Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-13 / 296. szám, csütörtök

A dolgozók munkakezdeményezésének fejlesztéséért tFolytatás az 1. oldalról) Ebből a célból szükséges lesz: hatékonyabban érvényesíteni a legújabb tudományos-műsza­ki ismereteket a termelésben és a gazdasági tevékenység más területein, feltárni és kihasz­nálni a társadalmi munkater­melékenység növelésének vala­mennyi tartalékát és forrását. Tökéletesíteni a termelés ter­vezését és irányítását, javítani a munka szervezését, a szállí­tói-megrendelői egyezmények következetes teljesítésével sza­vatolni a termelés folyamatos­ságát. Gazdaságosan felhasználni a nyersanyagokat, másfajta anya­gokat, minden energiaforrást, fokozni a gyártmányok és a szolgáltatások minőségét, na­gyobb mértékben kihasználni a termelési berendezéseket és a munkaidőt. El kell mélyíteni a termelés és a többi gazdasági tevékeny­ség koncentrációját és specia- lizálását, és sokoldalúan bizto­sítani a szocialista gazdasági integráció komplex programjá­nak a megvalósítását. A gazdasági tevékenység ál­talános tökéletesítésén kívül még következetesebben és sok­oldalúbban kell alkalmaznunk a komplex szocialista racionali­zálás módszerét, s céltudatosan bevonni ebbe a dolgozók szé­les közösségét, az anyagi javak közvetlen alkotóit. Az 1974—1975 évi igényes fel­adatok teljesítése megköveteli, hogy a dolgozók kezdeménye­zését valamennyi munkahelyen, különösen a termelés és a mi­nőség további tökéletesítésére, a technológiai fegyelem jobb megtartására, a — különösen a behozott — nyers- és alapanya­gok, valamint az energia gaz­daságosabb felhasználására, és szakképzettségük további növe­lésére Irányítsuk. A tudományos-műszaki dol­gozók, közgazdászok és a többi gazdasági dolgozó alkotó kez­deményezését mindenekelőtt a termelés irányításának és a munka szervezésének, minőségi szintjének további emelésére, a termelési tartalékok és erőfor­rások feltárására és felhaszná­lására, az új technika és a ha­ladó technológia bevezetésére kell irányítani azzal a céllal, hogy el lehessen érni a terme­lés gazdaságosabbá tételét és a termékek igen jó minőségét. Különösen sürgetően lép elő­térbe ez a követelmény a ter- meléselőkészítésben, főképp a tervezésben, a szerkesztésben, a kutatásban és a fejlesztésben, az anyagi-műszaki ellátásban és általában az irányító tevékeny­ségben, ahol kialakulnak a nép­gazdaság hatékonysága lénye­ges növekedésének a legfonto­sabb feltételei. E törekvésben még jobban fel kell használni az élen járó munkások, újítók, szocialista brigádok ós komp­lex racionalizálási brigádok is­mereteit és tapasztalatait. A munkások, a szövetkezeti parasztok, a technikusok, a gazdasági vezetők, a többi munkások, kommunisták és pártonkívtiliek közös erőfeszí­tésével védelmezni kell a szo­cialista társadalmi tulajdont, szilárdítani a kölcsönös együtt­működést és az emberek közöt­ti szocialista viszonyt, harcolni kell a közömbösség és a gazda­ságosság szempontjait figyelem­be nem vevő minden megnyil­vánulás ellen. Az ipari és az építőipari ter­melés területén és a fő felada­tok megvalósításával párhuza­mosan a dolgozók alkotó igye­kezetét a haladó és súlyponti termelési programok fejleszté­sének következetes biztosításá­ra, a beruházásokhoz szüksé­ges, a hazai piac és a külke­reskedelem szükségleteinek a kielégítésére szánt szállítások határidőre történő ós ló minő­ségű teljesítésére kell Irányí­tani. Gyorsítani kell az Ipari fogyasztási cikkek gyártmány- fejlesztését, korszerűsítését, és el kell érni, hogy nagyobb le­gyen a magas műszaki és esz­tétikai színvonalon mozgó ter­mékek aránya. Folytatni kell a tervfeladatok teljesítését azok­ban