Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-23 / 305. szám, vasarnap

Bérezési formák a tökéletesített bérrendszerben

A bérrendszer a termelés és a munka irányítási rendszerének jelentős része, amely feltételeket teremt a személyi anyagi érdekeltség célszerű érvényesítéséhez.

A próbaidőszakban szerzett tapasztalatok értékelése után további ipari, építőipari, mezőgazdasági, erdő- és vízgazdasá- gi vállalatok láttak hozzá a bérrendszer ésszerűsítéséhez. Ezt a rendkívül fontos, nagy horderejű politikai és gazdasági feladatot az teszi szükségessé, hogy a népgazdaság és a szocialista társadalom fejlődése folyamán a bérrendszernek és a személyi anyagi érdekeltségnek is állandóan tökéletesednie kell. A szervezési, termelési és munkafeltételek állandóan változnak, és ez megköveteli a bérrendszerek dinamikus fejlődését. Emellett lehetővé kell tenni az átmenetet olyan bérezési formákra, amelyek megfelelnek a munkaszervezés magasabb fokának és a szellemi munka növekvő hányadának. A bérrendszer jelenlegi tökéletesítése folyamán Rgy olyan ösztönző rendszert kell kialakítani, amely jobban megfelel a gazdaság jelenlegi és távlati követelményeinek.

A bér funkciói

A bérrendszer fejlesztéséhez és hatékonyságának növeléséhez először meg kell határozni az egész bér, valamint egyes összetevőinek funkcióit, azok optimális hatásának irányait és feltételeit. A bérnek ki kell fe jeznie, hogy az egyes dolgozók milyen mértékben járultak hozzá a társadalmi javak létreho zásához, különbséget kell tennie a társadalmi munkamegosztásban végzett egyes munkák igényessége és nehézsége között. Emellett az adott munka elvégzéséhez szükséges szakképzettségben és a személyi adottságokban megnyilvánuló különbségeket is ki kell fejeznie, aktív hatást kell gyakorolnia a munkaerő szakképzettségének és a munka hatékonyságának növelésére, és így ki kell alakítania a munkatermelékenység rendszeres növekedésének nélkülözhetetlen feltételeit.

Az anyagi érdekeltség érvé nyesítéséhez a bérrendszeren belül részben az alapbérek (tarifabérek) rendszerét, részben a bérformák rendszerét használjuk ki. A bérformákkal — az időbérrel, a darabbérrel, a vegyes bérrel, a részesedési bérrel, a prémiumokkal, a jutalmakkal és a gazdasági ered ményekben való részesedéssel a kereseteket a munka eredményessége alapján különböztetjük meg. A bérrendszerek ésszerűsítéséné! mindkét összetevő tökéletesítése számításba jön, mert azonos jelentőségűek és együtt alkotják az egész bérrendszert.

A mimkafeladatok teljesítése érdekében előre gondoskodni kell a dologi és szervezési feltételekről, éspedig úgy, hogy a dolgozók minden munkaszakaszon folyamatos és produktív munkát végezhessenek. A vezető dolgozóknak az irányítás minden fokán meg kell határozniuk az egyes dolgozók munkafeladatait, amelyek teljesítéséért azok felelősséggel tartoznak és amelyek bérezésük alapját képezik. A dolgozók személyi anyagi érdekeltségét e feladatok teljesítésében célszerűen megválasztott bérezési formákkal kell biztosítani

Az irányító szervek vezető dolgozóinak tudatosítaniuk

kell, hogy amíg a tarifabérek területén a központi szervek által kiadott bérpolitikai alapelvek és előírások érvényesítéséről van szó, addig a bérformák területén elsősorban a szervezetek alkotó tevékenysége jön számításba, éspedig úgy, hogy a megválasztott bérformák a dolgozókat az egyes munkahelyeken a döntő feladatok teljesítésére ösztönözzék.

Javítani kell a bérformák érvényesítési feltételeit

A bérformák érvényesítésének jelenlegi helyzetében nagyon sok probléma és fogyatékosság tapasztalható. Hiányosak például a munka eredményessége és a munkabér nagysága közötti összefüggések, s így a bérformák nem tölthetik be ösztönző szerepüket. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy a különböző prémiumok és jutalmak csupán a kereset növelésére szolgálnak és nincsenek szoros kapcsolatban a munka eredményeivel.

