Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-15 / 298. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK ÍGÉRETES TÁVLATOK Huszonnyolc évvel a háború befejezése és harmincöt évvel az úgynevezett müncheni szerződés után, három éven át tartó szívós, türelmes tárgyalások nyomán e hét elején rendeztük egyik szomszédos államunkhoz, a Német Szövetségi Köztársa­sághoz fűződő kapcsolatainkat. A Willy Brandt kancellár és Walter Scheel külügyminiszter prágai látogatása alkalmával aláírt csehszlovák—nyugatnémet államközi szerződés e hosz- szantartó folyamat betetőzését jelenti s egyúttal új fejezetet nyit országaink kapcsolataiban. A szerződés lezárja a múlt időszakát és megteremti az elő­feltételeket ahhoz, hogy fordulat következzen be államaink kölcsönös viszonyában. A diplomáciai kapcsolatok megterem­tése mellett komoly alapul szolgál a két ország viszonyainak normalizálásához is. Szövege tökéletesen megfelel a jelenlegi európai és nemzetközi pozitívfejlődésnek, megfelel a szovjet —nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet, valamint uz NDK— NSZK szerződések szellemének, jelentősen előmozdítja a béke és a kölcsönös megértés biztosítására irányuló erőfeszítése­ket. ~ 1973. XII. IS. Hosszas tárgyalások A CSSZSZK és az NSZK köl­csönös kapcsolatainak normali­zálásáról szóló szerződés ünne­pélyes aláírását a Cernín-palo- tában a két állam küldöttségei­nek hosszas, fáradságos tárgya­lásai előzték meg. Hazánk kül­döttségét Jirí Götz külügymi- niszter-helyettes, az NSZK kül­döttségét Paul Frank államtit­kár vezette. Át kellett hidalni a mély ellentétek szakadékát a múlt események, valamint azok­nak a jelenlegi történésre gya­korolt hatása tekintetében. Csehszlovákia népe és vezető képviselői szempontjából — amint Ľubomír Štrougal elvtárs a DPA nyugatnémet hírügynök­ség tudósítójának adott nyilat­kozatában rámutatott — nem könnyű új lapot nyitni kapcso­latainkban. Csehszlovákiában még nagyon sokan emlékeznek a náci agresszióra, de az NSZK- val való kapcsolatainkban a jó­szomszéd álláspontjából indu­lunk ki. Az elmúlt évek folyamán ha­zánk rendszeresen azon mun­kálkodott, hogy kapcsolataink mentesüljenek a múlt terheitől. A Német Demokratikus Köztár­sasághoz, a német dolgozók ál­lamához, a szocialista Csehszlo­vákia testvéri szövetségeséhez kezdettől fogva a legszorosabb baráti kapcsolatok fűznek ben­nünket. A jószándék és a kö­vetkezetes békeszeretet pozí­ciójából kerestük az utat a Né­met Szövetségi Köztársasággal való kapcsolataink kielégítő rendezéséhez is. Brandt kancellár és Scheel külügyminiszter fogadására ha­zánkban már ez év szeptembe­rében készen álltunk. Mint is­meretes, akkor e látogatásra azért nem került sor, mert a bonni kormány országaink dip­lomáciai kapcsolatainak felvé­telével összefüggésben a nyu­gat-berlini képviseletet érintő olyan követelményeket támasz­tott, amelyek ellenkeznek a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodással. A fejlődés végső soron azonban megerősítette hazánk állásfog­lalását. A müncheni diktátum semmissége A Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatairól aláírt szerződés a jelenlegi európai helyzet reá­lis elismerését jelenti, kodifi­kálja az NSZK-val közös hatá­raink sérthetetlenségét és az ún. müncheni egyezmény sem­misségét, amely 1938-ban dik­tátummal megsértette Csehszlo­vákia függetlenségét és integri­tását s megnyitotta az utat a hitleri agresszió előtt. Hazánk kormánya már az öt­venes években megkísérelte, hogy e kérdésben megállapo­dásra jusson a bonni kormá­nyokkal. Bonn és Prága között érdemleges tárgya’ásokra azon­ban csak a közelmúltban kiül­hetett sor, amikor az NSZK- nak a szocialista országokhoz való kapcsolataiban reálisabb irányzat nyilvánult meg. A tár­gyalások igen bonyolu’tak vol­tak s a fő probléma éppen a müncheni kérdés volt. Az elért megállapodást a csehszlovák fél a mindkét oldalról megnyil­vánuló jószándék eredményé­nek tekinti. A szerződés végérvényesen pontot tesz a múltra, tartal­mazza a szégyenletes münche­ni diktátum semmissé nyilvání­tását. Méltán mondotta Brandt kancellár az aláírás alkalmá­val: Ezzel semmit sem lehet meg nem történtté tenni abból a szörnyűségből, ami népeink között végbement és oly sok fájdalmat okozott, de a szerző­désnek utal kell nyitnia egy új, békés szomszédsághoz. Az ellenzék támadásai Nem húnyhatunk szemet azonban afelett, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban még mindig hallatják hangjukat azok a reakciós és soviniszta erők, amelyek — mint az NKP nyilatkozata is rámutat — a Csehszlovákiához és más szo­cialista országokhoz fűződő kapcsolatok normalizálásának meghiúsítására törekednek és „nem akarnak lemondani a müncheni szellemről“ Elsősor­ban a klerikális pártok, vala mint a revanslsta és militaris­ta szervezetek reakciós vezetői dühödten támadják a csehszlo­vák— nyugatnémet szerződést, s ezzel újból leleplezik magukat, mint az európai enyhülési fo lyamat legmegrögzöttebb ellen­zőit Pozitív fejlődés A bonni államférfiak prágai tárgyalásai, a szerződés aláírá­sa, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének további bizonyítéka, s ugyanakkor bizo­nyítéka az európai biztonság és béke megszilárdítására ható po­zitív fejlődésnek is. A szerző­dés a következő elvek alapján szabályozza államaink kapcso­latait: a vitás kérdések békés megoldása, az erőszakról való lemondás, a jószomszédi együtt­működés politikában, gazdaság­ban, a tudomány és a technika ágazataiban, a kultúra, a köz­lekedés, a sport és egyéb kap­csolatok fejlesztésében. Tehát a szerződés alapja lehet a továb­bi jószomszédi viszony kialakí­tásának és az együttműködés kiterjesztésének. A csehszlovák—nyugatnémet szerződés további láncszeme a szocialista országok aktivitása és egyes nyugati államok rea­lizmusa láncolatának, amely a békét, a biztonságot és a köl­csönös együttműködést szolgál­ja Európában. Azok közé a je­lentős dokumentumok közé so­rakozik, amelyekben megvaló­sul az SZKP XXIV. kongresszu­sán és a CSKP XIV. kongresz- szusán kitűzött nagy békeprog­ram. Az a közös szándék, hogy bé­kében, kölcsönös tiszteletben és megbecsülésben éljünk egy­mással — mondotta pohárkö­szöntőjében Štrougal elvtárs a bonni vendégek tiszteletére adott vacsorán — megszüntet­heti az áldatlan múlt következ­ményeit, s megnyithatja az utat az új alapokon nyugvó viszony kimunkálásához. A létrejött szerződés a hosz szú évek erőfeszítései révén lassan valósággá váló nagy épület, az európai biztonság és együttműködés, alapkövei közé tartozik. A szocialista országok évek óta kitartóan egységes, egybehangolt politikával mun­kálkodnak azon, hogy konti­nensünkön minél inkább teljes­sé váljék az együttműködés. Hazánk és az NSZK