Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-19 / 301. szám, szerda
KAPUZÁRÁS AZ ENSZ-BEN New York — Tegnap befejeződött a világszervezet 28. közgyűlése. A közgyűlés több gazdaságpolitikai, valamint az ENSZ titkárság tevékenységét érintő javaslatot fogadott el. Az elfogadott javaslatok közül a legjeleJatősebb az a döntés, mely szerint 1975-ben rendkívüli ülést tart az ENSZ közgyűlése, amelynek kizárólagos témája a gazdasági fejlesztés és a nemzetközi együttműködés lesz. A magas politikai szinten megrendezésre kerülő ülést a közgyűlés 30. rendes ülésszaka, vagyis 1975 szép tembere ellőtt tartják s egyik célja „a fejlett és fejlődő or szágok közötti szakadék áthi dalása“ lesz. Az ENSZ közgyűlése döntő szavazattöbbséggel állási foglalt amellett, hogy az államok szuverén joga saját természeti kincsük felett rendelkezni. A közgyűlés úgy döntött, hogy Portugália állandó ENSZ- képviselőjd csakis az Ibériai félszigeten levő európai ország küldötteként szerepelhet a világszervezetben. A közgyűlés 94 szavazattal, 14 ellenében, 21 tartózkodás mellett kinyilvánította, hogy Angola, Mocambique és Bissau-Guinea képviselőiében Portugália küldötte többé nem szerepelhet. Az egykori gyarmattartó világhataloin Portugália uralma ellen az említett afrikai országokban hosz- szú évek óta felszabadító harc folyik, amelynelk eredményeként a közelmúltban jött létre a független, szuverén Bissau— Guinea. Az ENSZ-közgyűlés 55:50 arányban olyan határozatot hozott, hogy Kambodzsa képviseletében továbbra is a Lón Nol rezsim küldöttét ismeri el illetékesnek. NÉHÁNY SORBAN KÖLCSÖNÖS ÉRDEKEK — KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A moszkvai Pravda cikke FELBORULT A KOPPENHÁGAI MEGÁLLAPODÁS Illuzórikus egység Brüsszel — Máris felborult a hét végén Koppenhágában létrejött megállapodás a „nyugateurópai egységről“ a Közös Piac külügyminiszterei brüsszeli értekezletükön nem tudtak megegyezni az úgynevezett regionális fejlesztési alapról. Egyelőre bizonytalan, mikor folytatódna < a tárgyalások: lehet, hogy a miniszterek még egy kísérletet tesznek a csúcs- találkozó által megszabott határidő, január 1. előtt, de az Európai Közösségek Bizottságának elnöke, Ortoli szerint valószínűbb, hogy csak januárban ülhetnek le ismét egymással. A regionális fejlesztési alap létesítésére még a párizsi csúcstalálkozó hozott határozatot. A jelenlegi csata az alap nagysága körül folyik. Az érdekeltek minél nagyobb pénzösz- szeget kívánnak: Anglia például hároméves időszakra 3 milliárd elszámolási egység, Olaszország pedig 3,8 milliárd egység összeget javasolt. Azok viszont, akikre a terhek hárulnak, így elsősorban az NSZK, ennél jóval kevesebbet szánnak erre a célra. Az NSZK például mindössze 600 milliós költség- vetést hajlandó elfogadni három évre. A német magatartás alapja az a félelem, hogy az NSZK gazdaságában nehézségek mutatkoznak, s a belső ue hézségek idején a Brandt-kor- mány nem hajlandó olaszországi, vagy angliai beruházásokat finanszírozni költségvetéséből. A hétfői és keddi brüsszeli külügyminiszteri tanácskozáson rendkívül éles volt a vita. A bonni delegáció amelyet a beteg Scheel helyett Apel államtitkár vezetett, az angol delegáció szemére hányta, hogy megnehezíti az NSZK által szorgalmazott törekvéseket a Közös Piacban, amikor a többiektől eltérő pénzügyi politikát folytat. Ugyancsak felvetette, hogy London nem hajlandó szolidaritást vállalni a Közös Piac más tagjaival a jelenlegi energiaválság idején. Olasz részről kijelentették, Róma részvétele a Közös Piac más programjaiban, mindenekelőtt a gazdasági és pénzügyi unió második szakaszáról csak hétfőn létrejött megállapodásban, a mostani döntésektől függ. Apel értesülések szerint hevesen válaszolt erre az olasz „ultimátumra“. A félbeszakadt vita a regionális fejlesztési alap nagyságán kívül is felvetett problémákat, elsősorban azt, hogyan osszák fel a segítséget az érdekeltek között, illetve milyen gyakorlati felhasználást engedélyezzenek. PERINGBEN aláírlak a jövő évre szóló csehszlovák—kínai árucsere-forgalmi és elszámolási megállapodást, melynek értelmében a két ország közti kereskedelem értéke az idei év hez viszonyítva 16,3 százalékkal emelkedik. EDWARD GIEREK, a LEMP KB első titkára, a Kremlben t<a- lálkozott Leonyid Biezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával. EMIL MISOVSK.Ý, hazánk külkereskedelmi miniszterének helyettese és Khoram algán tervezési miniszterhelyettes Kabul bíni megállapodást írt alá. mely szerint hazánk hitelt nyújt Afganisztánnak gazdasági létesítmények építéséhez. VARSÓBAN Borisz Petrovszkij, a Szovjetunió egészségügyi minisztere az egészségügy terén folytatandó együttműködés kérdéseiről tanácskozott Marian Sliwinsky lengyel egészségügyi miniszterrel. MÜBUTU, Zaire elnöke befejezte kétnapos egyiptomi látogatását, melynek során Szada1; egyiptomi elnökkel a közel-ke leti helyzetről tárgyalt. AZ OSZTRÁK Kommunista Párt KB ülésén a párt január 18-án kezdődő kongresszusának előkészületeivel foglalkozott. BUKARESTBEN megkezdődött a Demokratikus Ifjúsági Világ szövetség végrehajtó bizottsá gának ülése. Föld körüli pályán a Kozmosz 816 Moszkva — A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz-616 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik feladata a kozmikus térség további kutatása. A mesterséges holdon a pálya elemeinek pontos mérésére rádiórendszert helyeztek el, továbbá rádiótelemetrikus rendszert, amely adatokat továbbít a Földre a műszerek működéséről. A berendezések szabályszerűen működnek. A földi koordinációs számítóközpont feldolgozza a beérkező adatokat. Moszkva — A moszkvai Pravda közli Harold Scottnak, a Szovjet—amerikai Kereskedelmi és Gazdasági Tanács elnökének azt a nyilatkozatát, amelyet a lap New York i tudósítójának adott a szovjet—amerikai együttműködés ellenzőinek mesterkedéseiről. Scott nyilatkozatában kijelentette: „Meghamisítják a valódi helyzetet az olyan kijelentések, hogy az or szágaink közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése csupán a Szovjetunió számára hasznos. Nekünk érdekünk fenntartani ezeket a kapcsolatokat. A kereskedelem fejlesztésének ellenségei egy szűk réteg vélemé nyél fejezik ki, amely nemzeti érdekeinkkel szembenálló sa ját érdekeit köved". Nyikolaj Kurgyumov, a moszkvai Pravda New York i tudósítója a továbbiakban rámutat: „A hidegháború hívei különböző mesterkedésekhez folyamodnak, hogy „befagyasszák“ a szovjet—amerikai kapcsolatokban megkezdődött egyhíilési folyamatot, és nem véletlen, hogy az utóbbi időben éppen a szovjet—amerikai kereskedelmet választották elkeseredett kampányuk célpontjául“ — írja a tudósító, majd rámutat, hogy az ultrabaloldali és cionista szervezetek, a reakciós szolda- teszka és az AFL—CIO szak- szervezeti tömörülés vezetősége a kongresszus tagjain keresztül provokációs lármát csapott, arra törekedve, hogy a Szovjetunió részéről teendő olyan engedményekhez kössék a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztését, amelyeknek követelése (Egyértelmű a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozással. „De ez, mint számos amerikai megállapítja, csupán ürügy. Az aknamunka célja, hogy a kongresszusban elvágják az amerikai kormánynak a szovjet árukkal szemben alkalmazott diszkriminációs intézkedések megszüntetésére vonatkozó indítványát, megakadályozzák, hogy a Szovjetunió viszonylati ban érvényesüljön a legna gyobb kedvezmény elve, és meggátolják a megindult együttműködést“ — hangoztatja a Pravdában Kurgyumov, „Számos amerikai sajtószerv így értékeli az amerikai képviselőházban a külkereskedelmi törvényhez a napokban elfogadott módosító javaslatot, amely indítványozza a szovjelt árukkal szemben alkalmazott diszkriminációs tarifák fenntartását, és az exporthitelek folyósításának tilalmát“. A tudósító hangsúlyozza, hogy a szovjet—amerikai együttműködés fejlesztésének hasznossága az Egyesült ÁUa- mokban nyilvánvaló számos tudós, üzletember, munkás és felelős politikus előtt. Erről tanúskodnak a két ország kereskedelmének jelentős méretű növekedését máris tükröző adatok, valamint az amerikai üzleti köröknelk a szovjet—amerikai kereskedelem továbbfejlesztésében való széles körű érdekeltsége. Ezt ismételten alátámasztotta az Amerikai Országos Külkereskedelmi Tanács novemberben New Yorkban megtartott 60. kongresszusa. Téves jövendölések Lima — Enrique Valdez Angulo perui földművelésügyi miniszter Ica városban beszédet mondott azon a gyűlésen, amelyen ünnepélyes keretek között átnyújtották a parasztoknak a földtulajdonról szóló dokumentumokat. A földreform megkezdése, 1969 júniusa óta eltelt alig több mint négy év alatt Peruban kisajátították a földreform hatálya alá eső 11 millió hektárnyi föld 56 százalékát — mondotta a földművelésügyi miniszter. Valdez Angulo végezetül rámutatott: nem igazolódtak be Kommentárunk D ecember 9-én, vasárnap Venezuelában parlamenti és elnökválasztást tartottak, amelynek végeredményelit most hozták nyilvánosságra. A választásokat vitán felül a Demokratikus Akciópárt nevű jobboldali párt nyerte meg, amely eddig is az ország második legbefolyásosabb pártja volt. A 203 tagú parlamentben 99 képviselői mandátumot szerzett s ő adja az új államfőt, aki március 11-én veszi át Raphael Calderától az elnöki tisztséget. Most már az a kérdés, merre fog tartani Venezuela az új államelnök és a demokratikus akciópárti kormányzat vezetésével, mert a caracasi őrségváltást mindenképpen jobbra- tolódásként ítélik melg. A keresztényszocialista Raphael Caldera elnök letelt ötéves megbízatási időszakát kiegyensúlyozott kormányzás, nyugodt fejlődés jellemezte. Ez a megállapítás természetesen viszonylagos összehasonlításokból indul ki. Venezuela életében ugyanis előzőleg viharos korszakok voltak. Marcos Perez Jimenez tábornok diktatúrája hírhedt volt az ötvenes évek- beln. 1958-ban Larrazábal tengernagy puccsal megdöntötte Jimenez kormányát. Az államfői tisztet akkor Romulo Betancourt demokratikus akciópárti, ^erősen jobboldali politikus foglalta el, aki szélsőséges Amerika-barát jobboldali politikájával ugyancsak nem szolgálta a nemzeti érdekeket. Megbízatásának letelte után Raul Leoni követte őt az* elnöki székben, ugyanannak a pártnak a politikusa, aki ugyancsak az észak-amerikai monopóliumok szekerét tolta. Leoni 1968-ban csúfos választási vereséget szenvedett s ekkor lépett a színre az új programmal fellépő dr. Raphael Caldera, a keresztényszocialista párt képviselője. Túlzás volna azt állítani, hogy Caldera kormányzása idején Venezuela „aranykorát“ élVENEZUELA VÁLASZÚTON te. Ettől messze volt. Ám Caldera az ország természeti kincseinek fokozott védelmével, az olajexport szabályozásával a nemzetgazdaság érdekeit tartotta szem előtt. Államosította például bizonyos olajipari termékek árusítását, a földgáz feljtését és elrendelte, hogy a külföldi társaságok záros határidőn belül adják át vagyonukat a venezuelai államnak. Érzékeny csapás volt ez a monopóliumok szempontjából, hisz a legutóbbi 16 évben profitjuk beruházásaik kétszeresét is elérte. Persze a monopóliumok visszavágása sem maradt el, mesterségesen csökkenteni kezdték a venezuelai olaj kitermelését, a venezuelai olajat alsóbb minőségi osztályba sorolták, aminek következtében 1972 ellső felében 300 millió bolivar jövedelemtől esett el a venezuelai állam, az olajkivitelben pedig évtizedeken át megtartott első helyéről a harmadik helyre csúszott le, Szaúd- Arábia és Irán mögé. Venezuelában erősödött az olajipar teljes államosítását sürgető mozgalom, s ez az észak-amerikai érdekköröket felette nyugtalanította, annál is inkább, mert az olajkoncesz- sziók fígy része 1983-ban érvényét veszti. E tények fényében érthető, hogy a most az elnöki székért versengő 14 jelölt közül éppen Carlos Andres Perez „hóna alá nyúltak“ az amerikai monopóliumok; 250 millió dollárral járultak hozzá választási kampányához. Perezről azt tartják, hogy leginkább megfelel Washington érdekeinek. Amerika- barátsága közismert; annak idején Betancourt elnök belügyminisztere volt, majd a par- tlzánellenes hadjárat „szakembere“ leltt. Az ország déli részéből származik, amely any- nyi diktátort adott az országnak. A Demokratikus Akciópárt emberei szintén diktatúrát vezettek be az országban, csak abban különböztek a Jimenez fél? diktatúrától, hogy míg az primitív nacionalizmust hirdetett, az Acción Democratica egyaránt gyűlölte ezt az irányzatot, és a kommunista mozgalmat, a kubai példa követését. Bár Caldera keresztényszocialista kormányzásának öt éve konjunktúrát eredményezett az országnak, a lakosság jelentős része kiszorult ennek eredményeliből, hisz 15—20 százalékos maradt a munkanélküliség, viszont a lakosság 10 százaléka a nemzeti jövedelem felét fogyasztja el. Noha Caldera bővítette a politikai szabadságjogokat is, legálisan működött a kommunista és a munkásmozgalom, a szakszervezetek stb., a negyedrészében írás- tudatlan lakosságnak ez nem sokat jelentett, nem nyomott annyit a latban, hogy biztosíthatta volna Caldera pártjának újbóli választási győzelmét. Ugyanakkor éltek a népben a jimenezi nacionalizmus hagyományai, amelyek az argentínai perőnista szociális demagógiára elmlékeztettek. Jimenez ugyanis annak idején fennhangon hirdette a szegénység felszámolását, a teljes foglalkoztatottságot stb. Érthető, hogy a Demokratikus Akciópárt megtalálta a rést az előző rendszer politikájában, s újra felküzdötte magát a politikai színpadra. Az amerikai dollármilliók mellett még egy körülmény kedvezett neki: a chilei események hatására a venezuelai hadsereg „hangja is megjött", s nem zárták ki annak lehetőségét, hogy közbeléphet a hadsereg, ha nem a „nemzet érdekeinek megfelelően“ alakulnának az események. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy a hivatalba lépő Perez elnök nem utánozhatja teljesen pártjabeli elődjeinek politikáját, tekintettel kell lennie Caldera kormányának pozitív eredményeire. Ezért jelentette ki választási győzelme tudatá ban, hogy Venezuela erősíteni szeretné kapcsolatait a szocia lista országokkal, s ettől inten zívebb gazdasági együttműködést vár. Ugyanakkor szívélyes viszonyt kíván fenntartani az Egyesült Államokkal, amely eddig is Venezuela legfontosabb partnere volt. Nem zárta ki a venezuelai—kubai viszony rendezését sem, ami már Caldera elnöksége ideijén megkezdő dött. Megnyugtatóan hatnak Perez ama szavai is, hogy nem kíván „egypártkormányt“ alakítani és tiszteletben tartja a választási hadjáratban alulma radt politikusokat és pártjaikat, ám ez egyelőre még csak a realitásokat szem előtt tartó ígéret. Bizonyítani majd a márciusban hivatalba lépő új kormány tettei fognak. L. L. azok a reakciós jövendölések, hogy a nagybirtokok feloszlatásának következtében csökken majd a mezőgazdasági termelés. Éppen ellenkezőleg, az utóbbi időben jelentősen emelkedett a mezőgazdaság hozama. Görög alkotmányjogi törvény Athén — A görög katonai junta egy alkotmányjogi törvénnyel korlátozta a köztársasági elnök hatalmát, aki eddig kulcsszerepet töltött be az ország politikai életében. Az alkotmányjogi törvény, amely kedden lépett hatályba, megfosztja az elnököt attól, hogy abszolút ellenőrzést gyakoroljon a politikai élet három fő szektorán, a hadügy, a „közrend“ és a külügyek területén. Megvonja az elnöktől azt a jogot, hogy minisztereket nevezzen ki e három tárca élére és törvényeket hozzon anélkül, hogy a kormánnyal vagy a parlamenttel konzultálna. Az új törvény értelmében az elnöknek nincs többé joga ahhoz, hogy a kétszáz személyes parlamentben húsz mandátum sorsa felett ő döntsön, és ezáltal jelentős befolyást gyakoroljon a szavazásra. A törvény hét évről öt évre korlátozza a köztársasági elnök hivatali idejét és megfosztja őt attól a jogától, hogy a kormánnyal való konzultálás nélkül szükségállapotot rendeljen el. „Tájékoztatás” Görögországban a helyzet változatlan ... (H. Bačík karikatúrája)
