Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-18 / 300. szám, kedd
w A szocialista munkaverseny Banská Bystrica-i országos aktívája résztvevőinek nyilatkozata Becsülettel teljesítjük az ötéves terv feladatait Üzemeink és vállalataink dolgozói nagy figyelemmel kísérték a CSKP KB novemberi plenáris ülésének lefolyását. A párt politikájának egyértelmű támogatását kollektíváink az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatok sikeres teljesítésével és tálteljesítésével bizonyították és bizonyítják. Igen nagyra becsüljük azt az elismerésit amellyel a központi bizottság novemberi ülésén a munkások, parasztok, mérnökök, technikusok és a többi dolgozók alkotó magatartását értékelte a gazdasági feladatok teljesítésével kapcsolatban. Jól tudjuk azonban, hogy az életszínvonal emeléséhez szükség van a tartalékok szüntelen feltárására és felhasználására tevékenységünk valamennyi területén. Az, ami elég volt tegnap, holnap már kevés. Ezért biztosítani szeretnénk a központi bizottságot, a szövetségi kormányt és a Szakszervezetek Központi Tanácsát, amely VII. plenáris ülésén elismeréssel foglalkozott a dolgozók munkakezdeményezésének kibontakozásával, hogy a CSKP Központi Bizottsága novemberi ülésén hozott határozatok teljesítése elsőrendű kötelezettséget jelent a számunkra és a becsület dolga is. Az alkotó munkakezdeményezés további fejlesztésében ösztönzőül szolgál számunkra a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója, amelyet 1974-ben s a prágai felkelésnek, valamint Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója, amelyet 1975- ben ünnepelünk. Az akkori évek harci hősiességének hagya téka ma a munka hősiességének mezején valósul meg. Hősi hagyományainkhoz való hűségünket munkasikerekkel akarjuk bizonyítani a következő jelszóval: „Az ötéves terv negyedik és ötödik évében esedékes feladatok teljesítésével ünnepeljük meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság történelmi évfordulóit“, amint ezt a CSKP KB, a csehszlovák kormány, az SZKT és a SZISZ KB közös dokumentuma kifejezi. Üzemeink és vállalatainak dolgozói az említett dicső évforduló tiszteletére tett felajánlásaikban kifejezésre juttatják eltökéltségüket, hogy teljesítik és túlszárnyalják az ötödik ötéves terv feladatait. De nemcsak ezt. Az üzemeinkben folyó termelés jellege szerint különösen a döntő fontosságú feladatokra összpontosítjuk a figyelmet, amelyek nemcsak a mi vállalatainknak, hanem az egész népgazdaságnak az eredményeit is befolyásolják. Igen nagy erőfeszítést fejtünk ki a beruházási feladatok teljesítésére, a beruházások számára szükséges szállítás hiánytalan, minőségileg jó és határidőre történő teljesítésével, valamint arra, hogy az új kapacitásokat a kitűzött határidőkön belül zökkenésmentesen üzembe lehessen helyezni. Ugyanakkor hiánytalanul teljesíteni akarjuk az export tervét, a nemzetközi munkamegosztásból eredő feladatokat is, ami gazdaságfejlesztésünk egyik alapvető feltétele. Vállalásainkban nem becsüljük alá a belföldi fogyasztóval szemben fennálló kötelességeink teljesítését sem. Az ország dolgozói joggal kívánnak becsülettel megkeresett pénzükért több jó minőségű, új árut és szolgáltatást, több lakást és egyeb anyagi javakat, amelyek gazdagabbá és kellemesebbé teszik az életet, és — természetesen — mindezt elfogadható árakon. Ezért a jövőben minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy teljes mértékben, a kívánt minőségben és választékban kielégítsük a lakosságnak termékeink iránti keresletét. A társadalom számára akkor van a legnagyobb baszna termelésünknek, ha ezt a legkisebb költségekkel s a legkisebb holt és élőmunka ráfordításával végezzük. Kollektív és egyéni vállalásainkban éppen ezért törekszünk továbbra is az anyagi költségek, a fűtőanyag- és energiafelhasználás csökkentésére a tervelőirányzattal szemben, tudatában lévén, mit jelent ez népgazdaságunk számára, amelynek szükségleteit jelentős mértékben nyers- és alapanyaguk behozatalával kell biztosítani. Nein kevesebb figyelmet fordítunk a gépek és berendezések, az anyagi eszközök, munkaidő és mindannak jobb kihasználására, ami növeli a munka termelékenységét, hogy a munkatermelékenység növekedése terén 1974-re és 1975-re kitűzött feladatokat a lehető legnagyobb mértékben túlteljesítsük. A dicső évfordulók tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítését mindenekelőtt a tudományos és műszaki eredményeknek a termelésben való alkalmazásával, racionalizálási intézkedések kidolgozásával és megvalósításával, a termelés- és a munkaszervezés tökéletesítésével, valamint a dolgozók kezdeményezése valamennyi formájának fejlesztésével biztosítjuk. Kihasználjuk a sajátos lehetőségeket, amelyekkel a feladatok biztosítására a dolgozók — munkások, technikusok, konstruktőrök, technológusok, tervezők, üzemgazdászok és mások — rendelkeznek. Különösen törekedni fogunk, hogy minél szorosabb legyen ezek együttműködése a termelés hatékonyságának növelésére, a komplex szocialista racionalizálás alapján, a szocialista brigádokban, a komplex racionalizálási brigádokban stb. Minőségileg megjavítjuk a dolgozók kezdeményezése fejlesztésének irányítását különösen annak biztosításával, hogy minden dolgozó ismerje feladatait, legyenek meg az anyagi feltételek e feladatok teljesítéséhez és túlteljesítéséhez a kívánt irányban. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a tervfeladatokat kell lebontani minden munkahely szintjére, hanem el kell mélyíteni a dolgozók gazdasági ismereteit és az egész nevelési munka intenzitását is. Ettől elválaszthatatlannak tartjuk az érdemek szocialista elismerésének kérdését, azt, hogy differenciált legyen a hozzáállás a kezdeményező és a kevésbé kezdeményező dolgozókhoz. Törekedni fogunk kiküszöbölni a béreknek az egyenlősdi alapján való növekedését, s elérni azt, hogy elsősorban azoknak a dolgozóknak a keresete emelkedjék, akik felelősen és munkájuk minősége megjavításának igényével végzik feladataikat. Ebben a szellemben fogunk eljárni a bérrendszerek racionalizálásával kapcsolatban is. Az igényes hozzáállás, melyet magunk elé tűzünk, megfelel a szocializmus építése igényes feladatainak és követelményeinek. Minden erőnkből harcolni fogunk azért, hogy azt amit ígérünk, az utolsó betűig teljesítsük is. Elvárjuk, hogy hozzáállásunk és az elért eredmények példaként fognak szolgálni más üzemek dolgozóinak számára, és hogy nemcsak követőkre találunk, hanem a dolgozók olyan kollektíváira is, amelyek eredményeikkel a jelentős történelmi évfordulók a Szlovák Nemzeti Felkelés, a prágai felkelés és a felszabadulás harmincadik évfordulójának tiszteletére vállalt felajánlások, kezdeményezések első soraiban fognak állni. Banská Bystrica, 1973. december 14. AZ AKTIVA RÉSZTVEVŐ! A párt XIV. kongresszusa mélyrehatóan foglalkozott a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokkal és határozatban leszögezte, hogy az ötéves tervidőszakban — vagyis 1975 végéig — országos viszonylatban 25—30 százalékkal kell növelni a szolgáltatásokat, természetesen a minőségi mutatók szigorú betartása mellett. Tekintettel arra, hogy Szlovákiában a szolgáltatások fejlesztése a múltban az országos átlagon alul maradt, az SZSZK Belügyminisztériumának helyi gazdálkodási felügyelősége javasolta a Szlovák Tervhivatalnak, hogy a növekedés arányát Szlovákiában 32 százalékban határozza meg. Az. utóbbi két évtizedben a nemzeti bizottságok és a helyi gazdálkodási üzemek erőfeszítésének, jó szervező munkájának tudható be, hogy a szolgáltatások összesített arányának mutatója 15, a közszolgáltatási üzemekben pedig 17 százalékkal növekedett. Lényegesen javult az egy főre eső munkatermelékenység, és a minőség terén is észlelhető Javulás állt be. Az 1973-as évben a szolgáltatások dinamikus fejlődése — sajnos nem minden ágazatban — tovább folytatódott. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a bruttó termelés az előző évhez viszonyítva 3,8, s a lakosságnak nyújtandó fizetett szolgáltatások pedig előreláthatólag 4,7 százalékkal növekednek. A tervezett nyereség magas túlteljesítésével is számolni lehet, és ez meghaladja az 573 millió koronát. A helyi gazdálkodás üzemei a kiskereskedelmi árualapban 13,505 millió koronával többet adnak a tervezettnél, aminek csak örülni lehet, de sajnos ez a legtöbb esetben a szolgáltatások rovására történik. Segít a szocialista munkaverseny Az eredmények elérésében nagy szerepe van a szocialista munkaversenynek. A „Mindenki szocialista módon“ mozgalomba az első félév végéig 319 üzem kapcsolódott be. A különböző akciókban, illetve szocialista munkave-rsenyben a helyi gazdálkodásban dolgozók 80,2 százaléka vesz részt. A „Szak- szervezeti millió“ mozgalom keretében az első fél évben 2,2 millió korona megtakarításra tettek ígéretet, a valóságban azonban 8,7 millió koronát takarítottak meg. A különböző üzemekben 12,2 ezer dolgozó versenyez a szocialista munka- brigád cím elnyeréséért, 1067 kollektíva a „Példás üzemrészleg“ cím megszerzésén fáradozik, 3000 dolgozó 273 üzemrész- legben pedig „A szocialista munka üzemrészlege“ cím megszerzésén. Nem lebecsülendő tény az sem, hogy 854 egyén küzd „A szocialista munka úttörője“ elnevezés megszerzéséért. Az újító- és feltaláló mozgalomba az említett idő alatt 108 üzem kapcsolódott be, s ezekben 432 találmányt szabadalmaztattak, illetve újítási javaslatot nyújtottak be, amelyből eddig 277-et bevezettek, s az évi megtakarítás meghaladja a 3,4 millió koronát. Van még mit behozni * Vegyük például az autójavítást, amelynek 1970-hez viszonyítva az ötéves tervidőszak végéig 100 százalékos növekedést kellett volna elérnie, de az év végéig megközelíti a 150 százalékot. Ennek ellenére sem mondhatjuk el, hogy minden rendben van. Az alkatrészhiány miatt a várakozási idő hosszú, á' ez jogosan bosszantja az autótulajdonosokat. Nitrán a kapacitás, Galántán pedig az autókarosszéria hiányára panaszkodnak, s így van ez Szlovákia több városában is. A szolgáltatások ilyen irányú növekedése még nem kezesség a lakosság szükségleteinek kielégítésére. A háztartási gépek és más berendezések, közszükségleti cikkek javítása terén is lemaradás mutatkozik. Az ötéves tervidőszakra előirányzott 50 százalékos növekedés helyett az év végére 28 százalékos növekedést érünk el. A hivatalos jelentés szerint — s erről szlovákiai körutunkon is meggyőződtünk — ennek oka ismét az alkatrészhiány. Ma már például több típusú televízió és rádió van forgalomban, s mivel nem tipizáltak az alkatrészek, nehéz azokat beszerezni, s előfordul, hogy egyáltalán nem is lehet. A másik kerékkötője a fejlődésnek, hogy a tv, mosógép megjavítását a helyszínen, tehát a tulajdonosnál kellene nagy részben elvégezni, s csak bonyolult javításra a központi műhelybe szállítani. Ám erre a célra kevés az autó, és a begyűjtések hálózatát sem építették ki mindenütt megfelelően. A ruhamosás terén talán a legbonyolultabb a helyzet. Az ötéves tervidőszak végére tervezett 30 százalékos növekedésből az első három évben csupán 4—6 százalékot értünk el, s nincs kezesség arra, hogy a lemaradást 1975 végére behozzuk. A szakemberek szerint ennek oka, hogy nem rendelkezünk megfelelő számú gyorsmosásra alkalmas mosodával. Kifogásolható a minőség és a hosszú várakozási határidő, s s a begyűjtőhelyek nem megfelelő kiépítése. Végre felül kellene vizsgálni, hogy a háztömbökben levő mosodákat hogyan használják ki, milyen a keletje az automata mosógépeknek stb., s ezekből kiindulva kidolgozni a közszolgáltatási üzemek nagy mosodáinak fejlesztési tervét. A ruhatisztítás terén valamivel jobb a helyzet. A növekedés a három év alatt a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban itt 13 százalék körül mozog, de az eredetileg kitűzött 30—40 százalékos növekedést 1975-ig elérni — még az új tisztítógépek munkába állítása mellett is — csak illúzió. A helyi gazdálkodás üzemei az egyéni megrendelésekben — bútor, cipő, ruha stb. — sem teljesítik a tervet. Érdekes jelenség, hogy míg Bratislavában és a közép-szlovákiai kerületben e szolgáltatások iránt megnőtt a kereslet, a kelet-szlovákiai kerületben csökkent. Általában elmondható, hogy ezek az üzemrészle^ek m anyagi érdekeltségből kifolyólag a nagy, illetve a kiskereskedelem szükségleteit igyekeznek kielégíteni, s a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások feladatát szubjektív vagy objektív okok miatt a háttérbe szorítják. Mi fékezi a szolgáltatások gyorsabb ütemű fejlődését? A megfelelő anyag- és pótalkatrész-ellátás mellett a szolgáltatások gyorsabb ütemű fejlődését nagymértékben fékezik < a beruházási építkezések. Szlovákiában jelenleg is több mint ötven 1,5 millió korona értéken felüli be nem fejezett építkezés van, összesen mintegy 0,5 milliárd korona értékben. Annak ellenére, hogy az idei beruházási terv teljesítésével számolni lehet, a tervezett építkezések nagy része nem készül el határidőre. Egy létesítményt általában 4—5 évig építenek. Ezért az SZSZK Belügyminisztériumának helyi gazdálkodási felügyelősége 20 helyen ellenőrzési napok megtartásával számol. Meg kell azonban azt is őszintén mondani, hogy például a nemzeti bizottságok az utóbbi években inkább munka- csarnok építésére, s nem a szolgáltatásokat megjavító létesítményekre fordítják a rendelkezésükre álló pénzeszközöket. Az ötéves tervidőszak utolsó két évében és a 6. ötéves tervidőszakban jó volna, ha ez fordítva lenne, hiszen Szlovákiában 281 szolgáltatásokat biztosító üzemrészleg nem felel meg az érvényes előírásoknak. Különösen rossz a helyzet a öadcai, a Pov. Bystrica-i, a Žiar nad Hronom-i és a vra- novl járásban. RugatasaMi intézkedés szükséges Az előzetes tervjavaslat alapján jövőre 14 akció építését kellene megkezdeni összesen 116,6 millió korona értékben, s még az említett évben 25,4 millió korona értékű munkát kell elvégezni. Tehát amint a meghatározott összegből is kitűnik, egy-egy objektum építése ismét 3—4 évig fog tartani. Valahogy ezt a bűvös kört kellene végre áttörni. Igaz, minden járásban — bár az építkezések megkezdését szorgalmazzák — építkezési kapacitáshiányra hivatkoznak. Ha a központi szervekkel karöltve a nemzeti bizottságok megtalálnák az arany középutat — társasberuházás stb. — a szolgáltatások fejlődése meggyorsulna. Ez is a szolgáltatásokhoz tartozik Csaknem mindnyájan megfordulunk borbélynál és fodrászüzemben, ha ugyan mindegyiket annak lehet nevezni. Ha őszinték akarunk lenni, akkor leszögezhetjük, hogy a közszolgáltatási és a helyi gazdálkodási üzemek e téren tanulhatnának a szomszédos szocialista országoktól, a kozmetikai szalonokról nem is beszélve. Az emberek ma nemcsak szép öltözetben, jó cipőben akarnak járni, hanem — főleg a gyengébb nem — a szépségápolást sem akarják elhanyagolni. Megoldatlan probléma a virágárusítás is a forgalmas útszakaszok mentén, de főleg az emlékművek közelében. Az ember szívesen elhelyezne egy virágcsokrot a duklai vagy a svidniki emlékműnél, de a közelben virágárust nem talál. S így van ez más városokban is. S vajon ez nein tartozik-e a szolgáltatások közé? Utánpótlásra van szükség A CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága júliusi ülésén foglalkozott a fiatal nemzedék szocialista nevelésével. A helyi gazdálkodási üzemekben 9382 ipari tanuló dolgozik, illetve készül élethivatására, nem a legjobb feltételek között. Optimális megoldás az lenne, hogy központilag megfelelő szaktanintézetekben készítenék fel őket, annál is inkább, mivel az autószerelő, és a villanygépek mechanikusa ágazatokban a jövő tanévben próbaként bevezetik a négyéves, érettségivel végződő szakoktatást. Ezek a fiatalok a megfelelő bedolgozás után a mesteri tisztséget is elláthatják majd. Meg kell említeni, hogy a hároméves vállalati felépítményi iskolában 282 vezető és gazdasági dolgozó tanul, és 28 hallgatóval megnyílt a négyéves vállalati műszaki iskola is. Ami pedig a további utánpótlást illeti, a központi szervek egyezsége alapján 1973. november 1-től előnyben részesítik a nem népszerű szakmákba — kéményseprő, bádogos, kőfaragó, cipész és vulkanizátor — való szakmunkástoborzást. Az említett szakmák kihalófélben vannak s ez a szolgáltatások színvonalát is nagyban befolyásolja. A határozat teljesítése mindenkinek a feladata így foglalhatnánk össze az elmondottakat. A párt XIV. kongresszusa a feladatok kitűzésekor abból indult ki, hogy meg kell könnyíteni a dolgozó nők mindennapi munkáját, főleg a „második műszakot“, s nem utolsósorban abból, hogy az emberek elégedettek, nyugodtak legyenek munkahelyükön. Ehhez kell hozzájárulni a szolgáltatásoknak is. A feladat adva van, a megfelelő „utasítást“ a végrehajtáshoz a nemzeti bizottságoknak kell megadniuk, mégpedig úgy, hogy a kitűzött gazdasági feladatok teljesítésének értékelésekor a lakosságtól eredő bevétel legyen a fő mutató, az értékelés fokmérője. NÉMETH JÁNOS 197 J. XII. 18.
