Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-08 / 292. szám, szombat

az ENSZ hírei New York — Az ENSZ köz­gyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága határozatot fogadott el, amelyben erélyesen elítéli Izraelit a megszállt arab terüle­tek emberi és természeti erő­forrásainak kizsákmányolásá­ért. A bizottság megerősítette az érintett arab országoknak az izraeli agresszorok által elra­bolt területeik fölötti szuvere­nitását és a kártérítésre vonat­kozó jogukat. E határozat el­len csupán Izrael, az Egyesült Államok, Portugália és Nicara­gua szavazott. • « » A közgyűlés jogi bizottsága elítélte az ENSZ-diplomaták el­len elkövetett erőszak és egyéb bűncselekményekeit, amelyek főleg az arab és a szocialista» országok diplomatáit érik. A határozat egyben felkérte New York város rendőrségét, hogy »íe bírságolja meg és ne vontas­sa el a szabálytalan helyen vá­rakozó diplomáciai gépkocsi­kat, mert ez az eljárás ellen­kezik a diplomaták előjogait védő nemzetközi előírásokkal. A közgyűlés több határozatot fogadott el a leszerelésről. Az egyik felszólítja az államokat, hogy hatékonyan tiltsák be a vegyi fegyverek minden fajtá­jának előállítását, felhalmozá­sát, és iktassák ki őket fegy­vertárukból. A közgyűlés elfogadta a le­endő ENSZ-egyetem alapokmá­nyát és jóváhagyta, hogy köz­pontja Tokióban legyen. A sza­vazásnál a Szovjetunió és a szocialista országok tartózkod­tak. A tervek szerint az egye­tem központjának felépítését a japán kormány finanszírozza, s öt éven át évi 100 millió dollár­ral járul hozzá fenntartásához. NATO-TANÁCSKOZÁS Az olasz kormány álláspontja Róma — Moro külügyminisz­ter a szenátusban interpellá­ciókra válaszolva vázolta az olasz kormány álláspontját a legfontosabb nyugat-európai kérdésekben. Az olasz külügy­miniszter óvatosságot és bi­zonytalanságot tükröző megnyi­latkozásai is arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a közös piaci kormányfők napirend és előké­szítés nélküli „kandalló mel­letti beszélgetése“ nehezen hoz­hat megoldást jelentő döntése­ket a Nyugat-Európát fenyege­tő sok problémában. „Az olasz kormány a közös­ség gazdasági és politikai unió­jának továbbfejlesztése mellett foglal állást és ehhez kész elősegíteni nézetek fölötti szer­vek fokozatos kialakulását is, megengedheltetlennek tartja azonban, hogy egy ország vagy országcsoport hatalmi fölényt gyakoroljon a közösségen be­lül“ — jelentette ki Moro. A katonai kérdésekkel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy Nyu- gat-Eurőpának, „önálló felelős­ségre kell szert tennie a NATO belső viszonyainak alap­vető megváltoztatása nélkül“ ugyanis ez (az önálló felelős­ség) a legjobb kiinduló pont az enyhülés és a békés együtt­működés kiterjesztése felé. Á közel-keleti kérdésben Mo- ro ugyancsak önálló nyugat- európai álláspont és felllépés szükségét hangoztatta. És kifej­tette: a közel-keleti helyzet rendezése Nyugat-Európa szá­mára mind biztonsága, mind fejlődése szempontjából alapve­tő fontosságú. Az olasz külügyminiszter mérsékelt szavakkal elítélte a görög katonai államcsínyt, az antidemokratikus rendszert. A vitában felszólalt kommu­nista szenátorok bírálták azt a kialakuló gyakorlatot, hogy a közös piaci problémák intéz­ményesített csúcstalálkozókon kerüljenek megvitatásra a kö­zösségi intézmények {európai parlament, brüsszeli szerveik) háttérbe szorításával. Demokra­tikus döntési fórumok szüksé­gességét hangoztatva rámutat­tak: „az energiaválság, a kö­zel-keleti helyzet és a többi sú­lyos fenyegető nehézség a je­lenleginél sokkal nagyobb fo­kú önállóságot, független és egységes politikai fellépést igényel a közösségtől“. Normalizálódtok a kapcsolatok London — Sir Alec Douglas- Home brit külügy- és nemzet- közösségi miniszter újságírók­nak adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy Nagy-Britannia és a Szovjetunió kapcsolatai normalizálódtak. Azt is elmond­ta, hogy a két ország nézetei a közel-keleti helyzettel kap­csolatban megegyeznek. Az angol sajtó Douglas-Home šzovjetunlóbeli látogatását kom­mentálva hangsúlyozza a Moszkvában folytatott megbe­szélések hasznosságát. A lapok hangot adnak meggyőződésük­nek, hogy a látogatás a két or­szág kapcsolatainak javulását és az európai biztonság meg erősítését szolgálta. A Times — kiemelve a tár gyalások jelentőségét a nem­zetközi légkör javulása szem­pontjából — megállapítja, hogy a két fél álláspontja a legfon­tosabb külpolitikai kérdések egész sorával kapcsolatban kö­zel áll egymáshoz. Anglia és a Szovjetunió — írja a Morning Star — kifejez­te készségét kapcsolatainak a kölcsönös megbecsülés alapján történő fejlesztésére és erősí­tésére. A CHILEI JUNTA FOLYTATJA KEGYETLENKEDÉSEIT ÚJ SZÓ 1973. XII. 8. London — A Granada Tele­vision LTD a minap dokumen­tumfilmet mutatott be az angol tévénézőknek a chilei helyzet­ről. ' A nézők megtudhatták, hogy a junta az államcsínyt követő 14 napon 2796 személyt löve­tett agyon és a mai napig leg­alább 5000 kioltott élet terheli a chilei tábornokok lelkiisme­retét. Az angol riporterek interjút készítettek Maria Tresus-szal, akit a katonák tizenegy órán át kínoztak. A fiatal lány elmon­dotta, hogy testébe villanyára­mot vezettek és vasdorongok­kal ütlegelték, ennek nyomait mindmáig viseli. A Santiago környékén lévő női koncentrációs táborban a televíziósok megtudták, hogy a foglyok 95 százaléka megva­kult és több sebből vérzik a ke­gyetlen kínzások következté­ben. A dokumentumfilm több száz holttestet mutatott, amelyeket a katonák a Santiagói átszelő Mapocho folyóba vetettek. A szemtanúk elmondották, hogy az áldozatok a főváros munkás- negyedeinek egykori lakói, hi­szen tudvalevő, hogy a külvá­rosokban élő másfél millió em­ber többsége támogatta a népi egységet, s ma ellenük lép fel a junta a legbrutálisabban. Kommentárunk Ú gy tűnik, Dél Korea a leg­súlyosabb belpolitikai vál­ságot éli át, amire a jelenlegi államfő, Pák Csöng Hi tábornok uralma alatt sor került. Amióta a generális elődjét, Li Szin Man-1 elűzték az elnöki bár­sonyszékből — és egyben az országból — nem írtak és be­széltek a legfőbb szövetséges székhelyén, Washingtonban ilyen nyilvánvaló aggodalom­mal a dél-koreai rezsim jelené­ről és jövőjéről. Az immár hatvan napja tartó sorozatos diák megmozdulások nyomán nz államfő kénytelen volt leváltani húsztagú kabi­netiéiből tíz minisztert. Formai­lag ugyan „lemondásról“ volt szó, méghozzá olyan indokolás­sal, hogy a búcsúzó miniszterek éppen azért távoznak, mert „nem szolgálták elég jól Pált Csöng Hí elnököt — ez azon­ban senkit nem téveszthet meg. A jelentős személyi változá­sokra egyértelműen azérl került sor, mert „Dél-Korea erős em­bere“, Pák Csöng Hi, kénytelen MAGYARORSZÁGON tett öt­napos hivatalos baráti látoga­tása befejeztével hazaérkezett Szófiába a bolgár párt- és kormányküldöttség, élén Todor Zsivkovval, a BKP KB első tit­kárával, a bolgár államtanács elnökével. A SPANYOL rendőrség meg­szállta a madridi egyetem jogi karát, hogy feloszlasson egy „illegális“ diákgyűlést. A gyű­lésnek egyébként éppen jogi témája volt: a „munkábizott­ságok“ néven funkcionáló — nem engedélyezett — demokra­tikus szakszervezetek néhány vezetőjének előkészületben lé­vő pere, az úgynevezett „1001- es dosszié“. DZSEMAL BIJEDICS, a Ju­goszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke hétfőn négyna­pos hivatalos baráti látogatásra Varsóba érkezik. PIOTR JAROSZEWICZ minisz­terelnök fogadta dr. Guyford H. Stevert, Nixon elnök tudo­mányos tanácsadóját, aki hiva­talos látogatáson Lengyelor­szágban tartózkodik. Lengyel- ország és az Egyesült Államok tudományos-műszaki, különö­sen technológiai együttműködé­se további fejlesztésének kér­déseiről tárgyaltak. NEW YORKBAN ülést tartott az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának Központi Bi­zottsága és országos tanácsa december 2—4 között. Az ame­rikai kommunisták feladatairól Gus Hall főtitkár tartott be­számolót. A „NÉPI FORRADALMI HAD­SEREG“ nevű argentin gerilla­szervezet tagjai elrabolták az ESSO olajkonszern argentínai képviseletének vezérigazgató­ját. JAPÁN értesülés szerint Kis­singer nemrég lezajlott pekingi látogatása alkalmával napi­rendre került a kínai—ameri­kai polgári légiforgalmi egyez­mény mielőbbi megkötésének kérdése. Tokióban attól tarta­nak, hogy a légiforgalmi meg­állapodás fontos kérdésében az Egyesült Államok megelőzi Ja­pánt. Plenáris ülés Bécs — A haderőcsökkentési tárgyalások soron következő ple­náris ülését tartották meg a Kongress-haus nagytermében. A tanácskozásról ezúttal nem ad­tak ki hivatalos jelentést és a sajtóközpontban is csak annyit közöltek, hogy a delegációk „hatékonyan munkálkodtak". Tájékozott körök szerint az ülésen — amelyen O. N. Hlesz- tov nagykövet, a Szovjetunió küldöttségének vezetője elnö­költ — három felszólalás hang­zott el: a lengyel, a luxembur­gi és a bolgár delegáció veze­tője fejtette ki álláspontját. A közeli napokban újabb plenáris ülésre kerül sor. '‘Brüsszel — Brüsszelben egy­napos tanácskozásra ültek ösz- sze a NATO tagállamok had ügyminiszterei. A munkában nem vesz részt Franciaország, amely, mint ismeretes, kivonta fegyveres erőit a NATO együtt­működéséből. Az ülés napirend­jén a NATO hosszú- és rövidtá­vú katonai tervei, a közel-keleti válság következményei, az ame­rikai csapatok Európában ál- lomásoztatása költségeinek el osztása és más kérdések állnak. A hadügyminiszteri értekezlet küszöbén a NATO tíz nyugat­európai tagállama közölte, hogy kétmilliárd dollárral növeli jö­vőre katonai költségvetését. A hadügyminiszteri értekezlet fog­lalkozik majd az úgynevezett szakosítási tervekkel. Ezeket az elképzeléseket korábban Hol­landia és Belgium vetette fel, s a tervek lényege az, hogy a kisebb NATO-országok fegyve rés erői szakosított feladatokat lássanak el a katonai együtt-* működésen belül, ne fejlesszék hadseregüket minden területen. Brutális kínzások Bejrúl — A Yeni Halkei cí­mű török napilap és a Yanki című ankarai hetilap legutóbb beszámolt azokról a brutális kínzásokról, amelyeket a Tö rökországban bebörtönzött poli­tikai foglyoknak kell elszen­vedniük. Ez az első eset, hogy a kín­zásokról, amikről pedig már hónapok óta beszélnek, a török sajtóban is szó esik. Legelő­ször Suphi Karaman szenátor szólt idén júniusban a parla­mentben arról, hogy a politikai foglyokat a hatóságok kínoz­zák. Ezt akkor a török katonai kormányzat cáfolta. Az említett két lap most rész letesen ír arról, hogy milyen barbár kínzásoknak vetik alá a foglyokat, különösen a nőket, E!gy 23 éves fogoly diáklány például az elszenvedett kínzá­sok következtében petefészek- és májgyulladást kapott, bal szeme megsérült és összetört az állkapcsa. A biztonsági rend­őrség fő módszerei közé tarto­zik, hogy kiverik a foglyok fo­gait, szétroncsolják nemi szer­veit, sokkolják őket. A törtök lapok a beszámoló közlése mellett követelik, hogy a hatóságok vizsgálják ki hiJ vatalosan a kínzások ügyét. DÉL VIETNAMBAN ÉLEZŐDÖTT A HELYZET Berlin — Pénteken a berlini National-Zeitung a dél-vietnami fejleményeket elemezve többek között ezt írja: A saigoni rezsim az utóbbi időben élezte a dél-vietnami helyzetet: novemberben az elő­ző hónapokhoz viszonyítva mint­egy kétszeresére növelte a DIFK ellenőrizte területek el­len folytatott hadműveleteinek számát. Ennek alapján teljesen nevet­ségesnek hangzik Washington­nak és Saigonnak az az állítá­sa, hogy Vietnamban a „VDK élezi a helyzetet“. Tekintettel arra, hogy Saigon és cinkosai sorozatosan durván megszegték a párizsi békemeg­állapodást, nem teljesítik szer­ződésben vállalt kötelezettségei­ket, senki se csodálkozzék, ha a Dél-vietnami Köztársaság min­den szükséges intézkedést meg­tesz, hogy a kalandorokkal szemben megvédje lakosságát és területi szuverenitását.“ Saigon — A kambodzsai ha­tár közelében lévő Quang Dúc tartományban változatlanul he­ves harcok dúlnak. A dél-viet­nami népi felszabadító erők a ^saigoni területrabló hadművele­tek megtorlására ellentámadás­ba lendültek. Saigon légi úton mintegy 7000 katonát szállított a tartomány székhelyére Gia Nhgia városába. A pénteki nyugati hadi tudó­sítások szerint a leghevesebb fegyveres összecsapások a 14. és a 8/b. számú közút kereszte­ződésének térségében és a Me­kong deltájában, a 4. sz. or­szágút mentén folynak. Az utób­bi térségben a saigoni fegyveres erők már hetek óta próbálják megkaparintani a DIFK ellen­őrizte gazdag rizstermő vidékei és rátenni kezüket a termésre. Tokiói elképzelés Tokió — Japán források sze­rint a Tanaka-kormány javasol­ni kívánja, hogy hozzanak lét­re nemzetközi szervezetet az indokínai országok háború utá­ni újjáépítésének elősegítésére. Japán erre a célra kész kétmil­liárd dollárt felajánlani, s ezt az összeget 1980-ig ötmilliárd dollárra növelni. A japán elképzelés szerint ez a „multipoláris“ szervezet ma­gában foglalná Japánt, Nyugat- Európát, az Egyesült Államokat, a szocialista országokat, vala­mint a harmadik világ orszá­gait. Az egyelőre még csak körvo­nalaiban létező japán terv nyo­mán létrejövő nemzetközi szer­vezet gyakorlatilag ugyanazt a szerepet töltené be, mint a má­sodik világháború utáni Nyugat­volt látványos lépéssel kísérle­tezni, amellyel legalábbis meg­próbálja csökkenteni a feszült­séget. A legfontosabb fejlemény vitathatatlanul az, hogy menesz­VÁLSÁG SZÖULBAN tették hivatalából Li Hu Rak-ot, a mindenható központi hírszer­ző ügynökség vezetőjét. A hírhedt ügynökség, a KCIA, nemcsak nevét, hanem felépíté­si és működési elveit is az ame­rikai CIA-től vette át. Valóságos állam az államban, amely biz­tonsági érdekekre hivatkozva a legbrutálisabb bűncselekmé nyéktől sem riad vissza. A leg­utóbbi és legnagyobbnak bizo­nyult belpolitikai krízis éppen ilyen ügyekkel kapcsolatban robbant ki. Már az elmúlt esztendőkben is számos példa volt arra, hogy a KCIA, vagyis Li Hu Rak em­berei külföldön Is elraboltak és hazaszállítottak ellenzékinek tartott dél-koreaiakat; a közel­múltban csaknem húsz, Nyugat- Németországban tanuló diákkal történt meg ez, később egy is­mert zeneszerzővel. A pohár a Kim de Zsung-ügy- gyel telt be. Ez a mérsékelten ellenzéki politikus Japánban folytatott tárgyalásokat, amikor hirtelen nyoma veszett. Erre a hírre robbant ki a nyílt zendü­lés az amúgyis forrongó szöuli egyetemeken. Ez néhány éve, sőt néhány hónapja is, elkép­zelhetetlen lett volna Dél-Ko- reában. A hatóságok most is nagy erőket mozgósítottak, de a zavargások nem értek véget, sőt vidékre is átterjedtek. . Li Hu Rak menesztése nyil­ván taktikai húzás Pák Csöng Hi részéről. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Szöulban hosszú esztendők után először kényszerített ki az el­lenzék a rezsim gyengeségéről árulkodó intézkedéseket. Európában a Marshall-terv. A japánok hangsúlyozzák, hogy a Tanaka-kormány kész arra, hogy kezdeményezőként álljon elő egy ázsiai „marshall-terv- vel“, de számol azzal, hogy esetleg kiváltja az ázsiai orszá­gok gyanúját és ellenszenvét. Ezek az országok ugyanis köny- nyen arra az álláspontra he­lyezkedhetnek, hogy egyszerűen a japán gazdasági behatolás újabb változatáról van szó. Ilyen megfontolásból szeretné elérni Tokió, hogy az említett szervezet multipoláris alapon jöjjön létre és vegyenek részt benne a szocialista országok is. Ilj nagykövei Washington — Kissinger ame­rikai külügyminiszter sajtóérte­kezletén közölte, hogy Nixon elnök az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetévé Walter Stoesselt, az európai ügyekért felelős külügyi államtitkárt ne­vezte ki. Stoessel 1920. január 24-én született a Kansas állambeli Manhattanban. Az Egyesült Ál­lamokban és Svájcban tanult nemzetközi jogot. Diplomáciai karrierje 1942-ben országának caracasi nagykövetségén kezdő­dött. A szovjet és kelet-európai ügyek szakértőjének tartott Stoessel már két ízben szolgált diplomataként az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövetsé­gén: 1947—48-ban és 1963—65- ben. 1968—72-ben hazája varsói nagyköveteként dolgozott. A ki­váló képességű diplomata gya­korlati ismereteit elméleti to­vábbképzéssel Is kiegészítette: az 50-es években a kolumbiai egyetem orosz intézetében és a harvardi külpolitikai központ­ban folytatott tanulmányokat. Nyugati megfigyelők pályafutá­sa csúcsának tekintik kinevezé­sét, mivel az amerikai diplomá­cia legfontosabbnak tartott posztja a moszkvai nagykövet ség.

Next

/
Thumbnails
Contents