Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-23 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

Veszélyben a bioszféra A bioszférát (a földnek azok a zónái, amelyekben élet van) fenyegető veszélyre hívta fel a figyelmet a közelmúltban A. Vinogradov szovjet geokémikus és biogeokémikus, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája alelnöke. A szovjet tudós rámutatott, hogy a különféle üzemanyagok elégetése révén évente jelentős mennyiségű széndioxid kerül az atmoszférába és innen a világ­tengerekbe. Ez utóbbiakban mintegy 60-szor több a szén­dioxid mint az atmoszférában. Mivel a széndioxid a hideg vízben könnyebben oldódik, a tengerek egy óriási pumpa szerepét töltik be: a hideg öve- zetekben beszívják a szénsavat, a tropikus övezetekben pedig „visszafújják“ az atmoszférába. Ma már azonban kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ez a mechanizmus nem működik zavartalanul. A felmérések iga­zolták, hogy az utóbbi években nő az atmoszféra széndioxid­tartalma és ennek következté­ben emelkedik bolygónkon az átlagos hőmérséklet olyan mértékben, hogy a jégmezőket az olvadás veszélye fenyegeti. Bár az utóbbi években ismét lehűlés észlelhető, de ez nem ok a derűlátásra. Ugyanis az atmoszféra egyre „porosabb“ és ez természetesein megváltoz­tatja a napsugarak intenzitását is. A szél évente több millió tonna port mozgat meg. A por- mennyiség egy része a sarki jégmezőket borítja be, abszor- bálja a napsugarakat, és ez ol­vadáshoz vezet. Másrészt vi­szont az atmoszférába került por ernyőként fogja fel a nap­sugarakat és ez ismét jegese- dést idéz elő. Agggasztó az oxigén-mérleg is. Az ipar oxigénigénye állan­dóan nő, ugyanakkor azonban megdöbbentő méretű a tenge­rek szennyezése. Az utóbbi években 4 millió tonna olaj ke­rült a tengerekbe és az óceá­nokba. Vinogradov akadémikus sze­rint elképzelhető, hogy az ipa­ri hulladékokat talajvízmentes szakadékokban helyezzék el olyan formában, hogy a mikro­organizmusok mielőbb felold­hassák. De a radikális meg­oldás: a hulladékmentes ter­melés. (BERLINER ZEITUNG) A maya kultúra nyomóban A korszerű kutatási módsze­rek, valamint a Mexikóban és Guatemalában végzett ásatások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült megoldani a k klasszikus maya kultúra sok rejtélyét. Azonban a tudomány még mindig képtelen e külö­nös anyagi és szellemi kultúra számos jelenségét megmagya­rázni. A téves következtetések, hi­potézisek felszámolása, a tudo­mányos valóság feltárása ne­héz és sok időt igénylő munka. Különösen azért, mert a spa­nyol konkvisztádorok rablóhad­járatai pótolhatatlan károkat okoztak ezen a területen. Ha arra gondolunk, hogy a spanyo­lok Mexikó tízéves megszállása alatt 20 000 istenképet és mint­egy ötszáz templomot rombol­tak le és égettek fel, akkor megértjük, milyen nehéz lehet a romokból rekonstruálni az óamerikai kultúrák képét. Ezért is számított nagy szen­zációnak, amikor néhány évvel ezelőtt a mexikói Palenque fa­lu közelében felfedezték a „Fel­iratok templomát“. A régészek ugyanis mindaddig azt hitték. hogy Közép-Amerikában a pi- alapzatául szolgáltak, a palen- quei temetkezési hely viszont ramisok csak a templomok bizonyította, hogy előbb alakí­tották ki a sírt és arra épült a piramis a templommal. A sír­árok falait az alvilági istenek figurái borították, a sírkő, ami egy maya-papot ábrázol szinte portrészerű hűséggel, 692-ben készült. A koporsóban egy kb. 45 éves férfi csontváza feküdt, arcát 200 darab jadei-kőből ké­szült maszk takarta, minden ujján gyűrű volt, ugyanezzel a féldrágakővel díszítve. A legjelentősebb ilyen irá­nyú ásatásokat az ötvenes évek végétől a guatemalai Tikal tér­ségében végzik, az eredménye­ket azonban ez ideig csak igen szűkösen publikálták. A 16 négyzetkilométer kiterjedésű te­rületen nemcsak templomokat és piramisokat tártak fel, ha­nem palotákat és lakóházakat is, amelyek a vallási és politi­kai központ köré épültek. Az épületek számából a tudósok arra következtetnek, hogy Ti- kalnak 10 ezer lakosa volt. ľ WOCHENPOST) Az órák óriása Moszkva toronyórái közül minden bizonnyal a Kreml to­ronyórája a leghíresebb. Tudni vélik, hogy az első órát 1491- ben szerelték fel a toronyban és mutatói csak 1917-ben álltak meg, amikor az NOSZF harcai­ban a szerkezetet találat érte. Azonban Lenin személyes kí­vánságára már a fiatal szovjet hatalom első évében kijavítot­ták, hogy harangjáték köszönt­se a történelem szocialista kor­szakának kezdetét. A leghíresebb óra mellett azonban említést érdemel a leg­nagyobb is, amely a Lenin-hegy- ről mutatja az időt: ez a Lomo­noszov Egyetem órája. Aki szerkezetére kiváncsi, annak először 18 emeletet kell utaz­nia a főépület felvonóján, on­nan egy kisebb felvonóval még további öt emelet magasságba jut, végül négy lépcsőfokon el­jut az óriás belsejébe. Az óra számlapja 60 négyzet- méter, a percmutató 4.20 mé­ter hosszú. Kezdetben a régi jó kakukkos ófa elve alapján mű­ködött, azzal a különbséggel, hogy a hatalmas ingáknak négy emelet mélységnyi tárnákra volt szükségük. Ma már természetesen vil­lanymotor mozgatja a mutató­kat. A szerkezet nagyon pon­tos és erre, valamint az épü­letben levő további 1500 villany­óra pontosságára, a központi időszolgálat ügyel. (and) Múzeum a nép szolgálatában Kitante Valleyban, Uganda fővárosa — Kampala — egyik zöld ligetekkel borított völgyé­ben ligetekkel borított völgyé- zött áll az Uganda-Múzeum kül­sőleg nagyon szerény épülete. Az épületben azonban megtalál­ható mindaz, ami a néprajz és a népszokások iránt érdeklődő számára valódi kincsekkel telt kutatóárok. Szerszámok és fegy­verek, hangszerek és ékszerek, fejdíszek, háztartási eszközök és játékok a bantuk település­vidékéről, a nilota területekről, az északi Acholi kerületből csakúgy mint a déli Kigeziből. A hangszerek között láthatók az egy méter hosszú, kígyóbőr­rel bevont fumbo-trombiták, az endingidi nevű vonós hangszer és a legnagyobb attrakció: a több mint 2 méter hosszú szilo fon. A tárlókon a vadász- és hor­gászfelszereléstől kezdve a kul­tikus álarcokig és a közkedvelt mveso-játékig mindent megta­lálni. Ez utóbbi leginkább az eu­rópai országokban ismert ma­lom-játékhoz hasonlítható. De a látogató ebben a mú­zeumban megismerheti a 236 028 négyzetkilométer nagyságú köz­társaság faunáját is. Preparált termithangyák és pillangók, ko­ronás darvak, fekete és fehér szarvascsőrű madarak, varacs- kosdisznók, valamint a Viktó- ria-tó és a Nilus halfajtái teszik teljesebbé a kiállítást. A múzeum közel 20 éves. Könyvtárában az Uganda Socie­ty tudományos egyesület és a Makerere Egyetem munkatársai és diákjai tanulmányozzák az ország történetét, folytatnak ré­gészeti és etnográfiai tanulmá­nyokat. A múzeum és a tudomá­nyos egyesület jelentős mérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy fel­számolják a lakosság tudatában a gyarmatosító elnyomás tor­zulásait és megerősítsék az egészséges nemzeti öntudatot. (NEUES DEUTSCHLAND) „Arany mező” irodalmi díj Ukrajnában e szokatlan hangzású irodalmi díjnak jelenleg, három kitünte­tettje van: Mihail Tkacs, a falusi dolgozókról szó­ló verseskötetéért, Ivan Cjupa falusi témájú regé­nyéért, Anatolij Horun- zsin pedig „Veled „va­gyunk a mezőn“ c. kis­regényéért kapta meg a díjat. A díj alapítását Luka Tyitarenko kolhozelnök javasolta a falusi életet legjobban tükröző művek szerzői számára. Az, hogy egy szovjet kolhoz irodalmi díjat ala­pít, mutatja, hogy milyen óriási az átalakulás a szovjet falvakban. Az életszínvonal emelkedé­sével nőtt a jó könyv, a napjaink problémáit tár­gyaló film és színdarab iránti igény. Ezzel egy­idejűleg fejlődött a falu­si könyvtárak hálózata és csaknem minden ház­ban megjelent a televí­zió. Tyitarenko kolhozelnök nemcsak kiváló gazdasá­gi szakember, hanem szé-, les látókörű, kulturált ve­zető is. A kolhozba már hosszú évek óta szíve­sen járnak az ukrán kul­túra legkiválóbb képvise­lői, az írók, zeneszerzők, színészek. A borodjáni Lenin Kol­hoz tagjainak kezdemé­nyezése felkeltette és serkentette a járáš többi szövetkezetének érdeklő­dését is. A falusi kultúr- otthonokban, könyvtá­rakban megvitatták a mai falu életéről szóló új műveket. A kolhozta- gokból, újságírókból és írókból álló zsűri dönté­se után ünnepélyesen nyújtotta át a kolhoz el­nöke a művészeknek a kitüntető oklevelet. (FMH) A „passzív” dohányzás ártalmai Angol orvosok érdekes kísérlettel bizonyították be, hogy a dohányzás árt a nemdohányzóknak is. Egy negyven négy­zetméter nagyságú szo­bában 30 perc alatt 80 cigarettát szívtak el. A szobában nyolcvan percig 12 nemdohányzó tartóz­kodott. A kísérleti ala­nyok vérének szénmono- xid-tartalma ez alatt az idő alatt 1,6 %-ról 2,6 százalékra emelkedett. A dohányzóknál ez az ér­ték minden elszívott cigaretta után 0,7 %-kal nőtt. Az eredmények azt mutatták, hogy a nemdo­hányzók „passzív“ módon legalább egy cigarettát elszívtak. Hasonló következteté­sekre jutottak az NSZK- ban is, ahol egy személy­autóban harminc perc alatt tíz cigarettát szív­tak el és a gépkocsiban ülő nemdohányzók szén- monoxid-koncentráció- ja 2—5 %-kal nőtt. Az orvosok rámutat­nak, hogy a nemdohány­zók már csak nagyon „vékony“ füstöt lélegez­nek be, de mert a do­hányzókkal együtt gyak­ran hiányosan szellőzte­tett helyiségekben dol­goznak, hosszabb idő után feltétlenül számít­hatnak a dohányzási ár­talmakra. A cigarettafüst a gyer­mekeknek is árt. A Za Rübezsom c. szovjet fo­lyóirat beszámol egy tu­dományos felmérésről, amely 1752 családnál végzett vizsgálat eredmé­nyeként kimutatta, hogy a dohányzó szülők gyer­mekei sokkal gyakrab­ban betegek mint a nemdohányzóké. IND) Kréta és vasérc Fjodor Ivanovics — IV. Iván cár fia — 1596-ban a közép- oroszországi dombvonulatok térségében erődítményt építte­tett, mely hivatva volt Moszk­vát megvédeni. A hely megvá­lasztása nagyon kedvező volt, az erődítmény a Fekete-tenger­től északra húzódó kereskedel­mi és hadiút mentén emelke­dett. így keletkezett közel öt évszázaddal ezelőtt Belgorod, a fehér város. Neve a krétával függ össze, ami nagymennyiségben talál­ható a hegyekben. De a város nevét ma már más összefüggé­sekben ismerik. Évente 800 000 négyzetméter lakterület épül a városban. A 200 000 lakosú Belgorodba min­den évben ugyancsak 200 000 látogató érkezik, legnagyobb része az Érckutató Intézet üze­meibe, intézményeibe. A kréta alatt ugyanis sokmilliárd ton­na vasérc van. Ezen kívül Belgorod térsé­gében kezdődik a fekete föld övezete is. Ma már gazdag ter­méssel jutalmazza a kolhozpa- rasztok szorgos munkáját, de valamikor halottak takarták a mezőket. 1943. július 4-ét mutatott a naptár. A szemtanúk így em­lékeznek erre a napra: 16 óra 10 perckor kezdődött. Azt hit­tük, hogy megnyílt a föld! „A sztálingrádi infernó után a fa­siszta német hadigépezet egy utolsó kétségbeesett támadásra szánta el magát. A kefebajuszú diktátor már 1943 áprilisában aláírta a 6. sz. hadműveleti pa­rancsot és hangsúlyozta, hogy ez a támadás döntő jelentősé­gű ... a kurszki győzelemnek máglyaként kell hatnia az egész világra!“ ötven hadosz­tályt — a fasiszta Németország legjobb alakulatait vonták ösz- sze a kurszki kanyarban. Ösz- szesen 900 000 katona, 10 000 löveg, 2700 páncélos és a fa­siszta légierő kétharmada len­dült támadásra. A kurszki kanyarban 1943. július 5-én G. Igisev hadnagy ütege 19 fasiszta páncélost lőtt ki és öt támadást vert vissza. Az üteg katonái hősi halált haltak. Egy nappal ké­sőbb a szovjet katonák 16 né­met támadást vertek vissza. A Wehrmacht Belgorod térségé­ben 200 páncélost, mintegy 100 repülőgépet és katonák tízez­reit vesztette el. Tíz napig tombolt a harc. A Vörös Had­sereg műszaki és erkölcsi fö­lénye jelentette a döntő erőt. Július 12-én megindult az ellen- támadás, a híres Kutuzov-had- művelet és augusztus 5-én Bel­gorod felszabadult. Zsukov marsall így értékelte ezt a győzelmet: „A Kurszk-Orjol­Belgorod térségében vívott üt­közet a Nagy Honvédő Háború és az egész 2. világháború egyik legfontosabb csatája volt. Itt nemcsak az ellenség legjobb csapatai és csapatösz- szevonásai semmisültek meg, hanem a hitleri Németország­nak az az igyekezete is,, hogy a háború kimenetelét megvál­toztassa.“ Belgorod él, fejlődik, szépül és soha nem feledkezik meg azokról a hősökről, akik életü­ket adták a szabadságért! (W) Függőhíd a magasban Dareiosz perzsa uralkodó idő­számításunk előtt 590-ben pon- tonhídon vitte át seregeit a Boszporuszon (tengerszoros a Fekete- és Márvány-tenger kö­zött) és ezt követően egész a közelmúltig senki sem tudott szárazföldi járművel átjutni a 29 km hosszú, 600-3000 méter széles szoroson. Ma azonban már függőhíd íveli át 68 méter magasban a Boszporuszt. Három évig épült ez az 1070 méter hosszú híd, amely a leg­hosszabb függőhíd Európában (világviszonylatban a negye­dik) és az egyedüli, amely két földrészt köt össze. Mindkét parton 165 méter magas acél­tornyot építettek és ezekre sze­relték az egyenként 20m hosz- szú, 33,5 m széles és 3 m vas^ tag előre gyártottelemeket. A hatsávos úttest és a két olda­lon húzódó gyalogjáró biztosít­ja a zavartalan forgalmat. Több mint egy évszázaddal ezelőtt hangzott el a kívánság, hogy Európa és Ázsia között meg kellene teremteni — a tengerszorost átívelő híddal — a szárazföldi összeköttetést. A mérnökök számos tervet dol­goztak ki, de ezek közül egy sem valósulhatott meg, mert államháztartás örökös pénzhi­ánnyal küzdött. A jelenlegi ankarai kormányt „se mveti fel a pénz“ és an« nak, hogy ennek ellenére vál­lalta a Bo^porusz-terv megva­lósításának hatalmas költsége­it nem csupán az egyre na­gyobb közlekedési káosz az oka. Egyszerűen arra számíta­nak, hogy a költségek gyorsan megtérülnek és a híd nyeresé­ges lesz. Ankarában úgy kal­kuláltak, hogy a híd évi forgal­ma 7,5 millió jármű lesz, va­gyis néhány év múlva &z lesz az az aranybánya, amiből fe* dezhetik a költségvetés hiá­nyait. (NEUES DEUTSCHLAND) WRMmm ■ 20/175 katona, lányokkal sze­retne megismerkedni. Jelige: Április civil. 0-1364 ■ 28/153 szőkésbarna tanítónő társaság hiányában ezúton ke­resi megértő, hozzáillő férfi is­meretségét. Jelige: Megtalál­lak? 0-1367 ■ 45/175 saját házzal rendelke­ző fekete férfi megismerked­ne egy hozzá illő nővel házas­ság céljából. Egy gyermek nem akadály. Jelige: Nem bánja meg. 0-1372 ■ Jó megjelenésű, intelligens, kötezeletlen, szituált, nyugdí­jas, absztinens, nem dohányzó, — vágyik egy intelligens, szim­patikus, szolid, szép, gyermek­telen kb. 50 éves partnernőra Jelige: Ideális élet. 0-1384 R 22/167 szőke, érettségizett leány társaság hiányában ez­úton szeretne megismerkedni komoly, intelligens, jó megjele­nésű, barna fiúval. Fényképes levelek előnyben. Jelige: Szil­veszter 73. 0-1390 ■ Eladó jó állapotban levő Wartburg 311-es személygépko­csi. Takács, Štúrovo, Petőfi utca 786. 0-1395 ■ Eladnám szép menyasszonyi ruhámat fátyollal együtt 175 centiméteres magasságra. Jeli-* ge: Ekecsen. 0-1389 ■ Olcsó áron eladó egy Pra- ga 1 1/2 T forgalmi engedély- lyel. Ár megegyezés szerint* Cím a hirdetőirpdában. 0-1369 ■ Sürgősen eladó Močon a 76- os számú ház. 0-1375 köszönetnyilvánítás ■ Ezúton mondunk nálás szív­vel köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik elkísérték utolsó útjára a drá­ga, jó édesanyánkat őzv. Béres Bélánét (szül. Novotny Matild) a kassai temetőbe és virágaik­kal, részvétükkel enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-1376 KEfjmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents