Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-20 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

Hírek- a

Szovjetunióból

Burzsoá teóriák a ,,nemzedéki konfliktusokról"

A különböző nemzedékek tudati különbségeknek, amelyek a szocializmusban a termelőerők és az egész társadalom gyors fejlődése következtében jönnek létre, semmi közük a mai kapitalizmus antagonisztikus osztálykonfliktusaihoz. A burzsoá teoretikusok és ideológusok mégis igyekszenek elhitetni, hogy a nemzedékek közötti kapcsolatokban léteznek olyan törvényszerűségek, amelyek a kapitalizmusban és a szocializmusban egyaránt érvényesek, s a társadalmi rendszertől függetlenek. Ezt arra a tényre alapozzák, hogy a tőkés társadalom osztálykonfliktusai nemzedékek közti konfliktusokként is megjelenhetnek. E jelenségről számos „elméletet“ konstruáltak. Ezzel a témával foglalkozik például H. Schelsky nyugatnémet szociológus A szkeptikus nemzedék c. könyvében és számos amerikai burzsoá tudós. Egyikőjük, K. Keniston, az amerikai ifjúság „lázadásának“ és a „felnőttek társadalmához“ való negatív viszonyának okát keresve azt írta, hogy a két nemzedék teljesen eltérő szituációkban áll szemben, s ezért a szülők életformája a gyermekeik számára nem lehet sem jó, sem rossz — egyszerűek teljesen idegen számukra. Az ifjúsági radikalizmus Keniston szerint nem más, mint a családi konfliktusok által kiváltott érzéseknek a nagy társadalmi porondra való áthelyezése. Keniston úgy véli, hogy az ifjúság azért nem ismer el társadalmi tekintélyeket, mert családjában sem hajlandó elismerni tekintélyt. Egy másik amerikai szociológus, G. Kennan azon kesereg, hogy az amerikai ifjúság számos rétege a burzsoá társadalom valódi jellegét összetéveszti az idősebbek demoralizált nemzedékével, s hogy az ifjúság a felnőttek kegyetlen, képmutató és aljas társadalma áldozatának tekinti magái.

A „nemzedékek közti konfliktus“ elméletét a legteljesebben L. Feuer amerikai szociológus fejti ki, aki ebben az ellentétben a történelmi fejlődés egyik fő mozgatóerejét látja. A nemzedékek konfliktusa — írja — a történelemben univerzális indíték, az emberi jellem alapvető vonásaiból fakad, s a történelemben alighanem jóval fontosabb erő, mint az osztályharc. Az ifjúság tiltakozása fokozódásának okait keresve Feuer az „Oidipusz-lázadás“ freudista elméletét követi, és valamennyi „diákzavargás“ elsődleges forrását és fő mozgatóerejét {minden időben és minden országban) abban a nem tudatos vak gyűlöletbein látja, amelyet szerinte a fiatalok apáikkal, az idősebb nemzedékkel szemben táplálnak.

Feuer, igyekezve megmagyarázni a jelenlegi diákmozgalom sajátosságait és nagy arányait, bevezeti a ,„gerontokra- tikus társadalom“ fogalmát, vagyis az olyan társadalomét, amelyben az idősebb nemzedék túlságosan nagy gazdasági és politikai hatalmat összpontosít a kezében. Az ifjúság az „.Oidipusz-komplexus“ hatása alatt tagadja ezt a társadalmat mint szülei kényszerítő hatalmának szimbólumát. Feuer úgy véli, hogy az ifjúság tiltakozását nem a kapitalista társadalom bűnei és ellentmondásai váltják ki, hanem egyszerűen „stabilitása“, minthogy az ifjúságnak — szerinte — jellemző vonása, hogy állandóan változásokra és e változások irányítására törekszik. Az amerikai szociológus ezért hevesen bírálja az ifjúsági mozgalmat, s ugyanakkor védelmezi a kapitalizmus „stabilitását“.

A „nemzedékek közti konfliktus“ elméletét, áltudományos mivolta ellenére, a burzsoázia ma is gyakran felhasználja mint ideológiai fegyvert. Számos „baloldali“ klerikális szintén egyetért ezzel az elmélettel. Legkülönbözőbb változatai, melyek ilyen vagy olyan módon tagadják az osztályharc tudományos megalapozottságát, a társadalmi folyamatok magyarázása során elkerülhetetlenül vulgarizáló biológizmusba torkollnak. A társadalmi jelenségek effajta tudománytalan vizsgálatának elvi bírálatát a marxizmus—leninizmus klasszikusainak művei tartalmazzák. „Mi sem könnyebb — írta Lenin —, mint »energetikai« vagy »társadalombiológiai« címkét ragasztani olyan jelenségekre, mint a válságok, a forradalmak, az osztályharc, de nincs is ennél meddőbb, skolasztikusabb, élette- telenebb munka.“ (Összes Művei. 18. köt. Budapest 1964. 308. old.J

Maga az élet cáfolja szüntelenül az ilyen és ehhez hasonló elméleteket. Hogy mennyire őszinte és mély az ifjúság érdeklődése a társadalmi problémák, az emberiség fejlődésének útjai és jövője iránt, azt megmutatta a Berlinben tartott X. Világifjúsági és Diáktalálkozó. A fesztiválon meggyőződhettünk arról, hogy a haladó ifjúsági és diákszervezetek többsége tisztán látja: ahhoz, hogy a demokratikus ifjúság kedvezően befolyásolja a világban végbemenő folyamatokat, egységre van szükség. Ezért is volt a fesztivál jelszava: „Antiimperia- lista szolidaritás, béke és barátság!“ Ez a jelszó számos olyan ifjúsági szervezetet egyesített, amelyek közt politikai, eszmei és vallási különbségek vannak. Több országban, így Franciaországban, Olaszországban, az NSZK-ban, Japánban, és másutt, a fesztiválra készülődés idején széles demokratikus ifjúsági front

alakult, ami aztán egységes országos fesztiválbizottságok létrehozásához vezetett.

A fesztivál résztvevői, a köztük levő véleménykülönbségek ellenére, egységesek voltak abban a törekvésükben, hogy elítéljék az imperialista agressziót, bárhol jelentkezzék is földünkön. Az ifjúság lelkes támogatásáról biztosította a nemzeti felszabadulásukért küzdő népeket, és hitet tett a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei mellett.

A csehszlovák küldöttség a fesztiválon 102 alkalommal folytatott megbeszélést egy-egy nemzeti küldöttséggel, illetve egy-egy szervezettel. E találkozók legjellemzőbb vonása az volt, hogy partnereik kivétel nélkül valamennyien igen nagy érdeklődést tanúsítottak a SZISZ-szeÖ való kapcsolataik bővítése és elmélyítése iránt.

A társadalom és a fiatalság érdekei a szocializmusban egybevágnak

A fiatal generáció problematikájának tudományos megközelítése összeegyeztethetetlen minden olyan próbálkozással, amely magának e fogalomnak és az ifjúság osztályrétegződésének meghamisítására irányul oly módon, hogy az ifjú ságot vagy csupán meghatározott életkori, illetve biológiai csoportnak vagy pedig valamennyi többi osztállyal és társadalmi csoporttal szemben álló önálló osztálynak tünteti fel.

Véleményünk szelrint a probléma tudományos vizsgálatához az alábbi 'in- vető követelményeket kell figyt venni:

— a fiatal nemzedék problémáit

zal a társadalmi renddel szerves kapcsolatban kell kutatni, amelyben ez a nemzedék él;

— az ifjúságot sajátos társadalmi-demográfiai csoportként kell vizsgálni, figyelembe véve életkori sajátosságait és a társadalom életébe való bekapcsolódásának jellegzetességeit;

— a fiatal nemzedék fejlődésének elemzését az adott társadalom szerkezetét visszatükröző osztályrétegződés alapján kell elvégezni.

Ifjúsági munkánkban abból indulunk ki, hogy az ifjúság érdekei és a társadalom érdekei a szocializmusban egybevágnak. Ámde az a követelmény, hogy a fiatalok problémáival körültekintően foglalkozzunk, egyáltalán nem zárja ki, sőt ellenkezőleg, feltételezi, hogy az egész társadalom célirányos módon összehangolja az ifjúságra való ráhatást. A fiatalok tudatos állásfoglalása a szocialista építés problémáit és eredményeit illetően nem automatikusan alakul ki. Ráadásul az antikommunista propaganda is hat rájuk, amely különösen az ifjúság előtt igyekszik a szocializmus eredményeit lejáratni.