viszonyá­nak rendezése most lehetővé teszi, hogy Magyarország és Bulgária is hamarosan felvegye a diplomáciai kapcsolatot a Német Szövetségi Köztársaság­gal. Mindez még Jobban elő­mozdítja a pozitív fejlődést nemcsak Európában, hanem ál­talában a nemzetközt kapcsola­tok terén is. PROTICS JOLÁN AZ INTEGRÁCIÓ ÚTJÁN További gazdasági egyesülések a KGST-ben December 13-án Moszkvában befejeződött a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának 65. ülés­szaka. Az ülésen a KGST-tagál- lamok, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság kormányfőinek helyette­sei veitek részt. Az ülésszak folyamán megál­lapodásokat írtak alá egy sor új nemzetközi gazdasági egye­sülés létrehozásáról. Az Inter- textilmas egyesülés feladata textilipari műszaki berendezé­sek termelése lesz. Az egyesü­lés célja, hogy nagy termelé­kenységű berendezésekkel, egyebek között fonó-, szövő-, kötő-, varró- és festő berende­zésekkel és gépekkel lássa fjl a szocialista országokat. Az ugyancsak most megalakí­tott Interatomenergo egyesülés feladata, hogy megszervezze a kooperációt az atomerőművek felszerelésének gyártásában és szállításában, valamint, hogy műszaki támogatást nyújtson az érdekelt KGST-országoknak atomerőművek építésében. A tagországok megállapodást ír­tak alá arról is, hogy Inter- elektro néven nemzetközi szer­vezetet hoznak létre az elekt­rotechnikai gazdasági, tudomá­nyos és műszaki egytittműkö dés megvalósítására. Az Interchim tagországai megállapodtak a növényvédő vegyszerek gyártásának nagy­arányú fejlesztésében. 1976 — 1980. között bővítik a 13 már működő vállalat kapacitását, és további 61 új létesítményt állí­tanak üzembe. A megállapodás megvalósítása lehetővé teszi, hogy a tagországok szükségle­teit 1980-ra 96 százalékig ki tudják elégíteni. A bizottság befejezte munká­latait a KGST-tagországok va­lutái árfolyamainak és átszámí­tási kulcsainak megállapításá val kapcsolatban. Jelentős mun­kát végzett annak érdekében, hogy meghatározza azokat a feltételeket és határidőket, me lyek a valuták kölcsönös át­válthatóságával kapcsolatosak. Az ásványkincsek geológiai feltárásához és a hidrogeológiai kutatásokhoz nagyhatású tech­nikai eszközök szükségesek. A bizottság az e téren folyó tudo­mányos és tervező munka ösz- szehangolására Intergeotechni- ka néven koordinációs központ létrehozását javasolta. A végrehajtó bizottság végül jóváhagyta a KGST geológiai állandó bizottságának tevé­kenységét, és célul tűzte ki a tagországok együttműködését az ásványi- és nyersanyag bá­zisok kiszélesítésében, hogy maximálisan ki lehessen elégí­teni a szükségleteket a legfon­tosabb és legkeresettebb ásvá­nyi nyersanyagokból. GROMIKO: „JAVASLATUNK KÖZEL ÁLL MINŐÉN NÉPHEZ” Moszkva — Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter nyilat­kozatot adott a moszkvai Prav­da tudósítójának azzal az ENSZ-közgyűlés által a közel­múltban elfogadott szovjet ja­vaslattal kapcsolatban, amely indítványozta, hogy a Biztonsá­gi Tanács állandó tagjai csök­kentsék 10 százalékkal katonai költségvetésüket és az ily mó­don megtakarított összegek egy részét fordítsák a fejlődő or­szágok megsegítésére. A szovjet diplomácia vezető­je rámutatott: javaslatunk lé­nyege egyszerű és közel áll minden néphez. Megfelel mind a legjelentősebb katonai költsé­geket viselő nagy államok ér­dekeinek, mind pedig azon fej­lődő országok érdekeinek, ame­lyek gazdasági haladása pótló­lagos támogatást kapna. Magá­tól értetődő, hogy a javaslat megfelel a nemzetközi feszült­ség további enyhülésének is. Ezért teljesen természetes, hogy a szovjet javaslat meg­vitatása az ENSZ-közgyűlés ülésszakán széles körű vitát eredményezett, amelynek során több mint 80 állam képviselője támogatásáról biztosította kez­deményezésüket. Az ENSZ-ben képviselt államok túlnyomó többségének a szovjet indít­ványhoz való viszonya, mint fókuszban, a szavazási eredmé­nyekben, koncentrálódott. 83 ország küldöttsége megszavaz­ta javaslatunkat. Csupán két küldöttség — a kínai és az al­bán delegáció — szavazott el­lene, tükrözve ezzel, milyen messze áll kormányuk a mai világban domináló hangulattól — válaszolta egyebek között Gromiko. Az elfogadott határozat vég­rehajtása pozitív hatást gyako­rolna a nemzetközi helyzetre, Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a békeerők moszkvai világkongresszusán mondott be­szédében hangsúlyozta: ahhoz, hogy az enyhülés és a béke szi­lárd legyen, meg kell állítani a fegyverkezési hajszát, és eze­ket a célokat szolgálja ugyan­csak az ENSZ-közgyűlés 28. ülésszaka elé terjesztett szovjet javaslat. Kissinger Kairóban tárgyalt Az amerikai külügyminiszter találkozott V. Vinogradov szovjet nagykövettel Kairó — Szadat egyiptomi ál­lamfő és Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtök esti több mint két és félórás négy- szemközti megbeszélése után amerikai forrásból közölték, a két fél egyetértett abban, hogy a genfi békekonferencia legel­ső feladata a szembenálló erők szétválasztásának megvalósítá­sa. A találkozót mindkét oldal­ról igen konstruktívnak minő­sítették. Az amerikai külügyminiszter, aki háromórás algíri tartózko­dás után csütörtökön este ér­kezett az egyiptomi fővárosba, Szadat elnökkel való tanácsko­zása után az egyiptomi állam­fő vacsoravendége volt. Még ugyancsak csütörtökön este az amerikai külügyminiszter rövid megbeszélésre találkozott Vla­gyimir Vinogradov kairói szov­jet nagykövettel is. A külügyminiszter algériai látogatásáról amerikai illetéke­sek elmondták, hogy azt mind­két fél igen nagy jelentőségű­nek értékelte a két ország kö­zötti kapcsolatok megjavítása szempontjából, sőt amerikai részről hozzáfűzik, hogy ha Al­géria erre hajlandó, nincs ki­zárva az 1967-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatok rövid időn belül történő felújítása sem. Bizony tallanság Japánban Miki Takeo közel-keleti körúton Tokió — Miki Takeo, japán miniszterelnök-helyettes min­den jel szerint kedvező fogad­tatásban részesül most folyó közel-keleti kőrútján. Tokiói politikai és gazdasági körökben ennek ellenére nem bíznak ben­ne, hogy a tekintélyes politi­kusnak sikerül lényegesen megváltoztatnia azt a képet, amely az amerikai és az izrae­li vonalat követő Japánról ala­kult ki az arab országokban. Miki Takeo útjának fő célja, hogy elérje, az arab országok biztosítsák Japán számára a gazdaságának éleiben tartásá­hoz feltétlenül szükséges olaj­mennyiséget. Japán kormány­körökben erősen kételkednek benne, hogy ezt a célt el lehet érni egyetlen magasszintű lá­togatással, még abban az eset­ben is, ha Miki Takeo nagy­arányú gazdasági és műszaki támogatást ígér az arab orszá­goknak. Politikai megfigyelők véle­ménye szerint a Miki Takeo út- jával kapcsolatos bizonytalan­ság diktálta azt a külügymi- nisztériumi szóvivői nyilatkoza­tot, amelyben a japán kormány követeli, hogy Izrael azonnal vonuljon vissza az október 22-i tűzszüneti vonalakra. NIXON, amerikai elnök, több mint egy órán át tanácskozott Anatolij Dobrinyinnal, a Szov­jetunió washingtoni nagyköve­tével. A Fehér Ház szóvivője közölte, hogy az elnök és a nagykövet áttekintett egy sor, közös érdeklődésre számottar- tó politikai kérdést, és a két ország közötti kapcsolatok egé­szét is megvitatta. A SZOVJET honvédelmi mi­nisztérium katonai kiadójának gondozásában megjelent „A második világháború története — 1939—1945.“ című mű első kötete. A 12 kötetre tervezett kiadvány főszerkesztő bizottsá­gának elnöke Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. Az első kötet címe: „A háború keletkezése. A haladó erők harca a béke megőrzéséért“. A BELGA KOMMUNISTA PÁRT XXI. kongresszusa tegnap kez­dődött meg. A három napra ter­vezett tanácskozáson megvitat­ják a párt politikai program­ját. A Központi Bizottság még október végén közzétette poli­tikai nyilatkozat-tervezetét, amelyet azóta megvitattak - a pártszervezetekben és nyilvá­nos vitát folytattak róla a pártlapokban. ALEKSZEJ PROSLJAKOV, a szovjet műszaki alakulatok marsallja hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt. AZ ÉSZAK-ASTÜRIAI szénme­zőkön több mint tízezer bá­nyász sztrájkol. Az Europa Press hírügynökség jelentése szerint a munkabeszüntetés, amely november 5-én kezdődött el, fokozatosan tovább dagad. A sztrájkolókhoz csatlakozott számos olyan bányász is, akit a tulajdonosok különféle indo­kokkal — megfosztottak mun­kájuktól. CAPE CANAVERALBÖL fel­lőttek egy olyan rakétát, amely két katonai célú műholdat jut­tat Föld körüli pályára a „Ti­tan 3 C“ elnevezésű rakétán felbocsátott műholdakkal „kap­csolatot akarnak teremteni Washington és a Föld legtávo­labbi pontjai között“. TORINÓBAN, Firenzében, Bo­lognában, Forliban és Cesená- ban lezajlott hatalmas tömeg- tüntetések után Marche tarto­mány, továbbá Livorno és Ta­ranto életét bénította meg ál­talános sztrájk. FRANKFURTBAN aláírták a Nigeri Köztársaság kormánya, a Francia Atomenergiaügyi Bi­zottság (CEAJ és a nyugatné­met Urangesellschaft megálla­podását, a Niger észak-keleti részén lévő uránium-lelőhelyek kutatásáról és kiaknázásáról. SEDLI AJARI tunéziai gazda­ságügyi miniszter, Raffele Gi- rotti, az ENI olasz kőolaj- és gázipari egyesülések elnöke, va­lamint az állami tulajdonban lévő algériai vállalat, a Szo- natra elnöke Tuniszban aláírta a megállapodást annak a föld- gázvezetéknek az építéséről, amely Tunézián keresztül algé­riai földgázt szállít majd Olasz­országba. LE DÚC THO Hanoiból a fran« cia fővárosba utazott, ahol de­cember 20-án találkozik Henry Kissinger amerikai külügymi­niszterrel. A leszerelési világértekezlet lioyéten New York — Az ENSZ-köz­gyűlés 1. számú Politikai Bi­zottsága határozatban javasolta a közgyűlésnek, hogy hívja össze a leszerelési világértekez­letet. A Politikai Bizottság ez­zel befejezte idei tevékenysé­gét. A Politikai Bizottság által el­fogadott határozati javaslat kü­lönleges bizottság megalakítá­sát írja elő azoknak a szem­pontoknak és körülményeknek a tanulmányozására, amelyek kihatnak az egyes kormányok­nak a leszerelési világértekez­let összehívásával kapcsolatos álláspontjára.

Next

/
Thumbnails
Contents