Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-13 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

Ö

ten üljük körül a Nové Zámky-i (érsekújvári) alapiskola tanári szobájában az asztalt: Sulc Olga, az Elektros- vit nemzeti vállalat újvári üzeme 1. számú ifjúsági alapszervezetének elnöke, Hornyák és Kovács Ilona, az alapszervezet tagjai, Szaló Kálmánné, az iskola Auróra Pionírcsapatánaik vezetője, s ötödikként a riporter.

Beszélgetünk.

Hogy kikről? A pionírokról, azokról, akik miatt az elnök és alapszervezetének további tagjai rendszeresen eljárnak az iskolába. Ez év szemptemberé- től ugyanis több pionírraj és két szakkör munkáját ők irányítják.

— Hogyan találtak egymásra? — kérdezem.

bat-vasárnapi foglalkozásokon.

— Még messze az időpont, de ha sikerül, a nyáron, — amolyan jutalomként — a legjobb pionírokat pár napra elvisszük a počúvadlói üdülőnkbe.

— A védnökségi szerződés olvasása közben arra gondoltam, nyugodtan nevezhetnénk akár kölcsönös, kétoldalú kötelezettségvállalásnak is.

— Valóban, így is mondhatnánk — ért egyet a szavaimmal Sulc Olga. — A pionírok is segítenek minket. Ünnepségeinken kultúrműsorokkal szerepelnek, mint például legutóbb az évzárókon. Ügy gondoljuk, szavalat-, ének- és táncszámaikkal bensőségesebbé varázsolják a nőnapot vagy nyugdíjasaink búcsúztatását is. VálFELEMELŐ,

L ‘ • *, s,

SZISZ-togok a pioníroknak

1974. I. 13.

— Véletlenül és törvényszerűen — mondják egyszerre s mosolyogva Sulc Olga és Szaló Kálmánné. majd külön-külön hozzáteszik:

— A bakelitpréselö részleg ifjúsági alapszervezetének, vagyis az I. számúnak 30 tagja van. Az elmúlt években minden erőnket a saját szervezési és munkaproblémámft kötötték le. Persze, az idő ftpladt, s ma már elég erősnek és felkészültnek érezzük magunkat ahhoz, hogy mindennapi munkánkon túl a szükségesekben fiatalabb barátainknak is segítséget nyújtsunk. A segítség- nyújtásról és annak formáiról augusztusi taggyűlésünkön tárgyaltunk, s elhatároztuk, hogy védnökséget vállalunk egy pio- nírcsapat felett. Érdeklődtünk többek között itt a magyar tannyelvű alapiskolában is. Javaslatunkat örömmel fogadták, s rövidesen megkötöttük a védnökségi szerződést.

— Csapatunk — veszi át a szót a pionírcsapat vezetője — az egyik helybeli üzem ifjúsági alapszervezetével már az elmúlt iskolaévben kötött védnökségi szerződést. A szervezet néhány tagja még most is vezet rajt, illetve szakkört, munkájukkal elégedettek vagyunk. Sajnos, szervezeti méretben, amolyan sokoldalú együttműködést nem sikerült kialakítanunk Remélem, ezúton majd éppen ez sikerül.

— És mit terveznek, maguk szerint a sokoldalú együttműködésnek milyen formái lehetségesek?

— Mindenekelőtt a pionírokkal való közvetlen munka — mondja Kovács Ilona, majd így folytatja: — Máris több tagunk vállalkozott erre. Nyolcán mint rajvezetők tevékenykednek, négyen pedig szakköröket vezetnek: ketten az ifjú tűzoltók körét, ketten pedig az asztali- teniszezőkkel foglalkoznak.

Hornyák Ilona további lehetőséget említ:

— Ügy tervezzük, hogy a pionírokat üzemlátogatásra is elvisszük Megismerhetik a gyártási folyamatokat, s általában az üzemnek és munkásainak életét.

Ismét Kovács Ilonáé a szó:

— A csapatvezető kérte, segítsünk a pionírbarangolás feladata ina k t el j esi tés ében. Nos, ennek sincs akadálya. Alapszervezetünknek barátsági szerződése van a komáméi hajógyár V. alapszervezetével.

A lehetőségeknek még ezzel sincs vége. Ezt bizonyítják Sulc Olga, illetve Hornyák Ilo na további példái:

— Vállaltuk: a pillanatnyi szükség szerint is segítünk, így a harci játékok, honvédelmi gyakorlat és más versenyek megszervezésében vagy a szornlalták, hogy segítenek a gyár környékének rendbetételében, s ők gondozzák a gyári faliújságukat, amelyen a saját életüket mutatják be. Olyan javaslat is elhangzott, hogy ez utóbbi ellenértékeként az I. alapszervezet az iskolában gondozzon egy faliújságot, amelyen az üzemnek és fiataljainak életét szemléltetnénk.

— Ha megengedik, egy hivatalosan hangzó kérdést is felteszek.

— Tessék — mondják mosolyogva, sziinte egyszerre.

— Az együttműködésből milyen előnyök származnak a szerződő feleknek?

— Az iskolának — kezdi Szálé kálmánné — nem kevés. Azon túl, hogy az igazgatóság a segítséggel elégedett, a gyerekek pedig örülnek új vezetőiknek, a pionírmunka is felélénkült, új színt kapott. Az iskola minden pedagógusa a pionírmunkából is szívesen kiveszi részét, legyen az raj-, szakköri-, vagy szombat-vasárnapi foglalkozás. Mégis jól jön a SZISZ- tagok munkája. Elsősorban, mert így a gyerekek a pionírfoglalkozást nem tekintik a tanítás folytatásának. Nem az foglalkozik velük, aki tanítja őket, szabadabbak, eltűnik az a bizonyos „három lépés távolság“, amely a pedagógus jelenlétében a legtöbb esetben még a játék közepette is megmarad.

— És az üzemrészlegnek?

Közösen fogalmaznak.

— Fiatalabb Darátainkkal megismertetjük az ifjúsági mozgalom célkitűzéseit, nevelünk a, SZISZ életre . . ., üzemünket, munkánkat is megismerik ..., lehetséges, hogy a saját kádereinket. közvetlen utánpótlásunkat neveljük, hiszen hozzánk is kerülhetnek mint dolgozók.

— Az üzem céljaival és a munkabeosztással összeegyeztethető a pionírokkal való foglalkozás?

— Elhatározásunkról tájékoztattuk a párt üzemi alap- szervezetét. Örömmel fogadták, és támogatnak bennünket. Hogy a gyerekeknek ne kelljen ránk várniuk, a rajfoglalkozások napján a munkát korábban befejezhetjük. Ezt más alkalommal rádolgozzuk. Vagy úgy tervezünk, hogy a rajösz- sze jövetel az éjjeli műszakot követő napra essék.

— A kihagyott órákat rá kell dolgozni, az éjjeli műszak után vagy előtt nyugodtan pihenhetnének. Mégis a pionírokkal való foglalkozást választották. Miért?

— Mert érdekes, felemelő érzés. A tudat, hogy' hozzásegítettük a kisebbeket valamihez, kellemes órákat szereztünk nekik, örültek, boldogok voltak, ellenérték az önkéntesen vállalt többletmunkáért. Ugyanakkor a pionírokkal való foglalkozás társadalmi követelmény. A SZISZ jövő évi munkájában központi jelentőségű az SZNF közelgő évfordulójára indított Szignál-30 mozgalom. Ennek négy pontja közül az egyik éppen a pionírokkal való foglalkozást szorgalmazza.

Észre sem vettük, s hogy elszaladt az idő. Kettőkor kezdtük a beszélgetést, s őt óra van. Búcsúzom. Indulok az állomásra, ök még maradnak. Sulc Olga, Hornyák és Kovács Ilona egy-egy rajt vezetnek, s a legközelebbi hónap munkatervét kell még me gbeszél- íniük. Ezt pedig mindig a csapatvezetővel közösen teszik.

EGRI FERENC

Itt van a tél — a téli sportok rajongói élvezhetik örömeit. A korcsolyázókról a Koh-i-noor vállalat olomouci üzeme — Csehszlovákia egyetlen korcsolyákat gyártó üzeme — gondoskodik. Idén több mint 400 000 pár korcsolyát gyárt. Felvételünkön: Anna Lechkožilová, az üzem fiatal dolgozója, a korcsolyáknak a cipőkre valč felerősítésén dolgozik.

(Felvétel: CSTK — VI. Gagonek)

ÉVZÁRÓyTÁN

A SZISZ Balog nad Ipľom-i (ipolybalogi) szervezete is értékelte múlt évi munkáját. 1973 a szervezet eredményes éve volt. Az „Ismerd meg járásod ifjúsági szervezeteit“ akcióban a község fiataljai újabb kél SZlSZ-szervezettel kötöttek barátságot. 642 brigádórát dolgoztak le a falu bevásárlási központjainak, a sportöltözők és az AKI mellett épülő tornaterem építésében. Kultúrműsorral ünnepelték meg Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját. Jó eredménnyel vettek részt a Csokonai—Petőfi—Madách vetélkedő helyi és járási fordulóján. A politikai oktatás előadásait is szép számmal látogatták. A csehszlovák—szovjet barátság hónapja keretében két fiatal szovjet komszomolistát láttak vendégül. Több teaestet, táncmulatságot és egyéb kultúrakciókat szerveztek.

Az új munkatervük is gazdag. A tervek megvalósításához azonban a fiatalok még nagyobb aktivitása és az előforduló hiányosságok kiküszöbölése szükséges.

ZOLCZER LÁSZLÖ

JÔ MUNKÁÉRT - KITÜNTETÉS

A SZISZ Kolárovo—Veľký Ost-rov-i (Gú- ta—Nagyszigeti) alapszervezetének megalakulásakor, 1972-ben csupán 22 tagja volt. A kis létszámú, de annál lelkesebb tagokból álló szervezet Nagy Dezső vezetésével szép eredményeket ér el. Munkájukat figyelemmel kíséri és támogatja a helyi pártszervezet és a szövetkezet is. 1973-ban elkészült a kultúrház, melynek

építésében a fiatalok is szorgalmasan részt

A szervezet elnöke átveszi a kitüntetést. fA szerző felvétele

vettek. Most már ők is itt szervezik ösz- szejöveteleiket, rendezvényeiket.

A nemrég megtartott évzáró gyűlésen a SZISZ-tagok értékelték eddigi munkájukat, megvitatták az új évre kitűzött feladatokat. A szervezet eredményes évet zárt. Tagjainak száma negyvenre gyarapodott. Vannak köztük munkások, szövetkezeti dolgozók, diákok és főiskolások is, akik otthon tartózkodásuk idején szintén bekapcsolódnak a közös munkába. Munkájuk sokoldalú. Szerveztek beszélgetést idős kommunistákkal: Füri Ernő elv- társ a gútai munkásmozgalomról beszélt a fiataloknak, Fehér Gábor a kosúti eseményekről tartott beszámolót, melynek maga is résztvevője volt. Megemlékeztek a jelentős évfordulókról, kirándulást szerveztek Bratislavába a szovjet hősök emlékművéhez. Foglalkoztak az ifjúsági mozgalom jelentőségével Részt vettek és elsők lettek a SZISZ járási bizottsága által szervezett vetélkedőn, melynek mája a VIT története volt Irodalmi színpadot alakítottak, amely az NOSZF emlékére rendezett ünnepségen mutatkozott be először. Nyáron a gútai pionírházzal közös sátorozáson vettek részt. A pionír- házzal és a helyi iskolák pionírjaival állandó kapcsolatot tartanak fenn és segítik munkájukat.

Kivették részüket a társadalmi munkákból is. 3sszesen 711 brigádórát dói goztak le a faluszépítési akcióban.

Az évzáró gyűlésen Balha elvtárs, a SZISZ járási bizottságának titkára Fesz tiváljelvénnyel és elismerő diplomával tüntette ki a szervezetet, valamint Nagy Dezsőt, a szervezet elnökét önfeláldozó munkájáért.

^ÜRI FERENC

FjaMnlmajt

fiatalokról