Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-07 / 291. szám, péntek
Teremtsük meg a feltételeket az igényes feiaaatok teliesiiesenpz VÁCLAV HÜLA ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK DECEMBERI PLENÁRIS ÜLÉSÉ: Elvtársnők és Elvtársak! A CSKP KB Elnökségének a KB novemberi plénumán elhangzott beszámoló a vita és az elfogadott határozat értékeli a népgazdaság fejlesztése terén az ötéves terv első három esztendejében elért eredményeket, kitűzi az 1974. évi állami terv fő feladatait és értékeli az 1976—1980 évekre szóló vip- gazdaságfejlesztési terv irányelvein folyó munkát. A Szlovák Szocialista Köztársaság feltételeire vonatkoztatva ezek a kérdések a Hruškovič elvtárs által előterjesztett jelentésben konkretizálódnak. Szeretnék rámutatni néhány összefüggésre a legfontosabb gazdasági problémák megoldásával kapcsolatban és rámutatni arra, hogy már most meg kell teremteni a szükséges feltételeket az előttünk álló időszak igen igényes feladatainak sikeres teljesítéséhez. Jelentős gazdasági, mindenekelőtt azonban politikai lény, hogy már harmadik éve teljesítjük az ötödik ötéve« terv feladatait és egyes feladatokat közülük túl is teljesítünk. Az ötödik ötéves terv utolsó előtti évének — az 1974-es évnek tervét — is az ötéves terv irányelveinek szellemében állítjuk össze. Megtartjuk az ötéves terv legfontosabb proporcióit, a reális, ámde igényes terv általános koncepcióját. A csehszlovák népgazdaság fejlődésé nek egészben véve pozitív értékelésén semmit sem változtatnak az ötödik ötéves terv egyes feladataitól való bizonyos eltérések, sem a fogyatékosságok és a problémák. Nem takargatjuk ezeket, ellenkezőleg, igen nyíltan beszélünk róluk. Szeretném kimondottan hangsúlyozni, hogy az ötödik ötéves terv sikeres megvalósítása a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi államjogi rendezésének keretei között folyik. Egyszersmind sikeresen tartjuk magunkat a párt XIV. kongresz- szusán kitűzött feladatokhoz, amelyek mindkét köztársaság gazdasági erőforrásainak optimális kihasználására irányulnak az egész csehszlovák államszövetség gazdasági fejlődésének javára, s ebben fokozatosan mindkét köztársaság között megtörténik a kiegyenlítődés, amely a gazdasági erőforrások kialakítását, valamint a lakosság anyagi és kulturális szín vonalát illeti. Elutársnők és Elvtársuk! A válságos időszak maradványai eltávolításának módját és lefolyását s az üzemgazdaság szintjének emelése terén elért eredményeket pozitívan értékelik barátaink a szocialista országokban. Tudjuk, hogy ezt elismeri számos közgazdász és újságíró a tőkésországokban is. Viták folynak köztük azonban arról, hogyan tudtuk ezt elérni, milyen rejtett .vagy szigorúan titkolt erőforrásokat tudtunk a gazdaságfejlesztés céljaira szerezni. A gazdaságunk „csődjére“ vonatkozó jóslataik azonban nem váltak be. Nem fűlik a foguk az igazsághoz, így tehát bármiféle magyarázatokat keresnek, amelyek legalább valamelyest kétségessé tennék gazdaságunk képességeit és lehetőségeit. Önök azonban jól tudják, hogy a valóságban semmiféle titkolt vagy rejtett dologgal nem rendelkezünk. Sikereink forrása a helyes gazdaságpolitikai koncepció, amelyet az 1969 utáni pártvezetés dolgozott ki Husák elvtárssal az élén, s a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött gazdaságpolitika. Sikereink forrása azonban mindenekelőtt a társadalom — a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek — erőkifejtése, akik döntő többségükben megértették a párt politikáját, meggyőződtek értelmességéről és reális voltáról és saját ügyének