Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-03 / 287. szám, hétfő

1973. XII, 3. 3 A látás i g én y Ii az energia egynegyedét A legújabb mérések és meg­figyelések meglepő ténnyel szolgáltak: az ember közepesen nehéz munkavégzések mellett az elfogyasztott energia meny- nyiségének hozzávetőlegesen egynegyedét a látásra használ­ja el. A szem tehát elvonja az energiakészleteknek igen nagy hányadát. A nagyobb figyelmet igénylő munkánál ez érthetően az egynegyedénél is lényegesen több. Ennek egész sor fontos kö­vetkezménye van. Például rossz megvilágítás mellett a nézésre, észrevevésre fordított energia mennyisége még jobban meg­növekedik, az ember kevés munkát végez és mégis mérté­ken felül kifárad. Ebből követ­kezik, hogy ilyen helyzetben számos hiba áll elő, amelyek csökkentik a munka értékét, és egyes esetekben súlyos baleset­hez is vezethetnek. (AW) Az „ipari pusztaság" vége Hatalmas kráterek maradnak vissza rendszerint a felszíni bá­nyák helyén. A hasznos ásvá­nyok kitermelésének jelenlegi üteme mellett az „ipari puszta­ságok“ rövid időn belül, nem­csak nagy területeket pusztíta­nak el, hanem kárt okoznak a felső termékeny talajrétegek­ben is. Jelenleg a világ egyik legna­gyobb ércdúsítójában — az Uk­rajnában levő ordzsonikidzei mangánérc kombinátban — a felszíni fejtés eredeti techno­lógiáját kezdik alkalmazni, melyet ukrán tudósok dolgoz­tak ki. E technológiának a be­fejező szakaszában eltávolítják a meddőhányókat, rendezik a telepet és felújítják a termőta­lajt. A talaj rekultivációjának lé­nyegében új, és emellett egy­szerű ötletére az ukrán szak­embereket az ősi szkíta temet- kezőhelyek vezették. A szkítak őseik sírjaira a szomszédos me­zőkről hordtak termőföldet. A tudósok ebből a tapasztalatból indultak ki; csak egy dolgot kellett még tisztázni: vajon megtartja-e termőképességét a később ráhordott vastag réte­gek alatt a „csernozjom“. A ku­tatások azt mutatták, hogy a termőtalaj nem veszítette el tu­lajdonságait. A feltárási mun­kálatok új technológiájával kapcsolatban mindjárt terv ké­szült a felső talajrétegek eltá­volítására, tárolására és eredeti helyükre való visszahelyezésük­re rögtön az érc kitermelése után. Ez a kombinát már visz- szaadott az erdőgazdaságnak több mint 200 hektár és a me­zőgazdaságnak több mint 300 hektár földet. A jövőben szá­molnak a felszíni műveléssel kitermelt érctelepek 80 száza­lékában a talaj termékenységé­neik visszaállításával. (APN) NÖVEKSZIK A FOGLALKOZTATOTTSÁG 1971-ben ós 1972-ben további 562 000 személy vállalt munkát a csehszlovák népgazdaságban; ezeknek 51,1 százaléka nő volt. Ezzel szemben kikapcsolódott a munkaviszonyból 422 000 sze­mély, ezeknek 41 százaléka volt nő. Ez azt jelenti, hogy az öt­éves tervidőszak első két évé­ben a valóságban 140 000 sze­méllyel szaporodott a munka­erők száma. Amint az a Szövetségi Sta­tisztikai Hivatal tájékoztatásá­ból kitűnik, a munkaviszonyból kikapcsolódottaknak csaknem 85 százaléka nyugállományba vonult, illetve meghalt. A to­vábbi csökkenést az okozta, hogy fiatal dolgozók egy része ismét tanulni kezdett különbö­ző iskolák nappali tagozatán, illeíve hogy idős dolgozók tá­voztak a mezőgazdaságból stb. A munkaerők számának növe­kedésében a fiatalok játsszák a legnagyobb szerepet, akik első ízben vállaltak munkát. Ők te­szik ki az össznövekedés több mint 80 százalékát. Az új mun­kaerők között a fiúk csekély számbeli fölénye mutatható ki. Gyümölcsöző barátság Csaknem egymillió korona azoknak a szocialista felaján­lásoknak az értéke, amelyeket a Seňai (Abaújszinai] Csehszlo­vák—Szovjet Barátság Efsz (Košice-vidéki járás) több mint 300-tagú munkaközössége tett a barátság hónapjának tisztele­tére. A felajánlások főleg mun­kaerő- és anyagmegtakarításra irányulnak. Egyúttal a gépesí­tési központ hét közössége úgy döntött, hogy versenyezni fog a csehszlovák—szovjet barátság szocialista munkabrigádja cím elnyeréséért. A seňai szövetkezet tagjai már hét év óta tartanak fenn internacionalista testvéri kap­csolatokat az ukrán Velkaja Kopanya-i kolhoz dolgozóival. Az ő példájuk szerint propa­gálják a seňai mezőgazdasági dolgozók a dicsőségtáblán a legjobb dolgozókat, s minden lehetőt megtesznek, hogy a si­keres eredmények elérése ér­dekében felkeltsék a dolgozók érdeklődését. A gyakorlatban igen jól bevált az a módszer, hogy közvetlenül a munkahe­lyeken naponta nyilvánosságra hozzák az elért munkabéreket. A seňai mezőgazdasági dol­gozók a Košice-vidéki járás legjobb gabonatermelői közé tartoznak. Az idén átlagban 43 mázsás hektárhozamokat értek el. Kizárólag a szovjet Jubilej- naja, Kaukaz, és Aurora búza­fajtákat termelik. Jövőre 50 métermázsás átlagos hektárho­zamokat akarnak elérni. A barátság hónapja ünnepsé­geinek keretében megalakítot­ták a szovjet filmbarátok klub­ját, s a szövetkezeti tagok gyerekeiből „Druzsba“ néven népművészeti csoportot szervez­tek. A szovjet nép életéről és munkájáról fotokiállítást ren­deztek. SOKMILLIÓS MEGTAKARÍTÁSOK Több mint két és fél ezer újí­tási javaslatot adtak be a gyár fennállásának 15 esztendeje alatt a šaľai (vágsellyei) Nitro­gén Művek dolgozói. Az újítási javaslatok megvalósításával el­ért megtakarítások összértéke 45 millió koronát tesz ki. A fel­találók csaknem 70 eredeti megoldást terjesztettek elő sza­badalmazásra, ezeknek felét mint eredeti ötletet ismerték el és szabadalmazták. A legtöbb kezdeményezést felmutató újítók közé tartozik Pavol Krajčí mérnök, a műsza­ki-fejlesztési osztály dolgozója, aki zömében a nitrogéntartal­mú műtrágyák gyártásának ha­tékonyságára irányuló 50 újítá­si javaslatot nyújtott be. Az ál­tala javasolt és megvalósított eljárásokkal a vállalat másfél millió koronát takarított meg. Metod Tomlák és Koloman Sa- bík mérnökök együttesen 40 újítási javaslatot nyújtottak be, s ezek csaknem 2 millió korona megtakarítást eredményeztek. Leginkább a nitrogéntartalmú műtrágyák fo nyersanyagaként alkalmazott földgáz gazdaságo­sabb felhasználásával összefüg­gő problémák megoldása fog­lalkoztatja őket. Csaknem egy­millió korona megtakarítást ért el a vállalat Richard Vilkus mérnök újítási javaslatainak megvalósításával. Nagyobb figyelmet érdemelnek A modellezők családja évről évre gyarapodik. Ezt számos hazai és külföldi siker is bi­zonyítja. Természetesen ered­ményeik mellett vannak problé­máik is. Az említettekről be­szélgettünk Jozef Gábriš érde­mes sportmesterrel, a repülő­modellezők műrepülésének két­szeres világbajnokával, a PHSZ Szlovákiai Központi Bizottsága Modellezők Szövetségének tit­kárával. ■ Elöljáróban megkérdezem, hogy a modellezés sportnak számít-e? — Igen, a műszaki sportok közé tartozik. Mégis más sport­ágaktól eltérő. Fejleszti a fia­talok szakmai tudását, kéz­ügyességét. A modellező — képletesen mondva — olyan futballistához hasonló, aki ma­ga cserzi a futballcipőjéhez szükséges bőrt, maga készíti azt el, s meg kell tanulnia játszania is benne, természete­sen a szabályok keretei közt. A modellezőknek ismerniük kell a fát, megmunkálási módját és a munkájához szükséges szer­számokat. Maholnap már 30 éve, hogy a modellezéssel fog­lalkozom. Szeretem, bár igen sok fáradságba kerül, s ha az ember lépést akar tartani a fejlődéssel, a szakirodalmat is figyelemmel kell kísérnie. Ezen­kívül sok olyan elemet rejt ma­gában, amelyek elősegítik a fia­talok honvédelmi nevelését. ■ Szlovákiában hány model­lezőt tartanak nyilván? — üt szakágazatban, mint repülős, hajós, vasutas, rakéta- és autómodellezők 102 klubban és 420 körben több mint nyolc­ezren tevékenykednek. Termé­szetesen az említetteken kívül vannak kisebb csoportok, ill. egyének, amelyek, ill. akik bár nem tagjai a modellezők szövetségének, de hobbyként foglalkoznak vele. Ezért arra törekszünk, hogy a PHSZ he­lyi és járási szervezetei a jö­vőben részükre több helyi, il­letve járási jellegű versenyt rendezzenek, s a legtehetsége­sebbeket sorolják be valamelyik szakkörbe, esetleg klubba. Kon­cepciós és módszertani téren ennek érdekében jobban el kell mélyítenünk az együttműködést a testneveléssel és az iskolai szervekkel. Az iskoláknak és a SZISZ-szervezeteknek az ed­digieknél jobb módszertani és kádersegítséget kell nyújta­nunk. ■ A valóságban hogyan és miben nyilvánul ez meg? — A lakosság egységes hon­védelmi neveléséről szóló párt- határozat alapján minden év elején módszertani füzetet adunk ki, amely magában fog­lalja a modellezés alapjait, s ugyanakkor megfelelő segéd­eszközként szolgál a már fej­lettebb modellezőnek is. Ami pedig a káder, ill. az oktatói segítséget illeti, jelenleg nem tudunk mindenüvé megfelelő szakembert küldeni. Éppen ezért célunk az, hogy járási és kerületi szinten a modellezést kedvelő oktatókat képezzenek ki. Az érdeklődők a PHSZ járási bizottságainál jelentkezhetnek. Központilag csupán a lektorok iskoláztatásával és továbbkép­zésével foglalkozunk. ■ Szlovákiában több tízezer fiatal él. Ezzel szemben a mo­dellezők szövetségének több mint nyolcezer tagja van. Ez minden bizonnyal nem ad okot az elégedettségre? — Ez így igaz. Tagjaink lét­számának gyarapításában a legnagyobb gondot a helyiség­hiány okozza. A szakkör, ill. klub tagjainak gyakran nincs hol összejönniük, nem levegőz­tethető, gyér megvilágítású pincehelyiségekben dolgoznak. Úgy gondolom, hogy rólunk, modellezőkről az illetékesek kissé megfeledkeznek, bár mun­kánknak nagy társadalmi jelen­tősége van. A másik kerékkötő tényező, hogy az összerakható modellekből kevés van az üzle­tekben, és igen drágák. A te-* vékenykedésünkhöz szükséges egyéb anyagok is hiánycikkek­nek számítanak. Ha a felsorol­takon az illetékesek mielőbb segíteni tudnának, pár év múl­va kétszer ennyi modellezővel dicsekedhetnénk. ■ Mely járások tartoznak a legjobbak közé, s kik értek el az idén említésre méltó ered­ményt? — A legjobb járások közé tartozik a košicei, a rimaszom­bati, a trnavai, a trenčíni és az utóbbi időben a dunaszerdahe­lyi. Eredményeik titka, hogy ezekben a járásokban színvona­las és odaadó oktatókkal ren­delkeznek. Eredményeiket rend* szeres és jó szervező munkával érik el. Az egyének közül hadd említsem meg a poprádi Miro­slav Šulcot, aki a repülőmo­dellezés terén az idén két vi­lágcsúcsot ért el. Vagy ott vannak például a dubnicaiakt akik a rakétamodellezés Euró- pa-bajnokságán különböző kate­góriákban egy első, egy máso­dik és egy harmadik helyet szereztek. "'Štefan Hubert az NDK-ban megtartott repülőmo- dellek nemzetközi versenyéről az első díjat hozta haza. így sorolhatnám tovább az eredmé­nyeket. Munkánkat dicséri az a tény is, hogy a modellezők közül ketten az érdemes sport­mester, 11-en pedig a sport mestere cím tulajdonosai. NÉMETH JÄNOS Állhatatosságért és a hadtudományi művészetért Megemlékezés a „Bogdán Hmelnyickij" és o „Dicsőség" szovjet érdemrendek megalapítása 30. évfordulójáról A szovjet nép és fegyveres erői leküzdötték a Nagy Hon­védő Háború legsúlyosabb idő­szakát, és megkezdték hazájuk­nak a német fasiszta megszál­lás alóli felszabadítását. Az B. Hmelnyickij érdemrend 1943. évet találóan a nagy át­törés évének nevezték el. 1943 nyarának végén Ukraj­nából tömegesen űzték ki az ellenséget. Az Ukrán Szocialista Szövetségi Köztársaság kormá­nyának javaslatára az állami honvédelmi bizottság jóváhagy­ta egy harci érdemrend meg­alapítását, amely Bogdan Hmel­nyickij — Ukrajna nemzeti fel­szabadító mozgalma kiváló ve­zérének nevét viselte. 1943. október 10-én adták ki az ér­demrend alapításáról szóló ok­mányt, és a művészi kivitelezés­sel Ny. Pastyenkót és Ny. Mosz- kalevet bízták meg. Bevezették az érdemrend három fokozatát, amelyet a szabályzat szerint katonáknak, parancsnokoknak, politikai dolgozóknak és parti­zánoknak adományoztak magas fokú elszántságért, hadművé­szetért, hazafiasságért, bátor­ságért és önfeláldozásért. A „B. Hmelnyickyj érdem­rend“ első fokozatát a harcvo­nalak, a hadseregek és a flot­ták parancsnokainak adomá­nyozták jelentős hadműveletek mesteri megvalósításáért. A háború végéig több mint 250 ilyen érdemrendet nyújtottak át, többek között A. A. Grecs- ko, M. V. Zahar, D. D. Lelju- senko, K. Sz. Moszkalenko mar­saitoknak és tábornokoknak, Sz. A. Kovpak, A. Ny. Szaburov partizánparancsnokoknak és másoknak.. A kitüntetett katonai egysé­gek között van a Szovjetunió­ban alakult első csehszlovák önálló dandár, mely a Kijev felszabadításáért vívott harcok­ban való részvételéért kapta a kitüntetést. Az érdemrend második fo­kozatát a hadtestek, hadosztá­lyok, dandárok és ezredek pa­rancsnokainak és tisztjeinek adományozták. A háború alatt összesen 2309 személy kapott ilyen kitüntetést, és a 855 kitün­tetett alakulat között van a Szovjetunióban alakult cseh­szlovák dandár is. Az érdemrend harmadik fo­kozatát a katonák, tiszthelyet­tesek és tisztek zászlósi rend­fokozatig kapták kezdeménye­zésért, határozottságért, bátor­ságért és elszántságért, össze­sen 5693 volt a kitüntettek szá­ma, ebből 216 katonai alakulat és csoport volt. A „Győzelem“ (Pobjeda) ér­demrendet hadvezérek magas fokú kitüntetéseként alapítot­ták a szovjet fegyverek és a szovjet hadművészet kiemelkedő győzelméért. Végső elnevezése és az érdemrend alakjának vég­ső megállapítása nehezen jött létre, eredetileg „A hazához való hűségért“ elnevezést vi­selte. A. I. Kuznyecov művész számos javaslatot dolgozott ki, s ezek közül csupán a tizen-» ötödiket hagyták jóvá. Az ér-> demrendet azután egy moszkvai ékszerüzem állította elő 16 ka­rátos platinából és briliánsok-» ból. Az érdemrend alapszabályza­tát a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége 1943. no­vember 8-án hagyta jóvá. A ki­tüntetést a szovjet hadsereg legfelső parancsnokainak kü­lönleges érdemei jutalmazására szánták a sikeresen megoldott hadműveletekért egy, esetlen több fronton. Ennek az érdem­rendnek az első tulajdonosai voltak G. K. Zsukov marsall, aki akkor a főparancsnok he­A Győzelem érdemrend lyettese volt, továbbá A. M. Vaszilevszkij, vezérkari főnök, az 1944. április 10-én kiadott dekrétum alapján. Az érdem­rendet 1944. május 31-én nyúj­tották át nekik. 1945-ben a „Győzelem“ érdemrendet I. Sz. Konyev, K. K. Rokoszovszkij, R. J. Malinovszkij marsaitoknak nyújtották át. Ezt az érdem­rendet összesen 19 esetben ado­mányozták. S. AmbrOž­ÉS A SZOCIALIZMUS VÉD ÉLMEZŐI ,íéhb _Htü heüh jÉds

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents