Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-13 / 296. szám, csütörtök
SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA <— : • . Tervek és eredmények Prágában ülést tartott a Cseh írók Szövetségének vezetősége. Megelégedéssel vették tudomásul Jifí Taufer beszámolóját a moszkvai béke-vílágkongresz- szusról. A beszámoló után határozatban támogatták a kongresszuson jóváhagyott elveket, s hangsúlyozták, hogy lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek azok mielőbb megvalósításáért. A vezetőség tagjai a szövetség időszerű feladatait vitatták meg. A legfontosabb — hangsúlyozták —, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek az írók elkötelezett művészi tevékenységéhez és rendszeresen foglalkozzanak a fiatal írókkal. A vezetőség több olyan fiatal brnói és ostravai írót vett föl tagjai sorába, akik írásaikban támogatják művelődéspolitikai elveink megvalósítását. Délután Ján Kozák, a Cseh írók Szövetségének az elnöke kiosztotta a szövetség idei díjait. Nívódíjat kapott Josef Ry- bák Órák című novellásköteté- ért, valamint Beszélgetések Július Fuöíkról című könyvéért Bohumil Nohejla és Miroslav Rafaj Nagy víz, illetve az Egyenesek című regényét érte ez a megtiszteltetés. Dónál Sajner új verseskötetét ós JiH Taufer esszégyűjteményét is díjazták. A társadalmi érdekeinek hatékonyan védelme Rendőri felügyelet főképpen a társadalmi tulajdon elleni büntettek elkövetői, köz- veszélyes munkakerülők és erőszakoskodók ellen 0 Miiyen korlátozások alkalmazhatók? 4P Néhány példa a nyugat-szlovákiai kerület bíróságainak gyakorlatából A Bratislava-vidéki Járásbí- pősáig tárgyalta Ján Bedera Ogyét, aki hosszú hónapokon át nem fizette a megítélt gyermektartást, s adósságai gyermekeivel szemben 17 500 koronára növekedtek. A bíróság ezért 22 hónapi szabadság- vesztésre ítélte. Mivel a nevezett munkakerülő volt, rendezetlen életet folytatott, a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy büntetésének letöltése után is figyelemmel kell őt kísérni, hogy a dolgozóemberhez méltó, rendes életet folytasson, ezért 3 év tartamára elrendelte a rendőri felügyeletet. Ugyanígy járt el a bratislavai Városi Bíróság Ervin Pau- lovič esetében, akit a szocialista tulajdon elleni vétségben talált bűnösnek, és ezért 18 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Paulovič az egyik bratislavai vendéglőben 15 000 korona érétkű cigarettát lopott, azonkívül betört egy lakásba, ahol megpróbált ellopni egy magnót és több más holmit. Már a múltba,« is elítélték 8 évre betöréses lopás miatt, ezért a bíróság elrendelte a rendőri felügyeletet Miért van szükség a rendőri felügyeletre? Ahogy ebből a két röviden felvázolt esetből is látszik, a bíróságok kezdik alkalmazni a rendőri felügyeletről szóló törvény határozatait. Mi ennek az értelme? Tény az, hogy még mindig sokan vannak, akik ismételten, visszaeső bűnözőként követnek el bűncselekményeket azután is, hogy letöltötték szabadságvesztési büntetésüket. Ezek az emberek büntetésük letöltése után is veszélyt jelentenek a társadalomra, mert jogos aggályok merülnek fel, hoigy ismét elkövetnek valamilyen bűncselekményt. Ugyanilyen aggályok merülhetnek fel jogosan olyan emberek esetében is, akiket ugyan első ízben ítéltek el szabadságvesztésre, de a büntetést megelőző életmódjuk alapján, valamint az elkövetett bűncselekmény jellegénél fogva fel lehet tételezni, hogy megjavulásukhoz a büntetés letöltése teljes mértékben nem elegendő. A rendőri felügyelet célja tehát, megakadályozni vagy legalább megnehezíteni újabb bűncselekmény elkövetését. Lehetővé válik ennek révén ellenőrizni, milyen életmódot folytat a büntetésének letöltése után szabadlábra helyezett személy, emellett már magának az ellenőrzésnek a tudata is elegendő gátat jelenthet, hogy ne kerüljön ismét összeütközésbe a törvénnyel. Rendőri felügyeletet rendelhet el a bíróság 3 évig terjedő időtartamra, feltétel nélküli szabadságvesztés büntetésének kimondása esetén. A rendőri felügyeletet a rendőrségi szervek látják el. A rendőri felügyelet alá vont személy köteles tájékoztatni a rendőrségi szerveket létfenntartásának módjáról, anyagi forrásairól és felszólításra bizonyítani a bejelentett anyagok valódiságát, jelentkezni a rendőrségen meghatározott időközökben, előre bejelenteni, ha el kívánja hagyni állandó lakhelyét, és el kell tűrnie, hogy a rendőrségi közegek lakásában meglátogassák. A fentieken kívül a bíróság további korlátozásokat is elrendelhet — megtilthatja bizonyos helyek, szórakozóhelyek, vagy összejövetelek látogatását, elrendelheti, hogy az illető személy a kijelölt kényszerlakóhelyen, vagy törzsökben tartózkodjék, hogy igazolja kiskorú gyermekei tartásdíjának rendszeres fizetését, kötelezheti, hogy fi Iá vesse magát bejáró alkoholellenes kezelésnek stb. Mit mutatott a felmérés Amint azt a nyugat-szlovákiai kerület bíróságain végzett felmérés eredményei mutatják, rendőri felügyeletet általában azoknak a személyeknek esetében rendelnek el, akiket a bíróság veszélyes visszaeső bűnözőként ítél el, továbbá társadalomellenes, asszociális elemek esetében, akik már többször voltak büntetve különböző bűncselekmények elkövetéséért és újból elítélték őket közveszélyes munkakerülésért, a szocialista társadalmi tulajdon és a magántulajdon ellen elkövetett vétségekért, nem teljesítik gyermektartási kötelességeiket, vagy erőszakos bűncselekedeteket, illetve hatósági személy ellen erőszakot követtek el. így pl. Štefan Pecimúth a vendéglőben italos állapotban megsértette a helyi nemzeti bizottság elnökét és titkárát, gorombán sértegette őket, mivel állítólag bezáratták. A Nové Zámky-i (Érsekújvári) Járásbíróság ezért 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte, de tekintettel arra, hogy már többször volt büntetve, mértéktelenül fogyaszt alkoholt és gyakran vét a szocialista együttélés szabályai ellen, elrendelte vele szemben a rendőri felügyeletet is. Ugyanez történt a bratislavai illetőségű Darina Norková esetében is, aki — jóllehet egészséges és munkaképes volt — hosszú időn át sehol sem dolgozott, élősködő életmódot folytatott és már a múltban is szabadságvesztésre ítélték hasonló bűncselekedetért. Ha megvannak a feltételek a rendőri felügyelet elrendelésére és első fokozatú bíróság nem alkalmazza, megtörténhet ez a fellebviteli eljárás folyamán is. Izabela Kurczovát például a Bratislavai Városi Bíróság bűnösnek mondta ki élős- ködés vétségében, mivel csaknem egy esztendeig nem dolgozott rendesen, és ezért 18 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Kurczovát azonban már a múltban is elítélték hasonló bűntettért, ezért a kerületi bíróság a fellebbezési eljárás folyamán elrendelte a nevezett rendőri felügyeletét is. Egységesíteni kell a bíróság gyakorlatát Mint ahogy a Bratislavai Kerületi Bíróság által végrehajtott felmérés mutatja, a járás- bíróságok nem rendelnek el rendőri felügyeletet egyes olyan esetekben, amikor ez tekintettel az elítélt személyére és az általa elkövetett büntetendő cselekmény jellegére kétségkívül jogos lenne. A Komárnói Járásbíróság például 1973 harmadik negyedében egyetlen esetben sem rendelt el rendőri felügyeletet, noha erőszakos nemi közösülés vétségéért sza badságvesztésre ítélt egy rosszhírű, a múltban már többször büntetett személyt, aki az új bűncselekedetet egy hónappal azután követte el, hogy büntetésének letöltése után szabadlábra került. A Senicai Járásbíróság is eltekintett a rendőri felügyelet elrendelésétől egy, az élősködés vétségéért ismételten elítélt személy ellen, aki nem vállalt munkát legutolsó büntetésének letöltése után sem. Ami a különleges korlátozásokat illeti, a bíróságok egyelőre a rendőri felügyelet keretében a leggyakrabban a vendéglők és italmérések látogatásának tilalmát alkalmazzák. A rendőri felügyeletről szóló törvényt, amely ez év július elsejével lépett hatályba, a bíróságok tehát kezdik fokozatosan alkalmazni mint hatékony eszközt a társadalom fokozott védelmére. JAROSLAV MEŠKO Erről is beszélni keli Pártunk Központi Bizottsága júliusi plenáris ülésének határozata a sokoldalúan képzett, harmonikusan fejlett fiatalok nevelését, olyan személyek for’ málását tűzte ki célul, akik átérzik tetteik felelősségét és odaadóak a szocializmus ügye iránt. Az ilyen egyének kialakítása a család és valamennyi társadalmi intézmény nevelői ráhatásától függ. A családi életre, a szülői hivatásra nevelés, a szexuális nevelés kétségkívül a nevelésnek egyik legfontosabb része, ezért már kisgyermekkorban meg kell kezdeni. A gyermek már négyéves korában puszta kíváncsiságból, természetes ismeretszerzési vágyától ösztönözve érdeklődik származása iránt. A dolgok lényegét azonban még nem értheti, képességei túlságosan korlátozottak, a jelenségek megvilágítását éppen ezért a (gyermek értelmi fejlettségéhez keli igazítani. Többnyire a szülők reagálásától, a kérdésre adott választól függ, hogy a gyermekek a jövőben feltesznek-e nekik hasonló jellegű kérdéseket. Arra a kérdésre, hogyan születik a gyermek, honnan kerül a világra, legmegfelelőbb, ha az igazat mondjuk. A gyermeknek meg kell magyarázni, hogy az édesanya testében létezik egy kis sejt, mely alkalmas arra, hogy ebből gyermek fejlődjön. A sejt növekedésével arányosan nő a gyermek is, s ha már kellőképpen kifejlődött, világra akar jönni. Mondjuk meg azt is, hogy a baba megszületése azonban nem olyan egyszerű, az anya segítségét is feltételezi, ami megterhelést jeleni számára, a csecsemő éppen ezért orvosok segítségével a kórházban jön a világra. Ilyenképpen magyarázhatjuk meg a gyermek születését a 4—8 éveseknek. A magyarázat meglehetősen konkrét és szemléletes, megfelel a valóságnak, igaz s alapjában véve nem nélkülözi a fiziológiai eljárások lényegét sem. A gyermek értelmi képességeinek fejlődésével, általában 8—9 éves korában gyakran felteszi a kérdést, honnan kerül a baba az anya testébe. Ilyen esetekben a gyermek életkorának megfelelően válaszoljunk, de csakis az igazat mondjuk. Hasznos lenne, ha az anya már 10 éves leányával bizalmasan elbeszélgetne a serdülés kérdéseiről. Célszerű, ha a lányoknak megmagyarázzuk a nemi érést, s az ezzel járó tüneteket, s azt, miben rejlik az anyaság lényege. A serdülőkorban, vagyis a 14—16 éves gyermekeknél a szexuális kérdések új megvilágításban jelentkeznek, számos izgalmas és eddig ismeretlen jelenség forrásai lehetnek. Az ébredő szexuális érdeklődés kétségtelenül a nemi éréssel függ össze, önmagában véve azonban nem határozza meg az új élmények létrejöttét. Nagy jelentőségűek ebben az életkorban a társadalmi példaképek, a társadalmi szokások, melyek a fiatalok számára meghatározott feladatokat szabnak meg; a lányoknak az asz- szony, a fiúknak pedig a férfiak szerepét. Az élet újonnan megismert területén való lelki kötöttség néha oly erős, hogy az ifjúság elveszti az arányérzékét, a kérdésnek több időt és energiát szentel a kelleténél, természetesen más teendő rovására. Az ifjúság túlzott érdeklődése a szexualitás iránt világ- viszonylatban is rendkívül komoly nevelési probléma. Ez kellő érv arra, hogy belássuk a szexuális nevelés fontosságát, s az erkölcsi, intellektuális neveléssel egyenrangúnak tekintsük. A szexuális nevelés keretében általában célszerű a fiziológiával és higiéniával kapcsolatos ismeretek átadása, a szexuális kérdésekhez való helyes viszonyulás kialakítása, rámutatva a helyes erkölcsi arculatra és a nemi élet társadalmi vonatkozásaira. Szükséges a helyes szokások kialakítása, arai a nemi ösztönök kellő be.: folyásolásának, fékezésének 4 feltétele. Kétségtelen, hogy a gyermeki nevelésben mindig helyes eljá-. rásokat kell alkalmaznunk, e$ a megállapítás a serdülőkorra azonban kétszeresen is érvé^ nyes, hiszen ekkor a legtöbb nehézséget kell leküzdenünk, A szexuális neveléssel kapcsolatos kérdések figyelmen kívül hagyása gyakran kellemetlen következményekkel járhat a fiatal későbbi életében. Ha a szülők nem tájékoztat« ják gyermeküket a nemi élet-« tel kapcsolatos kérdésekről, q fiatal gyakran kortársai körében keres választ. A tőlük kapott információk azonban rendszerint vulgárisak és a fiatalok cinikusan kezelik a kérdést. A válaszok gyakran helytelenek és nem fedik a valóságot. Az ilyen felvilágosítás aztán áldatlan következményekkel jár, s ez elsősorban a fiúk és a lányok egymáshoz való viszonyában mutatkozik meg. Ám kedvezőtlenül hat a fiataloknak a fel' nőttekhez való viszonyára $ egyáltalán az ifjúság erkölcsi magatartására. Az ifjúság ily módon az életnek ezt a terüle* tét felszínesen, cinikusan ítéli meg, leegyszerűsítve látja a jelenségeket, csak fiziológiai szempontból tekinti fontosnak, A szexuális élettel kapcsolatos első információszerzés helytelen módja azzal a veszéllyel járhat, hogy egyesek a szexualitást erkölcstelennek minősítik. A szexualitás iránti túlzott érdeklődés legalább annyira káros, mint a szükséges isme’ retek hiánya, mely végső kö* vetkezményeiben igen veszélyes lehet. Ha a szülők úgy vélik, hogy nincsenek meg a feltételeik arra, hogy felvilágosítsák gyermekeiket a nemi élettel kapcsolatos kérdésekről, forduljanak bizalommal az iskolához, vagy megfelelő irodalom, könyv segítségével tájékoztassák gyermekeiket ezekről a kérdések* ről. Az ifjúságnak feltétlenül beszéljünk az új életet kezdő, családot alapító férfi és nő kölcsönös felelősségéről egymásért és egymás iránt, arról, hogy közös sorsuk nem csak a saját, hanem a társadalom ügye is. Beszéljünk a felelőtlen, a megfontolatlan nemi viszonyról, az alkoholizmus és a nemi betegségek káros következményeiről. Hangsúlyozni kell, hogy a szexuális kapcsolatok az ember sajátos érzelmi életének a részei és elsősorban szeretettel, barátsággal, figyelmességgel, tapintatossággal, állhatatossággal párosulnak, s tulajdonképpen ezek az érzések és tulajdonságok teszik széppé, nemessé a szerelmet, ezek adják meg értelmét. A családban az a szüő beszéljen ezekről az intim kérdésekről a gyermekkel, aki szorosabb kapcsolatban van vele. A leghelyesebb, ha a leányt az anya, a fiút pedig az apa világosítja fel a kérdésekről. A felvilágosítás ne legyen kioktatás jellegű, legyünk mindig körültekintőek, komolyak, tárgyilagosak, természetesek, lényegre törőek, s beszélgetéseink általában ne különbözzenek a többi beszélgetéstől. Ha a családi kapcsolatok harmonikusak, szereteten és kölcsönös bizalmon alapulnak, a fiatalok vágyai, érzelmi szükségletei is minden bizonnyal reálisak lesznek. A szeretet hajszolása rendszerint a családi élet ürességétől és ridegségétől való menekülésnek a jele. Ha a jellemnevelés során nem feledkezünk meg arról, hogy a fiatalokat tartózkodásra és önnevelésre szoktassuk, ezáltal megteremtjük a feltételét annak, hogy a fiatalok később képesek lesznek ellenállni a különféle kísértéseknek. Ha az ifjúságot kellőképpen felvilágosítjuk és idejében megmagyarázzuk a szexualitással kapcsolatos kérdéseket, energiájának nagy részét, melyet egyébként ilyen jellegű tapasztalatgyűjtésre fordítana, kétségtelenül sokkal értékesebb és hasznosabb célokra fordítja. Dr. MÁRIA VALI.AŠEKOVÁ 1973. XII. 13. Foto: Dávid Nándor
