Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-08 / 292. szám, szombat

Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája

Imrich Danis elvtárs felszólalása

A CSKP KB novemberi plenáris ülése és mai tanácskozásunk meggyőzően bizonyítja pártunk céltudatos eljárását a társadalom sokoldalú fejlesztése programjának megvalósításában, külön szem előtt tartva a gazdaságot és az életszínvonalat. Az egész népgazdaság fejlődéséhez hasonlóan kedvező eredményeket értünk el kerületünkben is. Az üzemi dolgozók, az építkezéseken, a mezőgazdaságban és más ágazatokban dolgozók, a pártszervek és -szervezetek vezetésével, nagy igyekezetei fejtettek ki az 5. ötéves terv harmadik évének teljesítésére.

Emellett jelentős szerepet játszik a politikai-társadalmi légkör, s egyben az a tudat, hogy jelentős mértékben az idei eredményektől függ majd az egész ötéves terv feladatainak, főleg minősé“, gi mutatóinak a teljesítése. A reprodukciós folyamat műszaki-gazdasági feltételeinek bonyolultságára és az igényes feladatokra való tekintettel nem érhetnénk el jó eredményeket a dolgozók elkötelezett részvétele, a széleskörűen kibontakozott szocialista munkaverseny és a vállalási mozgalom nélkül, melyeknek a kerületben gazdag hagyományai vannak. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a martini járás és Banská Bystrica versenyre szólító felhívása a Győzelmes Február 25. évfordulójának és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére kerületünk határain kívül is pozitív visszhangra talált. A vállalások következetes teljesítésére törekszünk, bíráló igényességgel értékeljük az elért eredményeket. Mert ezek nem csupán a gazdasági hasznot bizonyítják, hanem a szocialista eszméknek az emberek tudatában való megszilárdulását is.

Véleményünk szerint a városok és a vállalatok versenye jó alkalmat nyújthatna a bratislavai és a kosicei tv-stú- dió számára, hogy a televízió nézőinek még az eddiginél is jobban bemutassák a közép-szlovákiai kerület lakosainak gazdag politikai-társadalmi és kulturális életét, aktív hozzájárulásukat a szocializmus építéséhez. A Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 30. évfordulója csak hangsúlyozza a követelmény jogosultságát. A termelési programok teljesítése és a szerkezetváltozási programok általában sikeresek, néhány fejlesztési program megoldásán kívül, főleg a gépiparban, a vegyiparban és a közszükségleti cikkeket gyártó iparban. Az iparvállalatok október végéig 100,6 százalékra teljesítették a tervet. Az építőiparban is lényegében teljesítik az építkezési munkálatok tervét, ám a munkatermelékenység nem eléggé növekedik. Jó eredményeket értünk el a mezőgazdaságban is, a hektárhoza- .mok a felszabadítás óta most voltak

a legmagasabbak, a burgonyatermés az idén ugyancsak a legnagyobb volt az előző évek terméséhez viszonyítva.

A CSKP Központi Bizottságának november 27-én és 28-án tartott plenáris ülése a párt figyelmét néhány komoly probléma megoldására irányította. Tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy a legidőszerűbb problémák közé tartozik a beruházásfejlesztés, különösen annak irányítási színvonala, valameny- nyi dolgozó felelősségének a fokozása. A nemzeti bizottságok munkájában jelenleg — a közművesítés és a járulékos berendezések, valamint a lakásépítés mellett — előtérbe kerül a legfontosabb probléma — az ivóvíz problémája. Kerületünkben a vízellátás a legfontosabb tényező, bár eddig még egészséges ivóvízben gazdag tartalékokkal rendelkezünk. E probléma megoldása egyben a lakásépítési program megvalósítását feltételezi. 1970-ben kerületünkben a lakosság 44,6 százalékát a nyilvános vízvezetékekből láttuk el vízzel, s az egy lakosra jutó egy napi vízfogyasztás 255 liter volt. Jelenleg ez az arány szám már 51 százalék, s 1975-ig el akarjuk érni az 56 százalékot. Az utóbbi időben kerületi és járási pártsxerveink és állami szerveink néhányszor foglalkoztak már ezzel a problémával.

Komoly probléma ugyancsak a folyók és talajvíz szennyeződése, főleg a Vág, a Garam és az Ipoly mentén, ahol a legfőbb gondot a szennyvízderítő-beren- dezések építésére fordítjuk.

A kerületünkben lezajlott nyilvános pártgyűléseken a pozitív eredményeket a problémákkal és a nehézségekkel állítottuk szembe. Ide tartozik, már régebbi idő óta, a komplex lakásépítés. Az 5. ötéves terv szerint a kerületben több mint 52 000 lakást kell építenünk, beleszámítva a járulékos építkezéseket és a közművesítést. A kivitelezői építőipari szervezeteknek több mint 32 000 lakást kell felépíteniök, a többi az egyéni lakásépítkezés dolga. Ami pedig a lakásépítkezést illeti, csak az átadott lakások számával lehetünk megelégedve, ami összhangban áll a tervvel. Nem lehetünk azonban elégedettek a költségek növekedésével és a felszereléssel. A Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa konkrét intézkedéseket foganatosított a lakásépítés gazdaságosságára, a járulékos építkezések és a közművesítés feladataira a műszaki-gazdasági mutatókkal összhangban. Nem találtunk teljes megértésre a kivitelezői építőipari szervezeteknél, bár tudatosítjuk, hogy a járulékos intézmények építésekor nehezen tudják biztosítani a munkatermelékenység növekedését.

termelési programok terén még nem oldották meg a megrendelői-kivitelezői kapcsolatokat. Gyakran előfordul, hogy az év folyamán vagy korlátozzák, illetve leállítják a tervezett termelést, amely anyaggal teljes mértékben biztosítva van, néha még több évre is, és a pótlólagos termeléshez különböző utakon kell megszerezni a másfajta anyagokat, s gyakran a beszerzési költségek is nagyobbak.

Gazdasági és pénzügyi politikánk célkitűzéseinek szempontjából főleg a termelés anyagi alapjainak megkésett építése nehezíti az általános helyzetet, tehát a társadalmi források alkotása széles körű alapjának megkésett építése. Komoly problémákat okoz az építkezések költségvetésbe foglalt költségeinek az emelése, amit nem egy esetben szinte egynegyedével emelnek.

Szövetségi szerveink közös igyekezetével ez évben a jövő év állami költségvetési tervében sikerült biztosítani a beruházási szükségletek olyan pénzügyi fedezését, hogy fokozódjék a felelősség a vállalati szférában a fejlődésért, a hitelforrások hatékonyságáért és arányosságáért, hogy a társadalmi forrásokban fokozódjék a hatékonyság.

Az SZSZK 1974. évi állami költségvetése a gazdaságpolitika célkitűzéseiből és feladataiból indul ki, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP

A CSKP KB legutolsó plenáris ülése egészében véve igen pozitívan értékelte a gazdasági téren az ötödik ötéves terv első felében elért sikereinket. Ma elmondhatjuk, hogy az 1973-as esztendő úgy kerül be a szocialista társadalomért vívott küzdelem történetébe, mint igen jelentős esztendő. Ám a kétségtelen eredmények ellenére, amelyeket elérünk, megvannak a problémáink, gondjaink is, amelyek mégis levonnak az elért eredmények értékéből, és a szó szoros értelmében véve napról napra elkeserítik az életünket. A CSKP főtitkára a központi bizottság legutóbbi plenáris ülésén elmondotta zárószavában, milyen gyenge pontnak minősítette társadalmunk gazdasági életében az irányítás színvonalát, a megrendelői-kivitelezői kapcsolatokat, a beruházások területét és a külkereskedelmi kapcsolatokat. E problémák megoldásával mint mondotta, a legközelebbi időszakban foglalkozni fognak a legfelsőbb párt- és kormányszervek. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, mint mondotta, hogy a párt- és gazdasági szervek valamennyi szinten már ma nem tudnak az említett területeken lehetőségeik keretein belül pozitív munkájukkal hozzájárulni a jelenlegi állapot megjavításához.

Engedjék meg, hogy felszólalásomban néhány megjegyzést tegyek egyes beruházási problémákkal és az ezekkel összefüggő megrendelői-kivitelezői kapcsolatokkal összefüggésben. A megrendelői-kivitelezői kapcsolatoknak a társadalomra gyakorolt kihatása nemcsak a beruházásokkal függ össze, hanem ezeknek szintje termelésünk össz- eredményeit is befolyásolja. A beruházás, mint azt mindannyian tudjuk, azon kevés területek közé tartozik, amelyeknek eredményeivel nem vagyunk és nem lehetünk elégedettek, noha a múlthoz képest itt is beszámolhatunk bizonyos eredményekről. Mint ahogy tudjuk, ez volt az a terület, ahol a válság éveiben elvben megsértették a társadalom tervszerű irányításának legalapvetőbb elveit. Így például 1968—69-ben az a helyzet állt elő, hogy a beindított építkezések költségkerete 36 százalékkal volt nagyobb, mint amennyit a terv kitűzött. A beruházási költségek e két esztendőben az 1,5 millió koronás beruházási keretet meghaladó beruházásoknál 60 milliárd koronával növekedtek. A beruházáspolitikát a múlthoz képest az építőipari kapacitások óriási arányú szétszórtsága jellemezte, évente csaknem 25 000 volt az 1,5 millió koronás keretet meghaladó beruházások száma. Visszamaradt továbbá a fűtőanyag-energetikai bázis fejlődése, és a nem termelői szférában lelassult a beruházások üteme, különösen a lakásépítésben. összességében véve ez azt jelentette, hogy komolyan eltolódtak a tervben kitűzött arányok és komoly zavarok álltak be a beruházási tevékenységben, valamint az irányítási és szervezési struktúrában. A társadalomban ezt követően sor került konszolidációs intézkedések foganatosítására, a beruházások területén az energikus beavatkozásoknak egész sorára. Ezeknek következtében csökkent az újonnan beindítandó beruházások száma, gátat vetettünk a be nem fejezett építkezések száma további növekedésének, megjavult a beruházások szerkezete, és fokozatosan az egész beruházáspolitika

kongresszusa tűzött ki, továbbá az idei gazdasági feladatok teljesítésében elért pozitív eredményekből és annak szükségszerűségéből, hogy hatékonyan támogatni kell gazdaságunk, további fejlesztése sürgető problémáinak a megoldását, a nemzeti bizottságok egyre növekvő feladatait. A hatékonyság és a gazdaságosság további növelését tartja szem előtt a források alkotásának általános koncepciója és a kiadások figyelemmel kísérése. A bevételi és a kiadási részekben foglalt feladatok serkentik a vállalatokat és a szervezeteket a források nagyobb mértékű alkotására és a költségvetési eszközökkel való maximális gazdálkodásra. Az állami körtségvetés külön kifejezi a beruházásfejlesztés problémái megoldásának a szükségességét.

Ugyanakkor abból indulunk ki, hogy gazdaságunk fejlődése a tudományosműszaki forradalom növekvő hatásának, a KGST tagországai integrációs folyamatának feltételeiben zajlik le. Az SZSZK állami költségvetése anyagilag biztosítja a gazdaság arányos fejlődését, a társadalmi fogyasztás további gyorsabb fejlődését, amely a fő ágazatokban, a szociális-gazdasági különbségek kiküszöbölése érdekében, a CSKP XIV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának irányelveivel összhangban, gyorsabb ütemben növekedik a nemzeti jövedelemnél.

területén sor került olyan rendszabályok foganatosítására, amelyeknek célja ennek az igen igényes és sokoldalú folyamatnak e kézben tartása volt. A beruházási tervek teljesítésében sikerült bizonyos pozitívumokat is elérni. A beruházás azonban e részleges sikerek ellenére továbbra is az a terület marad, amelyre egész társadalmunk figyelmét és erőit összpontosítanunk kell.

Engedjék meg, hogy felsoroljak néhány adatot 1973 vonatkozásában, amely gazdaságunk szempontjából egészében véve a rendkívüli sikerek éve volt. A terv szerint Szlovákiában a beruházási keretek maradványainak az év végén 35 milliárd koronát kellene kitenniük. Ám az 1974-es terv javaslata a beruházási keretek maradványát december 31-gyel több mint 42 milliárd koronában jelöli meg. Tehát az 1973-as tervhez viszonyítva a befejezetlen építkezések száma nagyobb lesz, a fel nem használt beruházási keretek pedig csaknem 7,5 milliárd koronával növekednek. Ezért egészen logikus, hogy az eredetileg feltételezett 19 milliárd helyett 1974-ben Szlovákiában csak 13 milliárd korona értékben, tehát csaknem 6 milliárd koronával kevesebb értékben indíthatunk be új beruházásokat. Ez annak az eredménye, hogy a be nem fejezett építkezések mennyisége a feltételezett fejlődéssel szemben nem csökkent, hanem ellenkezőleg, jelentős eltérés mutatkozik az ötéves tervtől, a beruházási költségek a beruházás folyamán lényegesen emelkednek. Jelentős kapacitásokat, amelyekkel a termelési tervben már ebben az ötéves tervidőszakban számoltunk, nem tudunk üzembe helyezni, nem kezdhetik el a termelést, s ha igen, csak lényeges késedelemmel.

Mindaz, ami a beruházásokkal összefügg, arról tanúskodik, hogy ezt a területet nem tudtuk kellőképpen kézben tartani, hogy a beruházásfejlesztés továbbra is nagy politikai fontosságú, sürgősen megoldásra váró probléma marad számunkra. Helyénvaló itt talán a kérdés, hogy vajon központi szerveink megfelelő gondoskodásban részesítik-e a további fejlődésnek ezt a, mondhatjuk, sorsdöntő problémáját. Engedjék meg, hogy néhány adattal szolgáljak.

