Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-23 / 305. szám, vasarnap

QZS Íl) 1973. XII. 23. 7 MINDENFELŐL A várakozásnak megfeleljen: A SZOVIET CSAPAT NYERTE AZ IZUESZTYIJA TORNÁT Nixon sportmegbízottja Jirí H öletek, a csehszlovák jégkorong-válogatott az év spor­tolóinak listáján a hatodik helyet kapta. Változatlanul a világ legjobb kapuvédőjének tartják. ® Janu ár 14-én veszik kez­detüket a sakkvilágbajnokjelöl­tek párosküzdelmei. E napon a következő sakkozók kezdik meg egymással a csatározásu­kat: Szpasszkij (szovjet) — Byr­ne (amerikai), a színhely San Juan (Pouerto-Rico) lesz. Moc­king (brazil)—Korcsnoj (szov­jet), a párviadal az Egyesült Ál­lamokban Augusta városában január 16-án kezdődik. Karpov —Polugajevszkij (mindkettő szovjet nagymester), január 17- én Moszkvában kezdik találko­zósorozatukat. Végül Palma de Mallorca január 18-tól lógva lesz a színhelye a Petroszjan (szovjet)—Portisch (magyar) sorozatnak. • A lesiklók Európa Kupa küzdelmeinek újabb állomása a franciaországi Alpe d'Huez vá­rosa volt. Ezen a versenyen az olasz és a francia versenyzők voltak sikeresek. Eredmények: 1. Stricker (olasz) 104,84, 2. Roche (francia) 105,68, 3. Pa- gorai (olasz) 105,80, 4. Perrot (francia) 105,92, 5. Bonnevie (francia) 106,09, 6. Pietrogiova- na (olasz) 107,17. Az olimpiai győztes spanyol Ochoa csupán a hetedik helyet tudta megsze­rezni. ttt A CSZKA Moszkva férfi kézilabriacsapata a BEK közép­döntőjében 19:18 arányú győ­zelmet aratott a nyugatnémet Vfl Gummersbach együttese felett. A továbbjutáshoz ez nem volt elég, mert kettőjük előző erőpróbája a Gummersbach 22:14 arányú győzelmét hozta. Ezzel a nyugatnémet együttes az elődöntőbe jutott. Ugyanoda jutott a ČH Bratislava és a MAI Moszkva csapata is, míg a negyedik továbbjutó az Oppsal Oslo—CSL Dijon párviadalból kerül ki. 4B Fraciaország férfi asztali- teniszcsapata nagy meglepetés­re Pekingben 5:4 arányú győ­zelmet aratott a Kínai NK együttese felett. A nők küz­delméből ezúttal is a kínaiak kerültek ki győztesen, méghoz­zá 5:1 arányban. í§ A jihlavai fedett sport­csarnokban négy csapat: a Zbrojovka Brno, a Baník Cigef, az Inter Bratislava és a Duk­la Olomouc részvételével, meg­kezdődtek a csehszlovák férfi kosárlabda-kupa küzdelmei. Az első találkozón a Zbrojovka Brno 92:63 arányú győzelmet aratott az Inter Bratislava fe­lett. • A VSŽ Košice jégkorong- csapata befejezte svédországi portyáját. Utolsó találkozóján 9:7 arányú győzelmet aratott házigazdája, az IS Bollnäs együttese ľelett. A VSŽ góljait Brtáň (4), Sandrik, I. Lukács, Sterbák, Hegyi és Baeo ütötték. í# A TTT Riga együttese, a 12 szeres női kosárlabdabajnok és 13 szoros BEK győztes nem szerepel rangjához méltó mó­don. A kosárlabda-liga 5 talál­kozója közül már hármat el­vesztett. A legutóbb Vilniusz- ban szenvedett 76:50 arányú vereséget. Mindvégig nagy érdeklődés kisérte a Moszkvában sorra ké­rőit Izvesztyija torna kUzdelmeit, s az utolsó napon is érde­kesek voltak a legjobb jégkorongozók párviadalai. A rende­zők a szovjet—csehszlovák erőpróbát a torna kicsúcsosodásnak szánták, de a csehszlovák csapat erejéből mindvégig nem fu­totta. A sorrend nem meglepő, már ami az élcsoportot illeti. Az azonban föltétlenül meglepetés, hogy az egyébként nagy becsvágyú svéd csapat kénytelen volt az utolsó hellyel megelé­gedni. FINNORSZÁG—LENGYELOR SZÁG 1:1 (1:0, 11:0, 0:1) Váratlanul a bronzérem hely­osztójává rangosodott ez a ta­lálkozó. Ennek megfelelően mindkét csapat óvatosan ját­szott, az ellenfél hibájára várt. A finnek