a termelési ágazatokban és azokkal a termékekkel kapcso­latban, amelyekre a társada­lomnak szüksége van, különö­sen a fontos termelési kapa­citások beruházásának és a la­kásépítésnek folyamatos bizto­sításához. A mezőgazdaságban, amely most ünnepli szocialista fejlő­désének 25. évfordulóját a szo­cialista versenyt mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés ter­jedelmének és hatékonyságá­nak a növelésére, a hektár- hozamok és az állathasznos­ság növelése terén mutatko­zó tartalékok felhasználására és a beruházások hatékonysá­gára kell irányítani. El kell ér­ni a mezőgazdasági termelés terjedelme és a piaci termelés legfontosabb tervmutátóinak a teljesítését ós túlteljesítését a lehető legnagyobb számú járás­ban és üzemben. Előtérbe he­lyezve a kérdést további hala­dást kell elérni a gabonaprob­léma megoldásában, a takar­mányalap fejlesztésében és a szarvasmarha-tenyésztés inten­zitásának a növelésében. A beruházások területén a beruházásban részt vevő vala­mennyi dolgozó kezdeményezé­sét a megkezdett építkezések sürgős befejezésére kell irányí­tani, hogy ezek minél hama­rabb gazdasági eredményeket hozzanak. Különös gondot kell fordítani a kiemelt építkezések­re, főképp az energetika, a pet- rokémiai ipar és az építőanyag- gyártás területén. Törekedni kell a beruházások idejében való ós minőségileg jó tervezési és területi előkészíté­sére, az építőipari kapacitások és a technológiai szállítások, valamint a szerelői kapacitások biztosítására. Törekedni kell a beruházási költségkeretek csök­kentésére, valamennyi dolgozó részvételével rendet kell terem­teni az építkezéseken, s meg kell javítani a munka- és a szo­ciális feltételeket. A nem termelői szférában és a szolgáltatások területén a dolgozók kezdeményezésének és szocialista versenyének ki­bontakoztatását a lakosságnak tett szolgáltatások minőségének megjavítására és bővítésére kell irányítani. Gondot kell for­dítani különösen a nők háztar­tási munkájának a megkönnyí­tésére, továbbá a javítószolgá­latra és a távközlési igények kielégítésére. Emelnii kell a közlekedés színvonalát, biztonságát és az utazás kulturáltságát, jobban kell gazdálkodni a járművek­kel és az üzemanyagokkal. Emelni kell az állami és a szövetkezeti kereskedelem, va­lamint a vendéglátóipari üze­mek munkájának a színvona­lát. Tovább kell bővíteni és töké­letesíteni a megelőző egészség­ügyi és gyógykezelést, meg kell javítani az egészségügyi dol­gozók és a betegek viszonyát. Az orvosi műszeriparban a kí­vánt választékban és minőség­ben biztosítani 'kell a terméke­ket hazai szükségletre és kivi­telre is. Elkerülhetetlen, hogy gazda­ságunk mindkét szférájában még kifejezettebben a dolgozók kezdeményezése fejlesztésének homlokterére kerüljön a terv valamennyi minőségi mutatójá­nak a teljesítése, a szűk ke­resztmetszetek és az előfordu­ló fogyatékosságok kiküszöbö­lése. Nyilvános elismerést ér­demelnek különösen azok a dolgozók, akik öntudatosan az ilyen helyeken vállalnak mun­káit, szívó? munkájukkal elhá­rítják a fogyatékosságokat és segítenek a gyengébbeknek. Az oktatásügy, a tudomány és a kultúra területén a peda­gógusok és az iskolai dolgozók kezdeményezését az oktatási­nevelési folyamat minőségi megjavítására és a CSKP KB- nak az ifjú nemzedék szocia­lista nevelésével foglalkozó 1973. júniusi plénuma által ho­zott határozatok megvalósításá­ra kell irányítani. A tanulók és a diákok erőfeszítéseit min­denekelőtt a tananyag és a termelési gyakorlat maradékta­lan elsajátítására, az ifjúsági és a társadalmi szervezetekben való nagyobb elkötelezettség­re kell összpontosítani. A kultúra és a művészetek területén dolgozók feladata olyan kezdeményezés kibonta­kozása, amely megfelel e tevé­kenység nevelő küldetésének. Ki kell használni különösen a történelműi évfordulók eszmei ösztönzőit őzen évfordulók szocialista tartalmának az el­mélyítésére. A kulturális léte­sítmények, a színházak, a film, a tömegtájékoztatási eszközök dolgozói, a képzőművészek el­kötelezett magatartásukkal tá­mogassák a dolgozók alkotó kezdeményezését. A becsületes és áldozatos munka ünneplésé­vel ki kell alakítani a tiszte­let és megbecsülés légkörét az országépítő igyekezet iránt, ugyanakkor a társadalomelle­nes, nem szocialista megnyilvá­nulásokkal szemben kritikus magatartást kell kialakítani. A kerületekben, a járások­ban, a városokban és a köz­ségekben ki kell bontakoztatni a nemzeti bizottságok, a tár­sadalmi szervezetek, a Nemzeti Front, a szövetkezetek és az összes állampolgárok kezdemé­nyezését a Nemzeti Front vá­lasztási programjainak követ­kezetes teljesítésére. Fokozott gondot kell fordítani azokra az akciókra, amelyeknek megvaló­sítása önkéntes társadalmi munkával történik. Nem kisebb kezdeményezéssel kell biztosí­tani a területfejlesztési tervek megvalósítását, a nemzeti bi­zottságok költségvetéseinek a teljesítését. A történelmi évfor­dulókat az életkörnyezet továb­bi megjavításával, a városok ós a községek szépítésével kell üdvözölni. A minisztériumoknak, a töb­bi központi szervnek, a szak- szervezetek központi bizottsá­gainak, a SZISZ-szerveknek, a nemzeti bizottságoknak és a szövetkezett szerveknek köte­lessége, hogy az 1974—75-ös évekre szóló gazdasági tervek döntő feladataiból kiindulva biztosítsák a munka kezdemé­nyezés ezen alapvető irányza­tának lebontását a szakágaza­tok, a trösztök, a vállalatok, az üzemek, a városok és köz­ségek feltételeire és szükség­leteire. • * • A kiitűzött feladatok teljesíté­sének biztosítására fel kell használni és tovább kell fej­leszteni a munkakezdeménye­zés bevált formáit. Teljes tá­mogatást érdemelnek a mun­kakezdeményezés olyan meg­nyilatkozásai, amelyekben el­mélyül a munkához és a tár­sadalmi szükségletekhez való szocialista viszony, amilyen a „Szárnyald túl ömmagadot“, a ,,Mindenki szocialista módon“ mozgalom, a „Szakszervezeti milliárd“ teljesítésére irányuló törekvés stb. Az alap emellett a szakmák, a műhelyek, az üzemrészlegek és az. üzemek szerint kibonta­koztatott, mindegyik munkahely feladatainak a teljesítésére irányuló, konkrét egyéni és kollektív vállalásokkal > alátá­masztott vállalaton belüli szo­cialista verseny. Erre kell tá­maszkodnia a trösztök és a szakágazatok hasonló jellegű termelést folytató vállalatai között az ötödik ötéves terv vörös zászlajának elnyeréséért folyó versenynek, a beruházá­sok megvalósítására kötött kollektív szocialista vállalások­nak, valamint a kooperáló üze­mek és vállalatok, az újítók és a feltalálók között folyó versenynek stb. A munkakezde­ményezés és a szocialista ver­seny fejlesztését a mezőgazda­ságban össze kell kapcsolni a belső tartalékok feltárásával és mozgósításával, hasonló gazda­sági feltételek között elért eredmények kritikai összeha­sonlítása módszereinek alkal­mazásával, és a lemaradóknak az átlagosak szintjére, és az átlagosaknak az élenjáró üze­mek szintjére való emelésével. Ez megkívánja az élenjáró üzemek tapasztalatainak szün­telen terjesztését a versenynek az egyes munkacsoportokban való kifejlesztését, az elért eredmények rendszeres értéke­lését és népszerűsítsék E te­vékenységben nagy feladat vár a szövetkezeti parasztok szövetségére. Különös figyelmet kell szen­telni azoknak a szocialista bri­gádoknak, amelyeknek kereté­ben születnek a dolgozók kez­deményezésének és önművelé­sének leghaladóbb elemei. Min­den üzem és vállalat gondos­kodjék arról, hogy a szocialis­ta brigád igyekezete o munka­hely döntő feladataira a szűk keresztmetszelek kiküszöbölé­sére összpontosuljon, amelyek­től a terv fő célkitűzéseinek teljesítése függ. Igényes, de reális célokat kell a kollektí­vák elé tűzni és megteremteni ezek teljesítésének feltételeit. A szocialista brigád kitüntető elnevezést és jelvényt csak ak­kor szabad odaítélni, ha a kol­lektíva és az egyén követke­zetesen és tartósan a „Szocia­lista módon dolgozni, szocia­lista módon élni“ jelszóhoz tartja magát, ha a kollektíva munkájának színvonalával előt­te jár más kollektíváknak. Sokoldalú támogatást kell nyújtani a komplex racionali­zálási brigádoknak, amelyek az élenjáró munkások, meste­rek és mérnökök, technikusok elvtársi együttműködésének alapján a tudományos és mű­szaki eredményeknek a terme­lést gyakorlatban való alkal­mazására, a termelés szervezé­sének tökéletesítésére s a tar­talékok feltárásához és felhasz­nálásához való komplexebb hozzáállásra törekednek. Ugyancsak fejleszteni kell a munkások, mérnökök és tech­nikusok kezdeményezésének to­vábbi sokoldalú megnyilvánulá­sait, amilyenek „A technikusok sikereinek bizonyítványa“, a „Százezres mozgalom“, „A meg­takarítások személyi számlája“, a „Szavatolok a munkámért“ és a többi hasonló mozgalom, valamint az ifjúságii versenyek formái mint például a Zenit, a Fiatalok reflektora és má­sok. Következetesen ügyelni kell arra, hogy a műhelyek, az üzemrészlegek, az üzemek és a vállalatok szocialista kötelezett­ségvállalásait, a csoportos szo­cialista vállalásokat a tervfel­adatok és teljesítésük feltéte­leinek ismerete alapján, a dol­gozókkal történő sokoldalú megvitatás után kössék meg. Ez a lényeges alapfeltétele annak, hogy megakadályozzuk a formalitást a kezdeményezés fejlesztésében és a versenyzők­re gyakorolt nevelő hatás fo­kozásában. Ezzel kapcsolatban még céltudatosabban érvényre kell juttatni a szocialista ver­seny egyik legfontosabb elvét, a gyengébbnek nyújtandó elv­társi segítséget. Annak érdekében, hogy a dolgozók kezdeményezése tel­jes mértékben megnyilvánuljon a kitűzött feladatok teljesítése­kor, tökéletesíteni kell a szo­cialista verseny szervezését és irányítását. A pártszervek és -szerveze­tek vezetésével fontos lesz ér­vényesíteni valamennyi állami, gazdasági, szakszervezeti, ifjú­sági és más társadalmi szerve­zet egységes eljárását az alkotó kezdeményezés tartalmi irányí­tásában, a kedvező politikai, eszmei és erkölcsi feltételek kialakításában, e kezdeménye­zés sokoldalú fejlesztése érde­kében. A CSKP szerveinek és szer­vezeteinek feladata továbbra is a párt vezető szerepének az el­mélyítése a dolgozók kezdemé­nyezésének a fejlesztésében. Ügyelni arra, hogy a szocialis­ta munkaverseny a kerületek­ben és a járásokban a gazda­ságfejlesztés konkrét és döntő feladataira összpontosuljon, hogy teljesítse nevelési külde­tését. E célból meg kell szer­vezni és fejleszteni kell az egységes igyekezetei valameny- nyl kommunista példamutató törekvésével párosulva. Az alkotó kezdeményezés ser­kentése, helyes tárgyi irányítá­sa és szervezése a gazdasági szervek és a vezető gazdasági dolgozók egyik alapvető köte­lessége, irányító munkájuk szerves része. Ezért még kö­vetkezetesebben kell megvaló­sítani a végrehajtási terveknek egészen a munkahelyekre való lebontását, megismertetni a dolgozókkal nem csupán az ezekből származó feladatokat, hanem munkájuk jelentőségét és értékelését, ki kell alakíta­ni az összes szervezési, műsza­ki és anyagi feltételeket, az er­kölcsi és anyagi ösztönzőket az alkotó kezdeményezés széles körű kibontakozása számára. A szakszervezeti szervek és szervezetek, valamint a szocia­lista munkaverseny társszerve­zőinek a feladata megnyerni a dolgozókat az öntudatos és kezdeményező munkának, tá­mogatni a gazdasági vezetőket az alkotó kezdeményezés fej­lesztéséhez szükséges feltételek kialakításakor, velük együtt ér­tékelni, méltányolni a legjobb kollektívák és egyének eredmé­nyeit, népszerűsíteni és általá­nosítani a bevált tapasztalato­kat és a haladó munkamódsze­reket. A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség szervezete a szakszer­vezeti szervezettel és a gazda­sági vezetőséggel karöltve fo­kozza gondoskodását az alkotó kezdeményezésnek főleg olyan formáiról, amelyeket a fiata­lok is magukévá tesznek, segí­tenek bekapcsolni őket az al­kotó műszaki tevékenységbe, a szakképzettség növelésébe, a hatékQnyság fokozásába, s ame­lyek megerősítik őket abban a tudatban, hogy saját munkahe­lyük gazdái. A tömegtájékoztatási eszkö­zök, főleg a központi, a kerti« leti, a járási és az üzemi új­ságok és folyóiratok szerkesz­tőségei, a rádió és a televízió^ a film és a kiadóvállalatok ve­zető dolgozói kötelesek na- gyobb mértékben javítani az al­kotó kezdeményezés eredmé­nyeinek a népszerűsítését, a ha­ladó munkamódszerek, a leg­jobb dolgozók és kollektívák tapasztalatainak a népszerűsí­tését. Arról van szó, hogy ezek a hatásos tömegtájékoztatási eszközök a haladó tapasztala­tok terjesztőivé váljanak. • • • A Szakszervezetek Központi Tanácsa a munkások, a szövet­kezeti parasztok, a műszaki dolgozók és valamennyi dolgo­zónak a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 30. évfordulója tisztele­tére kifejtett áldozatkész és becsületes munkájának méltá- nyolásaként a vállalatoknak és az üzemeknek az 1974. évi leg­jobb eredményekért „A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­jának vállalata, üzeme“ meg- tisztelő címet adományozza. Hasonlóan értékeli a termelő- szövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek és az egységes földművesszövetkezetek ered ményeit is. Az 1975. évi gazdasági terv- feladatok, és az egész ötödik ötéves terv feladatainak telje­sítéséért azok valamennyi, fő-- leg minőségi mutatóiban a leg­jobb vállalatoknak, üzemeknek, szövetkezeteknek és efsz-ek- nek hasonlóképpen megtisztelő címeket adományoznak — a „Csehszlovákia szovjet hadse­reg általi felszabadítása 30. évfordulójának vállalata, üze­me, szövetkezete, egységes földművesszövetkezete“ címet. Ezeket a megtisztelő címekét az alkotó kezdeményezés fej­lesztése, legjobb eredményei­nek erkölcsi és politikai érté­kelése jelentős tényezőjének kell tartani. Ezért ügyelni kefa arra, hogy ezeket a megtisztelő címeket csak azoknak adomá­nyozzák, akik a lehető legjobb mértékben járulnak hozzá až ötéves terv feladatainak a tel­jesítéséhez, szocialista társa­dalmunk szükségleteinek a biz­tosításához. Valamennyi állampolgár lel­kiismeretes munkája fejezi ki a leghűségesebben a szocialis­ta hazánk iránti öntudatos ma­gatartást. Kifejezzük tehát meg­győződésünket, hogy a dolgo­zók az Iparvállalatokban, az építőiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a termelé­sen kívüli szférában, valameny- nyi hivatalban és intézményben tevékenyen bekapcsolódnak á Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának, a prágai felke­lés 30. évfordulójának és Cseh­szlovákia felszabadítása 30. év­fordulójának a tiszteletére in­dított szocialista versenybe, fej­lett szocialista társadalmunk építésébe a további sikerek ér­dekében. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága A Szakszervezetek Központi Tanácsa A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága ÚJ szó 1973. XII. 13. 2

Next

/
Thumbnails
Contents