Brezsnyevről. A lap kiemeli Leonyid Brezsnyev személyes szerepét, fáradhatatlan tevé­kenységét a világbéke megőr­zéséért folytatott harcban. Havannában már árusítják „A leninizmus útján" című 360 ol­dalas kötetet, amely az SZKP főtitkárának az elmúlt években elhangzott legjelentősebb beszé­deit tartalmazza. Szerdán este a havannai televízió 20 perces dokumentumfilmet sugárzott Leonyid Brezsnyev munkássá­gáról, életút járói. A Granma szerdai száma Oj fejezel a szovjet—kubai gazda­sági kapcsolatokban címmel Sz. A. Szkacskovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett működő külgazdasági kapcsola­tok állami bizottsága elnöké­nek cikkét közölte. A Radio Rebelde összeállítást sugárzott a Szovjetunió s a szocialista közösség országai­nak barátságáról, következetes békepolitikájáról, Leonyid Brezsnyev ezzel kapcsolatos szerepéről. Tízéves a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank rr«w? [fel 1974 I. 25. Moszkva — A KGST-palota konferencia-termében tegnap ünnepi ülésen emlékeztek meg a Nelmzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank fennállásának 10-éves jubileumáról. Az ülésen külön üdvözölték Kuba képviselőit abból az al­kalomból, hogy Kubát a na­pokban felvették a bank tagor­szágai közé. Konsztantyin Nazarkin, a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési igazgatóságának el­nöke beszámolójában elmon­dotta, hogy az 1963. október 22-én megalakult NGEB tagjai­nak száma Kuba felvételével 9-re emelkedett. Tíz éve a bank megalakítá­sával egyidőben bevezették a szocialista országok kollektív valutáját, az átutalási rubelt is. A transzfelrábilis rubelben esz­közölt sokoldalú elszámolások­kal létrejött a szocialista valu­tarendszer, amely immár 10 éve eredményesen működik és elősegíti a nemzetközi gazda­sági együttműködés fejlődését. 1973-ban a NGEB 47,5 milliárd transzferábilis rubel értékű forgalmat bonyolított le, vagy­is kétszer annyi értékűt, mint tíz évvel ezelőtt. Az el­múlt tíz év során a bank saját eszközeinek értéke 133 száza­lékkal növekedettt és jelenleg 139 millió átutalási rubel. A bank működésének első éveiben a hiteleknek majdnem a fele kamatmentes volt. Mivel az ilyen hitelek nem ösztönöz­ték a kivitelt, a kamatmentes hitelezést a későbbiekben telje­sen megszüntették. A bank je­lenleg 2—5 százalékos kamatra ad hiteleket és 1,5—4 százalé­kos kamatot fizet a betétekért. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a nyuga­ti országokkal folytatott gaz­dasági kapcsolataiban felhasz­nálja ezeknek az országoknak a valutáit is. Lehetséges, hogy a bank tevékenységének tovább­fejlesztésével a nyugati és a fejlődő országok bankjaival le­bonyolítandó betéti és hitel- műveletekben együttműködés jön létre átutalási rubelben végrehajtandó pénzügyi operá­ciókról. A bank alapszabályza­ta lehetővé teszi ezt. Az átutalási rubel működési szférájának a kiszélesítése egy­részt a KGST-országok, más­részt a többi szocialista, fejlő­dő és fejlett ipari ország kö­zött lehetséges a bankhoz tar­tozó tagállamok külkereskedel­mi szerveivel kötött konkrét megállapodások alapján. A transzfelrábilis sokoldalú rubel­elszámolásra történő áttérés gazdasági előnyökkel járhat azon országok számára, ame­lyek elszámolásaikat jelenleg kétoldalú alapon folytatják a KGST-országokkal. A tízéves jubileumát ünneplő Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank a jövőben még tevékenyebben elő kívánja se­gíteni a tagországok együttmű­ködésének további fejlesztését és gazdasági kapcsolataik bőví­tését a többi országgal Is, — mondotta Nazarkin, a NGEB el­nöke. szellem, az ultrabalos kalan­dorkodás is a szélsőjobboldal malmára hajtja a vizet. A chi­lei események óta viszont Pe­rón óvatosabb általában a bal­oldal irányában. Az összes le­EGY FÖLDRÉSZ AZ USA ELLEN gális politikai erővel együttmű­ködés elvét vallja, ugyanakkor el akarja kerülni Washington és a latin-amerikai ultrareak- ciős rendszerek gyanúját, hogy „kommunistabarátnak“ tartsák. Éppen ezért meglepetést kel­tett, hogy egy éppen olyan rendszer vezetőjét fogadta Buenos Airesben, amely bátran odadobta a kesztyűt Washing­tonnak. A másik fontos körül­mény az, hogy Torrijos láto­gatására a novemberi bogotai latin-amerikai külügyminiszteri értekezlet után került sor. Itt ugyanis rendkívül kiéleződött Panama és az Egyesült Álla­mok viszonya a Panama-csa- tornaövezet státusának rende­zetlensége miatt. Mint ismere­tes. már tavaly márciusban, a Biztonsági Tanács kihelyezett panamai ülésszakán a 15 tag­állam közül 13 amellett foglalt állást, hogy a csatornaövezetet az ENSZ ismert dekolonializá- ciós határozata értelmében fel kell szabadítani, azaz függet­lenné tenni, hogy a Panama Moszkva — Januárban ünnep­li megalakulásának negyedszá­zados évfordulóját a KGST. A moszkvai Pravda ebből az alka­lomból közölt szerkesztőségi cikkében az alábbiakat írja: A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának megalakí­tása volt az egyik legfontosabb döntés az arra irányuló erő­feszítések egyesítésében, hogy megteremtsék és fejlesszék a szocializmus anyagi-műszaki bázisát, növeljék a szocialista közösség gazdasági potenciál­ját. Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság, Romá­nia és a Szovjetunió testvéri módon, szorosan együttműködik az anyagi értékek előállítású bán, a szocializmus nemzetközi állásainak szilárdításában. A KGST-hez tartozó orszá­gok 25 év alatt több mint ti­zenkétszeresére növelték az ipari termelést, míg a kapita­lista országokban ebben az idő­szakban csak négyszeres volt az emelkedés. A KGST 25. ülésszakán 1971- ben elfogadott komplex prog­ram magában foglalja a tagál­lamok együttműködését az anyagi termelés, a tudomány és a technika, csakúgy, mint a külkereskedelmi forgalom, a valuláris-pénzügyi és jogi kap­csolatok területén. A szocialista gazdasági in­tegráció a nemzetközi szocia­lista munkamegosztásnak a tagállamok kommunista és mun­káspártjai és kormányai által tudatosan és tervszerűen sza­bályozott folyamata. Az integrá­ció során végbemegy a tagál­lamok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos kie­gyenlítődése, gazdasági köze­ledése és a nemzetgazdaságok modern, nagy hatékonyságú struktúrájának kialakulása. Létrejött a megállapodás gi­gászi cellulóz- és azbesztkom­binátok együttes építéséről a Szovjetunióban. Ezek termékeit az építésben részt vevő szocia­lista országokba szállítják. Ha­tározat született arról is, liogy Orenburg körzetében együtte­sen tárják fel a földgázlelőhe­lyeket, majd megépítik a gáz­vezetéket, amelyen az európai szocialista országokba vezetik a gázt. Tervbe vették az együttműködést a kubai nikkel­bányák kiaknázásában is. Az utóbbi időben 17 sokolda­lú megállapodást kötöttek a legmodernebb berendezések gyártása területén való szako­sodásról és kooperálásról. Ezek a megállapodások több mint 1700 gépipari termékre vonat­koznak. A KGST-országok — a belföl­di termelés és az árucsere ré­vén — modern technikai be­rendezésekből, gépekből, mű­szerekből ma már ki tudják elégíteni szükségleteik döntő részét. A szocialista közösség országainak nyersanyag- és fű­tőanyag-szükséglete gyakorla­tilag teljes mértékben biztosí­tott. A föld különböző részeiben fokozódó érdeklődés mutatko­zik a KGST-vel való együttmű­ködés iránt. A KGST szerveinek munkájában fokozott mértékben részt vesz Jugoszlávia, egyes szerveink tevékenységében pe­dig a VDK és a KNDK is be­kapcsolódik. Létrejött a meg­állapodás Finnország és a KGST között. Minthogy pedig a KGST nyílt szervezet, előse­gíti az együttműködés kiala­kulását azok között az államok között, amelyek kapcsolataikat a békés egymás mellet élés el­veire alapozzák. Az SZKP és a testvérpártok hangsúlyozzák, hogy a jelen­legi viszonyok között a szocia­lista országok kölcsönös együtt­működése, a KGST tökéletesíté­se, a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztése mind na­gyobb jelentőségre tesz szert. néhány BIZALMAMIG! INDÍTVÁNY A KORMÁNY ELLEN Párizs — Az FKP és a CGT küldöttségei — Georges Mar- chais és Georges Seguy főtit­károk vezetésével — megbeszé­lést folytattak. A találkozóról kiadott közlemény hangsúlyoz­za: a jelenlegi körülmények között még jobban megnőtt a baloldal közös programjának jelentősége, hiszen egyedül az nyújt a dolgozók érdekeinek megfelelő kiutat a válságos helyzetből. A jelenlegi helyzet­ben a legsürgetőbb feladat a bérek vásárlóerejének védelmé­ért, a munkahelyek biztosítá­sáért, a szakszervezeti szabad­ságjogok kiszélesítéséért foly­tatandó küzdelem. A CGT öröm­mel üdvözli a baloldali pártok­nak azt az elhatározását, hogy közös akciókat kezdeményez­nek majd e célok érdekében. A kommunisták, a szocialis­ták és a baloldali radikálisok szerdán, a késő délutáni órák­ban hivatalosan a francia nem­zetgyűlés elé terjesztették bi­zalmatlansági indítványukat a Messmer-kormány ellen. Köztársaság gyakorolhassa fö­lötte felségjogait. A novemberi külügyminiszte­ri ülés jellemző mozzanata volt, hogy Panama és az USA viszályát a latin-amerikai föld­rész és Washington viszálya­ként fogták fel a tagállamok és Panama mellett szálltak síkra. Nyilván az argentin kormány politikai magatartásában is en­nek a kollektív összefogásnak a szelleme érezhető. Panama és az Egyesült Ál­lamok kétoldalú tárgyalásai a csatornaövezet kérdésének megoldásáról egy lépéssel sem haladtak előre. A panamai kor­mány az „örökös“ amerikai bérleti szerződésen kíván vál­toztatni, s méltányos haszon- részesedés fejében húsz évre lenne hajlandó szerződést köt­ni az Egyesült Államokkal. Persze, a műszaki fejlődés kö­vetkeztében szükségessé válna a csatorna átalakítása, moder­nizálása, a zsiliprendszer meg­szüntetésével egyszintűvé vál­toztatása. Az amerikai kormány ebbe egyelőre nem akar bele­egyezni, s nyilván Panama anyagi megszorultságát hasz­nálja ki. Perón a látogatás alkalmá­val olyan kezdeményező aján­lattal állt elő, amely bizonyára nem nyeri el Washington tet­szését: 200 millió dollár argen­tin segélyt ajánlott fel Panama támogatására. Nyilván példája követését várja a többi, az USA-tól emancipálódó latin­amerikai országtól is. Panama kérdése napjainkban már nem egyszerű gazdasági kérdés és nemcsak a panamai népgazdaság orvoslásáról van szó. A csatornaövezet 1432 négyzetkilométernyi területének ugyanis csak három és fél szá­zalékát foglalja el maga a csa­torna. a többin katonai támasz­pontot létesített az Egyesült Államok. Fort Braggban és más, hírhedt támaszpontokon éppen „zöldsapkásokat“ különleges rendeltetésű csapategységekel, partizán vadászokat, dzsungel- harcosokat képeznek ki a la­tin-amerikai nemzeti felszaba­dító mozgalmak ellen. Kitudó­dott még, hogy az Egyesült Ál­lamok atomfegyvereket is tá­rol e területen. Ezek után érthető a latin- amerikai országok aggodalma a panamai csatornaövezet jövő­jének rendezetlensége mialt. Az észak-amerikai nyomással szemben csak kollektív össze­fogással, a monopóliumok gaz­dasági diktátumával szemben pedig a gazdasági szerkezet átalakításával, szocialista ele­mek átvételével védekezhetnek. Ilyen síkon bontakozik ki Pa­namában például a mezőgazda- sági szövetkezetek mozgalma. Panama napjainkban egy földrész élő lelkiismerete lett, amely az észak-amerikai impe­rializmus számtalan gaztettére emlékezteti az emberiséget. L. L. műm JOSZIP BROZ TITO jugoszláv államfő kéthetes ázsiai kőrút­jának első állomására Indiába érkezett. Delhiben Tito elnököt Venkata Giri, az Indiai Köztár­saság elnöke, a kormány tag­jai, parlamenti képviselők és diplomaták fogadták. A CHILEI KATONAI JUNTA határozata értelmében az álla­mosított Concepcion Bankot is­mét magánkézbe juttatják ós részvényeit a magánszektorban áruba bocsátják. BULENT ECEVIT kijelölt tö­rök miniszterelnök befejezte a koalíciós kormány megalakítá­sáról folytatott tárgyalásait. A koalíció hétmandátumos több­séggel rendelkezik majd a nemzetgyűlésben. Az új kor­mány névsorát ma ismertetik. TEHERÁNBAN egy katonai íellebbviteli bíróság módosítot­ta annak a pernek az ítéleteit, amelynek 12 vádlottját bűnös­nek tulálták a sah és családja elrablására szőtt összeesküvés­ben. A hét halálos ítéletből egyet 15-évi, egyet pedig 10- évi börtönre változtatott és két további vádlott büntetését mér­sékelte. A további öt halálos ítélet és a börtönbüntetések kérdésében a végső szót az irá­ni uralkodó mondja ki. MICHEL JOBERT francia kül­ügyminiszter Szaud-Arábia fő­városába, Dzsiddába érkezett. Megérkezésekor Omar Szakkaf külügyi államminiszter üdvö­zölte a repülőtéren. ATHÉNBEN megkezdődött an­nak a két terroristának a bíró­sági tárgyalása, akik tavaly au­gusztus 5-én merényletet haj­tottak végre az athéni repülő­téren. A gyilkos akciónak öt halálos áldozata volt. A letar­tóztatáskor beismerték, hogy támadásuk célt tévesztett, ere­detileg egy izraeli gép elleai terveztek támadást. EDWARD KENNEDY szenátor elítélte az amerikai kormányt, amiért az megkísérli hatályta­lanítani a szenátus határoza­tát, amelynek értelmében csök­kenteni kell a chilei rezsim­nek nyújtott amerikai katonai segítséget. Az Egyesült Államok tízmillió dollár hitelt nyújtotta chilei juntának fegyvervásár- Jásokra. Szovjet rakétakísérletek Moszkva — Január 25-étől február 10-ig a Szovjetunió­ban rakétahordozókat bocsáta­nak fel a Csendes-óceán 130 tengeri mérföld sugarú térsé­gébe, amelyek középponti ko­ordinátái: az északi szélesség 40 fok 37 perce, a keleti hosz- szúság 176 fok 57 perce. A TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták annak közlésé­re, liogy a biztonság megterem­tése érdekében a szovjet kor­mány felikéri a Csendes-óceán vízi és légi útjait használó or­szágok kormányait, adjanak utasítást a megfelelő szervek­nek, hogy a hajók és repülő­gépek a szóban forgó Időszak­ban naponta 12—24 őráig (he­lyi idő] ne lépjenek be a kör­zetbe, illetve annak léglterébe. Szovjet tiltakozás Moszkva — A Szovjetunió külügyminisztériuma erélye­sen tiltakozott Liu Hszin-csuan- nál, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagyköveténél azzal kapcsolatban, hogy Kuang Heng- kuang, a nagykövefség attasé­ja, a diplomáciai státussal összeegyeztethetetlen tevékeny­séget fejt ki. A szovjet külügy­minisztérium az attasét nem kí­vánatos személynek nyilvání­totta és kiutasította a Szov­jetunióból. A Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének szó­ban .forgó attaséját a szovjet állambiztonsági szervek január 19-én a szibériai Irkutszkban tartóztatták le, amikor a kínai diplomata megkísérelte, hogy katonai jellegű kémadatokat vegyen át egy szovjet nőtől. Megállapítást nyert, hogy az attasé már korábban Is kém­kedett a Szovjetunió területén. Kommentárunk A közelmúltban magas rangú vendége volt az argentin fővárosnak: Omar Tor­rijos panamai államfő látogatta meg Perón elnököt. Nem egy­szerű udvariassági látogatásról volt szó — ezt a tárgyalások tartalma és hangneme Is sej­teni engedi. Különös nyomaté- kot ad a két ország kapcsolat- felvételének, hogy Torrijos lá­togatásakor Buenos Airesben rokonszenvtüntetést rendeztek a baloldali perónista csopor­tok, s ez a megmozdulás az antiimperialízmus, az Amerika- ellenesség jegyében zajlott le. Torrijos látogatására az után került sor, hogy a megújhodott perónizmus konszolidálódni kezdett Argentínában. Perón elnök felismerte, hogy haladó elemeket tartalmazó program­ját csak úgy tudja megvalósí­tani, ha elnyeri a tömegek tá­mogatását, ezt viszont csak úgy mondhatja a magáénak, ha mindenekelőtt rendet teremt a perőnista mozgalomban. Perón ugyan két szélsőséges­séget emleget beszédeiben, de inkább taktikából: politikai gyakorlata és rutinja nem fe­ledtetheti az idős államfővel, hogy egy jobboldali megmozdu­lás veszélye örökké fenyegeti hatalmát, s ez reális veszély, mert az Ilyen puccs szálai rendszerint az Egyesült Álla­mokba vezetnek. Ugyanakkor azt is tudja, hogy a perónista mozgalomba behatolt trockista

Next

/
Thumbnails
Contents