Oksanen révén a 4. percben megszerezték a veze­tést, de ezzel el is lőtték a puskaporukat. A gól nem törte le a lengyel csapatot, csak­hogy a gólhelyzeteket mindösz- sze előkészíteni tudta, befejez­nie a találkozó 57. percéig nem sikerült. Akkor Chovaniec vég­re megemberelte magát. A haj­rában a finn csapat megszerez­hette volna a győzelmet, de já­tékosaiból addigra elfogyott a higgadtság. SZOVJETUNIÓ—CSEHSZLO VÁKIA 7:1 (0:1, 3:0, 4:0) A találkozó tervezett kezde­te mintegy 20 perccel későbbre tolódott, mert Davidovot, Firszo- vot és Ragulint ezúttal búcsúz­tatták a válogatottságtol. A 6. percben, amikor Bodu­nov a büntetőpadot melegítet­te, mintaszerű akció nyomán Kužela lövése utat talált Tre­tyak hálójába. Az első harmad vége előtt 6:3-as emberhátrányba került a csehszlovák csapat, s ez a kö­vetkező játékrészben megbosz- szúlta magát. A második har­mad első percében Vasziljev egyenlített. Négy perccel ké­sőbb Petrov ismét HoleCek há­lójába juttatta a korongot. Ojabb négy perc elteltével Har­lamov volt eredményes. Míg az első két harmadban a csehszlovák csapat igyekezett, helyzeteket hozott össze és ha­gyott is ki, a befejező harmad­ra mintha teljesen elment vol­na jégkorongozóink kedve, és Petrov újabb két gólja, vala­mint Malcev és Lebegyev gólja biztosította a jelentős arányú hazai sikert. A találkozót a nyugatnémet Kompalla és >1 svéd Dahlberg vezette. A csapatok felállítása: SZOV­JETUNIÓ: Tretyak, — Vaszil­jev, Guszev, Mihajlov, Petrov, Harlamov, — Ljapkin, Lutcsen- ko, Malcev, Volcskov, Jakusev, — Cigankov, Kuznyecov, Bodu­nov, Lebegyev, Anyiszin. CSEHSZLOVÁKIA: Holeiiek, — Suchý, Dvorák, Holík, Nedo- manský, Veith, — Horešovský, Bubla, Martinéi:, Kochta, Šťast­ný, — Machač, Kužela. Pale- ček, Hlinka, Farda. A torna táblázata: 1. Szovjetunió - 4 4 0 0 32:5 8 2. Csehszlovákia 4 2 0 2 J9:13 4 3. Finnország 4 112 7:17 3 4. Lengyelország 4 1 1 2 6:22 3 5. Svédország 4 10 3 11:18 2 ívó Viktor, a legjobb cseh­szlovák labdarúgó, az év sporto­lói között a 7. helyen végzett. Mich ael Harr igán, Nixon amerikai elnök sporttanácsá­nak egyik magasrangú konzul­tánsa megbízást kapott, hogy vizsgálja felül Lake Piacid ké­rését, keresse meg azokat a le­hetőségeket, amelyek segítségé­vel a város 1980-ban zavartala­nul megrendezhetné a téli oliim- j)iai játékokat. Vsuk e//*/ fchmifßaslö vsape*í r#### n efejeződött a nagy érdeklődéssel M3 várt Izvesztyija jégkorong-torna, s a várakozásnak megfelelően a szov jet válogatott végzett az első helyen. A küzdelmek során minden ellenfelét, — az úgynevezett legnagyobbakat is —, fölényes biztonsággal kényszerítette meg­adásra. Ez nagy szó, hiszen az egy NDK kivételével az egész világbajnoki A-me- zőny adott találkát egymásnak Moszkvá­ban. Az NDK csapata játékerőben külön­ben sem képvisel többet, mint például a lengyel. Az természetes, hogy olyan igényes sportban, mint a jégkorongozás, nagyon nehéz többször elérni egyazon idényen belül a csúcsformát, s nem is ez a cél. Minden csapat elsősorban a világbajnok­ságra összpontosít, hiszen annak végered ménye biztosít ia egy-egy válogatott leg­frissebb rangját. SZOVJETUNIÓ. A házigazda csapatu ez­úttal is egészen kivételes teljesítményt nyújtott. Jól felkészült erre a sorozatra. Ellenfelei hálójába 32 gólt ütött, s ez na gyón tiszteletreméltó nyolcgólos átlagnak felel meg találkozónként. Az átlagosnál jobban csak a svéd és a csehszlovák csa­pat elleni mérkőzésen kellett rákapcsol­nia, akkor sem mindvégig. Ha például el­lenünk a végén továbbra is szorgalmazta volna a