A szövetségi kormány 1970-ben a beruházásfejlesztés problémájával összefüggő 10 határozatot hozott. 1971-ben már 27 volt azoknak a határozatoknak a száma, amelyeknek célja a beruházások területén mutatkozó helyzet megjavítása volt. És a szövetségi kormánynak ezekkel a határozataival összefüggésben a nemzeti kormányok és a tárcák is hoztak határozatokat. Sőt, talán azt mondhatnánk, gyakorlatilag nem volt a kormánynak egyetlen olyan ülése sem, amely ne foglalkozott volna a beruházásokkal összefüggő problémákkal. Felmerül tehát a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy a beruházásokra vonatkozó annyi intézkedéssel rendelkezünk és mégis olyan sok alapvető f ontosságú fogyatékosság mutatkozik ezen a területen. Ha kételkedni is lehet az egyes határozatok hatékonyságában és végrehajtásuk következetességében, a beruházások körüli dolgok semmikép(Folytatás az 5. oldalon)

František Misege elvtárs felszólalása

A párt gazdaságpolitikája megvalósításában szerzett eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy 5. ötéves tervünk jelentős szakasza a lenini elvek érvényesítésének pártunk munkájában, dolgozóink igyekezetének az építő feladatok megoldására való mozgósításában.

Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságban dolgozóinknak a gazdálkodás terén kifejtett igyekezete is egyre nagyobb mértékben a fejlődés minőségi oldalára, a hatékonyság és a gazdaságosság növelésére irányul. A költségek csökkentésére, a nyersanyag, az anyag jobb felhasználására, a termelés rentabilitásának általános növelésére fordított erőkifejtés a komplex szocialista racionalizáció programjának, a kezdeményező munkának és az irányítási folyamatoknak legfőbb tartalmává válik.

Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy a gazdaságfejlesztésnek arról a részéről van szó, amelyben a múltban még számos meg nem oldott probléma volt, amelyek negatív módon befolyásolták az 5

. ötéves terv első évei feladatainak a teljesítését. Ezek a kedvezőtlen következmények a legérezhetőbben a termelés anyagi igényességének fejlődésében nyilvánultak meg, ahol még az elmúlt év feléig lényegében hanyatló volt az irányzat. E hanyatlás okai mélyreható elemzésének alapján megtett számos intézkedés — a CSKP KB Elnökségének 1971 végén hozott döntése alapján —, főleg azonban a CSKP KB és az SZLKP KB 1972. évi februári plenáris ülése határozatainak részletes lebontása az elmúlt évben már meghozta a pozitív eredményeket.

Az idei feladatok teljesítése és a termelés hatékonyságában bekövetkezett fejlődés bizonyítja, hogy az elmúlt év második felében tapasztalt kedvező helyset áIlandős»i$L A termelés anyagi )i$lts£jgéinek a« általános csökkentésével elért eredmények az idén az 1973. évi terv előirányzataival összehasonlítva is kedvezőbbek. Október végéig az általános költségek arányszáma több mint 1 százalékkal csökkent, s az anyagi költségek több mint fél százalékkal. Ezek az eredmények igen kedvezők, jóllehet ezt eddig nem mondhatjuk el valamennyi vállalatról. Például az ipari és az építőipari ágazatokban a vállalatoknak körülbelül a 12 százaléka nem teljesíti a terv minőségi feladatait, vagy pedig az elmúlt évieknél is rosszabbul teljesíti őket. Másrészről a vállalatoknak körülbelül az egynegyede a terv minőségi feladatait több mint 10 százalékkal túlteljesíti. Helyes lenne, ha az irányítószervek az 1974. évi tervfeladatok kidolgozásakor az eddiginél jobban ügyelnének a tervfeladatok differenciálására.

Gazdaságunk minőségi fejlődésében nem kielégítő az élő és a tárgyiasult munka fogyasztásának az aránya.

Az állóalapok kihasználása kérdésének nagyobb figyelmet kell szentelni a hátralevő két évben, majd hatékonyabb intézkedéseket kell foganatosítani, főleg a személyes anyagi érdekeltség segítségével.

Az idén általában javul az anyagi fogyasztás és az energiafogyasztás fejlődése. Itt is azonban aránytalanságok mutatkoznak, még mindig sok a gazdaságosságban rejlő tartalék. Eddig nem sikerült teljes mértékben és minden téren kiharcolni az anyagfogyasztás normáinak a bevezetését, amitől azt várjuk, hogy nagyobb hatást gyakorol a nyersanyagok és az anyagok kihasználására és általában a tartalékokkal való gazdálkodásra.

A gazdaság hatékonysága terén az idén részsikereket értünk el. Csökkentek a termelési készletek. Kedvezőtlen a helyzet a befejezetlen termelés terén. Itt nemegyszer elég homályos, hiányos koncepciószerűségről van szó, a

Herbert Ďurkovic elvtárs felszólalása