Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-04 / 288. szám, kedd
ÚJ FILMEK JOG AZ UGRÁSRA (szovjet) Látszólag sportfiim a Jog az ugrásra, melynek több részlete a sport iránt érdeklődőket arra a világrekordra emlékeztetheti, melyet Valerij Brumel szovjet magasugró-bajnok né- évvel ezelőtt felállított. Az Alekszandr Lapsin forgatókönyve alapján — Valerij Kremnyeo rendezésében — készült film egy nagy sportoló, Viktor Motil életét követi nyomon. A filmbeli magasugró világbajnok élete azonban sok tekintetben megfeleL Brume! életútjának. otthagyni az ugrópályát, azt jelentené, hogy hűtlen lett önmagához. Hihetetlen akaraterővel, minden erejét megfeszítve, megszállott fanatikusként harcol a jogért az ugrásra, s ez az önmagával vívott kemény harc megedzi jellemét. (Három évi kórházi ápolás és számos műtét után újra kezdheti edzéseit.) Az alkotás abban különbözik a sportfiimeklől, hogy a sport kapcsán fontos etikai problémákat érint. Dokumentumsze- űen ábrázolja a sportversenyeAiekszandr Martinov (jobbra) a Jog az ugrásra című szovjet film főszerepében. A magasugró — akárcsak az Európa-rekord őrzője — súlyos autóbalesetet szenved, s félő, hogy örökre nyomorék marad. Sikerei csúcsán éri a szerencsétlenség, akkor, amikor már szinte nemzeti hős és világszerte tisztelik. Mi történjék ezután? Nyugodjék bele helyzetébe és viselje el lehajtott fejjel derékba tört pályáját? Tulajdonképpen megtehetné, hisz tisztességgel hagyná el a harcteret, veretlenként léphetne le dicsőségének magaslatáról. Mégsem teszi, nem teheti, hiszen sport nélkül számára ér telmetlen az élet. Harc nélkül két, a felvételek hiteles helyszíneken és környezetben készültek. Láthatók a filmben íz galmas részletek az Augsburg- ban megrendezett Szovjetunió —NSZK atlétikai mérkőzésről, a Szovjetunió szpartakiádjáról és más versenyekről. A dokumentum-felvételek alkalmazása ellenére az alkotás játékfilmstílusban készült. A történet sodró feszültségű, Kremnyev rendezése színvona las munka. Alekszandr Marti nov (Viktor Motil megformá- lója) rokonszenves, szerény, közvetlen játékával megnyeri a nézők tetszését. Svéd—amerikai koprodukcióban készült Bo Widerberg rendező nagyszerű filmje, mely élő és magával ragadó történetet mond el: a mártírhalált halt svéd származású amerikai könnyelmű tudott lenni egyszerre, mozgalmas életet élt, csavargott, munka nélkül volt. Kalandos, nyugtalan élete mellett azonban vakmerő volt, hu a mozgalom érdeke megkívánTorniny Berggren (jobbra) a Joe Hill balladája cfmfi svéd film epy'k jelenetében. numkásköltőnek, a protest song meghonosítójának életét tárja a nézők elé. A film tulajdonképpen Joel Hillstromról szól, aki 1902-ben érkezett fivérével Amerikába, s rövidesen tapasztalta, milyen sanyarú a bevándorló munkások sorsa. Az alkotás bemutatja a hőst, aki nem nyugodott bele a kizsákmányolás változtathatatlansá- gába, s akit a nélkülözések, a megpróbáltatások és a társadalmi igazságtalanságok hivatott költővé-harcossá edzettek. A svéd származású munkásvezér története lenyűgöző. A film igaz ballada, epikus jellegű, Joe Hill egész pályafutását felöleli, csak utolsó harmadában foglalkozik a perrel., A tehetséges népköltő komoly és la. Sorsa, halála súlyos vád az amerikai rendszer és osztálybíróság ellen. A lenyűgözően szép balladában a rendező sötét tónusú képekben ábrázolja a század eleji Amerikát, a New York i szegénynegyedeket, költői szépségű képeket fest a romantiKus és érzékeny lelkületű Joe Hűiről, akit Tommy Berggren színesen és árnyaltan formál meg. Érzelemgazdag és rokonszenves alakítása emlékezetessé teszi ezt a harcos és erőteljes filmet. Bo Widerberg életigenlő, lírikus s fájdalmasan szép romantikus-reális filmje egy ösztönös forradalmár öntudatra ébredéséről és haláláról, mély ro- konszenvvel tölti el a nézőket. —ym— A FÁJDALOM — VESZÉLYT JELZŐ „RADARKÉSZÜLÉK“ Az ember ősidőktől fogva keresi-kutatja a fájdalomérzés okait, és igyekszik megszabadulni fájdalmaitól. Korszerű természettudományos megvilágítás szerint a fájdalomérzés minden élő szervezet nek nélkülözhetetlen védekező berendezése a külvilág, a környezet káros hatásai ellen. A fájdalmas ingerekre a legegyszerűbb egysejtűek világában csakúgy, mint a legfejlettebb emberi idegrendszerben egyaránt megfelelő válasz kö vetkezik be. Az emberi fájdalomérzés különleges volta az ember lelki, szellemi képességeinek fi- nomultságával magyarázható. A fizikai fájdalmat fölvevő érző végkészülékeket (ezek csupaszon elágazó idegszálak), ideg- rendszeri pályákat, agybeli központokat és életműködésüket részben már földerítették. A szak irodalom szerint a legutóbbi évtizedek élettani kutatásai, a szövettani vizsgálatokkal karöltve kimutatták, hogy bőrünkben, nyálkahártyáinkban és szöveteinkben a test valamennyi anatómiai tájékán milliárdnyi fájdalomérző végkészülék van. Ezek közvetítik agyunkba elsősorban a bőr- felület és a belső szervek: az epehólyag, a vesemedence, a gyomor- és bélrendszer s a megannyi más tájék felől érkező fájdalomlngere- ket. Ugyanakkor vannak szöveteink, köztük a szív, a tüdő és az agynak bizonyos területei, amelyekben ilyen végkészülék nincsen, sérülésük éppen ezért nem okoz közvetlen fájdalomérzést. A fájdalmat keltő inger — zúzás, csípés, sérülés stb. — az érző végkészülékben változást hoz létre. Az idegrostok végtagjaink és belső szerveink felől a gerincvelőbe vezetik az ingerületet. Itt az egyes idegszálak mintegy kábelszerűén egyesülve folytatódnak, és áthaladva a nyúltvelőn, kapcsolatba lépnek az agyalapi fájdalom külső jeleit létrehozó központokkal, majd az agykéreg fájdalomérző területein végződnek. A végkészülékek ingere nem képletesen, hanem kellő érzékenységű mérőberendezéssel lemérhető villamos áram formájában érkezik, különféle kapcsoló berendezéseken át az agykéregbe, ahol a fájdalom tudatosul. A fájdalmat ugyan agykérgünkben érezzük, mégsem azt mondjuk, ha egy mázsás súlyú ember a tyúk szemünkre lép: jaj, de fáj az agyam! E jelenség magyarázata egyszerű. Agyunk fájdalom- érző központja ugyanis nemcsak a fájdalmat, de a fájdalom helyét is pontosan közli tudatunkkal. Bőrünkben és belső szerveinkben elhelyezkedő speciális fájdalmat érző végkészülékek fogják fel a fájdalomérzést. A végkészülékek ingerületét fizikai elváltozások: nyomás, csípés, zúzódás, forróság, túlhideg, vagy kémiai ingerek, savak, lúgok válthatják ki. A fájdalmat továbbító idegrost két részből áll. A rost központi része félig folyékony anyag, amelyet egy szilárdabb réteg vesz körül. Az utóbbi félig áteresztő hártyaként viselkedik, tehát egyes anyagokat átenged, másokat nem. Ez az idegrost — hacsak nem éri ingerület — elektromosan nyugalmi állapotban van, vagyis a belső réteg elektronegatív, a külső réteg pedig elek- tropozitív. Ha ilyen idegrostra galvanométert helyezünk, annak mutatója középállásban marad. De ha valahol sértjük az idegrostol, akkor úgynevezett sértési áram, potenciálkülönbség lép föl, amit a galvanométer kitérése jelez. A vég készülékek ingerülete is hasonló következményt vált ki az idegroston. Az inger ingerületbe hozza az idegrostot, mire a galvanométeren a mutató kitér. A fájdalom — hasznos, nélkülözhetetlen, veszélyt jelző „radarkészülék“. Tudatosítja a szervezetet ért károsodás nagyságát, mértékét és helyét. A csonttörés, az égés, a zúzódás, sebzés, fogfájás, mindennemű gyulladás, az üreges szervek görcsösen feszülő simaizomzata, a szív ko szorúereinek, az agyereknek, a méhnek és a be leknek görcsös összehúzódása mindmegannyi figyelmeztető vészcsengő. A fájdalom kényszerítőén parancsolja, hogy tegyünk ellene valamit, vagy meneküljünk valamitől. A törött lábú ember egyszerűen nem képes a lábára állni, mert fájdalmában összeroskadna. Ha nem érezne fájdalmat, tovább menne s az addig zárt törésnek nyílt törés, esetleg ér-, ideg- vagy izomszakadás lenne a következménye. Az orvostudomány a fájdalmat szükséges rossznak tekinti. Létezik azonban olyan fájdalom is, amelynek célszerűsége egyelőre nem állapítható meg. Ilyen például az arcidegzsába. Ismereteink szerint — állítják a szakorvosok — ez a sokszor kínzó és nehezen elviselhető fájdalom — ellentétben a lábtörés, a gyomorát- fúródás, vagy a vesekő okozta fájdalommal — teljesen céltalan. Ugyanilyen az úgynevezett fan tom-fájdaloin is. Ez alatt azt értjük, hogy a levágott láb vagy kéz helyén jelez fájdalmai az agy. Ha a fájdalom okát és helyét az orvos megállapította, igyekszik elhárítani vagy csillapítani. Hiszen a gyomor átfúródása után jelentkező, hasító, tűrhetetlen fájdalomra csak addig van szükség, amíg az orvos az átfúródás tényét nem állapította meg. Azután már nyugodtan nyúlhat a fájdalmat megszüntető fecskendőhöz. A fájdalom egy bizonyos idő múltán „túllő a célján“, és káros következményű lesz. Az idejében való bajmegállapítás és ezt követően a hatékony fájdalomcsillapítás ilyenkor nem csak tünetkezelés számba megy, hanem a kóros folyamat végleges gyógyulását haszonnal segíti. Az idő előtti fájdalomcsillapítás ellenben mindaddig, amíg a fájdalom okát nem tisztáztuk, hasonló lenne annak az embernek a magatartásához, aki a fenyegető veszélyt úgy kíséreli meg elhárítani, hogy egyszerűen hátat fordít neki — s ezért áldozatául esik. Bárhol kapcsoljuk ki, bárhol szakítjuk meg a fájdalomjelző berendezést, a fájdalomérzés elmarad. A sebészetben gyakran alkalmazott altatással (narkózis) az éter, a „kéjgáz“, klóretil tüdőnkön keresztül véráramunkba és agykérgünk fájdalomérző végkészülékeibe ér, perceken belül megszünteti a fájdalmat, egyben altat ij>. Narkózis nélkül manapság legtöbb sebészi beavatkozás meg sem valósítható. A rövid klór- etiles bódulat csak az agykérget hódítja el: az agyalapi központokat, amelyek a fájdalom külső jeleit szolgálják azonban nem. A sebészetben a gerincvelőt körülvevő folyadékűrbe (intralumbálisan) adott helyi érzéste^- lenítő novokainnal a kilépő idegszál vezetőképességét szüntethetjük meg. Máskor végtagoknak vagy belső szerveknek a gerinc felé vezető idegeit fecskendezik körül a fájdalomingert időszakosan felfüggesztő novokainnal. Ha törött lábú ember idegét a törés felett körülfecskendezik, a törött csontvégeket helyreigazíthatják anélkül, hogy a betegnek akár az arcizma is megrándulna. A sebészi fájdalomcsillapításon kívül mérföldkövekkel haladt előre a gyógyszeres belgyógyászati fájdalomcsillapítás. Ősidők óta ismer az ember növényi kivonatokat, főzeteket és porokat, amelyeknek elfogyasztása kábulatot s a fájdalom megszűnését okozza. Köztük most is az első a mák gubójából és szárából készült ópium hatóanyaga: a morfium. Egy-két századgramm akár bőr alá fecskendezve, akár szájon keresztül elfogyasztva megszünteti a legkínzóbb fájdalmat is. A morfin, az ópium hatóanyaga először az agykéreg fájdalomérző helyeit bénítja meg. Emellett amennyi kíntól eltorzult arcot simított már ki a morfin, annyi anyagi és erkölcsi rom? lást is okozott megszokhatóságával az emberiségnek. Ezért az orvosoknak és kutatóvegyé* szeknek régi vágyuk egy olyan szer fölfedezér se, amely a fájdalmat csillapítja ugyan, de nem jár a megszokás veszélyével. Látjuk tehát, hogy a fájdalomnak mélyen gyö? kerező értelme van. Az orvostudomány e vor natkozásban jelentős haladást ott ért el, ahol határt szabott a fájdalom idejének, megjelölte célját és olyan gyógyszerek birtokába juttatta az embert, amelynek révén a céltalan fájdalomtól bármikor megszabadulhat. mm-t A LEVELI BÉKA? Igen sokan tartanak befőttes üvegben leveli békát, hogy az „megmondja milyen idő várható“. A közhit azt tartja, hogy ha a béka az üveg falán, vagy a benne levő létrán felmászik, az tartós jó időt jelent, ha pedig az üveg alján marad, vagy az ott levő vízben tartózkodik, akkor rossz idő lesz és esőre van kilátás. A békának ez az „időjósló tulajdonsága“ annyira közismert, hogy világszerte ezzel szokták bosszantani a meteorológusokat és a meteorológusoknak mintegy jelképe lett az „időjelző béka“. Közismert dolog, hogy az állatok és a növények erőteljesen reagálnak az időjárás változásaira. Igen sok állat és növény másként viselkedik szép időben, mint rossz időjáráskor. Ez arra indított egyes kutatókat, hogy megvizsgálják ezt a jelenséget a békánál is, és végére járjanak a dolognak. Meg kell mondani, hogy a békának ez a viselkedése nem látszott teljesen valószínűtlennek, mert ismeretes, hogy vannak egyes pókok, melyek mély pincékben — ahol sem a hőmérséklet, sem a nedvesség nem változik — időnként élénk mozgásba kezdenek és megállapították, hogy ez az időjárásvállozással együttjáró légnyomásváltozás hatására történik, ami a legmélyebb pincében is érezteti hatását: erős légnyomáscsökkenéskor pl. a pince talajából gázok szivárognak elő. Vajon nem ehhez hasonló dologról van-e szó a békánál is? — tették föl a kérdést a kutatók. Az üvegbe zárt béka is jól el van zárva a külső levegőtől, hiszen egyrészt lakásban van, másrészt az üvegben még a szoba levegőjétől is el van szigetelve. A kísérlet úgy folyt le, hogy azonos fajú és egyforma nagyságú békákat kisebb üvegekben, majd nagyobb akváriumokban egyforma körülmények közé, laboratóriumban helyezték el, egyformán táplálták őket és hosszú időn keresztül figyelték viselkedésüket és az időjárást. A megfigyelés eredménye az volt, hogy a békák az üveg vagy akvárium kb. félmagasságában szeretnek tartózkodni. Ennek okát a biológusok abban látják, hogy a béka itt találja meg a számára legkedvezőbb nedvességi viszonyokat. Ugyanis a békák minden nap testsúlyuk kétszeresének megfelelő mennyiségű vizet vesznek fel bőrükön keresztül és ezért érzékenyek a nedvességre. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon a szabadban élő békák másként viselkednek-e és ezek talán megérzik előre az időváltozásokat. Megfigyelték ugyanis, hogy olykor különösen hangosak, máskor pedig állandóan a vízben tartózkodnak. A kísérletek során ezek között a jelenségek között sem találtak semmi összefüggést. (dj) 1973. XII. 4 JOE HILL BALLADÁJA (svéd)
