Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-13 / 296. szám, csütörtök

3 1973 XII. 13. A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az 1974. évi állami költségvetést (Folytatás az 1. oldalrólJ A képviselők tapssal fejezték egyetértésüket a parlament elnökletével. Az együttes ülés napirendjé­nek jóváhagyása után Indra elvtárs tájékoztatta a képvise­lőket a Szövetségi Gyűlés és a két kamara bizottságai el­nökségének az októberi ülés óta végzett tevékenységéről. A napirend első pontjaként a parlament megvitatta a Szövet­ségi Kohó- és Nehézgépipari Minisztérium, illetve a Szövet­ségi Általános Gépipari Minisz­térium létesítéséről szóló alkot­mány törvény-javaslatot; ezzel együtt azt a kormányjavaslatot, amely módosítja és kiegészíti a szövetségi minisztériumok hatásköréről szóló törvényt. A javaslatokat dr. K. Laco pro­fesszor, a CSSZSZK kormányá­nak elnökhelyettese indokolta meg. A kormány javasolja, hogy külön minisztérium hatásköré­be tartozzon a kohó- és a ne­hézipar irányítása, s ezen be­lül a fémkohászathoz szorosan kapcsolódó gépipari szakmák is. A többi gépipari terület irá­nyítását átvenné az Általános Gépipari Minisztérium. Az al­kotmánytörvény javaslattal együtt előterjesztett, a szövet­ségi minisztériumok hatáskörét kiegészítő kormányjavaslat a két új minisztérium hatáskörét külön-külön rögzíti. A Népi Kamara bizottságai­nak nevében Vladimír Marik, a Nemzetek Kamarája bizottsá­gainak nevében pedig Františ­ka Pilátova képviselő fejezte ki egyetértését a javaslatokkal. A kormány alkotmánytör- vény-javaslatát, valamint a ha­tásköri törvény novelláját mind­két kamara egyhangúlag meg­szavazta. Ezután dr. Jaromír Obzina szövetségi ' belügyminiszter megindokolta a CSSZSZK és a Szovjetunió közti, a csehszlo­vák-szovjet államhatáron fo­lyó együttműködésről és köl­csönös' segítségnyújtásról szó­ló egyezmény jóváhagyására vonatkozó javaslatot. Az egyezmény a két állam illetékes szervei közti sokévi együttműködés eredménye, s el­sősorban az eddig érvényben levő, 1956-ban kötött szerződés megvalósítása során szerzett tapasztalatokból indul ki. Kö­zös csehszlovák—szovjet bizott­ság alakult a határvonal együt­tes felülvizsgálására és a ha­tárrezsimmel összefüggő mű­szaki dokumentumok kidolgo­zására. Az egyezmény kiterjedt a határvonal közelében levő mezőgazdasági földterület ki­használására, továbbá a termé­szeti csapások és a határvonal mentén előforduló más rendkí­vüli események során való együttműködésre is. Az egyez­mény teljes mértékben megfe­lel szövetséges országaink po­litikai kapcsolatainak és né­pünk mindennapi életigényei­nek — hangoztatta a szövetsé­gi belügyminiszter. A kormányjavaslatot a Népi Kamara bizottságainak nevében Andrej Džupina képviselő, a Nemzetek Kamarája bizottsá­gainak megbízásából pedig Jo­sef Jelinek képviselő indokolta meg. A kormányjavaslat vitájában felszólaló Ladislav Németh képviselő példákkal dokumen­tálta a csehszlovák—szovjet határ mentén a különféle szer­vezetek és a lakosság közt ki­alakult együttműködés hasz­nosságát. A Szövetségi Gyűlés egyhan­gúlag megszervezte a kormány- javaslatát. Következő napirendi pontként jóváhagyás végett dr. Jaromír Obzina szövetségi belügymi­niszter a parlament elé ter­jesztette a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság köz­ti, a kettős állampolgárságot rendező egyezmény javaslatát. A Népi Kamara bizottságai­nak előadója, Antonín Janko- vifi képviselő beszámolójában hangoztatta az állampolgárság jelentőségét az ember életében, mivel az egész sor fontos je- got és kötelességet érint. Mi­képpen keletkeztek kettős ál­lampolgárságok? Az országaink közti széles körű kapcsolatok következtében házasságköté­sekre, családalapításokra is sor kerül, s az így létrejött csa ládok tagjai kettős állampol­gársággal rendelkeznek. A két állampolgárságú személyekre mindkét ország törvényei vo­natkoznak. Az egyezmény lehe­tővé teszi a kettős állampolgár­sággal rendelkező személyek számára, hogy döntsenek a ne­kik megfelelő állampolgárság ról. Az egyezmény teljes mér­tékben megfelel a CSSZSZK és az NDK közti barátságon és együttműködésen alapuló kap csolatoknak. A Szövetségi Gyűlés tagjai egyhangúlag elfogadták az elő terjesztett jelentést. Ezután Ladislav Šupka, szö­vetségi műszaki és beruházási miniszter előterjesztette a kor­mány törvényjavaslatát a gyárt­mányok eredeti megjelölésé­nek védelméről. Az utóbbi években nemcsak az egyes államok, de a nem zietközi szervezetek is behatóan foglalkoznak a gyártmányok megjelölésének védelmével. — A javaslat értelmében a gyártmányok eredetének meg­jelölése elsősorban azokra a termékekre vonatkozik, ame­lyek sajátos tulajdonságaik ke­letkezésük, előállításuk föld­rajzi helye határozza meg. A törvényjavaslatot a Népi Kamara bizottságai nevében Drahomíra Leflerová, a Nemze­teik Kamarája bizottságainak nevében pedig Jan Kántorek képviselő javasolta elfogadásra. A vitában felszólaló Anna Blíž- ková képviselő annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy a törvényjavaslat a termékek minősége javításához is hozzá­járul, főleg az élelmiszeripar­ban. A kormány törvényjavaslatát a Szövetségi Gyűlés egyhangú­lag jóváhagyta. Ladislav Šupka miniszter ez­után megindokolta és jóváha­gyásra javasolta a nemzetközi gazdasági együttműködéssel kapcsolatos, a találmányokra, ipari munkákra és védjegyekre vonatkozó 1973. április 12-én Moszkvában aláírt egyezményt. Az egyezmény elsősorban a nemzetközi tudományos kutató intézetekben termelési társulá­sokban, tervezői intézetekben, stb. alkotott felfedezésekre és ipari mintákra vonatkozik. Az egyezmény megteremti a felté­teleket ahhoz, hogy a techni­ka területén a tudományos al­kotó munka eredményeit a leg gyorsabban és a leghatékonyab­ban alkalmazhassák a szocia­lista gazdasági közösség orszá­gaiban. Josef KiMMírin képviselő a Né­pi Kamara bizottságai, Marie Vojtová képviselő pedig a Nem­zetek Kamarája bizottságai ne­vében méltatta az előterjesztett egyezmény jelentőségét a komp­lex szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítése szempontjá­ból. A parlament határozatban fe­jezi ki egyetértését az előter­jesztett egyezménnyel. A délutáni ülés tárgyalásait dr. Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés első elnökhelyettese irányította. A délutáni tanács­kozás középpontjában a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1974. évi állami költségvetéstervezete állt. A tervezetet Rudolf RohlíCek sző vetségi pénzügyminiszter ter­jesztette a parlament elé. A képviselők megelégedéssel vet­ték tudomásul, hogy a csehszlo­vák államszövetség költségveté si tervezete szerint 1974-ben 1,4 milliárd korona többlettel zá­rul. A költségtervezet előterjesz­tése után a Nemzetek Kamará­ja bizottságai állásfoglalását Magdaléna Vojteková képvise­lő, a Népi Kamara bizottságai­nak állásfoglalását pedig F. Kákoš képviselő ismertette. A vitában J. Hejna, S. Kodaj, A. Kvasnica, A. Dankuvská, J. Ma- choii, B. LastoviCka, B. Zdera- dičková, B. Hollerová, J. Krill és J. Maiina képviselők szólal tak fel. A két kamara tagjai a szö­vetségi pénzügyminiszter záró­szava után egyhangúlag meg­szavazták az 1974. évi állami költségvetést. SOMOGYI MÁTYÁS Tovább növekszik a Szovjetunió gazdasági ereje Ülésezik a Legfelsőbb Tanács Moszkva — Közvetlen az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése után tegnap megnyílt a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésszaka, amely megvitatja a Szovjetunió 1974. évre szóló költségvetési tervét, továbbá a Legfelsőbb Tanács Elnökségének rendele teit. A megnyitó ülésen jelen volt Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és a párt, valamint a szovjet kormány több más vezetője. Az 1974-re szóló népgazdasá­gi terv előirányzatai szerint to­vább bővül az anyagi javak termelése és a lakosság ellá tása. Nyikolaj Bajbakov, az Ál­lami Tervbizottság elnöke elő adói beszédében többek között kiemelte, hogy a jövő évben például 38 százalékkal több villanyenergiát állítanak elő, mint az idén. A nyersolajfej­tés 30 millió tonnával, a föld gáz kitermelés 20,8 milliárd köbméterrel emelkedik. Elmon­dotta azt is, hogy az 1973-as népgazdasági terv mutatóit minden főbb termelési ágban túlszárnyalják. így pl. az ipa­ri termelés növekedése az elő irányzott 5,8 százalék helyett 7,3 százalékos lesz, a gabona- termesztésben a korábbi évhez viszonyítva 52 millió tonnával többet értek el. A Szovjetunió nemzeti jőve delme 1973-ban ü,3 százalékkal emelkedett, az egy lakosra eső reális jövedelem pedig 4,5 szá zalékos emelkedést mutat. Ünnepi megemlékezés Moszkvában Moszkva — A csehszlovák— szovjet barátsági, kölcsönös se gítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződés alá­írásának 30. évfordulója alkal­mából tegnap Moszkvában iin népi megemlékezést tartottak, amelyen számos közéleti szemé­lyiség, köztük N. N. Pegov} a Szov jetunió kii 1 ügyminiszter-he lyettese és a Csehszlovák— Szovjet Barátsági Szövetség kül­döttsége is megjelent. Bulgakov, a Szovjet—Cseh szlovák Baráti Társaság össz- szövetségi bizottságának elnö­ke ünnepi beszédében méltatta a csehszlovák—szovjet kapcso­latok jelentőségét és rámuta­tott a 30 évvel ezelőtt aláírt és 1970. május 6-án meghosz- szabbított szerződés történelmi jelentőségére. fan Havelka, hazánk moszk­vai nagykövete beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unióval való politikai, gazdasá gi, tudományos és kulturális együttműködés eredményeként a szocialista Csehszlovákia óriá si fejlődésen ment keresztül. Az ünnepi ülés résztvevői üd­vözlő levelet küldtek a Cseh­szlovák—Szovjet Barátsági Szö­vetség Központi Bizottságának. A tegnapi szovjet lapokban számos csehszlovák közéleti személyiség írt cikket a 30 év­vel ezelőtt aláírt szerződés je­lentőségéről. Václav David, a Szövetségi Gyűlés alelnöke a moszkvai Pravdában többek kö­zött leszögezi, hogy az 1943 de­cemberében aláírt szerződés a vérrel megpecsételt szovjet— csehszlovák barátság alappilére. Kiemeli, hogy ez a szerződés alapjában meghatárolta Cseh Szlovákia külpolitikáját és a háború utáni fejlődését.“ A Szov jel unióval való szoros együtt működés, a szocializmus épité sének alapvető feltételeit bizto sította Csehszlovákiában“ — hangoztatja cikkében Václav David elvtárs. Az Izvesztyija című lap jan Havelka moszkvai csehszlovák nagykövet cikkét közli. Havel­ka elvtárs kiemeli, hogy a szerződés aláírása a CSKP és a csehszlovák munkásosztály sok éves harcának logikus következ­ménye. F. szerződés adott alapot a csehszlovák ^szovjet kapcso latok további sokoldalú fejlődé sének és végleg megszabta ha­zánk felvirágoztatásának útját. A szerződés politikai jelentő ségét különösen 1968-ban érez tűk, amikor Csehszlovákiában az ellenforradalmi erők a nemzet­közi imperializmus támogatásá­val nyílt támadásija mentek át a szocializmus ellen és csakis a Szovjetunió és a vele szövet­séges szociálist.! országok bará­ti segítségnyújtása mentette meg hazánkat a polgárháború­tól Az 1970-ben újonnan aláírt csehszlovák—szovjet barátsági kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés a szocialista közösség or­szágai egységének egyik leg­szebb példaképe. A REALITÁSOK ÚTJÁN Külföldi sajtóvélemények a csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok rendezéséről Berlin — A csehszlovák— nyugatnémet kapcsolatok ren­dezéséről szóló szerződés alá­írása világszerte nagy visszhan­got váltott ki. A Német De­mokratikus Köztársaság sajtója egyöntetűen megállapítja, hogy a szerződés aláírása a külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élé­se elvének további bizonyítéka. A Berlíngcr Zeitung azt emeli ki, hogy mindkét állam sem­misnek tekinti a müncheni szerződést. A továbbiakban hangsúlyozza a két félnek azt az elhatározását, hogy békés eszközökkel igyekeznek rendez­ni a fennálló problémákat. Bonn — A Német Kommu­nista Párt Elnöksége külön nyilatkozatban foglalt állást és megállapítja, hogy a szerződés igen jelentős esemény az eu­rópai béke és biztonság meg­teremtéséért folytatott harcban. Az a lény, hogy a müncheni egyezményt semmisnek minősí­tik, teljesen megfelel a béke és a nemzetközi enyhülés kö­vetelményeinek. A német kom­munisták kezdettől fogva har­coltak a szocialista országok­kal való kapcsolatok normali­zálásáért. Azt akariuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság konstruktív szerepet játsszon az európai béke és biztonság meg­teremtésében. Ugyanakkor tu­datosítjuk, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaságban még mindig vannak olyan erők, amelyek akadályozzák a békés kibontakozást és nem akarják tudomásul venni a müncheni egyezmény érvénytelenségét. Budapest — Az Esti Hírlap „Üj szakasz Prága és Bonn kapcsolataiban“ címmel érté­keli a szerződés aláírását és hangsúlyozza, hogy Brandt kancellár prágai látogatása lé­nyegében a nyugatnémet kor­mány keleti politikájának ki- csúcsosodását jelenti. Ezzel el­hárult az akadály a nyugatné­met—magyar és nyugatnémet— bolgár diplomáciai kapcsolatok felvétele elől is. Szófia — A bolgár sajtó „Történelmi jelentőségű ese­mény“, „Realizmus győzelme“, stb. címszalagokban számol be a Prágában aláírt csehszlovák —nyugatnémet szerződés jelen­tőségéről. A lapok kiemelik a szerződésnek azt a részét, amely az európai határok sért­hetetlenségét hangsúlyozza. A csehszlovák—nyugatnémet kap­csolatok rendezése Európa va­lamennyi nemzetének ügyét szolgálja. Belgrád — A jugoszláv lapok bő terjedelemben számolnak be a prágai csehszlovák—nyugat­német tárgyalásokról és az aláírt szerződés jelentőségéről. A zágrábi Vjesznyik kiemeli, hogy „Brandt Prágában tette fel a koronát a bonni kormány keleti politikájára“. A SZOVJETUNIÓ kőolajipara 1973. első 11 hónapjában 25 millió tonnával többet termelt, mint az előző év hasonló idő­szakában. DOBRINYIN, a Szovjetunió washingtoni nagykövete talál­kozott és megbeszélést folyta­tott Gerald Forddal, az Egye­sült Államok új alelnökével. BIJED1CS jugoszláv miniszter­elnök hivatalos lengyelországi látogatása során tegnap vidéki körútra indult. Számos ipart üzemet keres fel. HAVANNÁBAN ülést tartott a Kubai Nőszövetség, amelyen kö­zölték, hogy az 1,8 millió tagot számláló szervezet főleg a nők munkájának megkönnyítésére és a szociális juttatások meg­szervezésére, valamint a to­vábbképzésre fordítja erejét. AZ ARGENTIN KORMÁNY ren­deletet adott ki, amelynek ér­telmében bevezetik a vegyipar termelése feletti állami ellen­őrzést. A kormány számos vegyipari termék termelését megtiltotta a magán-iparosok részéről. ROCKEFELLER, New York ál­lam kormányzója bejelentette, hogy a jövőben nem jelölteti magát erre a tisztségre. Meg­figyelők szerint Rockefeller ez­zel az elhatározásával az 1976. évi elnöki választásokra tette meg az előkészületeket. AZ ANGOL VASUTASOK mun­kalassítással válaszoltak a brit kormány elutasító válaszára, amikor béreik felemelését kö­vetelték. A KÖZÖS PIAC országainak munkaügyi miniszterei Brüsz- szelben határozatot fogadtak el a tagállamok szociális prog­ramjának reformjáról. A LENGYEL SZEJM meghívá­sára Varsóba érkezett a Román Szocialista Köztársaság parla­menti küldöttsége, hogy megis­merkedjék a lengyel közigazga­tás kérdéseivel. DÁNIÁBAN a politikai pártok közös nevezőre jutottak abban, hogy a szociáldemokraták vá­lasztási kudarca után minden valószínűség szerint a liberáli­sok közül választanak új kor­mányfőt. Újabb amerikai dollársegély Izraelnek Washington — Az amerikai képviselőház jóváhagyta a kor­mány által beterjesztett külföl­di segélypogramot, amely 5,8 milliárd dollár összeget irányoz elő, ebből az Egyesült Államok 2,6 milliárd dollárt Izrael meg­segítésére tervez. A képviselő­ház által jóváhagyott törvény- javaslat még a szenátus elé kerül. A segélyprogram több mint egy milliárd dollárral ke­vesebb, mint amennyit Nixon kórt. Kairó — Szadat egyiptomi és Asszád szíriai elnök megvi­tatta a genfi békekonferenciá­val kapcsolatos kérdéseket. Kairói lapjelentések szerint a két elnök megegyezett abban, hogy kölcsönösen támogatják egynuist a konferencián s mindent elkövetnek a tartós béke megteremtésére a Közel- Keleten. Fahmí egyiptomi kül­ügyminiszter időközben tájé­koztatta a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagykövetét az egyiptomi—szíriai csúcsta­lálkozó eredményeiről. Mose Dajan, izraeli hadügy­miniszter szintén nyilatkozott a genfi konferenciával kapcso­latban és azt mondotta, hogy Izrael mindaddig nem hajlan­dó tárgyalóasztalhoz ülni, míg Szíria nem adja át Izraelnek a hadifoglyok névsorát. Új kormány Kambodzsában Phnom Penh — Lon Nol kambodzsai bábelnök Long Bo- retót kérte fel az új kormány megalakítására. Az elnök egy­úttal kinevezte a kormány új 16 miniszterét is. Hanoi — A saigoni rendszer börtöneiben sínylődő hazafiak és békeszerető emberek szaba- donbocsátásáért küzdő dél­vietnami bizottság — mint a Felszabadító hírügynökség je­lenti — nyilatkozatban ítélte el a Thieu-rezsimet, amiatt, hogy felfüggesztette a polgári foglyok cseréjét és halomra gyilkolja a politikai foglyokat.

Next

/
Thumbnails
Contents