Ezért van tehát szükség arra, hogy a pártnak a fiatal nemzedékre gyakorolt ideológiai befolyását fokozzuk, és az ifjúság előtt megvilágosítsuk a társadalmi folyamatok és a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit. A CSKP XIV. kongresz- szusának határozata megállapítja, hogy „a párt nagyra tartja az ifjúság természetes lelkesedését és megértését minden iránt, ami haladó, és hogy a fiatal nemzedék és országunk kommunista jövője összekapcsolódik. Ezért a párt és az egész társadalom elsőrendű feladata az, hogy gondoskodjék az ifjúság egészséges fejlődéséről, a tudományos világnézet, a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében való neveléséről.“ Ideológiai munkánk célja, hogy a tudatos életbe lépő fiatal nemzedékből kineveljük a ma és a holnap forradalmárait, akik megértik, hogy napjaink forradalmisága: azoknak a feladatoknak a végrehajtása, melyeket a kommunista párt kitűz; u szocializmus további erősítése hazánkban és az egész világon.

Az ifjúságra gyakorolt ideológiai osztálybefolyás elhanyagolása meghatározott feltételek között konfliktushelyzetekhez vezethet. Az ideológiai nevelés lekicsinylése, az ifjúság problémáinak semmibe vevése, a jobboldali opportunista és szocialistaellenes erők demagóg és rafinált befolyása és az imperialista ideológiai diverzió mellett, mindig károsan hat ki a fiatalok gondolkodására.

Amikor az ifjúság nézeteit és állás- foglalását elemezzük, de különösen akkor, amikor világnézetének és szocialista erkölcsének kialakulását tanulmányozzuk, véleményünk szerint abból kell kiindulnunk, hogy gyakorlatilag minden új nemzedék hozhat valami egészen újat a társadalom életébei, ami segíti a szocializmus további erősödését és fejlődését. Nagyon fontos tehát annak biztosítása, hogy mind a politikai, mind a nevelési és oktatási rendszer még jobban elősegítse a fiatal nemzedék közvetlen részvételét a CSKP XIV. kongresszusa által megjelölt politika kialakításában, megvalósításában és a kongresszus által kitűzött feladatok alkotó jellegű végrehajtásában. A CSKP KB 1973 júliusi plénuma külön is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miként készítsük fel az új nemzedéket a fejlett szocialista társadalom viszonyai között az életre és a munkára. A plénum hangsúlyozta, hogy a fiatal nemzedék szocialista tudatának kialakulása a fejlett szocialista társadalom viszonyai között sem mehet végbe spontán módon, és hogy az ifjúság nevelése nem választható el az új élet építésében való részvételtől. A plénum felszólította a kommunistákat, tekintsék az ifjúsági munkát elsőrendű feladatuknak és fontos pártmegbízatásnak, és minden állami és társadalmi szervezet kötelességévé tette, hogy nap nap után foglalkozzanak a fiatal nemzedék szocialista nevelésének kérdéseivel. Felszólította egyszersmind az ifjúsági bizottságokat is, amelyeket a pártbizottságok mellett alakítottak, hogy összehangolják az állami és a társadalmi szervek nevelőmunkáját, és kidolgozzák a fiatal nemzedék problémái vizsgálatának egységes módszerét.

A csehszlovák ifjúság és szervezete, a Szocialista Ifjúsági Szövetség előtt most egyedülálló lehetőségeik nyíltak meg. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a SZISZ I. kongresszusán a következőket mondotta erről: „A fiatal nemzedék, dolgozó és tanulóifjúságunk előtt nálunk nyitva vannak a kapuk. Nem kell őket erőszakkal kinyitnia, elegendő, ha az adott lehetőségeket fel tudja használni. Ha ezt megteszi, mindenütt támogatásra talál. Ámde nagy és nehezen elérhető célokat kell maga elé tűznie, ifjúi lelkesedéssel és nagyon becsületesen kell felkészülnie. Szívből kívánjuk — és ehhez segítséget fogunk nyújtani —, hogy az önök nemzedékéből tehetséges, becsületes, felkészült, a szocializmus és népünk iránt odaadó állampolgárok nőjenek fel, akik a forradalmi vívmányok és a haladás lobogóját, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus lobogóját magasra emelik és tovább viszik, mint mi az elmúlt években.“

Országunkban ma a fiatalok túlnyomó többsége felismeri, hogy csakis a szocializmus tárhat fel és tár fel előttük világos és vonzó távlatokat, s hogy éppen a kommunista párt — a társadalom vezető ereje — biztosítja politikájával a távlatok realitását.

(Megjelent a Béke és Szocializmus

című. folyóiratban)

A CSEHSZMMjOMM

írták: Juraj Varholik,

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöke,

Otto Cmolik,

a Szocialista Ifjúsági Szövetség Elnökségének tagja, i a „Mladá Fronta" főszerkesztője

A tanulmány első részét a Vasárnapi Üj Szó előbbi számában közöltük

# A Szuhulin keleti részén emelkedő Tyerpenyije (Türe- lem) hegyfokot jelölték ki a medvefókák első mesterséges szálláshelyéül. Nagy mennyiségű tengeri kavicsot szállítottak oda, és különféle állatokat telepítettek a Tyulenyij-sziget- ről. A medvefókáknak tágasabb otthonuk lesz az új helyen. Eleinte nagy ketrecekben tartják majd őket, és gondoskodnak táplálékukról. így remélhetőleg gvorsan fognak szaporodni.

# 232 karát súlyú gyémántra bukkantak Mirnijben, a Jakut ASZSZK-ban. Ez a szabályos, tökéletes kristály a legnagyobb, amelyet eddig a Szovjetunióban találtak. A Mirnijben talált gyémántok közül eddig az 1966-ban talált, 105,98 karát súlyú gyémánt volt a csúcstartó. Ennek elődje — amelyre 1963-ban bukkantak rá — 51,66 karátot nyomott.

# Üzembe helyezték az Onyega tó partján, Medvezsje- gorszk közelében épült automata kikötőt, ahol dúsított apati- tot raknak át vagonokról folyami hajókra. A rakodás minden mozzanatát önműködő gépek végzik. A számítások szerint egy hajózási szezonban 3 millió tonna dúsított ércet raknak át.

# Könyvgyógyáazatot létesítettek a tallinni Kreutzwald Könyvtárban, Észtország egyik legnagyobb könyvtárában. A könyveket etilénoxid és bró- mos metil keverékével itatják a könyvek borítólapjain és oldalain található mikroorganizmusokat, meg is gátolják újabbak megtelepedését.

# A moszkvai Vegyészeti Gépipari Egyetem hallgatói olyan készüléket szerkesztettek, amely pontosan méri a távol- ugrók ugrásának hosszúságát. A készüléket sikeresen alkalmazták az 1973-as moszkvai Univer- siadén, úgyhogy valószínűleg már nem soká használják a régi mérőszalagot. A sportolók és a versenybírák örömmel fogadták az újítást.

# Szibériai alpinisták elsőként kapaszkodtak fel a kirgi- ziai Han-Tengri hegycsúcsra. A legnagyobb nehézséget az utolsó 2000 méter jelentette egy meredek sziklafalon. Maga a hegymászás másfél hónapot vett igénybe, az előkészület évekig tartott. Az alpinisták helyesbítették a földrajzi adatokat. Kiderült, hogy a Han-Tengri magassága 7010 méter, vagyis 15 méterrel magasabb, mint eddig tudták.

0 Lejorditotlák orosz és üz- bég nyelvre Maszud Kánonját, Abu Rejhan Biruni, a híres közép-ázsiai csillagász enciklopé- dista főmüvét. A fordítást szovjet filológusok és matematikusok végezték egy arab szöveg, egy berlini és londoni kézirat, egy Kairóban kiadott töredék és más kiadványok alapján.

% Ukrán biológusok megmentették a gentiana nevű növény egyik gyógyhatású, ritkaságszámba menő válfaját a teljes kipusztulástól. A Kárpátokban találtak még belőle néhány bokrot. Gondos munkával sikerült létrehozni az első gen- tianaültetvényt.

# A bronz tulajdonságaival vetekedő öntószeti nyersvasat állított elő F. Tavadze és L. Bedzsitasvili grúz kutató. Az újfajta fém önköltsége csak egy- nyolcada a bronzénak, és a be- lőle készített alkatrészek számos tulajdonsága még felül is múlja az ismert színesfém jellemzőit.

1974. I. 20.