Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-07 / 291. szám, péntek

Teremtsük meg a feltételeket az igényes feiaaatok teliesiiesenpz VÁCLAV HÜLA ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK DECEMBERI PLENÁRIS ÜLÉSÉ: Elvtársnők és Elvtársak! A CSKP KB Elnökségének a KB novemberi plénumán el­hangzott beszámoló a vita és az elfogadott határozat értékeli a népgazdaság fejlesztése terén az ötéves terv első három esz­tendejében elért eredményeket, kitűzi az 1974. évi állami terv fő feladatait és értékeli az 1976—1980 évekre szóló vip- gazdaságfejlesztési terv irány­elvein folyó munkát. A Szlovák Szocialista Köztársaság feltéte­leire vonatkoztatva ezek a kér­dések a Hruškovič elvtárs ál­tal előterjesztett jelentésben konkretizálódnak. Szeretnék rámutatni néhány összefüggésre a legfontosabb gazdasági problémák megoldá­sával kapcsolatban és rámutat­ni arra, hogy már most meg kell teremteni a szükséges fel­tételeket az előttünk álló idő­szak igen igényes feladatainak sikeres teljesítéséhez. Jelentős gazdasági, mindenek­előtt azonban politikai lény, hogy már harmadik éve teljesít­jük az ötödik ötéve« terv fela­datait és egyes feladatokat kö­zülük túl is teljesítünk. Az ötö­dik ötéves terv utolsó előtti évének — az 1974-es évnek ter­vét — is az ötéves terv irány­elveinek szellemében állítjuk össze. Megtartjuk az ötéves terv legfontosabb proporcióit, a reális, ámde igényes terv ál­talános koncepcióját. A cseh­szlovák népgazdaság fejlődésé nek egészben véve pozitív érté­kelésén semmit sem változtat­nak az ötödik ötéves terv egyes feladataitól való bizonyos elté­rések, sem a fogyatékosságok és a problémák. Nem takargat­juk ezeket, ellenkezőleg, igen nyíltan beszélünk róluk. Szeretném kimondottan hang­súlyozni, hogy az ötödik ötéves terv sikeres megvalósítása a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság szövetségi államjogi ren­dezésének keretei között folyik. Egyszersmind sikeresen tartjuk magunkat a párt XIV. kongresz- szusán kitűzött feladatokhoz, amelyek mindkét köztársaság gazdasági erőforrásainak opti­mális kihasználására irányulnak az egész csehszlovák államszö­vetség gazdasági fejlődésének javára, s ebben fokozatosan mindkét köztársaság között megtörténik a kiegyenlítődés, amely a gazdasági erőforrások kialakítását, valamint a lakos­ság anyagi és kulturális szín vonalát illeti. Elutársnők és Elvtársuk! A válságos időszak maradvá­nyai eltávolításának módját és lefolyását s az üzemgazdaság szintjének emelése terén elért eredményeket pozitívan értéke­lik barátaink a szocialista or­szágokban. Tudjuk, hogy ezt elismeri szá­mos közgazdász és újságíró a tőkésországokban is. Viták folynak köztük azonban arról, hogyan tudtuk ezt elérni, mi­lyen rejtett .vagy szigorúan tit­kolt erőforrásokat tudtunk a gazdaságfejlesztés céljaira sze­rezni. A gazdaságunk „csődjé­re“ vonatkozó jóslataik azonban nem váltak be. Nem fűlik a fo­guk az igazsághoz, így tehát bármiféle magyarázatokat ke­resnek, amelyek legalább vala­melyest kétségessé tennék gaz­daságunk képességeit és lehe­tőségeit. Önök azonban jól tudják, hogy a valóságban semmiféle titkolt vagy rejtett dologgal nem rendelkezünk. Sikereink forrása a helyes gazdaságpoliti­kai koncepció, amelyet az 1969 utáni pártvezetés dolgozott ki Husák elvtárssal az élén, s a CSKP XIV. kongresszusán kitű­zött gazdaságpolitika. Sikereink forrása azonban mindenekelőtt a társadalom — a munkások, parasztok és dolgozó értelmisé­giek — erőkifejtése, akik döntő többségükben megértették a párt politikáját, meggyőződtek értelmességéről és reális voltá­ról és saját ügyének tekinti e politika megvalósítását. Nem lesz könnyű folytatni az ötödik ötéves terv első felében elért kedvező fejlődést. Minde­nekelőtt rendszeresen és folya­matosan biztosítani kell az egész ötödik ötéves terv sikeres befejezéséhez szükséges felté­teleket. Vagyis teljesíteni kell az 1974. évi tervet és el kell kezdeni az 1975. évi tervnek az előkészítési munkáit. Figyel­münket mindenekelőtt a súly- poiitl kérdésekre kell összpon­tosítani — a beruházásokra, az állóeszközök jobb kihasználásá­ra, az elavult és nem hatékony gépek és berendezések felszá­molására, a termelésben szük­séges szerkezeti változtatások végrehajtására, a külkereskede­lemre, a fűtőanyagok, az ener­gia és a nyersanyagok gazdasá­gos felhasználására, az önkölt­ség csökkentésére a termelés­ben, a termékek minőségének növelésére, a műszaki mutatók megjavítására stb. A gazdaságpolitika és az 1974 —1975. évekre szóló terv kiala­kítását és megvalósítását köz­vetlenül össze kell kölni a jö­vőbe vetett tekintettel, hogy úgy mondjam, a hatodik ötéves terv­be való zökkenőmentes átmene­tet biztosító-„híd“ megalkotásá­val. Ezzel kapcsolatban az 1974-es terv kidolgozásakor néhány fontos döntést kellett hozni, különösen a beruházási tervvel és a külkereskedelemmel kap­csolatban. A beruházások terén Egy­részt nem sikerül telljes mérték­ben egyes kapacitásokat üzem­be helyezni az ötéves tervvel összhangban. Nő az elkezdett és be nem fejezett építkezések száma és növekednek a beru­házások költségkeretei. Nem kielégítően folyik a tervteljesí­tés a kiemetlt beruházásokon, jóllehet 1973-ban e téren már örvendetes javulást jegyezhe­tünk fel. Az 1974-es terv előkészítése­kor és jóváhagyásakor el kel: lett dönteni: vagy megenged­jük a beruházások nagyobb ütemét, a nemzeti jövedelem­nek valamivel nagyobb részét fordítjuk beruházásokra — vagy radikálisan korlátozzuk a beindítandó új építkezések szá­mát, illetve! a beruházások ter­jedelmét, nem engedjük meg a lakásépítkezésnek, a .^“-ak­ciónak stb., a terven (az ötéves tervenj felüli mértékben való növekedését. Az első megoldás mellett szól a másfél millió koronát meghaladó beruházási költség­gel épülő beruházásokra fordí­tott munkák és szállítások ter­jedelmének mégiscsak jelentős növekedése ebben az évbetn, ami az építőipari kapacitások, gépek és berendezések na­gyobb mértékű importjának biztosításával együtt jelentős haladást kell, hogy biztosítson a jövő évben a döntő fontossá­gú nagy beruházásokon. A má­sodik megoldás mellett szól mindenekelőtt a befejezetlen építkezések nagy számának csökkentése iránti igény. Sok megfontolás után végül is az első megoldása mellett döntöttünk. Tudjuk, hogy ez igen igényes, ami a szefrvező munkát, a szükséges építőanya­gok és gépek beszerzését ille­ti. Ámde ez az az út, amely­nek biztosítania kell a zökke­nőmentes fejlődést a következő években, és meg kell teremte­nie a feltételeket — távlatilag — a népgazdaság szükségletei­nek fejlesztéséhez. E megoldás mellett is csökkenteni kellett az ötéves terv előirányzataival szemben, mintegy 15 százalék­kal, a másfél millió koronát meghaladó új beruházások ter­jedelmét. Jelentősen növekednie kell a beruházók, a tervezők és a ki­vitelezők felelősségének a mun­ka minőségéért, a határidők betartásáért, az erőknek a be­ruházások befejezésére való összpontosításáért. Az 1974-es tervet úgy állítot­tuk össze, hogy a fő hangsúly a beruházások befejezésén és üzembe helyezésén van, a ter­vezett határidőkön belül. Erre összpontosítsuk erőinket és gondolatainkat mindenekelőtt, és ne vesztegessük az ener­giánkat az új beruházások be­indítása körüli vitára. A beruházásokhoz hasonlóan nem kevésbé bonyolult a hely­zet a külkereskedelem terüle­tén is. A szocialista országok viszonylatában a cél tartani az árucsere-forgalom szintjét, és a hosszú lejáratú kötelezettsé­gek stabil teljesítését. Mindent el kell követnünk a behozatali lehetőségek maximális — de természetesen racionális — ki használására. Le kelll küzdeni az olykor hagyományos bizal­matlanságot egyes termékekkel vagy a behozatal szerkezetével kapcsolatos bizonyos megszo­kásokkal szemben. A tőkés államok viszonylatá­ban az 1974-es tervet a tőkés piacokon mutatkozó egészen új helyzet jellemzi: valutaválság, fűtőanyag-, energia- és nyers­anyagválság, s az ebből kö­vetkező mértéktelen áremelkff dések. Képeteek vagyunk, ha jelentős áldozatok árán is, megoldani ezt a helyzetet 1974-ben olyan módon, amely­nek nem szabad megzavarnia gazdaságpolitikai koncepción­kat, az ötéves terv koncepció­ját. Ehhez az kell, hogy jelen­tősen javuljon a munka mind a külkereskedelmi szervezetek­nél, mind a termelésben, amely­nek kelzdeményezően keresnie kell az útját s módját, ho­gyan lehet megtakarításokat elérni a behozott alapanyagok területén, s nagyobb rugalmas­ságot és alkalmazó készséget kell felmutatnia az import biz tosításában. Az 1974-es tervvel kapcso­latban mutatkozó ezen és sok más további probléma megoldá­sán fáradozva igyekeztünk fenntartani a gazdaságfejlődés szükséges és lehetséges dina­mikáját és folyamatosságát. Óvakodni kell a hirtelen ki­lengésektől, vagy ha úgy tet­szik, a gazdasági életben való noha látszólag „hatékony“, de kövtlikezményeiben érzéketlen beavatkozásoktól, amelyek — amint erről a múltban meggyő ződhettünk — semmi jót sem hoznak. Azt akarom ezzel mondani, hogy tudatában vagyunk a gaz­daság terén mutatkozó fogya­tékosságuknak és v problémák­nak, nem szaladunk el előlük, de nem kívánjuk elhamarkodot­tan megoldani őket. Aktívan törekszünk megoldani őket, az erőfeszítések növelésével a ki­tűzött irányokban — legyenek azok beruházások, vagy a kül­kereskedelem, a termelésben végrehajtandó szerkezeti vál toztatások. Az a véleményünk, hogy ez nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A párt központi bizottsága az 1974-es tervet reálisnak és igényesnek tartja, különösen ami az egész népgazdaság ha­tékony munkáját illeti. Igen fontos ez az életszínvonal te­rületén kitűzött feladatok meg­valósítása szempontjából is, ha számolunk a fogyasztási ár­szint stabilitása politikája foly­tatásával, ahogy azt a párt XIV. kongresszusa kitűzte. Az itthon és a világban meg­nyilvánuló hosszú leljáratú fej­lődési tendenciák azt igazol­ják, hogy egyre növekszik az igényesség a dinamikus gaz­dasági fejlődés fenntartása iránt. A mi eddigi sikeres mun­kánk sem szabad, hogy a ró­zsaszín sztímüveg feltevésére ösztönözzön minket. Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a két világrendszer versenyében a következő évek ben, nem szabad beérni az el­ért eredményekkel, szüntelenül össze kell őket hasonlítani a világszínvonallal, tartani kell a helyet az első sorokban. Ma már pl. világosan látjuk, hogy a gazdaság az egész világon s a szocialista országokban is az új kor követelményeinek meg­felelően gyorsan fejlődik ab­ban az irányban, amely na­gyobb igényeket támaszt az új energia- és nyersanyagforrások feltárása s a fogyasztási cik­keket előállító ipar minősége és rugalmassága iránt. Gyorsan fejlődik a nemzet­közi munkamegosztás. Szá­munkra ez mindenekeüőtt azt jelenti, hogy kezdeményezőb­ben és nagyobb határozottság­gal kell biztosítani a szocia­lista gazdasági integráció Komplex Programjában kitűzött feladatokat — ahogy azt a KGST Prágában megtartott leg­utolsó ülésszaka és a krími ér­tekezlet hangsúlyozta. Eddig sikerült megoltalmaz­ni gazdaságunkat és különösen a lakosság életszínvonalát a tő­kés világban mutatkozó válság- jelenségek hatásától. Ezt két­ségtelenül gazdaságunk és szo­cialista rendszerünk ereje teszi lehetővé. Lehetővé teszi az a tény, hogy a szocialista világ- relndszerhez tartozunk, és min­denekelőtt a Szovjetunióval va­ló testvéri együttműködés. Szemléltető példája ennek a jelen időszakban fűtőanyag- energiaipari bázisunknak a Szovjetunió energiarendszerébe való bekapcsolása, amely je­lentős mértékben stabilizálja gazdaságunkat. Ez jó, sőt igen jó és pozitív. Nem szabad azonban megen­gednünk, hogy valaki is félváll­ról vegye ezeket'a problémá­kat, Nem vagyunk elszigetelve a világban lejátszódó folyama­toktól. Éppen a jelenlegi nem­zetközi helyzet, főképp az arab —izraeli konfliktus mutatja, ho­gyan növekedik <i világ, összes országainak gazdasági összefo- nódottsága,v hogyan okoznak a lokális konfliktusok zavarokat a távoli, jóllehet a. konfliktus­ban közvetlenül nem érdekelt országok -életében is. Jelenleg ez pl. kihatással van a fűtő a n y ag - e n e r g l a i p a r 1 helyset gyors rosszabbodására nem­csak az Egyesült Államokban, hanem valamennyi nyugat eu­rópai országban is. Sok dolgot meg kell még ja­vítanunk a gazdasági gyakor­latban, reálisabbá, racionáli­sabbá tenni. A központi szer­vekben az Állami Tervbizottság tói kezdve s ugyanígy a nem­zeti tervbizottságokban is több erőfeszítést kell fordítani a gazdaságfejlesztés koncipiálls kérdéseinek időberí való, minő­ségileg jó és elvileg helyes megoldására. A tárcáknak és az irányítás alacsonyabb foko­zatú szerveinek következete­sebbéi, nagyobb áttekintéssel és nagyobb fokú társadalmi fe­lelősségtudattól áthatva kell dolgozniuk, hogy a központi szerveknek ne kelljen lényeg­telen apróságok megoldásával foglalkozniuk, s hogy szeriőz, a valóságnak megfelelő ada­tokra támaszkodhassanak. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a termelőerők térben helyes elhelyezésére a körzetfejlesztés komplex meg­oldására, éspedig nelmcsak a szakágazatok, hanem az egyes körzetek szempontjait is figye­lembe ve^e, konkrét elemzések alapján a legfontosabb szaka­szokra kell irányítani a figyel­met, amelyek különösen a gaz­daság növekedésének és haté- konyságáhak problémái megol­dására vonatkoznak. Ezzel kap­csolatban el kell mélyíteni a szövetségi és a nemzeti szer­vek munkamegosztását és együttműködését. Olyan hely­zeteit kell teremteni, hogy jól összehangolt apparátus alakul­jon ki, amely egységes terv szerint dolgozik. Elvtársnök és Elvtársak! Közeledik az ötéves terv vége. Valóban nagy esélyünk van rá, hogy jól teljesítjük az eígész ötéves tervet, megvalósítjuk a CSKP XIV. kongresszusának ha- tároztait, s így kialakítjuk jó feltételeinket a csehszlovák népgazdaság további zökkenő- mentes fejlődéséhez és a lakos­ság életszínvonalának növeke­déséhez. Szlovákia gazdaságfejleszté­sének e tekintetben jelentős szerepe van, s tárgyilagosan meg kell mondanom — igen igényes felladatokkal is rendel­kezik. Az ötéves terv első három esztendejében elért eredmé­nyek megmutatták, hogy Szlo­vákiában is teljesítették az elv­társak az anyagi javak terme­lésének tervezett terjedelmét. Jól folyt a tervfeladatok telje­sítése a mezőgazdaságban és az építőiparban, míg az iparban még nem sikerült teljes mérték- betn kihasználni a gazdaság nö­vekedésének lehetőségeit. A legfelső párt- és gazdasági szervek által a szlovákiai ipar- fejlesztés dinamikájának meg­gyorsítására hozott intézkedé­sek ennek az évnek a folyamán helyesnek mutatkoztak. Vár­ható, hogy ebben az évben a szlovákiai ipar dinamikájával jelentősen hozzájárul a tervfel­adatok teljesítéséhez. Jelentős eredményeken ér el Szlovákia a mezőgazdasági ter­melés területén is. így például az idén a gabonatermés Szlo­vákiában 550 000 tonnával na­gyobb volt, mint 1972-ben, ami nagyjából azonos növekedést mutat, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban. Az eredmények a további növekedés lehetősé­geire mutatnak, arra, hogy le­hetséges idő előtt teljesíteni az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatokat és mindenekelőtt saját növénytermesztéssel meg­szilárdítani a takarmányalapot az állati termékek növekvő ter­melése számára. Az 1974-es terv folytatása a jelenlegi irányzatoknak. Nö­vekvő igényeket támaszt emel­lett Szlovákia fejlesztése iránt. A szlovákiai ipari termelés növekedése a Cseh Szocialista Köztársaságéhoz képest kétsze- rés — Cseh Szocialista Köztár­saság 4,6 százalék, Szlovák Szo­cialista Köztársaság 9 4 száza­lék Meghatározó szelepe a beruházások ütemtervéinek ber tartása és a külkereskedelem koncepciójának megvalósítású szempontjából a jövő évben is a gépiparnak. Jelentős szerep hárul emellett a szlovákiai vál­lalatokra, amelyeknek több mint 11 százalékos termelésnö- . vekedésével számolunk. A figye­ld n mindenekelőtt a fejlesztési programokba foglalt termelési ágazatokra összpontosul. így pl. a megmunkálógépek terme­lésének Szlovákiában csaknem 25 százalékkal kellene növe­kednie. Nagy feladatokat álla- . pit meg a terv a többi ipari ágazat műszaki szintjének növe­lését szolgáló ágazatok — pl. a textil-, a készruha-, bőr , és cipő­ipar számára termelő ágazatok számára. Ezzel kialakulnak a feltételek a Szlovákiában meg­levő termelési kapacitások és munkaerők kihasználása számá­ra. Az ipari termeLes szerkezeté­nek megjavítását biztosító má­sik alapvető ágazat a vegyipar. Az 1974-es terv szlovákiai vi­szonylatban itt is lényegesen nagyobb dinamikával számol (11,2 százalék a Csehszlovák Szocialista Köztársaság vegy­iparának 5,7 százalékos fejlesz­tési ütemével szemben J; a cél a vegyipar fejlesztésére fordí­tott eszközök telies mértékű kihasználása. A szlovákiai ipar feladatait már az ötödik ötéves terv is igen igényesen határozta meg azzal a céllal, hogy jól felhasz­nálásra kerüljelnek az egyrészt korszerű állóeszközök, másrészt a munkaerőforrások által adott összes feltételek a fejlődés gyors ütemének elérésére. A végrehajtott elemzések azt mu­tatták, hogy az ipar egyes fel­adatainak biztosításában felme­rült nehézségekben szerepet játszottak az áruelosztási prob­lémák is, amelyek az ötéves tervidőszak első éveiben a szlo­vákiai üzemekbeln összpontosul­tak, valamint az a tény, hogy a gépipar elmaradt a termelési programok megváltoztatására irányuló elképzelések megvaló­sításában. Számolnunk kell azzal, hogy az ötéves terv vé­gén megmutatkozik bizonyos mértékben az új kapacitások késedelmes üzembe helyezésé­nek kihatása is, különösen a vegyiparban, a fogyasztási cik=- kekket gyártó iparban és az építőanyag-iparban. Gondoskod­nunk kell róla, hogy ez a kiha­tás a lehető legkisebb legyen. Elvtársnők és Elvtársak! Engedjék melg, hogy végeze­tül a CSKP Központi Bizottsá­gának nevében köszönetét mondjak önöknek, valamennyi szlovákiai pártszervezetnek, a szlovákiai kommunisták egész hadseregének az elvégzett de­rék és áldozatos munkáért. EnélküT nem érnénk el oly je­lentős sikereket. 1973-ban az egész párt nagyfokú aktivitása, minden párttag elkötelezett munkája biztosítéka annak, hogy .az igényes feladatokat a jövő évben is teljesítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents