Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-11 / 294. szám, kedd

K o mm entárunk A chilei ellenforradalmi ** fasiszta puccs óta La- tin-Amerika ismét a figyelem központjában áll. Tovább tart a tiltakozás a junta véres ter­rorja ellen, a chilei hazafiak, köztük Corvalán elvtárs, a kommunista párt főtitkára éle­tének megmentéséért szállnak síkra a közvélemény legjobb­jai. A chilei drámának azon­ban másféle visszhangja is van, éspedig a közeli latin­amerikai országokban. Amióta Juan Mária Borda- berry uruguayi elnök június 27-i önpuccsával felszámolta országa polgári demokratikus rendszerének hagyományos in­tézményeit, egyre érezhetőbb a vezérkar nyomása az ország po­litikai életében. Az önkényesen feloszlatott parlament pillanat­nyilag nem lehet a politikai erők küzdőtere, a munkásság nagy erejét, a szakszervezete­ket, továbbá a baloldali demok­ratikus és haladó erőket tömö­rítő Frente Ampliót, a Széles Frontot betiltották, s vezetőit, köztük Liber Seregni nyugal­mazott tábornokot letartóztatták és minden ígéret ellenére máig is fogva tartják. Az ellenzék mégis hallat magáról, ha olykor meglepő formában is. Az utcai erőpró- - báknak azonban buktatói is vannak: a tapasztalatlan, lá­zongó fiatalság, valamint a ke­vésbé öntudatos ellenzéki réte­gek könnyen felülhetnek az ultrabal jelszavakat hangoztató provoka tőröknek. Az uruguayi reakció pedig erre vár, hogy támadásba lendüljön. A chilei reakció felülkerekedésétől ugyanis valamennyi, mérsékel­A chilei junta megtagadta a menlevél kérelmeket SORBAN NATO-tanácskozás - a feszültségek jegyében Santiagó — Rolando Calde­ron, az Allende-kormány egyko­ri földművelésügyi miniszter© a santiagói svéd nagykövetségen tartózkodik — jelentették be hivatalosan a chilei fővárosban. A katonai rezsim megtagadta tőle a kiutazási engedélyt. G. J. Malik, az Indiai Köztár­saság santiagói nagykövete saj­tóértekezleten elmondotta, hogy szombaton hajnalban fegyveres fasiszta huligánok törtek be a volt szovjet kereskedelmi kiren­deltség épületébe és ott gyújtó- bombát robbantottak. A robban­tást követő tűz nagy pusztításo­kat okozott. A támadók gyújtó­bombát hajítottak arra az épü­letre is, amelyben akkor a szov­jet nagykövetség székelt. A szovjet—chilei diplomáciai kapcsolatok szünetelése óta a két épület az India santiagói nagykövetségének védelme alatt áll. Santiagó — Az elmúlt néhány napban is több tucatra teszik azoknak a személyeknek a szá­mát, akik a chilei főváros nyu­gat-európai nagykövetségein ke­restek menedéket a katonai jun­ta enyhülni nem akaró terrorja miatt. Diplomáciai körökből származó felvilágosítás szerint az üldözöttek — három hónap­pal a fasiszta államcsíny vég­rehajtása után is — változatlan számban folyamodnak menedé­kért a nagykövetségekhez. Ugyanezen körök azt közölték vasárnap, hogy a chilei külügy­minisztérium körlevélben tájé­koztatta a santiagói diplomáciai missziókat: december 11-től kezdve nem fogad el egyetlen olyan menlevél kérelmet sem, amelyet Chilével menedékjog egyezményt alá nem író ország nagykövetsége terjeszt be. A la­tin-amerikai menedékjog egyez­ményeket 1928-óta kötötték, s azokban eredetileg a puccsok nak sűrűn áldozatul eső föld­rész egymást erőszakosan vál­togató politikusai kívánták elő­relátóan biztosítani jövőjüket, így a mostani körlevél teljesen kilátástalanná teszi a juntának a nem latin-amerikai ország nagykövetségeire menekült el len felei nek sorsát. Santiagóban a junta sajtótit­kára, Federico Willoughby hiva­talosan bejelentette: Örlando Cantuarias, a Népi Egység kor­mányának bányaügyi miniszte­re elhagyta a menedéket bizto­sító svéd nagykövetséget és feladta magát a katonai hatósá­goknak. Cantuariast hétfőn had­bíróság elé állították. MEGALAKUL AZ ÖSSZ-iRORSZÁGI TANÁCS Megpecsételték Írország kettéosztását London — Megalakul az össz- írországi tanács, ötvenkét év óta az első olyan kormányzó testület, amelynek hatáskörébe az ír Köztársaság és az Angliá­hoz tartozó Észak-írország egy­aránt beletartozik. Ezzel az eredménnyel zárultak a tárgya­lások vasárnap este a London közelében fevő Sunningdale fa­luban az angol kormány, az Ír Köztársaság vezetői és belfasti politikusok között. A megállapodás lehetővé te­szi, hogy Belfastban hivatalosan is működésbe lépjen a protes- tánsok és katolikusok félévszá­zad óta ugyancsak első közös kormányzata, amely önkormány­zati jeliegű. A sunningdale-i közleményt 55 órán át tartó, szívós alkudo­zásokkal készítették elő. A megállapodás szerint Ang­lia és az ír Köztársaság egyez­ményt köt, s leszögezi, hogy Észak-írország jelenlegi státu­sát csak az ott élő lakosság többségének hozzájárulásával változtatják meg, illetve ezen kifejezett szándékhoz adott esetben Anglia is hozzájárul. Minthogy Ulster másfélmilliós lakosságának kétharmada pro­testáns, vagyis fél a katolikus déllel való egyesüléstől, a fenti deklaráció gyakorlatilag megpe csételi Írország kettéosztását. Az írországi Tanács a meg­állapodás szerint egy miniszte­ri, egy törvényhozói és egy tit kársági színtű testületből áll majd. A tanácsnak kormányzói Ijatalma is lesz, de ezt a hatal­mat később állapítják meg pon­tosan. A közlemény az emberi és demokratikus jogok észak-íror­szági helyreállításáról csupán annyit mond, hogy e kérdése­ket majd a Tanács vizsgálja fe­lül. A részt vevő politikusok mind hangsúlyozták, hogy nehéz kompromisszumot kovácsoltak ki. Az Unionista Párt jobbszár­nyának szóvivői azonban — aki­ket nem hívtak meg Sunning dale-be — ismét leszögezték, hogy a Tanács felállítását érdé keik elárulásának fogják fel és harcot indítanak ellene. LOSONCZI PÁLNAK, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hétfő délben hivatalos, baráti látoga­tásra Budapestre érkezett a Dél-vietnami Köztársaság kül­döttsége. A küldöttséget dr. Nguyen Huu Tho, a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága El­nökségének elnöke, a Dél-viet­nami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya mellett működő Tanácsadó Testület el­nöke vezeti. A delegáció tagja Nguyen Thi Binh asszony, a DNFF Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter is. A KŐOLAJEXPORTÁLÓ ARAB ORSZÁGOK SZERVEZETÉNEK (OAPEC) miniszteri tanácsülése után kiadott közlemény szerint az arab országok januártól kezdve a decemberihez képest öt százalékkal csökkentik az olajtermelést. A csökkentés — Hollandia kivételével — nem érinti majd a Közös Piac tagál­lamait. A GÖRÖG katonai junta szombaton 2(3 főtisztet vezérőr­naggyá léptetett elő. Velük töl­tötték fel a tábornoki karban keletkezett hiányt, amely azál­tal keletkezett, hogy az új puccsisták — uralmuk megszi­lárdítása végett — menesztették a tábornokok felét. KURT WALDHEIM ENSZ-fő­titkárnak a világszervezet elé terjesztett jelentése szerint az elmúlt két évben a világ or­szágai 1,3 milliárd dollár se­gélyben részesítették Bangla­desi. Az ENSZ történetében ez volt a legnagyobb méretű se­gélyakció. TIZENNÉGY TAGŰ szovjet küldöttség élén vasárnap Dja- kartába, az indonéz fővárosba érkezett Jekatyerina Furceva, szovjet művelődésügyi minisz­ter. A szovjet miniszterasszony részt vett az ENSZ oktatási, tu­dományos és kulturális szerve­zetének (UNESCO) értekezle­tén. A tanácskozást hétfőn nyi­totta meg Suharto elnök, a vendéglátó ország feje a közép- jávai Jogjakartában. NIXON elnöknek nem áll szándékában lemondani — mondta Washingtonban Gerald Ford, az Egyesült Államok al- elnöke, hozzáfűzve, hogy az elnök mandátumának lejártáig a Fehér Házban kíván maradni. Brüsszel — Brüsszelben meg­kezdődött a NATO Miniszteri Tanácsának kétnapos üléssza­ka. A tagállamok külügymi­niszterei elsősorban az Egye­sült Államok és Nyugat-Európa viszonyának alakulását vizsgál­ják meg, az Atlanti Szövetsé­gen belül létrejött feszültségek fényében. Szerepel a napiren­den az európai biztonsági és együttműködési konferencia, valamint a bécsi haderőcsök- kentési tárgyalás eddigi ered­ményeinek áttekintése, vala­mint a közel keleti háború né­hány kérdése, politikai és gaz­dasági következménye is. A megbeszélésen a legna gyobb érdeklődéssel Henry Kissinger amerikai külügymi­niszter állásfoglalását várják. Vasárnap Kissinger több kol legájával tárgyalt, van Elslan de belga külügyminiszterrel áttekintette a kétoldalú kap­csolatokat és az Egyesült Ál­lamok és Nyugat-Európa viszo­nyának alakulását, a közel-ke­leti helyzetet és a nyugat-eu­rópai energiaválságból szárma­zó problémákat is. Az energetikai válság állt az előtérben Kissinger és Van Der Stoel holland külügymi­niszter megbeszélésein is. Kis­singer értesülések szerint meg ismételte azt a korábbi ame­rikai ígéretét, hogy Washing­ton kész segítséget nyújtani Hágának s bizonyos mennyisé­gű olajat tud szállítani, a rész­letek megbeszélésére amerikai küldöttség utazik Hollandiába. Az amerikai külügyminiszter találkozott portugál kollegájá­val is. Este tartották meg az Egye sült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és az NSZK kül­ügyminiszterének hagyományos „német munkavacsorá/át“. Kis singer, Douglas Home és Jobert házigazdája ezúttal Scheel bon­ni külügyminiszter volt, aki be­számolt kollegáinak az elmúlt év fontosabb német vonatkozá­sú eseményeiről. A bonni kül ügyminiszter kitért a Nyugal­Berlinnel kapcsolatos megállaz podások eredményeire, hangsú­lyozva, hogy eddig már több mint hatmillió nyugat-berlini és nyugat-németországi lakos kapott látogatási engedélyt Berlinbe és az NDK más vá­rosaiba. Ugyancsak kitért a most aláírásra kerülő megálla­podásokra Csehszlovákiával és utalt arra, hogy ezt követően haladéktalanul sor kerül a dip­lomáciai kapcsolatok felvételé­re Magyarországgal és Bulgá­riával. A külügyminiszteri munkava­csora értesülések szerint igen jó és konstruktív volt. A műn- kavacsorán amerikai részről jelen volt Stoessel távozó ál* iamtltkár, aki eddig európai ügyekkel foglalkozott, de a jö­vőben az Egyesült ÁllamoK moszkvai nagykövete lesz. Luns főtitkár hidegháborús hangvételű beszédével nyílt meg a NATO Miniszteri Taná­csának ülésszaka. Luns megis­mételte felhívását, hogy a nyi** gaii országok fokozzák fegy­verkezési kampányukat és sür­gette, hogy vállaljanak magúk­nak nagyobb terheket az Egye- sült Államok helyzetének meg­könnyítésére. A főtitkár azt is követelte a tagállamoktól* hogy folytassanak propaganda- tevékenységet a katonai prog­ramok növelése érdekében. Utalt a közel-keleti válságra és az arab államok olajembar­gójára, amely — mint mon­dotta — súlyos gazdasági fe­nyegetést jelent Nyugat-Európa számára és a gazdasági recesz- szió veszélyével jár. Luns kö­vetkeztetése ez volt: nem sza­bad megengedni, még recesz- szió idején sem a katonai költ­ségvetések csökkentését. Az ülést egyébként Douglas- Home angol külügyminiszter nyitotta meg, aki másodszor tölti be a Miniszteri Tanács el­nökének tisztét, s akit a NATO- ban betöltött „sokéves tevé­kenységéért“ választották dísz- elnökké. A Bangladesi Kommunista Párt kongresszusának határozatai Dacca —- A Banglades,i Kom­munista Párt II. kongresszusa vasárnap befejezte munkáját. A kongresszusnak a közel-ke­leti helyzettel foglalkozó hatá­rozata kimondja, hogy a párt tebb rendszer, vagy kimondot­tan haladó politikát folytató latin-amerikai országban vér­szemet kapott a reakció. Az el­nöki puccs óta Uruguayban is szövögeti terveit s valójában hadban is áll a demokratikus és hazafias erőkkel, csak a vé­rengzés maradt el. UNCLE SAM ÁRNYÉKÁBAN A küzdelem színtere a közel­múltban az egyetemekre és a főiskolákra tevődött át. Borda- berry rendszere tanárokat és diákokat börtönzött be tömege­sen azzal az ürüggyel, hogy „aknamunkát folytatnak a nem­zet egysége és érdekei ellen“. A nemzeten a nagyburzsoáziát és a földbirtokosokat és kiszol­gálóikat, a juntát értik, az Ő kizsákmányoló, önző osztály érdekeiket tüntetik fel a „nem­zet érdekeiként“. Az alma ma terek falain belül pedig bizo­nyára élnek még a polgári de mokratikus hagyományok, s élesztgetésük nem felel meg a rendszernek. Ezt azonban sem­miképpen nem nevezhetik „ak­namunkának“. Az ürügy az egyetemek elleni támadásra az voit, hogy egy mérnökhallgató kezében felrobbant a házigyár- tású bomba. íme, tárgyi bizo­nyíték, — lelkendezett a reak­ció és bazáratta a főiskolákat, s attrocitással lépett fel a ta­nárok és a diákok ellen. A bombamerényletes zavargá sok elkövetése nem a haladó baloldali erők, még kevésbé a kommunisták módszere, mint ezt a reakció vádként szeret­né ellenük felhasználni. Ez az ultrabalos provokatőrök műve, amellyel akarva-akaratlanul a reakció malmára hajtják a vi­zet. Bordaberry kormánya nem is szalasztott« el az alkalmat: legújabb intézkedése a kommu­nista és a szocialista párt be­tiltása, Rodney Arismendi elv­társnak, a kommunista párt fő­titkárának letartóztatása, vala­mint több diákszervezet felosz­latása volt, amit haladó lapok teljes vagy időleges betiltása követett. Most már egy cseppet sem kétséges, hogy a Bordaber- ryt is falhoz szorító uruguayi junta a chilei példát tartja szem előtt. Mint ahogy Uruguayban is érezhető az erős brazil nyomás,- ami a népellenes intézkedések sorozatában, valamint a mind nagyobb teret hódító észak­amerikai és brazíliai beruházá­sokban nyer konkrét kifejezést, ugyanúgy Bolívia életére is ál­landó feszültséggóc jellemző. A napokban újabb puccskísér­let, illetve államcsíny kísérletek híre érkezett onnan. Ezt követ­te Banzer elnök váratlan beje­lentése, hogy a jövőre beígért választáson nem jelölteti ma­gát. Még meglepőbb események történtek később, amikor soro­zatos letartóztatások során Ban­zer szélsőjobboldali bizalmi em­berei közül is néhányat őrizet­be vettek. A belügyminiszter nyilatkoza­ta egy „baloldali“ és egy „jobboldali“ puccs előkészüle­teiről nyilván a közvélemény megtévesztésére szolgált. A Banzer állal katonai puccsal megbuktatott Torres elnök em­léke nyilván még kísért, s a juntának nem sikerült annyira konszolidálnia helyzetét, mint szerette volna, amit az ónbá­nyászok közelmúltban lezajlott sztrájkja is bizonyít. Banzer el nők viszont ígéretet tett a polgári kormányzás visszaállí­tására, s jövőre általános és elnökválasztást tervezett. A junta ultrái ezt nyilván „sok­nak“ tartották és kísérletet tettek Banzer hatalmának meg­nyirbálására, ugyanakkor egy „baloldali puccs“ állandó köd­képének felidézésével indokol­ni akarják a tovább tartó ter­rort. A bolíviai helyzetei a nagyfokú labilitás jellemzi. Peruban is megmozdult a re­akció, ami miatt három tarto­mányban rendkívüli állapotot kéllett bevezetni. Juan Velasco Alvarado hazafias katonai kor­mánya azonban ura a helyzet­nek, s így a chilei példán fel­buzdult perui reakció zavart keltő mesterkedéseivel kudar­cot vallott, a nép egysége szi­lárdabbnak bizonyult. A szálak a reakciós köröktől Washingtonba, a CIA-hoz ve­zetnek. Az Egyesült Államok­nak ugyanis érdeke, hogy meg­hiúsítsa a legtöbb latin-ameri­kai ország gazdasági és politi­kai emancipációs törekvéseit, melyek veszélyeztetik eddigi, szinte korlátlan egyeduralmát. Ezért jogos az Amerikai Álla­mok Szervezetéhez tartozó dél­amerikai országoknak az a kö­vetelése, hogy e szervezet szűn­jék meg az észak-amerikai mo­nopóliumok érdekvédelmi esz­köze, ellenforradalmi rendőre lenni Latin-Amerikában. L. L. jogosnak tartja az arab népefi harcát és követeli, hogy az ag- resszor hajtsa végre az ENSZ ez év október 22-i határozatát, va­lamint a 242 es számú ENSZ-ha- tározatot, amely az Izrael által megszállt arab területek kiürí­tését és a palesztinai arabok törvényes jogainak helyreállítá­sát írja elő. A chilei helyzettel foglalkozó határozat megállapítja, hogy Chilében az imperializmus által támogatott reakciós katonai ál­lamcsínnyel megdöntötték a törvényes Allende-kormányt és bevezették a fehér-terrort. Banglades a szocialista orszá­gokkal és más demokratikus ál­lamokkal együtt elítéli a chilei ellenforradalmi fordulatot. A Bangladesi Kommunista Párt erélyesen tiltakozik a chilei junta törvényellenes cselekede­tei ellen és követeli Louis Cor- volánnak, a Chilei KP főtitkárá­nak azonnali szabadon bocsátá­sát. Az ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozása mellett szállt síkra az a határozat, melyben a kongresszus üdvözli az SZKP-nak és személy szerint Leonyid Brezsnyevnek ez irányú erőfeszítését. Egy másik — egyhangúlag jó­váhagyott politikai határozat­ban — a pártkongresszus a szo­cialista társadalom építésében jelölte meg a párt céljait. Az ország előtt álló számta­lan szociális és gazdasági jel­legű feladat megoldásában Banglades népének fokozottan ébernek kell lennie az imperia­listák és a maoisták manőverei­vel szemben, önző céljai miatt a pekingi vezetés érdekelt a bi­zalmatlanság és feszültség meg­teremtésében a dél-ázsiai szub- kontinensen. Döntő szakaszba jutott a ha­ladó és a reakciós erők küz­delme. A függetlenség megszi­lárdítása és a bangladesi kor­mány haladó intézkedéseinek végrehajtása szolgál reális ala­pul az ország hazafias erőinek győzelméhez — mutat rá a ha­tározat.

Next

/
Thumbnails
Contents