tekinti e politika megvalósítását. Nem lesz könnyű folytatni az ötödik ötéves terv első felében elért kedvező fejlődést. Mindenekelőtt rendszeresen és folyamatosan biztosítani kell az egész ötödik ötéves terv sikeres befejezéséhez szükséges feltételeket. Vagyis teljesíteni kell az 1974. évi tervet és el kell kezdeni az 1975. évi tervnek az előkészítési munkáit. Figyelmünket mindenekelőtt a súly- poiitl kérdésekre kell összpontosítani — a beruházásokra, az állóeszközök jobb kihasználására, az elavult és nem hatékony gépek és berendezések felszámolására, a termelésben szükséges szerkezeti változtatások végrehajtására, a külkereskedelemre, a fűtőanyagok, az energia és a nyersanyagok gazdaságos felhasználására, az önköltség csökkentésére a termelésben, a termékek minőségének növelésére, a műszaki mutatók megjavítására stb. A gazdaságpolitika és az 1974 —1975. évekre szóló terv kialakítását és megvalósítását közvetlenül össze kell kölni a jövőbe vetett tekintettel, hogy úgy mondjam, a hatodik ötéves tervbe való zökkenőmentes átmenetet biztosító-„híd“ megalkotásával. Ezzel kapcsolatban az 1974-es terv kidolgozásakor néhány fontos döntést kellett hozni, különösen a beruházási tervvel és a külkereskedelemmel kapcsolatban. A beruházások terén Egyrészt nem sikerül telljes mértékben egyes kapacitásokat üzembe helyezni az ötéves tervvel összhangban. Nő az elkezdett és be nem fejezett építkezések száma és növekednek a beruházások költségkeretei. Nem kielégítően folyik a tervteljesítés a kiemetlt beruházásokon, jóllehet 1973-ban e téren már örvendetes javulást jegyezhetünk fel. Az 1974-es terv előkészítésekor és jóváhagyásakor el kel: lett dönteni: vagy megengedjük a beruházások nagyobb ütemét, a nemzeti jövedelemnek valamivel nagyobb részét fordítjuk beruházásokra — vagy radikálisan korlátozzuk a beindítandó új építkezések számát, illetve! a beruházások terjedelmét, nem engedjük meg a lakásépítkezésnek, a .^“-akciónak stb., a terven (az ötéves tervenj felüli mértékben való növekedését. Az első megoldás mellett szól a másfél millió koronát meghaladó beruházási költséggel épülő beruházásokra fordított munkák és szállítások terjedelmének mégiscsak jelentős növekedése ebben az évbetn, ami az építőipari kapacitások, gépek és berendezések nagyobb mértékű importjának biztosításával együtt jelentős haladást kell, hogy biztosítson a jövő évben a döntő fontosságú nagy beruházásokon. A második megoldás mellett szól mindenekelőtt a befejezetlen építkezések nagy számának csökkentése iránti igény. Sok megfontolás után végül is az első megoldása mellett döntöttünk. Tudjuk, hogy ez igen igényes, ami a szefrvező munkát, a szükséges építőanyagok és gépek beszerzését illeti. Ámde ez az az út, amelynek biztosítania kell a zökkenőmentes fejlődést a következő években, és meg kell teremtenie a feltételeket — távlatilag — a népgazdaság szükségleteinek fejlesztéséhez. E megoldás mellett is csökkenteni kellett az ötéves terv előirányzataival szemben, mintegy 15 százalékkal, a másfél millió koronát meghaladó új beruházások terjedelmét. Jelentősen növekednie kell a beruházók, a tervezők és a kivitelezők felelősségének a munka minőségéért, a határidők betartásáért, az erőknek a beruházások befejezésére való összpontosításáért. Az 1974-es tervet úgy állítottuk össze, hogy a fő hangsúly a beruházások befejezésén és üzembe helyezésén van, a tervezett határidőkön belül. Erre összpontosítsuk erőinket és gondolatainkat mindenekelőtt, és ne vesztegessük az energiánkat az új beruházások beindítása körüli vitára. A beruházásokhoz hasonlóan nem kevésbé bonyolult a helyzet a külkereskedelem területén is. A szocialista országok viszonylatában a cél tartani az árucsere-forgalom szintjét, és a hosszú lejáratú kötelezettségek stabil teljesítését. Mindent el kell követnünk a behozatali lehetőségek maximális — de természetesen racionális — ki használására. Le kelll küzdeni az olykor hagyományos bizalmatlanságot egyes termékekkel vagy a behozatal szerkezetével kapcsolatos bizonyos megszokásokkal szemben. A tőkés államok viszonylatában az 1974-es tervet a tőkés piacokon mutatkozó egészen új helyzet jellemzi: valutaválság, fűtőanyag-, energia- és nyersanyagválság, s az ebből következő mértéktelen áremelkff dések. Képeteek vagyunk, ha jelentős áldozatok árán is, megoldani ezt a helyzetet 1974-ben olyan módon, amelynek nem szabad megzavarnia gazdaságpolitikai koncepciónkat, az ötéves terv koncepcióját. Ehhez az kell, hogy jelentősen javuljon a munka mind a külkereskedelmi szervezeteknél, mind a termelésben, amelynek kelzdeményezően keresnie kell az útját s módját, hogyan lehet megtakarításokat elérni a behozott alapanyagok területén, s nagyobb rugalmasságot és alkalmazó készséget kell felmutatnia az import biz tosításában. Az 1974-es tervvel kapcsolatban mutatkozó ezen és sok más további probléma megoldásán fáradozva igyekeztünk fenntartani a gazdaságfejlődés szükséges és lehetséges dinamikáját és folyamatosságát. Óvakodni kell a hirtelen kilengésektől, vagy ha úgy tetszik, a gazdasági életben való noha látszólag „hatékony“, de kövtlikezményeiben érzéketlen beavatkozásoktól, amelyek — amint erről a múltban meggyő ződhettünk — semmi jót sem hoznak. Azt akarom ezzel mondani, hogy tudatában vagyunk a gazdaság terén mutatkozó fogyatékosságuknak és v problémáknak, nem szaladunk el előlük, de nem kívánjuk elhamarkodottan megoldani őket. Aktívan törekszünk megoldani őket, az erőfeszítések növelésével a kitűzött irányokban — legyenek azok beruházások, vagy a külkereskedelem, a termelésben végrehajtandó szerkezeti vál toztatások. Az a véleményünk, hogy ez nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A párt központi bizottsága az 1974-es tervet reálisnak és igényesnek tartja, különösen ami az egész népgazdaság hatékony munkáját illeti. Igen fontos ez az életszínvonal területén kitűzött feladatok megvalósítása szempontjából is, ha számolunk a fogyasztási árszint stabilitása politikája folytatásával, ahogy azt a párt XIV. kongresszusa kitűzte. Az itthon és a világban megnyilvánuló hosszú leljáratú fejlődési tendenciák azt igazolják, hogy egyre növekszik az igényesség a dinamikus gazdasági fejlődés fenntartása iránt. A mi eddigi sikeres munkánk sem szabad, hogy a rózsaszín sztímüveg feltevésére ösztönözzön minket. Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a két világrendszer versenyében a következő évek ben, nem szabad beérni az elért eredményekkel, szüntelenül össze kell őket hasonlítani a világszínvonallal, tartani kell a helyet az első sorokban. Ma már pl. világosan látjuk, hogy a gazdaság az egész világon s a szocialista országokban is az új kor követelményeinek megfelelően gyorsan fejlődik abban az irányban, amely nagyobb igényeket támaszt az új energia- és nyersanyagforrások feltárása s a fogyasztási cikkeket előállító ipar minősége és rugalmassága iránt. Gyorsan fejlődik a nemzetközi munkamegosztás. Számunkra ez mindenekeüőtt azt jelenti, hogy kezdeményezőbben és nagyobb határozottsággal kell biztosítani a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjában kitűzött feladatokat — ahogy azt a KGST Prágában