Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-19 / 16. szám, szombat

NÉPEK BARÁTSÁGA ADY ENDRE VISZONYA A CSEH KULTÚRÁHOZ 1974 I. 19. Egy fél évszázad meg egy fél évtized telt el azóta, hogy a forradalom magyar viharma­dara, Edy Endre elment az élők sorából. Halála után épp­oly harc dúlt érte és ellene mint életében. Költészetével az­óta a világirodalomban is el­foglalta az öt megillető helyet. A nemzeti irodalmakban több évtizede foglalkoznak a legne. vesebb köttök és műfordítók Ady időtálló költeményeinek méltó fordításával. Ez a tiszte­let és csodálat nem egysze­rűen egy nagy magyar költő­nek szól, hanem annak a haza­finak, aki nem féltette nemze­tét a forradalom és a nemzet­köziség eszméitől. Csokonai és Petőfi nagy utóda, a forradal már Ady Endre a cseh irodai mi köztudatban is a legnagyob­bak közt számon tartott poéta lett. Ady ifjú korától fogva el­határolta magát a magyarsá­gukkal hivalko­dó, magyarko- dó és fölényes­kedő uraktól. Ügy érezte ma gyárnak magát, hogy nemzeti és hazafias ér­zésének nem mondott ellel.it csodálni, kö­vetni, propagál ni más népek nagyjait, alko­tásait vagy pél- daadását. Mű­vészetében, köl­tészetében, for- rádalmiságban egyaránt. Lán­goló hazaszere­tete nem zárta ki, sőt ihlette haladószelle- mű ínternacio na 1 izmusát, amely publicisz­tikájában és költészetében tükröződik. Tár­gyilagos, megértő és békítő írásai nemcsak a régi Magyar- országon belül, de külföldön is visszhangot vertek. A „vir raüó idők heroldju“ szavára például a szlovák Pavol Or- szágh Hviezdoslav, a román Oetaviun Goga és Emil lsac, a szerb Tódor Manojlovics és má­sok válaszoltak, megszorítva a feléjük nyújtott jobbot. Hogyan foglalkozik újságírói és költői pályája során Ady a Csehekkel? A cseh ntl.nzet Ady tudatában az osztrák—magyar állam egyik tagországaként Szerepel. Tudja a csehekről, hogy nagy kultúrájú, forradal­mi múltú nemzet, amelynek legjobbjait régóta foglalkoztat­ja az önállósulás eszméje. Pró­zai és verses műveit lapozgatva azonban csak elvétve találko­zunk cseh nevekkel, nagy egyéniségekkel. Tárcáiban több­ször szerepel Húsz János, de jobbára csak szállóigévé vált felkiáltásával: ,,Ő, sanda simplicitas! Oh, jámbor egy- ügyüségl", vagy újságírói gú- nyoroskodás során, midőn Ferencz József király és csá­szár milíéniumi szoboradomá­nyozását kommentálta Ady: „Ha Pobjedonoszcev, az orosz pápa, kihirdetné Húsz János szenttéavatását, az semmivel sem kelthetne több csodálko­zást, mint hogy habsburgi fel­ség készíttet szobrot Bethlen Gábornak...“ (Nagyváradi Napló 1903. nov. 22). Pár évvel később említi meg Komenskýt, a nagy hírű cseh pedagógust, akit Lórántffy Zsuzsanna hívott meg a sárospataki kollégium tanári székére: „Comenius Amost erdélyi asszony veszi észre.“ (Ismeretied! Corvin-kó- 'dex margójára. Figyelő, 1905). Más cseh személyiségeket is szerepeltet Ady a tárcáiban. Ezek közé tartozik Jan Kubelík, a világhírű cseh muzsikus, aki bejárta művészetével valameny- nyi világrészt és a nagyobb magyarországi városokban is fellépett. Egy alkalommal arról számolt be a fővárosi sajtó, hogy Kubelík egy magyar nyelvkönyvet vásárolt. Ady ki­figurázta ezt a hírt: „Kubelík Jan nagy muzsikus, de politi­kusnak sem utolsó. Minden­esetre jobbun elintéz holmi nyelvkérdést mint az osztrák— cseh politikusok...“ (Sza­badság, 1900. jan. 3). Más al­kalommal: „ ... tagadhatatlanul egyik legérdekesebb művész egyénisége u jelennek.“ (Sza­badság Í900. nov. 25). A zene­szerző, akinek magyar lány lett a felesége, már messze járt Londonban a Cseh Filhar­móniával, amikor Ady figyel­mét Karéi Burian operaénekes keltette fel. „Burian gombjai“ címmel leírja azt az estet, ami kor a petsti Opera cseh tenoris­táját egy fukar magyar gróf­hoz hívták vendégszereplésre. A tiszteletdíjat az inassal küld­te el a gróf egy csomagban. „Igen csinos kis ékszer volt benne — két gomb aranyból. Testvérek közt megérhetett há rom forint negyvenöt krajcárt,“ — gúnyolódik Ady és a mű vészt így idézi: „A gróf úr két gombot küldött nekem. Igaza van. Legalább, ha majd még egyszer meghív, lesz mivel be­gombolkoznom előtte.“ (Nagy­váradi Napló 1902. felír. 28.) Ám Csehország fellé is gyak­Ferenozy Béni rajza: Ady halottas ágyán ran tekintgetett a tárcaíró, Ady. Azután, hogy megjelent az „Új versek“ c. versesköny­ve s hogy már két budapesti lapnak is neves külföldi tudó­sítója, nevének és tollúnak te­kintélyére számítva írt meg oly cikkeket mint a cseh joggya­kornokokról szólót. „Csehor­szág juggyakornokuinak nin­csen több igazságuk, mint pél­dául magyar kollégáiknak. Ha­sonló rendszer, hasonló úri pá riákat csinált belőlük...“ — Írja Ady „Egy paszív rezisz- tenciu“ c. cikkében. Elmondja, hogy a joggyakornokokat az ügyvédek nyíltan támogatják, rokonszenveznek velliik a cseh bírák s velük tart a társadalom. Rámutat arra az új mozzana­tokra, hogy nemcsak az éh­bérrel szemben, hanem a protek­ció és a nemzetiségi méltány­talanság ellen is lázadnak a cseh praktikánsok. Ady Endre halála után Cseh­szlovákiában gyakran megemlé­keztek róla a szlovák és a cseh lápok, irodalmi folyóiratok. A szlovák költők és műfordítók közül legtöbbet Emil Boleslav I.ukáö tett Ady népszerűsítésé­ért hazánkban. A két világhá­ború közti időszakban a cseh országrész lakossága két ki­sebb jeletutőségű fordításkötet­ből ismerhette melg Ady End­rét; az egyik cseh tolmácsolás, Bohumil Müller munkája. Bra­tislavában jelent meg, a másik könyv fordítója Miroslav El pl s Prágában adták ki. Kamii Bednár, a nemrég elhunyt csefn költő is foglalkozott már ak­kortájt Ady költészetével s né­hány műfordítását a „Kritický Mésíčník“ közölte. Egy átfo­góbb Ady-válogatás és annak tolmácsolása azonban hiány­zott és sokáig nem is látott napvilágot, amit különösen Anton Straka, a csehszlovák- magyar irodalmi barátság áldo­zatos közvetítője fájlalt na­gyon. Végül ő és cseh barátja, Antonín Hurtl együttesen fog­tak hozzá a műfordításhoz, ami­ről Straka ezt írja Szabó Lő­rincnek Budapestre: „... javá­ban dolgozunk egy cseh nyelvű magyar anthoiógián Adyval kezdve s az Ady utáni koron végighaladva a mai nemzedé­kig. .. Adyból 40 vers van munkában, ezekből 10 már tel­jesen készen van, az Ant.-ba kb. 20 Ady-vers fog belekerül­ni.“ (Gál I. közleménye, Irodal­mi Szemle, XVI. 1973 (5.) A Straka-hagyatékban belelapoz­hatunk a verseskötetbe is, amelyben meg vannak jelölve a lefordítandó versek, a mű­fordításokon gondos javítások, másílási javaslatok... Megvan annak az előadásnak a szöve­ge is, amelyet 1940-ben tartott meg Ady Endréről Straka Prá gában és vidéken is. A műfor­dító barátokat azonban a halál­ba hajtotta a fasizmus. „Nézetem szerint a magyar költészet legnagyobb jelensége Ady...“ — így nyilatkozott egy interjúban František Halas cseh költő, néhány évvel a második világháború után. Éppen Ady volt az, aki segített e poétában eloszlatni a magyarok iránti új bizalmatlanságát. 1949-ben há­rom évtizedes évfordulója volt Ady elhunytának, ez idő tájt F. Halas már egy nagyobb Ady- válogatás tolmácsolásán fára­dozott. Egy évre rá jelent meg „Krev a zlato“ („Vér és arany“) címmel a műfordítás-kötet, amely az időközben elhunyt Ha­las, valamint Vilém Závgda mű fordításait tartalmazza, s ahol Závada utószavában Adyt és életét is ismerteti. Még ennél is terjedelmesebb s átfogóbb könyv jelent meg 1966-ban: a „Sám s morém“ c. kötet, ame­lyet Ady Endre költeményeiből, prózáiból, cikkeiből és levelei­ből Bredár Gyula válogatott, a verseket Ladislav Hrudský köz­reműködésével Kamil Bednár fordította. „Mai szemszögből két Adyt láthatunk. Az egyik a tör­ténelem süllyesztőjében elve szelt kor problémáival és fáj­dalmaival összekötött, tehát inkább történelmi Ady...“ — írja K. Bednár fordítói megjegy zésében. „A másik Ady azonban ahhoz kapcsolódik, ami az em­berben alapvető és úgyszólván nem változó, s ebben Ady mai, mindig friss, új, jövőbe irányú ló. S Ady Endre forradalmi je­lentőségű, érzésekben és kife­jező eszközökben oly gazdag költészete ma már a cseh kul­túrának is szerves részel A országrészek lakossága az el­múlt év folyamán sokféle úton ismerkedhetett meg Csokonai, Petőfi, Madách, de más magyar írók, pl. Illyés, életével és al­kotásával. Ady elhunyténak 55. évfordulója alkalmából a prá­gai rádió és különböző lapok szerkesztőségei is megemlékez nek az örökszép versek költőjé­ről — s a cseh hallgatók, ol­vasók sok százezres soraiban még tágabbra tárulnak a szívek egy baráti nép felé. SZÁNTÓ GYÜRGY KULTURÁLIS HÍREK □ Amszterdamban odaítélték az idei Erasmus-díjat. A nem­zetközi balettélet két kiváló képviselője megosztva kapta a kitüntetést. A klasszikus tánc kategóriában Ninette de Valois angol, a modern balett terüle­tén Mnurice Béjart francia ko- reog rá f us m ü vészt jut a 1 m a z t á k. □ A Médicis díj nyertese: To ny Duvert, akinek Képzeletbeli táj című regényét a zsűri előny­ben részesítette Bemard Noel kitűnő sajtói kapott Les Pre miers Mots című könyvével szemben. □ Carlo Ponti olasz filmpro­ducer azt tervezi, hogy filmet készít Salvador Allende halálá­ról. A film rendezője Mnntaldo, aki a híres Sacco és Vanzetti filmet készítette. □ Az idei nyáron tizennegyo dik alkalommal rendezik meg Hajdúböszörményben a nemzet­közi művésztelepet. A város ebből az alkalomból tizenöt külföldi és tíz magyar művészt lát vendégül egy hónapig. A nemzetközi napokon a meghí­vott külföldi vendégek orszá­guk képzőművészetét ismertetik majd társaik előtt. MÁSFÉL MILLIÓ LATOSAT! HÚSZÉVES A BRATISLAVAI LENIN MÚZEUM A csehszlovák — szovjet barátsági hónapban több mint 20 UUU em bér — köztük sok fiatal — tekintette meg a múzeumot. (ČSTK felvétele) A Szlovákia fővárosába látoga tők gvakori úti célja a Lentin Múzeum, amely húsz évvel ez­előtt, 1954. január 20 án, Le­nin halálának 30. évfordulója alkalmából nyílt meg. Azóta több mint egymillió 400 ezer látogató tekintette meg a lie­niu életét és munkásságát be­mutató gazdag anyagot. A múzeum küldetése, hogy megismertesse Leninnek, a munkásosztály és a győzelmes p r o let á r fórra d al om vezé ré nek éleiét, valamint a munkásmoz­galom fejlődését a marxizmus keletkezésétől napjainkig. A kiállított anyagot, amelynek magvát a lenini dokumentu­mok képezik, az elmúlt két év­tized alatt többször kibővítet­ték. A múzeum termeit járva az érdeklődők részletesen megismerkedhetnek Leniin éle­tével, a társadalmi fejlődésben betöltött szerepével és elmé­leti munkásságának jelentősé­gével. Ezzel párhuzamosan is­mereteket szerezhetnek a Szovjetunió történelmi szere- péről is. Nagyon érdekesek a Lenin prágai és tátrai tartóz­kodására vonatkozó emlékeik, valamint a CSKP mega lapí fásá­ban nyújtott segítségét bemu­tató dokumentumok. A múzeum gyakori látogatói az iskolások. A múzeumi ter­mek megtekintése mellett a történelem és a polgári neve­lési órák keretében sokszor látogatják a múzeum speciális tantermeit, ahol szakemberek magyarázatával és különféle szemléltető eszközök segítsé­gével bővíthetik az iskolában szerzett ismereteiket. Kedves szokássá vált, hogy sok bra­tislavai iskola pioniircsapata *1 múzeumban rendezi meg a pioníravatást, ezzel is emelve az új pionírok felavatásának ünnepélyességét. A pártszervezetek a pártok­tatás keretében gyakran szer­veznek múzeumi látogatást. A múzeum emlékkönyvéneik ta­núsága szerint a sok egyéni látogatón kívül szocialista munkabrigádok, a SZISZ, a szakszervezetek és a CSSZBSZ által szervezett csoportok is nagy érdeklődést tanúsítanak Lenin élete iránt. A múzeum dolgozói a tulaj­donképpeni múzeumi munka mellett különböző konferenciá­kat, szemiLnári umokat is ren­deznek. így pl. szlovákiai ta­nácskozás volt a múzeumban az új típusú párt megalapítá­sának 60. évfordulójáról, az OSZDMP prágai konferenciájá­ról, a Szovjetunió megalaku­lásának 50. évfordulójáról. Ak­tívan bekapcsolódnak az ifjú­sági szervezet hagyományos rysvi kirándulásának megszer ve zésébe, elbeszélgetnek a résztvevő k kel. Különböző kiállításokat is rendeznek, így pl. az SZKP XXI. és XXII. kongresszusáról, a CSKP XII. kongresszusáról, a CSKP négy évtizedes harcáról, Leinin és a csehszlovák mun­kás mozga lom k a pcsol a tá ról, Lenin szerepéről a szovjet ‘is­kolaügy fejlődésében, az 1. Internacionále 100. évforduló­ja, a III. Kommunista Inter­nacionále 60. évfordulója és a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója alkalmából. Filme­ket is vetítenek Leninről, a Szovjetunió múltjáról és jele­néről, munkásmozgalmunk tör­ténetéről. A múzeumnak 5000 kötetes könyvtára van, amelyben meg­található Lenin összes munká­ja, többek között magyarul is, Marx, Engels és a marxista irodalom más művei. A könyv­tár olvasóterme mindennap az érdé k 1 öd ők r en delik ezésére áll. A múzeum levéltárában 3000 fotókópiát őriznek, a Le­nin életére vonatkozó vala­mennyi dokumentum fénykép- másolatát. A múzeum decembertől zár­va van, de a termekben se­rény munka folyik. Kibővítik, átcsoportosítják a kiállított anyagot, úgyhogy az Lenin eleiének és munkásságának bemutatásán kívül szemléltes­se korszakalkotó tanításának gyakorlati megvalósítását, a lenini gondolatok maii érvé­nyességét is. A múzeum ápri­lisban, Lenin születésének év­fordulóján újból megnyitja ka­puit az érdeklődök előtt. A bratislavai Lenin Múzeum jelentős szerepet tölt be a tu­dományos világnézet, a prole­tár internacionalizmus és a Szovjetunió iránti barátság szellemében történő nevelés­ben, s ezáltal segít a CSKP ál­tal kitűzött feladatok teljesíté­sében. CSIZMÄR ESZTER Hétfőn, január 21-án emléke­zünk meg Vla­gyimir Iljics Le­nin halálának 50. évfordulójá­ról. A prágai Lenin Múzeu­mot ezekben a napokban szá mos tanuló ke­resi tel, hogy tanítóik megis­mertessék itt velük a prole­táréiul nagy vezérének éle­tét és munká­jának jelentősé­gét az egész haladó világ számára. (Felvétel: Telefoto —* ČSTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents