Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-22 / 18. szám, kedd
A NOVERVÍ feladatok is teljesíthetűk Lengyel, csehszlovák és NDK-beli szakemberek dolgoznak a Német Demokratikus Köztársaság hagenwerdeni külszíni bányájában egy óriási kotrógép szerelésén. (ČSTK — CAF felvétel) Új kikötőt építenek Bratislavában Bár a Rini. Sobota-i (rimaszombati) járás mezőgazdasági üzemei még nem készítették el gazdaságuk mérlegét, az már az előzetes számításokból is kitűnik, hogy sikeres esztendőt zártak. Mi erről a véleménye Vitárius Lajos mérnöknek, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatójának. — Az elmúlt gazdasági évben mezőgazdasági üzemeink újabb figyelemreméltó eredményeket értek el. A gabonaneműek, a burgonya, a vágómarha és a tojás felvásárlási tervét túlszárnyaltuk, a cukorrépa és a tej eladási tervét pedig teljesítettük. Ugyancsak elértük a mezőgazdasági állatállomány tervezett létszámát. Kevésbé örvendetes tény, hogy a vágósertések felvásárlási tervét nem tudtuk teljesíteni, s a gabonatermesztés eredményeivel sem lehetünk elégedettek. Az elért hektáiiioza- mok, főként a szemeskukorica esetében nem felelnek meg termelési feltételeinknek és a szükségleteknek. A gabonatermesztés alacsony színvonala és lassú fejlődése nagy nehézségeket okoz, mivel képtelenek vagyunk az állattenyésztés növekvő igényeit kielégíteni. Ezáltal az egész fejlődés üteme is lelassul, s egyszersmind mezőgazdasági üzemeink gazdasági megszilárdulása is késlekeÁ Hroboňovói (Alistáli) Efsz vezetősége körültekintő figyelmességgel törődik a tagság munka- és életkörnyezetének javításával. Az üzemi étkezdén kívül a tagok mosodákkal, öltözőkkel is rendelkeznek, a szövetkezet 170 munkaruhát is vásárolt az állattenyésztési dolgozóknak, melyek cseréjéről és tisztításáról tíznaponként gondoskodnak. Beszélgetésünk alkalmával Hodosi Benő elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke azt is elmondta, hogy a szociális gondoskodás az egészségvédelemre és a szervezett üdültetésre is kiterjed. Az elmúlt évben A szakosított állattenyésztési telepek a mezőgazdasági termelés igen jelentős bázisát és jövőjét képviselik — állapította meg legutóbbi ülésén az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának plénuma. Kelet-Szlovákiában a szövetkezetek közös tehénállományának 1968-ban mindössze egyötöde volt műszakilag megfelelő istállókban. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kerületben ezen a helyzeten csak nagyarányú építéssel, bővítéssel lehet változtatni. Ennek céljából elkészítették a szarvasmarha-program rövid és hosszú távra szóló tervét, s azt az illetékes szervek megtárgyalták és jóváhagyták. A kerületi program alapján a járási szervek főbb vonalakban szintén megtervezték a járási teendőket. Az 1970—71-ben megkezdett építkezések javarészt már befejeződtek, egyes üzemeknél még a betelepítés folyik, másutt már rendeltetésének megfelelően működik az új telep. A kelet-szlovákiai kerület Közös gazdaságaiban jelenleg .274 600 szarvasmarhát és lül 500 tehenet tartanak. A szarvasmarha állomány az elmúlt év alatt dik. Jó eredményeket értünk el azonban a vízszubályozási beruházások, a talajjavító munkálatok és a talaj mészellátása terén, ami a jövő szempontjából biztató jelenség. — Milyen feladatok várnak a járás mezőgazdasági üzemeire az 1974-es esztendőben? — Az 1974-re szóló állami terv fölöttébb igényes. Egyebek között feladatul tűzi a tehén- állomány 1400 állattal és az anyasertés-áliomány 000 állattal történő növelését. Úgyszintén növekedtek teendőink a gabona, az étkezési hüvelyesek, a takarmányhüvelyesek, a burgonya, a len, a dohány, a zöldség, a vágóállatok és a tej termelése terén. Továbbra is kulcsproblémánk marad a gabonatermesztés gyors ütemű fejlesztése. Ezt a feladatot komplex módon kell megoldanunk, ami elsősorban a vetésterületek kibővítésében, a hektárhozamok növelésében és a gabonaalap hatékony kihasználásában rejlik. A gabonaprobléma megoldásának részét képezi a terimés takarmányfélék termesztésének növekedése, melyek révén a szarvasmarháknál és a juhóknál csökkentjük a szemestakarmány-fogyasztást. Nagyon fontos feladatunk lesz a nagy befogadóképességű tehénistállók építésének befejezése, valamint a már említett 250 000 koronát fordítottak erre a célra. Az utóbbi két évben több mint 300 szövetkezeti tag vett részt hazai és külföldi társasutazáson, emellett évente 7—8 dolgozót küldenek különböző gyógyfürdőkbe. A vezetőség a tagok gyermekeinek nyári üdültetését is bebiztosítja, erre a célra 1973-ban 20 000 koronát fordítottak. A szociális gondoskodás keretében a nyugállományba vonult szövetkezeti tagokról sem feledkeznek meg. A tiszteletükre rendezett összejöveteleken megajándékozzák őket, s a vezetők meghitt környezetben elbeszélgetnek a szövetkezet 60 700-al gyarapodott, ezen belül a tehenek száma 11 600 zal. A gazdaságokban összesen 30 szarvasmarha-telep építéséhez láttak hozzá. Több mint 15 000 szarvasmarhát helyeznek el majd ezeken a telepeken. Ezzel a kerületben a közös szarvasmarhaállomány közel egy harmada került korszerű tartási viszonyok közé. A sertéstelepek száma kilenc. Ebből hármat építenek az állami gazdaságok, a többi az efsz-ek kezelésében valósul meg, háromnál szövetkezeti társulás révén. A tervek szerint ezek a telepek évente százezernél több hízót szállítanak a vágóhidaknak. A beruházás egyik jellemzője, hogy az építkezéseket általában nem a tervezett időpontokban fejezték be. A tehenészeti telepeken átlagosan féléves volt a határidő elcsúszás, a sertéstelepeknél azonban a terveknek megfelelően folyik az építkezés. Az építkezési költségek viszont nem egyformán alakultak a két állattenyésztési ágnál. A tehenészeti telepeknél összesen ötödével lettek magasabbak, mint ahogy a tervben vízszabályozási és talajjavítási munkálatok folytatása. Fokozott gondot kell fordítani mezőgazdasági üzemeink személyi és gazdasági megszilárdítására, a befektetések hatékonyságára. 1974-ben egyetlen mezőgazdasági üzemünk mérlege se legyen negatív. Az előttünk álló gazdasági év tervfeladatainak teljesítéséhez egyébként jó feltételeink vannak. Az elmúlt évekkel szemben jelentősen megjavul az üzemek műszaki anyagi ellátottsága. Új nagy teljesítményű gépek segítik majd dolgozóink munkáját. A vetőmaggal és műtrágyával való ellátottság is megjavul. Természetesen az 1974-es eredmények is elsősorban az emberektől függenek, mindazoktól, akik részt vesznek a termelésben és az irányításban. Meggyőződésem, hogy járásunk mezőgazdasági üzemeinek dolgozói a szolgáltató vállalatok és az irányító szervek dolgozóival együtt a SZNF 30. évfordulója és a mezőgazdaság szocializálásának 25. évfordulója jegyében minden erejüket latba vetik a tervezett feladatok teljesítése érdekében, s ezzel újabb jelentős lépést teszünk a CSKP XIV. pártkongresszusa határbzatainak teljesítéséhez. HACSI ATTILA nyugdíjas tagjaival, érdeklődnek életük, problémáik iránt. A jelentősebb taggyűlésekre és az évzáró taggyűlésre is rendszeresen meghívják őket. De a nyugdíjas tagok sem maradnak adósak, hetvenen-nyolcvanan bekapcsolódnak a csúcsmunkákba, és a szőlőtermesztési munkákban is