Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-18 / 300. szám, kedd

események margójára! WINZER: SIKEREINK A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉG SIKEREI IS A haludó perui diákok Limában hatalmas tüntetéseken tiltakoz- nak a reakció mesterkedései ellen, amelyek Peru déli részén ve szélyes helyzethez vezetlek. (Telefoto — ČSTK/ZB) BECSÜLETÜL HELYTÁLLTUNK A moszkvai Pravda vezércikke Moszkva — „Az 1973-as év a pártszervezetek, a tanácsi és gazdasági szervek számára fon­tos vizsga volt. Ezen a vizsgán becsülettel helyt álltak. Ez je­lenti pártmunkánk legfonto­sabb politikai eredményét“ — állapítja meg vezércikkében a moszkvai Pravda. A lap a továbbiakban többek között efzt írja: Az SZKP KB december 10— 11-én megtartott plénumán Leonyid Brezsnyev mélyen és sokoldalúan jellemezte a szov­jet párt és nép által az 1971— 75 ös ötéves tervben és annak harmadik évében kifejtett alko­tó tevékenység eredményeit. Elvi jelentőségű javaslatokat tett az 1974 es feladatokra. A párt és a nép mélységes elégedettséggel fogadta a most befejeződő év eredményeit. Az ipari termelés a tervezett 5,8 százalék helyett 7,3 százalék­kal nőtt. Hatalmas eredmények születtek a meeőgazdaságban is. összesen 222,5 millió tonna gabonát takarítottak be, többet rji=nr0ľn »■iiMI 1973. XII. 18. KIJEVBEN háromnapos nem­zetközi tudományos konferencia zajlott le a szocialista orszá­gok külpolitikai tevékenységé­ről. A tanácskozáson részt vet­tek az SZKP KB és az Ukrán KP KB képviselői, a szovjet és az ukrán külügyminisztérium mun­katársai, valamint Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK tudó­sai. EDWARD BABIUCHNAK, a I.EMP KB titkárának vezetésé­vel lengyel pártküldöttség ér­kezett Berlinbe a Német Szocia lis (a Egységpárt meghívására. A CHILEI katonai junta bi­zonytalan időre betiltotta az or­szágban mindennemű választá­sok megtartását. Amennyiben valamely funkció megüresedik, fiz új funkcionáriust a junta nevezi ki. A junta továbbá a po­litikai fogoly“ helyett az „álta­lános és katonai kihágások miatt fogva tartott“ terminus használatát rendelte el. BĹCSBEN tegnap ismét össze­ült a kőolajat exportáló álla­mok szervezete (OPEC), hogy elkészítse n nemzetközi piaco­kon közeljövőben érvényes ko­tle; járak jegyzékét. SZOVJET hadihajóból áLLó ha­jó raj december 17-töl 24-ig hi- vataios baráti látogatást lesz Umm Qasr iraki kikötőben. A flotilla egy torpedórombolóból, egy szállítóhajóból és egy ten­geralattjáróból áll. GERALD CARR, William Po­gue és Edward Gibson, a Skylab három asztronautája 84 napos ürmissziójának 31. napján eddi­gi űrutazása alatt a negyedik és ugyanakkor a leghevesebb napkitörést figyelte meg. HÉTF/ÜN összeült az Olasz Kommunista Párt Központi Bi­zottsága. Ülésén Enrico Berlin- guer főtitkár elnökletével, az olajválság nyomán előállott gaz­dasági helyzettel és ennek bei- ■ iákai következményeivel iúg alkozik és értékeli a kor­mánypártok múlt heti csúcsér­tekezletének eredményeit. Berlin — A Neues Deutsch­land vasárnapi száma ismer­teti Otto Winzernek, az NSZEP KB tagjának, az NDK külügy­miniszterének a párt most le­zajlott 11. plénumán elhangzott beszédét. Az NDK ma már 100 állam­mal tart fenn diplomáciai kap csolatokat, teljes jogú tágja az ENSZ nek. Az NDK ezt a nem­zetközi helyet csakis mint a szocialista államközösség tagja vívhatta ki, sikerei az egész államközösség sikerei is. Otto Winzer ezután egyetér­tését fejeztei ki azzal a Willy Brandt kancellár legutóbbi be­szédeiből kicsengő megállapítás­sal, hogy ha már az NSZK nor­mális kapcsolatokat tart fenn a szocialista országokkal, a két német állam sem mondhat le kölcsönösen képviseletek felál­lításáról. Az NSZK kormányá­nak magatartásában azonban — mondotta — még ma is megmutatkozik az a követke­zetlenség, hogy az NDK-val nem hajlandó éppen olyan kép­viseleteket cserélni, mint a töb­bi szocialista országgal, hanem ezt a képviseletet továbbra is valamiféle „belnémet“ szinten szeretné tartani. Ez természete­sen lehetetlen, a képviseletek vezetői nagykövetek kell, hogy legyenek, s munkatársai sem lehetnek „belnémet hivatalno­kok“, hanem diplomaták mint bármikor a szovjet állam történetében. A lakosság reál- jövedelmének növelésére vonat­kozó tervet teljesítették. Több mint 11 millió ember lakásvi­szonyain javítottak. Leonyid Brefcsnyev rámutatva, hogy a szovjet emberek jogos büszkeséggel vonják meg eddig végzett munkájuk mérlegét, hangsúlyozta, hogy szükség van a gazdasági élet tudomá­nyos alapokon álló vezetésének további javítására. A párt és az állam külpoliti­kai tevékenységének legfonto­sabb kérdéseit jellemezve az SZKP KB főtitkára rámutatott, hogy mind a legutóbbi esemé­nyek során, mind a nemzetközi kérdések egészében jól megmu­tatkozott a szocialista közös­ség országainak egysége. Egyeztellett irányvonaluk új si­kereket hozott a világméretű szocializmus békés offenzívájá- ban. Erről tanúskodik uz európai biztonsági értekezlet, az euró­pai jegyveres erők és fegyver­zetek csökkentéséről szóló tár­gyalások, továbbá a szocialista országok és a nyugat európai államok közti kapcsolatok fej­lődése is. 1973-ban jelentős haladás tör­tént a szovjet—amerikai kap­csolatok fejlesztése terén, a legfontosabb eredmény ezen a téren a nukletáris háború meg­akadályozásával foglalkozó szovjet—amerikai megállapodás volt, amelynek a béke megszi­lárdítása szempontjából törté­nelmi jelentősége van. Az SZKP tevékenyen síkra- száll a nemzetközi kommunista mozgalom egységének további megszilárdításáért, mind politi­kai, mind eszmei vonatkozás­ban. A Tanaka-kormány felülvizsgálja politikáját Tokió — Hírek szerint a Ta­naka kormány elhatározta, hogy felülvizsgálja ázsiai, mindenek előtt délkelet-ázsiai politikáját. Megfigyelők rámutatnak, hogy az elhatározás mögött két té­nyező húzódik meg. Az egyik Tanaka miniszterelnök január­ban esedékes délkelet-ázsiai körútja, a másik pedig az a felismerés, hogy Japán hibás po litikát folytatott a Közel Kele­ten, s ugyanez jellemző eddigi ázsiai politikájára is. Tokió ugyanis mindkét térséget egy­szerű „nyersanyagforrásnak“ tekintette és ez határozta meg egész politikai tevékenységét. Miki Takeo miniszterelnök­helyettes azzal érvel most fo­lyó közel-keleti kőrútján, hogy ha az arab országok folytatják az olajembargót, ezzel nem el­sősorban Japánon ütnek, hanem más ázsiai országokon, ame­lyeknek gazdasága függ Japán gazdaságától. A japán külügyminisztérium tanulmányt dolgozott ki, amely­ből kiderül, hogy számos ázsiai ország Japánból importálja a mezőgazdaságának fejlesztésé­hez elengedhetetlen műtrágya csaknem száz százalékát, a szintetikus textilanyagok 80— 90 százalékát, a vas- és acél­készítmények zömét és a köz­szükségleti cikkek igen nagy százalékát. Ennek ellenére Ja­pán az export szempontjából az ázsiai országokat csupán „peri­ferikus vásárlóknak“ számítja és az olajválság következtében napirendre tűzött exportkorlá­tozások kapcsán nem a nagy nyugati vásárlókat sújtja majd, hanem elsősorban az ázsiai or­szágokat. repulögéprobbantás és rablás Rómában Róma — Hétfőn a déli órák­ban néhány perc alatt valósá­gos rémdráma játszódott le a római Fiumicino repülőtéren. Az utasok robbanásra lettek fi­gyelmesek, amely a repülőtéri épület elé indulás végettt beállt és a Pan-American légitársa­ság tulajdonában lévő Boeing 707-es repülőgépen történt. Pil­lanatok alatt kiderült, hogy a robbanást egy bomba okozta, amelyet három fegyveres férfi dobott a gépre. A fegyveresek, akik a rendőrség közlése sze­rint röviddel azelőtt a Közel- Keletről érkeztek, a robbanást követően géppisztolyaikból né­hány sorozatot adtak le a re­pülőtér Irányába, több utast sebesítve mt|g. Ugyancsak gép­pisztolyaikkal néhány repülő­téri alkalmazottat és műszaki beosztottat arra kényszerítettek, hogy túszként szálljanak fel velük a Lufthansa nyugatnémet légitársaság egyik Boeing 37-es gépére, amelynek fedélzetén csak a személyzet tagjai tartóz­kodtak. Közben a Pan-American gépe, amelyben a bomba robbant, lángba borult és a gyorsan ha- rapózó tűz robbanással fenye­gette az üzemanyag-tartályokat. Utas etzen a gépen nem tartóz­kodott, de a személyzet két tag­ja súlyosan megsebesült. A római rendőrség és mentő- szolgálat megerősített osztagai a szerencsétlenség színhelyére síelitek. Bermudák 1612 óta brit fenn hatóság alatt áll. Nagy-Britan­nia több okból is ragaszkodik a szigetekhez. Először is fek­vése miatt igen nagy stratégiai jelentősége van a Bermuda-szi­FÜGGETLENSÉGET A BERMUDÁKNAK geteknek. Nyolc nemzetközi hajóútvonal vezei ide, van itt kikötő és nemzetközi repülő­tér is. Szépségükért gazdag tu­risták, elsősorban amerikaiak a leggyakoribb látogatók. A benn­szülött lakosság többnyire az idegenforgalom szolgálatában áll, amely a vállalkozóknak több mint 70 millió bermudai dollár (mintegy 65 millió ame­rikai dollár) hasznot hajt. A halászipari cégek is nagy pro­fitra tesznek szert. A második világháború ide­jén az amerikaiak különösen nagy érdeklődést kezdtek ta­núsítani a Bermudák iránt. Bér­be vették a terület egy részét, hogy katonai támaszpontot lé­tesítsenek. Az eredeti rövid le­járatú szerződést 1946-ban hosz- szú érvényűre változtatták — így az Egyesült Államok 99 év­re biztosította pozícióit a Ber­mudákon. A hatvanas években a brit gyarmati hatóságok a bermu­dai és a világkö'Zvélemény egy­re erősödő nyomása alá kerül­tek s ezért bizonyos reformokat hajtottak végre a Bermudák po­litikai életében. A történelem során első ízben engedélyeztek parlamenti választásokat és al­kotmányt adtak a Bermudák­nak. Az alkotmány értelmében a brit királynő által kinevezett kormányzó áll a politikai igaz­gatás élén. Rajta kívül a fon­tos döntésekben a törvényhozó tanács, a végrehajtó tanács és a 40 tagú parlament is részt vesz. Az 1968. évi választáso­kon — katonai felügyelet mel­lett — az Egyesült Párt győ­zött, amely a fehér iparmágná­sok és a jelenlegi rendszer exponense. A gyarmatellenes és ellenzéki politikai körök szem­behelyezkedtek a brit szuro­nyok árnyékában megtartott vá­lasztásokkal, s kezdettől fogva elvetették azokat az intézkedé­seket, amelyekkel a kormány azt a látszatot akarta kelteni, hogy több szabadságjogot biz­tosított a Bermudák lakossá­gának. A Haladó Munkáspárt, a De­mokrata Párt és több haladó szervezet évek óta a Bermudák önállóságát szorgalmazza. Ezek az erők nemcsak a brit gyar­mathatalom, hanem a hatósá­gokkal együttműködő Egyesült Párt ellen is kénytelenek küz­deni. A hatóságok az említett merényletet arra használták ki, hogy megtörjék a gyarmatelle­nes szervezetek és csoportok képviselőinek ellenállását. Ám a fokozódó üldözés ellenére sem sikerült elhallgattatni a haladó erőket, s Anglia előbb vagy utóbb a Bermudáknak is kénytelen lesz megadni az ön­állóságot. JAN BLANSKÝ NAPIRENDEN A GAZDASÁGI EGYESÜLÉSEK A szocialista országok sajtója viszonylag bő teret szentel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 65. ülésszakának. A fokozott fi­gyelmet további gazdasági egye­sülések megalapítása indokolja. Az eddigi tapasztalatok ugyanis egyértelműen bizonyítják, hogy a KGST-n belüli gazdasági tár­sulások jelentős mértékben já­rultak hozzá a termelés fokozá­sához, koordinálásához s így nem utolsósorban a tagország gok folyamatos áruellátásához. A kérdés szélesebb összefüg­géseit tekintve nem elhanyago­landó momentum, hogy a szó­ban forgó gazdasági társulások létrehozása „szinkronban“ van a komplex programban lefekte­tett alapelvekkel, végeredmény^ ben az integrációs folyamatnak egy újabb szakaszát jelenti. Kétségtelen, hogy a Végrehaj­tó Bizottság ülésszaka — az ülés szintjét tekintve — az öko­nómiai-kereskedelmi vonatkozá­sokon túlmenően nemzetközi politikai szempontig is jelen­tős esemény. ^gyrflGflt példáz­za, hogy a szocialista országok gazdasági közössége mind ösz- szeforrottabbá válik. Ez a tény viszont kihatással van a nem­zetközi kommunista- és munkás- izgalom egységtörekvéseire általában. Nem titok ugyanis, f?bgy a szocialista közösség — a nemzetközi munkásosztály ve­zető ereje — ökonómiai bázisá­nak szilárdsága az osztályharc rendkívül fontos , összetevője. Hiszen nyilvánvaló, hogy meg­felelő anyagi eszközök híján a szocialista közösség országai nem részesíthetnék kellő támo­gatásban a fejlődő államokat és természetesen a népi-nemzeti felszabadítási mozgalmat sem. Arról nem szólva, hogy a KGST stabilitása közvetve és közvet­lenül is, kihat a szocialista or­szágok nemzetközi tekintélyé­nek további növekedésére. A Végrehajtó Bizottság 65. ülésszakán a tagországok kép­viselői éppen ezért az integrá- ciós folyamat további elmélyí­tésére irányították figyelmüket. Tudvalevő, hogy a KGST-álla- mok integrált gazdasági poten­ciálja hatalmas erőt képvisel világviszonylatban is. Az integ­ráció további útja, illetve egyik útja tehát a gazdasági egyesü­lések létrehozása. Ilyen például az Intertextilmas, amelynek fel­adata a textilipari gépi beren­dezések gyártásának koordiná­lása. Ebben a vonatkozásban ki- áltképp érdekelt Csehszlovákia, hiszen textilipari berendezé­seink világszínvonalához aligha férhet kétség. Elérkezett az ide­je annak is, hogy a KGST tag­államai hatékonyabbá tegyék az atomerőművek műszaki felsze­relésével foglalkozó üzemek termelését. Ezt a célt szolgálja majd az Interatomenergo, amelynek a termelés koordiná­lásán túlmenően egyik elsőren­dű feladata lesz az egyre na­gyobb igények folyamatos kielé­gítése, a termékek műszaki színvonalának állandó emelése. Végül további fontos társulás az Interchim, amely a különbö­ző növényvédő szerek termelé­sének növelésével foglalkozik majd. Alapvető célkitűzése, hogy 1980-ig 95 százalékban önellátóvá tegye a tagországo­kat növényvédő vegyszerek te­kintetében. A Végrehajtó Bizottság valu- táris kérdésekkel is foglalko­zott. így többek között megálla­pította az árfolyamok átszámí­tási kulcsait, amelynek alapve­tő a jelentősége a szocialista közösség valutagazdálkodására általában. összefoglalva az ülésszakon elért eredményeket, az elfoga­dott határozatok horderejét bát­ran leszögezhetjük: a magas szintű KGST-fórum intézkedé­sei és ajánlásai hatékony ösz­tönzést adnak majd az integ­rációs folyamat további elmé­lyítéséhez, a szocialista nem­zetközi munkamegosztás továb­bi bővítéséhez. (bptí Kommentárunk A hatvanas években kulmi­nált a gyarmatrendszer felbomlása. Ám annak el­lenére, hogy a gyarmati hatal­mak kénytelenek voltak megad­ni hatalmas területek függet­lenségét, a gyarmati rendszer máig sem szűnt meg teljesen. Nemcsak Portugália, hanem más országok is még gyarmat­uralmuk alatt tartanak más or­szágokat. Nagy-Britannia például a nyá­ron adta meg a Bahama-szige- tek függetlenségét. Az idén a Seychelles-szigetek is hasonló követeléssel jelentkezett, majd a Bermudák került a figyelem központjába. A brit gyarmati hatóságok márciusban statáriumot vezet­tek be a Bermuda-szigeteken és fokozták az ellenzéki erők üldözését azzal kapcsolatban, hogy merénylők megölték Ri­chard Sharpless, kormányzót és szárnysegédjét, Hugsayert. Az utóbbi hónapok eseményei azon­ban azt bizonyították, hogy a Bermudákon erősödik a gyar­matellenes mozgalom s egyro több követője van azoknak, akik a Bermudák függetlensé­gét követelik. A Bermudákon 360 szigetet értünk az Atlanti-óceán észak- nyugati részében, 950 kilomé­terrel délre az Egyesült Álla­mok partjaitól. A szigetvilág területe 53 négyzetkilométer. Je­lenleg csak húsz sziget lakott, amelynek mintegy 52 ezer la­kosa van. Többségükben nége­rek, a középkorban ide hurcolt rabszolgák leszármazottai. A

Next

/
Thumbnails
Contents