Az egyes bérformák alkalmazásánál a vezető dolgozók,

közöttük a mesterek nem élnek jogaikkal és hatáskörükkel. Az elvégzett felmérésekből arra következtethetünk, hogy a vezető dolgozók nem fordítanak elég gondot a bérpolitika szocialista alapelveinek érvényesítésére, esetleg nem ismerik eléggé az érvényben levő bérpolitikái alapelveket és előírásokat.

Számos szervezetben túlságosan mereven érvényesítik a bérformákat, éveken keresztül ugyanazokat a prémiummutatókat és priémiumrendszert veszik alapul, nem értékelik azokat át megfelelő műszaki-gaz- dasági elemzésekkel

A bér változó részének — a prémiumoknak és a jutalmaknak — a vállalat átgondolt célkitűzéseinek megfelelő denivel- llzációs törekvéseket kellene kifejeznie, ezzel szemben gyakran inkább a legjobb, a • közepes és az átlagon aluli dolgozók bérszintjének kiegyenlítését segíti elő.

Felül kell vizsgálni a bérformák hatékonyságát

A bérrendszerek ésszerűsítésével kapcsolatos felmérések rámutattak, hogy az új bértarifa- rendszer bevezetése mellett az eddig alkalmazott bérformákat is felül kell vizsgálni. A szervezetekben már a vállalaton belüli irányítás tökéletesítése során is növelni kell a bérformák hatékonyságát. Azokban a vállalatokban, amelyek engedélyért folyamodnak az új munka- és bérfeltételek bevezetéséhez, egyúttal azt is ki kell mulatni, hogy pontosított műszaki-szervezési normák alapján hatékony bérformákat alkalmaznak.

A megoldás sürgősségére való tekintettel a munka- és szociális ügyi minisztériumok az

1. fél évben új, egységes alapelveket adtak ki a bérformák érvényesítésére. A bérformák hatékonyságának növelése

együtt jár a bérrendszer tökéletesítésének állandó és rendszeres folyamatával, melynek a társadalmi és gazdasági fejlődés feltételei, valamint a munka műszaki-gazdasági és szervezési feltételei szerint kell alakulnia.

Ing. ERVÍN KRULÍČEK

Nyitott könyv egy sírhanton

KAREL ČAPEK HALÁLÁNAK 35. ÉVFORDULÓJÁN

„...Tudom, most szörnyű messze az út nemzettől nemze tiq s az ember sok mindent §ondol; igaz, sokakra harag szik s azt mondogatja, hogy soha nem fogja elfelejteni, ami történt..." — A LIDOVÉ NO VINY 1938. évi karácsonyi számában közölte Karéi Čapek „Pozdravy“ (Üdvözletek“ ) című tárcáját. Aki e vidámnak nem mondható ünnep másnapjának csendes, havas délutánján ol vasta e sorokat, hogyan is sejt hette volna, hogy az író szíve éppen azokban az órákban dob bantotta az utolsókat. Az olvasó, elrévedt: „ ... mindinkább

egyedül vagyunk. Már a leg szívesebben sohasem húznád ki lábadat a házadból; inkább be csukni a kisajtót, bezárni az ablaktáblákat s most utánunk az özönvíz. Nekem már senki hez semmi közöm..."

Harmincöt esztendő múltán Is elszorult szívvel gondolunk egy emberre, akinek műve oly közel áll hozzánk s aki már nincs. Ott voltak szüleim könyvtárában Karéi Čapek színdarabjai, regényei cseh eredetiben meg magyarul, azt hiszem, minden, ami halálig megjelent: az R. U. R. — Utópisztikus kollektív dráma Kolos Ernő és Polák József fordításában, s A zsivány c. komédia, amelyet Sziklay Ferenc fordított; s a Hordubal, Egy mindennapi élet, Mi vagy ők, Meteor, valamint A fehér kór című könyvek Donner Pál tolmácsolásában, s némely könyve csehül még ma is megvan: Matka První parta,

Povídky s jedné kapsy — po- vídky s druhé kapsy, Válka s mloky stb.

Košicére gondolok most, Karel Čapek halálának karácsonyi évfordulóján, a Prágától oly

messze fekvő kelet-szlovákiai városra, ahol nemcsak először nyomtatták, hanem először mutatták is be a cseh írót magyarul. Petr Bezruč, Josef Hora,

S. K. Neumann, Jaroslav Seifert és Jirí Wolker mellett Jaroslav Hašek és Karel Čapek írásaival ismerkedik a magyar olvasó a KASSAI MUNKÁS és műfordító-szerkesztői, elsősorban Mácza János révén. 1921. december 14-én mulatta be a košicei magyar színház az R. U. R. című drámát.

Karéi Čapek a prágai Vyšehrad temetőjében fekszik nemzete nagyjai közt; ott a sírjánál, amelyen nyitott könyv jelzi nevét, valamint születésének és halálának évét, jutott eszembe Anton Straka, akit 1945 elején puszítottak el, s akinek sírja sincs sehol. Mennyire felmérhetetlen Straka szerepe Čapek művének népszerűsítésében, tolmácsolásában is! ... Ott kezdődőit valamikor 1919-ben a SLOVENSKÝ VÝCHOD kassai szerkesztőségében, ahol meg született az első Straka-szelle- mfi vezércikk, mely megértést és együttműködést hirdetett a a csehek, szlovákok és a nem zetiségi kisebbségek közt. Nem állom meg, hogy fel ne lapozzak további régi folyóiratokat, lám, itt az ÁLLÁSPONT 2—3. száma, amely 1932 karácsonya táján jelent meg, közölve többek közt Čapek „Olaszországi levél“ c. írását Straka fordításában.

Budapesten élt ekkor Anton Straka — a csehszlovák követség sajtóattaséja volt évekig. Nem egyszerűen követségi hivatalnok; diplomatánál is több: itt fekszik asztalomon a SZÍNHÁZI ÉLET 12. száma 1935- ből s két fényképet is közöl

az R. U. R. című Čapek-darab- ról, amelyet Straka rendezett a csehszlovák kolónia műkedvelőinek és a Szlovák Nemze ti Színház művészeinek felléptével ... Ez idő tájt azonban már Nádas Józseffel együtt Karel Čapek egyik legkedvesebb könyvének fordításán dolgozik, s 1936-ban meg Is jelent a Dá- šenka — Egy kis foxi élete magyarul. Strakát akkortájt hazahívták, de nem szakadtak meg irodalmi kapcsolatai, a közvetítő és tolmács szerepét a legnehezebb időben is betöltötte. Pedig a haza fölött tornyosuló fellegek Straka és Čapek napját ugyanúgy elsötétítették.

Čapek megérte az ország fel- darabolását, még tudatosította, hogy a csonka hazát már Csehszlovákiának hívják és a köz- társasági elnök az Angliába emigrált Beneš helyett Emil Hácha lett, de a teljes összeomlásnak már nem volt tanúja. 1939. március 19-én a németek hiába keresték: a halott írónak alkotása állt szemben velük.

Karéi Čapek 1890-ben szüle- tett s 48 éves volt, amikor meghalt. Mennyi mindent írhatott volna még, ha életben marad! Fennmaradt a világ íróihoz intézett felhívásának szövege, a Pen Club 1937. évi kongresszusán s irodalmi munkásságának sok remeke, amelyek más nyelvekre tolmácsolva az egyetemes haladó kultúrát gazdagítják fi francia írók a Csehszlovák Köztársaság ellen irányuló legnagyobb támadások idején Nobel-díjra ajánlották. A tragiku« korszak, a gyászos év nevét é-' művét e kitüntetés nélkül eoftelte a halhatatlanok közé.

SZÁNTÓ GYÖRGY

Vál asz olvasóinknak

CSALÁDJOG! ÜGYEKBEN

R. M.: A családról szóló érvényes törvényünk (1963/94) 51. §-a értelmében a házasság megszűnte után (akár halál, holttá nyilvánítás, vagy válás esetében) háromszáz napon belül született gyermek apjának az anya volt férjét kell tekinteni. Az ön esetében az említett törvényes rendelkezés szerint a valósággal ellentétben volt férjét kellett az anyakönyvben a gyermek apjaként feltüntetni. Volt férjének az említett törvény 57. §-ra alapján attól az időponttól számított fél éven belül, hogy a gyermek születéséről tudomást szerzett, joga van Ön és a gyermek ellen a járásbíróságon beadott keresetben kérni annak megállapítását, hogy nem ő a gyermek apja. (Apaság megtagadása Iránti kereset.) Az említett törvény 59. §-ának 2. bekezdése értelmében a gyermek születésétől számított 6 hónapon belül a gyermek apja és gyermeke ellen (aki részére ebben a perben való képviseletre a bíróság a jnb gyermek- védelmi osztályát nevezi ki majd ideiglenes gondnoknak), önnek, mint anyának is joga van a járásbíróságon beadott keresetben kérni, hogy a bíróság ítéletében állapítsa meg, hogy nem volt férje a gyér mek apja. A bíróság akkor hozhat ilyen döntést, ha a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítja, hogy volt férje nem lehet a gyermek apja. Ha az ilyen ítélet jogerőre emelkedik, lehetséges, hogy leendő férje, a gyermek igazi apja (akinek válópere még folyamatban van), az ön beleegyezésével a bíróságon vagy az anyakönyvvezető előtt a családról szóló törvény 52. §-a értelmében elismerje a gyermek apaságát. Ekkor egyezhetnek meg a gyermek vezetéknevét illetően is. Az említett fél év eltelte után már csak a legfelsőbb ügyész adhatna be apaság-megtagadá sa iránti keresetet. A legfelsőbb ügyész minden körülmény, de főként a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevétele alapján dönt a keresetről.

Zs. Z.: Levele alapján nem kételkedünk abban, hogy Önök, mint nagyszülők, bizonyára szeretik kisunokáikat. Nem lehet kétséges, hogy leányuk, mint a gyermek anyja, és második férje szintén szerették és szeretik a gyermeket. Az ügyben nyilvánvalóan hosszú bizonyítások és több tárgyalás alapján döntött a bíróság úgy, hogy az első házasságból ^származó fiút az apa gondozására és ne velésére bízta. Bizonyára kivételes döntésről lehet szó, mert a bíróság csak ritkán engedé lyezi a testvérek elszakítását. Nagyon valószínű, hogy a bíróság döntésekor az apa viselkedése az előző kifogásolható viselkedésével szemben előnyére megváltozott. Lehetséges, hogy éppen a fiú miatt és érdekében változott meg. Ezzel szemben fontos tudni, hogy minden, a gyermek elhelyezésével és eltartásával, valamint a szülőknek a gyermekekkel való érintkezésével összefüggő bírósági döntés s a körülmények lényeges megváltozása alapján valamelyik érdekelt fél vagy a jnb gyermekvédelmi osztálya, vagy akár a bíróság saját kezdeményezése alapján megváltoztatható. Ha megtudnák, hogy a gyermek apja nem teljesíti szülői és nevelői kötelezettségeit a gondozására bízott gyermekkel szemben, Önök is figyelmeztethetik a jnb gyermekvédelmi osztályát, hogy adjon be Indítványt a gyermek elhelyezésének megváltoztatására. Meg kell jegyezni, hogy a törvény addig, míg a szülők el tudják látni nevelési kötelezettségüket, a szülőkre bízza a gyermek nevelését.

MUNKAJOGI ÜGYEKBEN

H. F. ŠD MG: A levélben foglaltak alapján olyan jutalomról van szó, amelyre nincs jogigény s amelyről a vállalat igazgatója a dolgozók érdemel szerint saját mérlegelése alapján dönt. Nehéz eldönteni, hogy a beosztásváltozás vagy más szempontok játszottak az

Ön esetében szerepet. Az építő szándékú bírálatért nem szabadna senkinek sem sérelmet szenvednie.

Ha munkaviszonyát nem tudná megegyezéssel az abban megállapított időpontban megszüntetni. valószínű, hogy csak a rendes 1 havi felmondással, plusz 6 havi meghosszabbítással, azaz héthavi írásban adott felmondással tudná megszüntetni. A felmondási idő a kéz besítést követő naptári hónap első napjától számítódik.

M. Rajtárová, Pribeta (Per- liete): Ha férje üzemi baleset következtében halt meg, és ezt nem kizárólagosan saját gon datlanságával idézte elő, ezt az üzemi balesetet az efsz lenne köteles kártalanítani. Az özvegynek egyszeri 3000, minden árvajáradékra jogosult gyermeknek egyszeri 5000 korona kártalanításra van igénye. Igénye van még a temetkezési költségek (sírkőért legfeljebb 5000 Kčs) megtérítésére és igényelheti saját maga és esetleg kiskorú gyermeke részére az elesett tartás megtérítését (azon összeg közötti különbö- zetet, amellyel férje életében az ön eltartásához hozzájárult és ami özvegyi járadék formájában megtérül önnsk). Mivel az egyes részigényeket egy éven belül kell azok esedékességétől érvényesíteni, ajánljuk, hogy forduljon ügyvédhez. Az ügyvéd tájékoztatja a biztosítóval szembeni igényeiről is. A biztosítótól a térítés külön illeti meg.

BETEGBIZTOSÍTÁSI ÉS NYUGDÍJÜGYEKBEN

B. I., Komárno (Komárom):

A Csehszlovákia és Magyarország között érvényes szociálpolitikai egyezmény értelmében részesült Ön Magyarországon elsősegélyben és intézeti kezelésben. Az ilyen esetekben a betegállományról visszamenőleg a beteg hazatérte után a magyarországi kórház igazolása alapján az itteni illetékes orvosi véleményező bizottság dönt.

Az ön ügyében is az lenne a szabályos, hogy a rokkantság elismerésének dátumáig folyósítsák a táppénzt azzal, hogy azt a rokkantság kezdetének napjával be kell szüntetni.

A félreértések megoldásánál segítségre lel 3t Komáromban az Okresná správa nemocenského poistenia hivatal (esetleg a Slovenská správa nemocenského poistenia, Bratislava).

x Zs. E.: A cukorbeteg-hozzájárulást az eltartott családtagnak rendszerint nem engedélyezik, ha az eltartó keresete meghaladja a havi 1300 koronát, plusz 600 korona minden eltartott személyre. Az elutasító végzés ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Az Ön esetében valószínűleg azt is figyelembe veszik, hogy milyen okból nincs munkaviszonyban.

K. M., Prescľany (Pereszlényi: Mivel édesanyja két

gyermeket nevelt fel, a róluk hároméves korukig való gondoskodással összesen 5 és fél év pótidőt szerzett. Ha ezen pótidőn kívül az 55. éve betöltéséig legalább 20 (19 és fél) évig tartó szövetkezeti munka- tevékenységet tud igazolni (olyan mértékben, hogy ezt teljes nyugdíjévnek Ismerhetik el), 55. életéve betöltésével igénye keletkezett szövetkezeti öregségi nyugdíjra Továbbá feltétel, hogy a nyugdíjigény keletkezésekor még munkatevékenységet fejtett ki, illetve nem hagyta azt abba két évnél nem régebben ezen időponttól számítva.

Ha az említett módon nem lenne meg édesanyának a törvény által megkívánt 25 beszámítható éve, az 1964/103 sz. törvény 3. bök. értelmében akkor keletkezik öregségi nyugdíjra igénye, ha 1948. szeptember 30-a után legalább 20 éven át volt biztosítva, vagy mint egyénileg gazdálkodó földműves, vagy mint szövetkezeti tag és a szövetkezeti nyugdíjbiztosítás ideje alatt tölti be a 60. évét. A nők esetében ebbe a 20 évbe be kell számítani a gyermekekről, azok 3 éves koráig való gondoskodás Idejét.

Dr. F. J.