jelentős részt vállalnak. A szövetkezet vezetősége méltányolja a nyugdíjasok aktív hozzájárulását, s járulékuk mellé, valamint az elvégzett munkáért járó munkabéren kívül személyenként évi 600 koronát és tárgyi ajándékokat is kapnak. KRASCSENICS GÉZA szerepeltek. Kiugró eltérések azonban nem fordultak elő. Az üzemelési tapasztalatok során több helyen kiderült, hogy csupán azért ráfizetésesek a szakosított telepek, mert nem készültek fel a takarmánybázis biztosítására. Vásárolt takarmánnyal pedig az országos tapasztalatok szerint is csak igen magas fokú szervezettség mellett lehet jövedel- mezősőget biztosítani. A kedvezőtlen gazdasági eredményeket sok esetben az alacsony termelési szint is előidézte. A tehénistállóknál például tavaly csak tíznél haladta meg az egy tehénre jutó tejtermelés a háromezer litert, a többinél viszont a kerületi átlag alatt maradt. A sertéstelepeknél szintén elég nagy volt a malacelhullás. Az eredményesen működő szakosított telepek viszont azt igazolták, hogy a fenti példák nem törvényszerű jelenségek. A korszerű állattartás mindenképpen a jövő útja, a gazdaságoknak is az a feladatuk, hogy pontos elemzéssel feltárják a hibákat. Szinte mindenütt elsőrendű szempont a kellő színvonalú takarmányozás biztosítása. Minden szövetkezetben megtárgyalják, hogy milyen segítséggel lehet gazdaságosabbá tenni a szakosított telepeket. Ez azért is fontos, mert már meglevő vagy befejezés előtt álló nagy értékű beruházásokról van szó, amelyek hatékony működtetése népgazdasági szempontból sem közömbös. A tehenészeti telepeknél a kettős hasznosítás helyett egyirányú szakosítással kell számolni. A kidolgozás alatt levő szabályozó rendszer az évi négyezerötezer literes tejtermelésnél fog eredményezni jó jövedelmezőséget, ezért a gazdaságoknak gondoskodniuk kell a betelepítés korszerűsítéséről, a megfelelő fajták kiválasztásáról. ILLÉS BERTALAN Világjelenség, hogy a fejlett ipari országok vasútjai túlterheltek. Az áru- és utasszállítással foglalkozó szakemberek figyelme ezért a hajózható folyók felé fordult, ezúton remélve a probléma megoldását. Itt ugyanis még sok, eddig kihasználatlan lehetőség kínálkozik és az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ez a leggazdaságosabb szállítási forma. Az arány lag olcsó vasúti szállítás négyszer drágább a vízi úton történő szállításnál, s az utóbbi években bevezetett tolómódsze- les hajózás (a remorker tolja a speciálisan eléakasztotl: uszályokat) a duplájára emeli a hagyományos (vontató) módszer gazdaságosságát. Egy 1500 tonna teherbírású uszály 60—80 vagon áru befogadására és szállítására alkalmas. Igaz ugyan, hogy sebessége kisebb a vasúti kocsik sebességénél, de ez a hátrány elhanyagolható, mivel a szállított nyersanyagok és mezőgazdasági termények szállításánál fontosabb tényező az egyszerre és olcsón szállított nagy mennyiség. Ahhoz, hogy gazdaságos legyen a folyami hajózás, megfelelő színvonalon levő és nagyságú kikötőkre van szükség. Sajnos ennek a követelménynek a bratislavai már régen nem felel meg. Még a múlt században, 1897-ben kezdték meg a kiépítését. Nagyobb változtatásokat, átépítéseket csak a húszas évek végén és a harmincas évek elején hajtottak végre a kikötő területén. Az évi más- lélmilliós kapacitás az akkori igényeknek teljesen megfelelt. Azóta is történtek kisebb — nagyobb bővítések, de a kikötő jeleulegi nagysága ennek ellenére is fékezi dunai hajózásunk fejlődését és kereskedelmi kapcsolatainkat Délkelet-Európa országaival, nem is beszélve az északi államok, Lengyelország •és az NDK Balkánra és Közel- Keletre irányuló egyre fokozódó tranzitforgalmáról. Mindenekelőtt legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval kötött szerződések lebonyolításában van nagy szükségünk a Dunára. Ugyanis a mostani áruszállítás a két ország között túlhaladta az évi 20 millió tonnát. Ebből a meny- nyiségből a Dunán szállított anyagok és áruk mennyisége a hat százalékot sem éri el. Legnagyobb szárazföldi kikötőnkben, Čierna nad Tisou-ban (Tiszacsernyő) pedig állandó gondot okoz a nagy mennyiségű áru átrakása. Az itteni problémát külföldi segítséggel is csak részben sikerült megoldani, a Duna nyújtotta lehetőségek ezzel szemben kihasználatlanok. A számítások szerint a Szovjetunió és hazánk közötti áruforgalom mintegy 25 százalékát lehetne lebonyolítani hajóúton, sokkal gazdaságosabban. Ha pedig figyelembe vesszük az előrejelzéseket, amelyek kereskedelmünk megkétszereződését Ígérik az elkövetkező tíz évben, akkor csak a dunai hajóflotta bővítéséről várhatunk megoldást. Az új, modern bratislavai kikötő kiépítését a jövőben megépítendő, kontinensüket átszelő Rajna—Majna—Duna vízi út is megköveteli. 1981-re várható a nagy jelentőségű, a Fekete- teiigeri az Északi-tengerrel ösz- szekötő vízi út megvalósítása. Hajóink ezután bárhol láthatók lesznek a Duna torkolatától kezdve a hollandiai Rotterdamig, ami jóval közelebb lesz hozzánk, mint a Duna-deltánál levő Sulina. Bécs és Bratislava tehát központi helyet foglal majd el e kontinenst átszelő vízi úton, ami nem kis gazdasági előny. Kormányunk döntése után vízügyi szakembereink komolyan hozzáláttak a bratislavai új kikötő terveinek kivitelezéséhez, amit nem kis előkészítő munkálatok előztek meg. A Pálenisko városrészben tíz évre tervezik az űj kikötő megépítését. A Dopravoprojekt n. v. tervei alapján az első építési szakaszban a kikötő kapacitását évi 4,25 millió tonnára növelik. Az építés második szakasza után ez a szám 8 millió tonnára emelkedik. Az új kikötőt a legmodernebb technikai felszerelésekkel látják el, a legfontosabb portáldarukon és szállítószalagokon kívül modern hütőraktárak, számítóközpont, csőposta, ipari televíziós lendszer stb. szerepel a tervekben. A világviszonylatban egyre jobban kihasznált konténerszállítással számolva speciális átrakó berendezésekkel szerelik fel az új kikötőt. Mindezt annak érdekében, hogy a forgalom gyors, folyamatos legyen, mert az a gazdaságos, ha a hajók minél kevesebbet időznek a kikötőkben. Az új kikötőben vámmentes zóna kialakításával is számolnak, ami szintén nagyban hozzájárul majd a gyors és zökkenőmentes áruforgalomhoz. A vízi személyszállítással nincsenek problémák. A magyar építővállalatok által kiépített személyhajó kikötő előreláthatólag a századfordulóig megfelel a követelményeknek. Ha mégsem így lenne, akkor itt minden nehézség nélkül sor kerülhet bővítésekre, modernizálásra. A személyforgalomban talán csak a hajók számának gyarapítása válik majd szükségessé. Új és nagyszerű távlatok nyílnak majd az új kikötő megépítésével és a közös, magyar— csehszlovák dunaszakasz átalakításával, kitisztításával a gazdaságosabb áruszállítás előtt. Jobban fokozódhat a KGST kooperáció, és közvetlen, hatékonyabb kapcsolatok jöhetnek létre Európa más gazdaságilag fejlett országaival is. A virágzó kereskedelem pedig hozzájárul Európa népeinek barátságához, ami talán a legfontosabb, legkívánatosabb célja a Duna menti népeknek. SZTROPKAY A. AZ ÖREGEKRŐL IS GONDOSKODNAK A fejlődés útja az állattenyésztésben Új petrokémiai üzemegységet építenek a neratovicei Spoľana n. v. területén. (Felvétel: B. Krejči — ČSTKJ
