Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-24 / 20. szám, csütörtök
események margójára? A VDK FÖ FELADATA SZTRÁJKOK CHILÉBEN Hanoi — Az 1973-as népgazdasági terv és állami költség- vetés teljesítésének eredményeit összegezte a Vietnami Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa Hanoiban tartott ülésén. A minisztertanács ugyanakkor elfogadta az 1974- re szóló népgazdasági tervet és költségvetést. Az ülésről közleményt adtak ki, amely megállapítja, hogy a VDK fő feladata 1974-ben továbbra is a háború következményeinek gyors felszámolása, a népgazdaság helyreállítása és aktív fejlesztése. A közlemény rámutat annak szükségességére, hogy az országban tovább erősítsék a szocialista termelési viszonyokat, a minisztertanács egyidejűleg felszólította a VDK népét, hogy fokozza éberségét, erősítse az ország védelmi képességét. Mint a TASZSZ közli, a Hold-újévvel kapcsolatos ünnepség-sorozatra Hanoiba érkezett Norodom Szihanuk kambodzsai államfő. A VDK fővárosának repülőterén Pham Van Dong miniszterelnök és más vietnami vezetők fogadták. Phnom Penh — Szerdán hajnalban súlyos harcok folytak egy kis kambodzsai településen, mindössze három kilométernyire Lón Nol elnöki palotájától. Ugyancsak a hajnali órákban a hazafiak rakétákkal lőtték a főváros Pochentong repülőtéréi is. KISSINGER A SZOVJET-AMERIKAI VISZONYRÓL Washington — Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kedden Walter Stuesselnek, az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetének eskütétele alkalmából kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára jelenleg nincs fontosab diplomáciai poszt a moszkvainál. Hangsúlyozta, hogy a két nagyhatalom kapcsolatainak javítása nemcsak a két ország érdekeit, hanem a világ egészének érdekét szolgálja. „Nem csupán bizonyos kérdések megoldását várjuk ettől, hďnem az egész emberiség elpusztításának lehe tőségével rendelkező két állam viszonyának minőségi megváltozását is“ — mondotta Kissinger, majd hozzáfűzte: „Reményt lát arra, hogy az elkövetkező években számottevő lépések történnek majd ebben az irányban.“ A amerikai külügyminiszter elismeréssel szélt Anatolij Dob- rinyin washingtoni szovjet nagykövet tevékenységéről és azt példaként állította az Egyesült Államok új moszkvai nagykövete elé. Nehézségek a Skyíabon Cap Canaveral — A térbeli helyzet biztosításában döntő szerepet játszó giroszkóp ismétlődő meghibásodása miatt esetleg már három nappal a tervezett 85 napos határidő" lejárta előtt visszatér a Földre a Skylab amerikai űrállomás harmadik személyzete.- A berendezés működése többször is kihagyott, ezért a houstoni központ úgy rendelkezett, hogy a leszállásnál közreműködő New Orleans hajó már va. sárnap induljon útnak a Csendes óceán kijelölt körzetébe. A stabilizáló készülék elégtelen működése nem veszélyezteti a három űrhajós életét, Buenos Aires — Huszonnégy- órás sztrájkkal válaszoltak az El Teniente rézbánya munkásai a chilei fasiszta katonai junta népellenes politikájára. A bányászok a munkabeszüntetéssel mindenekelőtt a junta által al. kalmazoít terror és megtorlások, valamint a magas adók a az egyre növekvő drágaság ellen tiltakoztak. A Chile-films elnevezésű állami film társaság munkásai és alkalmazottai ugyancsak sztrájkba léptek, hogy ily módon támasszák alá szociális követeléseiket. Montevideo — A chilei katonai junta hatóságai december végén Santiagóban letartóztatták Alejandro Filibertot, a chilei szocialista párt vezetőségének tagját, aki jelenleg sú_ lyos állapotban fekszik egy santiagói katonai kórházban. Párizs — A francia kormány nem engedélyezte két francia cég számára könnyűharckocsik és távközlési bürendezések eladását a chilei katonai junta számára. Köbért Galley hadügyminiszter nyilatkozatában beje lentette: a francia kormány egyidejűleg megtiltotta a katonai felszerelések exportját is Chilébe, mivel a katonai junta ezeket minden volószínűség szerint a belső elnyomás céljaira használná fel. HADERÖCSÖKKENTÉSI ÜLÉS BECSBEN Bécsben kedden tartottak az európai haderőcsökkentési tárgyalások 16. plenáris ülését. Az ülés rövid ideig tartott, mtlrt — mint a sajtóközpontban közölték — csak egy felszólaló volt: Tadeusz Slrulak, a lengyel küldöttség vezetője fejtette ki kormánya állásfoglalását. A zárt ülésen elhangzott beszédről nem adtak ki hivatalos tájékoztatást, de értesülések szerint a lengyel küldöttség vezetője a szocialista országok korábban előterjesztett egyezménytervezetének realitásáról buszéit. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a haderőcsökkentési tárgyalások legközelebbi ülését ma délelőtt tartják. Új vezér London — Űj vezért választott az Észak írországi Unionis- ta Párt Hurry (Henry William) West személyében. Az ötvenhat éves West parlamenti képviselő, s legutóbb földművelésügyi miniszter volt az 1972-ben feloszlatott, úgynevezett Stor. mont-kormányban. Az ülésről Brian Faulkner, a volt pártvezér támogatói távolmaradtak. Harry West vezeti az unionista párt úgynevezett „el nem kötelezett“ szárnyát. A csoport másik vezéralakja a szélsőséges nézeteiről ismert John Taylor, volt belügyminiszter. A frakció visszaköveteli a régi protestáns egyeduralmat, és harcol a sunningdale i paktum ellen, amelyben Faulkner az angol és a katolikus északír politikusokkal, valamint az ír Köztársaság vezetőivel együtt kötelezettséget vállalt az Ússz- írországi Tanács felállítására. A szélsőséges unionisták úgy látják, hogy a tanács egy lépéssel közelebb hozza Írország egységét, amelyben katolikus többség lenne. Zambia gazdasági sikerei Valutahelyzet Lusaka — A független Zambia 1973 folyamán kiemelkedő sikereket ért el a gazdaság kü. lönböző ágazataiban. A fiatal ország a gazdasági függetlenség megszilárdításában elért eredményei annál is inkább jelentősek, mivel nehéz harcot kelllett vívnia a szomszédos fajüldöző Rhodesia részéről megnyilvánuló gazdasági zsarolás következményeinek felszámolásáért. A fajüldöző rtlzsim tettei Zimbabwe népének harcát sem tudták megakadályozni. A hazafiak sikeresen tevékenykednek Rhodesia területén és az ország afrikai lakosságának széles körű támogatását élvezik. A rhodesiai fajüldözők körében jelenleg fejvesztettség és bizonytalanság uralkodik. A ftll- szabadítási harctól való félelmében sok farmer elhagyja földjét és nem foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, ami igen káros hatással van a rho desiai gazdaságra. Fokozódott az országból történő kivándorlás is. Párizs — A Francia Nemzeti Bank csak jelentős dollárelladá- sokkal tudta megvédeni a párizsi valutapiacon a frank árfolyamának még elfogadható, mintegy 4,5 százalékos csökkenését. Értesülések szerint a Nemzeti Bank a lebegtetés életbe lépése óta eltelt két nap alatt 130 millió dollárt adott el a frank támogatására. Bonn — Willy Brandt nyugat, német kancellár a szociáldemokrata parlamenti képviselők értekezletén ismét hitet tett az EGK-országok együttműködése mellett. Ntlm tagadta viszont, hogy a frank lebegtetése következtében a gazdasági és pénzügyi unió megvalósítása óhatatlanul halasztást szenved. Kari Klasen, a Bundesbank elnöke szerint a frank lebegtetése ellenére fennmaradhat az öt, közös valutapolitikát folytató tagállam pénznemeinek „összehangolt lebegtetése“. Tokió — Kétnapos zárva tartás után szerdán kinyitották a tokiói valutapiacot és az első órákban lázas dollárfelvásárlás kezdődött. A közel-keleti háború efred- ményeként létrejött energiaválság csak egyik megnyilvánulása azoknak a gazdasági problémáknak, amelyekkel a legfejlettebb tőkés országok iparának a jövőben szembe kell néznie. Az Egyesült Államok, Japán és a Közös Piac országainak nagy kapacitású Ipara azonban nem azonos mértékben függ a külső piacoktól. A szűk hazai nyersanyagbázissal rendelkező japán ipar pl. már évtizedekkel ezelőtt is nagymértékű nyersanyagimportra szorult. A második világháborút követő ipari felllen- dülés és az energiafelhasználásnak a kőolaj javára történt eltolódása azt eredményezte, hogy a hazai szénkészleteket és vízenergiát felhasználó japán ipar az energiahordozók tekintetében egyre fokozottabb függőségbe került a külső forrásoktól. A Japánban felhasznált kőolaj, földgáz, vasérc, bauxit és egyes színesfémek csaknem teljes egészében importból származnak. A Közös Piac országainak iparfefjlesztésében a kezdeti időszakban a hazai lehetőségekkel számoltak. Az ipar a hazai energiahordozókra és nyersanyagforrásokra települt. Csak a fejlődés magasabb fokán, az új iparágak megteremtésével és a szénhidrogénekre történt áttéréssel jöttek létre azok a körülmények, amelyek az Európai Gazdasági Közösség iparát egyre növekvő mértékben tették függővé az import nyersanyagoktól. Az NSZK hazai forrásokból fedezi szén és kálisó szükségletét, de nagy- mennyiségű kőolaj, földgáz, cink, ólom és vasérc behozatalára szorul. Nagy Britannia ha. zai termelésből biztosítja szénNYUGATI NYERSANYAGGONOOK szükségletét, de a kőolajon kívül jelentős mennyiségben importál vasércet és színesfémeket. A kapitalista országok legnagyobb nyersanyag felhasználója az Egyesült Államok ipara. 1971-ben az USA használta fel a tőkés országokban termelt kőolaj 38 százalékát, a földgáz 73,89 százalékát, a vasérc 42,9 százalékát, az alumínium 47,4 százalékát, a réz 33 százalékát. A hazai természeti források évtizedeken át kielégítették az UJ3A Iparának nyersanyagszükségletét, de napjainkban az Egyesült Államok egyre inkább nyersanyagszegény országgá válik. Míg 1947-ben az Egyesült Államok fddezte a kapitalista országok ipari nyersanyagszükségletének 40 százalékát, ez az arány 1971 ben már csak 20 százalék volt. A gazdaságosan kiaknázható ásvány készletek kimerülésére jellemző, hogy míg 1900 bán a kitermelt rézérc átlagos fémtartalma még 4 százalék volt, ma már a 0,8 százaléknál alacsonyabb réztartalmú érceket is kénytelenek feldolgozni. 1900-ban az USA még 15 százalékkal több ásványi eredetű nyersanyagot termelt, mint amennyi saját szükséglete volt. 1971-ben azonban már a felhasznált nyersanyagok 20 százalékát külföldről importálták. Szakértők becslése szerint 1985-ben a belhozatal aránya eléri az 50 százalékot. Az Egyesült Államok importjának egyre jelentősebb hányadát az acélötvöző anyagok és egyes színesfém fajták alkotják. Győr. san növekszik a vasérc és a bauxit importja is. A világ legnagyobb nyersanyag lelőhelyei a fejlődő országokban találhatók. Az ón készletek 89,8 százaléka, a kobalt 70 százaléka, a mangán 91 százaléka, a bauxit 65,2 százaléka, a réz 60 százaléka és a vasérc 46,3 százaléka a fejlődő országokban van. Hasonló arányokat mulat ezek kiterme, lése is. Tekintettel arra, hogy a közeli években az ipari nyersanyagok külkereskedtllmi forgalmának gyors növekedésére számítanak, a kapitalista országok nyersanyagszükségletük túlnyomó részét a „harmadik világból“ kénytelenek biztosítani. A volt gyarmati országok gazdasági függetlenségük kivívása érdekében növelik az ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának állami ellenőrzését. A fokozódó nyersanyaglmpnrt és az árak emelkedése a fejlődő országok gazdasági megerősödését, az iparilag fejlett tőkés országok nyersanyagellátási problémáinak növükedését eredményezheti. (TERRA) ELMÉLYÜLŐ VÁLSÁG A francia kormány döntése a frank hathónapos lebegtetéséről Nyugat-Európában, elsősorban a közös piaci országokban nagy felindulást keltett. A megfigyelők egyöntetűen elismerik, hogy Párizsnak ez a lépése újabb súlyos megrázkódtatásnak teszi ki a Közös Piac amúgy sem legszilárdabb helyzetét, sőt vannak, akik e gazdasági tömörülés közeli széthullását jósolják. A frank lebegtetésére vonatkozó döntést, amely tulajdonképpen a francia valutának közvetett formában való leértékelésével egyenlő, párizsi kormánykörökben azzal indokolják, hogy ez a lépés a jelenlegi helyzetben elkerülhetetlenné vált. Pillanatnyilag ugyanis, a kormány szerint a legfontosabb gazdasági feladat az export növelése, hogy az ország megfelelő deviza- készletekkel rendelkezhessen az importált olaj árának megfizetésére. Ehhez a lépéshez az utolsó lökést a közös piaci pénzügyminiszterek múlt heti római tanácskozása adta meg, amelyen a Német Szövetségi Köztársaság az olajkérdésben egyértelműen Washington álláspontjával azonosította magát. Ez nagy csalódást jelentett azoknak a francia elképzeléseknek, hogy a Közös Piac egységes gazdasági és pénzügyi politikát alakítson ki. Ezért a francia kormány úgy döntött, hogy felszabadítja a frank árfolyamát, és ily módon kiválik a valutájukat közösen lebegtető EGK-országok tömbjéből. Nyugat-Németországban szinte pánikhangulatot keltett a párizsi döntés. Bonni körökben hangoztatják, hogy e lépés mind gazdaságilag, mind politikailag súlyos csapás a Közös Piac integrációs törekvéseire. Franciaország szemére vetik, hogy „cserben hagyta“ szövetségesét, annak ellenére, hogy az NSZK három- milliárd dollár értékű szükséghitelt ajánlott fel Francia- országnak, s olyan döntést hozott, amely csupán saját nemzeti érdekeihez igazodik. A nyugati valutapiacon most úgy alakul a helyzet, amint az az Egyesült Államoknak megfelel. Ebben az új helyzetben pedig nemcsak a gazdasági és pénzügyi unió megvalósítása válik nehezebbé, hanem a Közös Piac mezőgazda- sági politikájának érvényesítése is. A francia fővárosban most azt-remélik, hogy a frankárfolyam esése segítséget nyújt a francia kivitelnek a külföldi versenytársakkal szemben. Mivel olcsóbbak lesznek a francia kiviteli cikkek, megnőnek az exportlehetőségek, s ezáltal remélik a munkanélküliség csökkentését is elérni. A leértékelés azonban a belföldi piacon tovább növeli az inflációt, tovább csökken a bérek és a fizetések vásárlóereje — a behozott áruk drágulása következtében — és ezáltal még jobban kiéleződik a szociális feszültség. A frank lebegtetésének azonban nemcsak igen bonyolult belső következményei lehetnek, hanem igen súlyos külsők is. A Közös Piacon belül egyelőre teljesen kizárja a korábbi csúcsértekezleteken elhatározott program megvalósítását. A francia intézkedés nyomán a többi tagállam várhatóan egyéni akciókkal igyekszik majd leküzdeni a válságot, s ebből természetesen nem összehangolt politika, hanem vetélkedés lesz. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ugyancsak Franciaország állásfoglalása miatt a múlt héten újabb válság robbant ki a kilencek mezőgazdasága, pontosabban a húsárak körül, amit még szintén meg kell oldaniuk. Mindez arról tanúskodik, hogy a tőkés világban a válság ahelyett, hogy enyhülne, egyre tovább mélyül. PROTICS JOLÁN