gólszerzést, bizony hálónkat két­számjegyű góllal is megterhelhette volna. Az összehasonlítás kedvéért elég rámu­tatni arra, hogy a szovjet csapat annyi gólt ütött, mint a csehszlovák, a finn és a lengyel, vagyis a torna 2., 3., 4. együt­tese együttvéve. A kanadai értékelés sze­rinti eredményesség terén az első öt he­lyet szovjet játékos foglalta el f Mihaj­lov, Malcev, Petrov, Lebegyev, Harlamov sorrendben}, sőt Volcskov Kochtávul holt­versenyben végzett a 6—7. helyen. Az sem meglepő, hogy a szovjet csapat adta a torna legjobb hátvédjét Guszev és csa­tárát Harlamov személyében. CSEHSZLOVÁKIA. Üj edzők irányítású val válogatott csapatunk most esett ál az első nagyobb erőpróbán. A helytállás bizony nem éppen a legjobb. Csapatunk kikapott a svéd együttestől is, amelyet nemrégiben nálunk kétszer is meggyőző arányban késztetett megadásra. Bebizo­nyosodott, hogy változatlanul csapatunk mumusai a svédek, akik tétre menő ta­lálkozón ki tudják sodrából hozni együt tesünket, reá kényszerítik játékmodorukat. Ez arra vall, hogy a csapat korántsem érte el a kívánatos formát az Izvesztyija- tornára. Második helye megfelel az erővi­szonyoknak, de túl sokat nem mond. A szovjet csapat ellen sikerült a vezetést megszereznie, de a továbbiakban több kí­nálkozó gólhelyzetét kihasználatlanul hagyta és ez megbosszúlta magát. Ugyan­olyan súlyos vereséget szenvedett a szovjet válogatottól, mint a Ljubljanában sorra került emlékezetes VB-mérkőzésen, s most bizony a hajrában a házigazda még kímélte is csapatunkat. A VB-ig még sokat kell javulnia válogatottunknak ah­hoz, hogy ott is a második helyet sze­rezhesse meg. FINNORSZÁG. Egyelőre csak az Izvesz- tyija-tornán teljesült a finnek régi vágya, hogy az északi nagy vetélytárs, a svéd válogatottnál rangosabban végezzenek. Ezt az úgynevezett dobogós helyet bizto­san szívesen vennék majd Helsinkiben Is. A finn együttes valójában éppen csak a svédek ellen tett ki magáért, a szovjet és a csehszlovák válogatottal szemben nem volt keresnivalóid. A végére, — a szokás szerint, — a finnek már nem tu lajdonítottak túl nagy jelentőségei a len gyelek elleni találkozónak. Szórakoztak. Helsinkiig biztosan soka! javulnak. ­LENGYELORSZÁG. A lengyel csapat, amely a Moszkvában sorra került világ bajnokságon hallatlan akarással biztosi tolta további VB-szereplési lehetőségét, ez­úttal kellemes meglepetéssel szolgált. Legyőzte a svédeket és pontot vett el a finnektől. Ezek a tények önmagukért be­szélnek. A szovjet és a csehszlovák válo­gatott még túl nagy ellenfél volt számá­ra, de érzésünk szerint a lengyel jégko rongozás jó úton halad. Biztosan mindent elkövet annak érdekében, hogy Helsinki után se kelljen otthagynia a VB A mező nyét. SVÉDORSZÁG. A svédek láthatólag nem érkeztek különösebb ambíciókkal Moszk­vába. Valószínűleg elsősorban arra össz pontosítottak, hogy a csehszlovák együt tes orra alá törjenek borsot. Ez sikerült is. A többi, mintha mellékes lett volna számukra. A szovjet válogatott ellen a szokásosnak megfelelő ellenállást tanúsí tottak, s a finnektől érdekes mérkőzésen szenvedtek vereséget. A lengyeleket, — s te gyük hozzá indokolatlanul, — lebecsülték. Mindent egybevetve a svéd válogatott csak maga tehet róla, hogy az Izvesztyija tornán csupán az utolsó hely illeti meg. Igaz, Helsinkiig még sok idő telik el, de ezt a hátralevő időszakot úgy kell felhasználnia csapatunknak, hogy a Moszkvában szerzett tapasztalatokat majd a finn fővárosban felhasználhassa. Mert aki az önmaga kárán sem tanul... Mitől függne#. a jó spo< termények? Vajon mitől függ egy ország jó szereplése a ne.nzoiközi sportéletben? Erre a rendkívül összetett kérdésre két neves szovjet tudós, Novikov és Mák szimenko igyekezett választ ad ni. Mindketten többéves kísér­leti tapasztalataikat használták fel az anyag összeállítása köz­ben. A tokiói olimpián 30 ország egymás között osztotta el a pontok 96,1 százalékát, míg a többi 64 nemzet mindössze a pontok 3,9 %-kát tudta meg­szerezni. Ebből azonban 35 or­szág sportolói egyetlen pontot sem szerezitek. A mexikói olimpián alig vál tózott a helyzet. Az első 30 nemzet osztozott a pontok 95,7 százalékán, míg a 79 országnak csak a pontok 4,3 százalékát si­került összegyűjtenie. Közülük 57 ország egyetlen pontot sem szerzett. A müncheni olimpia még to­vább élezte a különbséget: 30 vezető nemzet a pontok 96,4 százalékát szerezte meg. 23 együttes a pontok 3,6 százalé­kát gyűjtötte össze és 69 nem­zet — a résztvevőknek több mint a fele! — egyáltalán nem tudott ponthoz putni. Vajon ezekben az esetekben az egyes országok kiváltságos ,,elrendeltetéséről“ van e szó, vagy nagyon is tárgyi magyará­zatai vannak sportsikereiknek? A kutatók megállapították, hogy egy ország sporteredmé nyeit az egy főre eső nemzeti jövedelem a legnagyobb mér­tékben befolyásolja. Száz esel közül ötvenötben kimutatható az összefüggés az olimpián szerzett pontszám és a nemzeti jövedelem emelkedése között. Ugyancsak fontos szerepet kap a lakosság táplálkozásának a kalóriaértéke. Kimutatták, hogy minél magasabb a táplálkozás biológiai értéke, annál jobbak a sporteredmények. Harmadik helyen jön számításba a lakos­ság átlagos életkora. Ez az át­lag közvetlen kapcsolatban van a kérdéses ország egészségügyi feltételeivel is. Szoros kapcso­latot állapítottak meg az ország kulturális színvonala és sport sikerei között. A szovjet tudósok szerint a sporteredmények alakulásában különös jelentőséghez jut az ország társadalmi helyzete és összefüggésbe hozzák a sport- eredményeket a gazdasági jólét­tel. Kimutatták, hogy a szocia­lista országok eredményei sokkal jelentősebbek mint a kapitalista országoké. Helsinki­ben, az 1952-es olimpiai játéko­kon a 69 résztvevő közül 7 szo­cialista ország az érmek 31,5 százalékát szerezte meg. Mün­chenben 11 szocialista ország, a 122 résztvevő között az ér­mek 47,3 százalékát mondhat­ta magáénak. Természetesen, hogy egy or­szág lakosainak a száma ugyan­csak fontos feltétele a sport eredményeknek, de azért nem olyan mértékben, amilyenben az a köztudathan él. Hiszen egyes nagy lélekszámú orszá­gok, amelyekben más feltéte­lek hiányosak, nem tudnak sportnagyhatalmakká válni. Vannak országok, ahol megvan­nak a sport fejlődésének a ked­vező feltételei (megfelelő meny- nyiségű élelem, a nagy nemze- zi jövedelem stb.J, mégis el­marad a sportsiker. Megállapí­tották, hogy a jó sportered- ményt nagymértékben befolyá­solja az egyén magatartusa és a lakosság szemlélete is. Pavlov meghívta Daumet Willi Daume, a Nemzetközi Olimpiaii Bizottság alelnöke, íz NSZK Olimpiai Bizottságának elnöke elfogadta Szergej Pav­lov, a Szovjetunió miniszterta­nácsa mellett működő Testneve­lési és Sportbizottság elnökének meghívását és januárban » Szovjetunióba látogat A Reuter hírügynökség jelen­tése szerint a moszkvai tanács­kozásokon Pavlov és Daume első­sorban arról tárgyal, hogy mi­ként lehet elősegíteni Moszkva jelentkezését az 1980-as nyári olimpiai játékok megrendezésé­re. Ugyanakkor szó lesz a szovjet —nyugatnémet spartkapcsola- tok kibővítéséről is

Next

/
Thumbnails
Contents