Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-13 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó
A sziovakiai Nószövetség galániai járási bizottságának elnöksége ottjártunkkor éppen ülésezett. így Vanek Ar- pádné, a járási bizottság titkárnője csak pár percet tudott szakítani, hogy elmondjon valamit magáról és a Nőszövetség munkájáról. A múlt év novemberében zajlott le a Nőszövetség járási konferenciája, ahol értékelték az utóbbi öt év alatt végzett munka jukat, amelyben neki is nagy része van. Vanek Árpádné csöndes, de határozott fellépésű asszony. Magáról csak annyit árul el, hogy kétgyermekes családanya és már unokája is van. 1967 ótu tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának, huszonkét éve tagja és aktív dolgozója a szlovákiai Nőszövetségnek. 1969-ig több üzemben és a Galántai Járási Nemzeti Bizottságon dolgozott. Mindenütt bekapcsolódott a Nőszövetség munkájába, 1969- től pedig a szlovákiai Nőszövetség galántai járási bizottságának titkára. — Rengeteg időt vesz igénybe e munka végzése — mondja —, így kevesebb időm jut a családra és magamra, de nem sajnálom, mert szeretem ezt a munkát. Meggyőződésem ugyanúgy, mint a Nőszövetség járási szervezete többi aktív tagjának is, hogy munkánk nem hiábavaló, mert hozzá/ái ulunk a nők élet- és munkakörülményeinek állandó javításához. Vanek Árpádné ezután szívesebben beszél a Nőszövetség járási szervezetének munkájáról, ezzel bizonyítja, hogy ő valóban szívvel-lélekkel végzi azt, amit csinál. — Járásunkban az utóbbi években szinte rohamosan növekedett a dolgozó nők száma, s ezzel párhuzamosan növekedtek az igényeik is. Több óvodára, napközire, bölcsődére van szükség. A járásban 72 óvoda van, de 400 az óvodát igénylő kérvények száma. A legkedvezőtlenebb a helyzet az üzemi óvodák területén, mivel a járásban csupán hat üzemnek van óvodája. A jövőben még szorosabb együtt- működésre lesz szükség az illetékes üzemek és a Nőszövetség dolgozói között, hogy észlelhető javulás álljon be ezen a területen is. Sok segítséget nyújtanak a dolgozó nőknek a napközi otthonok. A járásban több mint 5000 gyermek étkezik napköziben. A Nőszövetség falusi szerve zetei aktívan részt vesznek a járási méretekben megrendezett versenyeken, továbbá hozzájárulnak az üzlethálózat bővítéséhez is. A földműves- szövetkezetek és az állami gazdaságok vezető dolgozóival karöltve növeljük a me zőgazdasági üzemekben levő szociális berendezések szá mát, és emeljük minőségük színvonalát. Együttműködésünk a járási mezőgazdasági üzemekkel rendszeres és a munkánkat teljes mértékben támogatják. Szeretnénk, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolát végzett nők képzettségüknek megfelelő beosztást kapnának. Gyakran hangoztatjuk, hogy a Nőszüvetség feladata nem utolsósorban a nők szociális'ti szellemben való nevelése. A mi járási szervezetünk tudatában van annak, hogy a nők sokoldalú neveléséhez ez szintén hozzátartozik. A politikai-nevelő munkák területén szövetségünk leggyakrabban az előadási formákat alkalmazza» vagy biztosítja a nők részvételét a Nemzeti Front által a járásban szervezett akciókban. Különböző érdekköröket és összejöveteleket szervezünk. ahol főleg ,,A nő helye a társadalomban“ kérdéssel foglalkozunk. Befejezésül még szerényen megjegyzi, hogy azok a sikerek, -amelyeket az utolsó öl évben értek el, a Nőszövetség járási szervezete összes tagja áldozatkész munkájának köszönhetők P. G. 1074. I. 13. NEM DIVAT AZ A háború utáni első években a nép- szaporulat nagyarányú növekedésének voltunk tanúi. Az utóbbi tíz évben viszont erős csökkenés állt be a születések számában. Olyannyira, hogy 1968- ban Csehszlovákia már azok közé az európai országok közé tartozott, ame lyekben legalacsonyabb volt az évi nép szaporulat. Amíg 1950 és 1954 között ezer lakosra évente 22 gyermek született, addig 1968-ban 15 volt az ezer lakosra számított születések száma. A népszaporulat fejlődésének ilyen aránya mellett veszélyeztetve volt hazánk lakosságának reprodukciója. Ezért az utóbbi években a legfelsőbb párt- és állami szervek jelentős intézkedéseket tettek a népszaporulat növekedése érdekében, amelyek már kezdik meghozni a kívánt eredményt. Húsz év tapasztalatai Az utolsó két évtizedben a családokban egyre kevesebb lett a gyermek - egy, esetleg kettő. A háromgyermekes családok száma egyre csökkent. 1950 körül 100 gyermekből 16 mint a csa Iád harmadik gyermeke született, 1970- ben már minden tizenegyedik. Ugyanebben az évben a családok 40 százalékában volt csak egy kiskorú gyermek Ezért a lakosság kor szerinti összetéte le ma kedvezőtlen A népszaporulatra többek között az is kedvezőtlenül hatott, sőt hat még ma is, hogy a fiatal házasok a második gyermek születésénél fontosabbnak tartják különböző anyagi igényeik kielégítését. Továbbá az is, hogy a nyilvánosság elismeréséhez az autó, a nya raló, a külföldi kirándulások és nyaralások jobban hozzájárultak és járulnak mint néhány gyermek tisztességes fel nevelése. Népszaporulat és szociálpolitika A populációt sok tényező befolyásolja. Például a kisgyermekes családok lakásfeltételei, a család helyzete a házasságkötés után, ott ahol a nő dolgozik, a család helyzete az első gyermek születése után, a kisgyermekes családok pénzbevétele és kiadásai, a családoknak nyújtandó szolgáltatások színvonala, az állásban levő nők munkafeltételei, a nőről és a gyermekről v-'ló egészségügyi gondoskodás, a tér liességmegszakítás és egyebek. E tényezők alapos elemzése után ítélték meg a népszaporulat helyzetét hazánkban és ezek alapján több szociális intézkedést léptettek életbe. Több mint 24 milliárd korona A szocialista társadalom a kapitalista társadalomtól eltérően egyre többet vállal magára a gyermekek nevelésével, élelmezésével járó kiadások fede zéséből. 1973-ban az állam családi pótlék címen 10,1 milliárd koronát, a nők nek az anyasági szabadság ideje alatt 1,3, mint anyasági segélyt 1,1, szülési segély formájában 0,5, ösztöndíj címen 0,3 milliárd koronát fizetett ki. Az óvodák, bölcsődék, iskolai éttermek, gyermekotthonok üzemeltetéséhez pedig 2 milliárd koronával járult hozzá. Az egyes kedvezmények, mint például az adó-, a lakbérkedvezmény 6,8 milliárd koronát tettek ki. Így 1973-ban a tár sadalomnak a családoknak nyújtott pénzbeli, természetbeni, s egyéb formában való támogatása több mint 24 milliárd koronát tett ki, ami a nemzeti jövedelem nyolc százalékát képezi. Te kintette! arra, hogy nálunk 2,2 millió olyan háztartás' van, amelyekben kiskorú gyermekek nevelkednek, ez a támogatás egy család esetében 10 000 koronát tett ki a tavalyi évben. Családi pótiék A legfontosabb pénzbeli juttatások egyike a családi pótlék, amelyet 1973. január 1-én felemeltek. Ez az intézke dés a kiskorú gyermekek háromnegyed részét érintette. Ez annyit jelent, hogy egy család jövedelme, amelynek havi bevétele 2100 korona — egy gyermek esetében havonta 4,3 százalékkal növekszik, két gyermek esetében 20,5, három gyermek esetében 41,9, négy gyér mek esetében 61,0, öt gyermek esetében pedig már 72.4 százalékkal növek szik. Egyéb állami támogatások Szülési segélyben évente átlag 240 000 nő részesül. Anyasági segélyre (az anyasági szabadságot is beszámítva | pedig 200 000 nő jogosult. Az anyasági seeélv folyósítása lehetővé teszi a nők számára, hogy második gyermekük születése után, annak kétéves koráig otthon maradhassanak. A gyermekek szá ma szerint 180 000 nő él ezzel a jogá val. A népszaporulat növekedése szem pontjából a lakásprobléma megoldása is fontos. Az utóbbi időben e téren is javult a helyzet 1970-ben a kisgyerme kés családok 73 százalékának volt sa ját lakása. Azoknak a fele, akiknek nincs saját lakásuk, a szülőknél lak nak. Amióta a fiatal házasok kölcsöné re vonatkozó intézkedések életbe léptek, anyagi probléma nem áll a lakás szerzés útjában. Ha a családoknak a társadalom álta li támogatásáról szólunk, meg kell azt is említeni, hogy több mint 60 000 gyér- mek jár bölcsődébe, 360 000 pedig óvodába. A gyermekgondozási intézmények üzemeltetésével járó kiadásoknak csak egy részét fedezik a szülők, a többi: az állam Továbbá meg kell említenünk azt is, hogy kb. 2 millió gyermek kap ingyen tankönyvet, 75 000 diák pedig ösztöndíjat. Ezenkívül egészségügyi gondoskodásra, szociális biztosításra, a kultúra fejlesztésére, sporttevékeny ségre és üdültetésre is egyre többet költ az állam. Ugyanakkor állandóan növekszik a lakosság pénzbevétele, s egyre jobb a belső piac ellátottsága is. Az utóbbi két évben például több mint 8 százalékkal növekedtek a reálbérek. A legfelsőbb politikai és állami szer vek intézkedéseit a nemzeti bizottsá goknak, a szakszervezeteknek, az üze meknek is támogatniuk kell. Mégpedig olyan formában, hogy mindent meg kell tenniök az alkalmazásban levő nők élet és munkakörülményeinek, továbbá a munkakörnyezet megjavítása érdekében. Javítaniok kell továbbá a szolgáltatásokat, hogy a nőknek amellett, hogy hozzájárulnak a családról való anyagi gondoskodáshoz, a saját egyéniségűk fejlesztésére is jusson idejük. A szociális intézkedések kedvező hatása A szociális intézkedések a születések számának állandó növekedésében, s a kisgyermekes családok anyagi helyzetének a javulásában mutatkoznak meg. Ami a születések számát illeti, hazánk, ban 1972-ben ezer lakosra számítva 17,3 gyermek született, s így a népszaporulatban elértük Svédországod. az NSZK-t az NDK-t, Finnországot, Dániát, Belgiumot és Ausztriát Az irányítás minden szakaszán a napi döntésekben mindig gondoljunk arra, hogy gyermekeink a jövőnk, s e- lentős tényezői a társadalmi fejlődésnek. Ezért minden nemzeti bizottság, minden üzem, a Nemzeti Front minden szervezete a maga módján, lehetőségeihez mérten gyakoroljon hatást a kisgyermekes családok életfeltételeire, a fiatal generáció nevelésére. Meri a népszaporulatot illetően csak így érünk el az eddiginél még kedvezőbb eredményeket. Olyanokat, amelyek megfelelnek a társadalom alapvető érdekeinek és szükségleteinek. (A NOVÁ MYSL c^kke nyomán) Kontár Gyula felvétele Oilíl Szociálpolitikai intézkedéseink eredménye MUNKÁJUK