megtartott legutolsó ülésszaka és a krími értekezlet hangsúlyozta. Eddig sikerült megoltalmazni gazdaságunkat és különösen a lakosság életszínvonalát a tőkés világban mutatkozó válság- jelenségek hatásától. Ezt kétségtelenül gazdaságunk és szocialista rendszerünk ereje teszi lehetővé. Lehetővé teszi az a tény, hogy a szocialista világ- relndszerhez tartozunk, és mindenekelőtt a Szovjetunióval való testvéri együttműködés. Szemléltető példája ennek a jelen időszakban fűtőanyag- energiaipari bázisunknak a Szovjetunió energiarendszerébe való bekapcsolása, amely jelentős mértékben stabilizálja gazdaságunkat. Ez jó, sőt igen jó és pozitív. Nem szabad azonban megengednünk, hogy valaki is félvállról vegye ezeket'a problémákat, Nem vagyunk elszigetelve a világban lejátszódó folyamatoktól. Éppen a jelenlegi nemzetközi helyzet, főképp az arab —izraeli konfliktus mutatja, hogyan növekedik <i világ, összes országainak gazdasági összefo- nódottsága,v hogyan okoznak a lokális konfliktusok zavarokat a távoli, jóllehet a. konfliktusban közvetlenül nem érdekelt országok -életében is. Jelenleg ez pl. kihatással van a fűtő a n y ag - e n e r g l a i p a r 1 helyset gyors rosszabbodására nemcsak az Egyesült Államokban, hanem valamennyi nyugat európai országban is. Sok dolgot meg kell még javítanunk a gazdasági gyakorlatban, reálisabbá, racionálisabbá tenni. A központi szervekben az Állami Tervbizottság tói kezdve s ugyanígy a nemzeti tervbizottságokban is több erőfeszítést kell fordítani a gazdaságfejlesztés koncipiálls kérdéseinek időberí való, minőségileg jó és elvileg helyes megoldására. A tárcáknak és az irányítás alacsonyabb fokozatú szerveinek következetesebbéi, nagyobb áttekintéssel és nagyobb fokú társadalmi felelősségtudattól áthatva kell dolgozniuk, hogy a központi szerveknek ne kelljen lényegtelen apróságok megoldásával foglalkozniuk, s hogy szeriőz, a valóságnak megfelelő adatokra támaszkodhassanak. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a termelőerők térben helyes elhelyezésére a körzetfejlesztés komplex megoldására, éspedig nelmcsak a szakágazatok, hanem az egyes körzetek szempontjait is figyelembe ve^e, konkrét elemzések alapján a legfontosabb szakaszokra kell irányítani a figyelmet, amelyek különösen a gazdaság növekedésének és haté- konyságáhak problémái megoldására vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban el kell mélyíteni a szövetségi és a nemzeti szervek munkamegosztását és együttműködését. Olyan helyzeteit kell teremteni, hogy jól összehangolt apparátus alakuljon ki, amely egységes terv szerint dolgozik. Elvtársnök és Elvtársak! Közeledik az ötéves terv vége. Valóban nagy esélyünk van rá, hogy jól teljesítjük az eígész ötéves tervet, megvalósítjuk a CSKP XIV. kongresszusának ha- tároztait, s így kialakítjuk jó feltételeinket a csehszlovák népgazdaság további zökkenő- mentes fejlődéséhez és a lakosság életszínvonalának növekedéséhez. Szlovákia gazdaságfejlesztésének e tekintetben jelentős szerepe van, s tárgyilagosan meg kell mondanom — igen igényes felladatokkal is rendelkezik. Az ötéves terv első három esztendejében elért eredmények megmutatták, hogy Szlovákiában is teljesítették az elvtársak az anyagi javak termelésének tervezett terjedelmét. Jól folyt a tervfeladatok teljesítése a mezőgazdaságban és az építőiparban, míg az iparban még nem sikerült teljes mérték- betn kihasználni a gazdaság növekedésének lehetőségeit. A legfelső párt- és gazdasági szervek által a szlovákiai ipar- fejlesztés dinamikájának meggyorsítására hozott intézkedések ennek az évnek a folyamán helyesnek mutatkoztak. Várható, hogy ebben az évben a szlovákiai ipar dinamikájával jelentősen hozzájárul a tervfeladatok teljesítéséhez. Jelentős eredményeken ér el Szlovákia a mezőgazdasági termelés területén is. így például az idén a gabonatermés Szlovákiában 550 000 tonnával nagyobb volt, mint 1972-ben, ami nagyjából azonos növekedést mutat, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban. Az eredmények a további növekedés lehetőségeire mutatnak, arra, hogy lehetséges idő előtt teljesíteni az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatokat és mindenekelőtt saját növénytermesztéssel megszilárdítani a takarmányalapot az állati termékek növekvő termelése számára. Az 1974-es terv folytatása a jelenlegi irányzatoknak. Növekvő igényeket támaszt emellett Szlovákia fejlesztése iránt. A szlovákiai ipari termelés növekedése a Cseh Szocialista Köztársaságéhoz képest kétsze- rés — Cseh Szocialista Köztársaság 4,6 százalék, Szlovák Szocialista Köztársaság 9 4 százalék Meghatározó szelepe a beruházások ütemtervéinek ber tartása és a külkereskedelem koncepciójának megvalósítású szempontjából a jövő évben is a gépiparnak. Jelentős szerep hárul emellett a szlovákiai vállalatokra, amelyeknek több mint 11 százalékos termelésnö- . vekedésével számolunk. A figyeld n mindenekelőtt a fejlesztési programokba foglalt termelési ágazatokra összpontosul. így pl. a megmunkálógépek termelésének Szlovákiában csaknem 25 százalékkal kellene növekednie. Nagy feladatokat álla- . pit meg a terv a többi ipari ágazat műszaki szintjének növelését szolgáló ágazatok — pl. a textil-, a készruha-, bőr , és cipőipar számára termelő ágazatok számára. Ezzel kialakulnak a feltételek a Szlovákiában meglevő termelési kapacitások és munkaerők kihasználása számára. Az ipari termeLes szerkezetének megjavítását biztosító másik alapvető ágazat a vegyipar. Az 1974-es terv szlovákiai viszonylatban itt is lényegesen nagyobb dinamikával számol (11,2 százalék a Csehszlovák Szocialista Köztársaság vegyiparának 5,7 százalékos fejlesztési ütemével szemben J; a cél a vegyipar fejlesztésére fordított eszközök telies mértékű kihasználása. A szlovákiai ipar feladatait már az ötödik ötéves terv is igen igényesen határozta meg azzal a céllal, hogy jól felhasználásra kerüljelnek az egyrészt korszerű állóeszközök, másrészt a munkaerőforrások által adott összes feltételek a fejlődés gyors ütemének elérésére. A végrehajtott elemzések azt mutatták, hogy az ipar egyes feladatainak biztosításában felmerült nehézségekben szerepet játszottak az áruelosztási problémák is, amelyek az ötéves tervidőszak első éveiben a szlovákiai üzemekbeln összpontosultak, valamint az a tény, hogy a gépipar elmaradt a termelési programok megváltoztatására irányuló elképzelések megvalósításában. Számolnunk kell azzal, hogy az ötéves terv végén megmutatkozik bizonyos mértékben az új kapacitások késedelmes üzembe helyezésének kihatása is, különösen a vegyiparban, a fogyasztási cik=- kekket gyártó iparban és az építőanyag-iparban. Gondoskodnunk kell róla, hogy ez a kihatás a lehető legkisebb legyen. Elvtársnők és Elvtársak! Engedjék melg, hogy végezetül a CSKP Központi Bizottságának nevében köszönetét mondjak önöknek, valamennyi szlovákiai pártszervezetnek, a szlovákiai kommunisták egész hadseregének az elvégzett derék és áldozatos munkáért. EnélküT nem érnénk el oly jelentős sikereket. 1973-ban az egész párt nagyfokú aktivitása, minden párttag elkötelezett munkája biztosítéka annak, hogy .az igényes feladatokat a jövő évben is teljesítjük.
