Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-11 / 294. szám, kedd
Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája Miloslav Bad’a elvtárs felszólalása Dezider Goga elvtárs felszólalása A Hruškovič elvtárs által előterjesztett jelentés alaposan elemzi Szlovákia gazdasága jelenlegi helyzetét és megmutatja további fejlődésének útját. Kedvezően értékeli a dolgozók kezdeményezését, amelynek, mint a jelentés hangsúlyozza, jelentős helye volt a párt gazdaságpolitikája céljainak sikeres megvalósításában. Engedjék meg ezzel összefüggésben elmondani, hogy a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatásában, a termelés irányításában való részvételük fejlesztésében miképpen teljesítik feladataikat a szakszervezetekben tevékenykedő kommunisták. A szakszervezetek a politikai nevelő- és szervező munkában megmutatkozott ellenséges tevékenység következményeinek leküzdése után a párt vezetésével ismét lenini funkcióik következetes teljesítésének az útjára léptek. Fontos mérföldkő volt a szakszervezet tevékenységében Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresz- szusa és Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa, amelyek sohasem tapasztalt aktivitásra ösztönözték a dolgozókat. Az SZLKP kongresszusa előkészületeinek ebben az alkotó légkörében formálódott konkrét mozgalommá 24 jelentős szlovákiai vállalat kezdeményezése. ök indították el a ma már széles körben ismert és kibontakozott mozgalmai, melynek jelszava — „Mindenki szocialista módon.“ A pártkongresszusok meghatározták a szakszervezetekben tevékenykedő kommunisták feladatait is, amelyeket azután a szakszervezeti kongresszusok, előkészítésével kapcsolatban bővebben kidolgozták a központi bizottságok februári plenáris ülésein 1972-ben. Ez volt a szakszervezet összpontosított és céltudatos tevékenységének az alapja gazdasági téren is, különösen ami a munkakezdeményezésnek irányítását illeti a népgazdaság hatékonyságának a növelésére. Ezen az alapon bontakozott ki teljesebben a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom is. A kibontakoztatására kidolgozott elvek szerint, amelyeket Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége hagyott jóvá, s a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa dolgozott ki és fogadott el, dolgoznak lényegében minden vállalatban és szervezetben. A mozgalom magvát a szocialista brigádok képezik, amelyek a legteljesebben fejezik ki tevékenységükben a mozgalom céljait. Ezek három alapvető területre irányulnak: a politikai nevelés, a szociális- és a gazdasági terület. Ez év első tíz hónapjában 3544-gyel növekedett azoknak a kollektíváknak a száma, amelyek elnyerték a szocialista brigád címet, úgyhogy október végén 11199 szocialista brigád volt Szlovákiában. A szocialista brigád tagjának 1 bronzjelvényét összesen 78 830 dolgozó kíipta meg. A szocialista brigád cím elnyeréséért Jelenleg 18 000 kollektíva versenyez. Meg kell mondani, hogy a sikerek ellenére, amelyeket a szocialista brigádok munkájukban elérnek, olyan szervezetek is vannak, amelyek ezekre a brigádokra nem fordítanak kellő gondot, s ahol a szakszervezeti és a gazdasági szervek nem elég igényesek, amikor a szocialista brigád cím odaítélésére vonatkozó javaslat benyújtásáról van sző. A százezresek mozgalma egyike azoknak a kezdeményezési formáknak, amelyek a gazdasági tevékenység hatékonyságának a növelésére, valamint a tudomány és a technika eredményeinek az alkalmazására mozgósítják mindenekelőtt a mérnököket, a műszaki-gazdasági és a tudományos dolgozókat, a feltalálókat és az újítókat, a komplex racionalizálási brigádokat. Maršálek mérnök felhívására ehhez a mozgalomhoz, a pártszervek és -szervezetek részéről megnyilvánult gondoskodásnak köszönhetően az év elejétől kezdve több mint ezer ember csatlakozott, akik kötelezték magukat, hogy az év folyamán több mint százmillió koronát takarítanak meg a népgazdaság számára. Sokan már teljesítették és túlszárnyalták vállalásukat a többiek még ezután teljesítik a feladatot. A munkakezdeményezés bevált formája a feltalálók és az újítók mozgalma is. A múlt évi eredmények, amelyek az eddigi legnagyobb 372 millió korona összegű megtakarítást eredményezték, igazolják, hogy sikerült végérvényesen felszámolni az újítók és a feltalálók mozgalmának több éven át tartó stagnálását. A jó eredményeket azért sikerült elérni, hogy kedvező politikai légkörben, a párt széleskörűen kibontakozott politikai munkájának a feltételei között és a szakszervezet munkájának a megjavu- lása közepette lényegesen növekedett a különböző versenyekbe bekapcsolódott dolgozóknak a száma. Különböző felmérések azt mutatják, hogy a szocialista versenyekbe és a dolgozók kezdeményezésének egyéb formáiba a dolgozóknak átlag 80 százaléka kapcsolódott be. Tudjuk azonban, hogy e részvétel minőségileg eltérő — van igen konkrét és aktív, de van formális és passzív részvétel is. Látni lehet ezt abból is, hogy az egyes formákba bekapcsolódott dolgozók közül kevesebb tartja magát ezek résztvevőinek, mint azt a vállalások nyilvántartásában az üzemek és a vállalatok kimutatják. Ez azt bizonyítja, hogy egyes szervezetekben a szak- szervezet a vezetéssel együtt nem teljesíti következetesen feladatait, hogy nem tudjuk kellőképpen kihasználni azokat a szinte korlátlan lehetőségeket, amelyeket a dolgozóknak a kezdeményezés egyes formáiban való részvétele kínál. A kezdeményezés kibontakoztatásában további fogyatékosság mutatkozik, hogy még sok, különösen kollektív vállalás, elsősorban a mennyiségi mutatókra irányul. Az egyéni vállalásokról a dolgozóknak 80 százaléka azt közölte, hogy ezek az anyagi költségek megtakarítására irányulnak. Fogyatékosságok tapasztalhatók a haladó tapasztalatok terjesztése területén is. Nem mindenütt szerveznek és fejlesztenek valódi versenyt a vállalaton belül és a vállalatok között úgy, hogy ezek eredményeit rendszeresen nyilvánosságra hoznák és propagálnák, összehasonlítva a legjobbakat a többivel. így kialakulnának a feltételei a legjobb tapasztalatok gyakorlati alkalmazásának. A legjobb tapasztalatok érvényesítése és terjesztése, a dolgozók kezdőmé nyezésének kibontakoztatásában mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölése, valamint a dolgozóknak az irányításban való részvétele további formáinak a kibontakoztatása, különösen a termelési értekezletek tevékenységének a megjavításával — ebben lesz a szak- szervezetekben tevékenykedő kommunisták munkájának a súlypontja, ami az 1974. évi terv feladatainak biztosítását illeti. Napjainkban kialakulnak a feltételek a szakszervezeti szervezetek munkájának a megjavításához, mégpedig struktúrájuk átalakításával, az évzáró taggyűlésekkel és a műhelybizalmiak megválasztásával. Az év végéig befejeződnek a szakszervezeti üzemi alapszervezetek taggyűlései. A kővetkező szakaszban tartják meg az évzáró taggyűléseket és konferenciákat, amelyektől azt várjuk, hogy a szakszervezeti munka súlypontja lényegesebben áttolódik az alapszervezetekbe és megjavul az ellenőrző tevékenység. Az elnökségnek Hruškovič elvtárs által előterjesztett jelentése értékeli azt a kezdeményezést, amely hozzájárult a párt gazdaságpolitikai céljainak sikeres megvalósításához, és az évfordulókkal kapcsolatban az ötéves terv feladatainak korábbi teljesítésére irányul. A munkakezdeményezés tartalmi részét illetően az a cél, hogy a szak- szervezetek a párt vezetésével, a gazdasági szervekkel és a többi társadalmi szervezettel való együttműködésben igen konkrét segítséget nyújtsanak a mindennapi munkában, s a mindenki számára érthető részfeladatokat arra használják fel, ami Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának novemberi plénumán és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénumán elhangzott, miszerint a párt gazdaságpolitikájának fő célját csak a népgazdaság hatékonysága még átütőbb növelésének alapján, az anyagi bázis bővítésével és korszerűsítésével, a szocialista termelési viszonyok megszilárdításával és a szocialista országok nemzetközi gazdasági integrációjának az elmélyítésével lehet elérni. Ezt a célt csak akkor tudjuk valóban megvalósítani, ha elmélyül és minőségileg megjavul a dolgozóknak az irányításban való részvétele növekedésével kapcsolatos munka, s különösen, ha kibontakozik a munka- kezdeményezés valamennyi formája, ha továbbra is szilárdan szembeszállunk a negatív tendenciákkal, különösen a formalizmussal. A szakszervezeti tagok a februári győzelem 25. évfordulójának évében elért sikereiket a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és Csehszlovákia felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásokkal tovább gazdagítják és bővítik. Az ellátás terén kitűzött célokat a szocialista kereskedelem csupán a termeléssel szoros együttműködésben teljesítheti. Igényes feladat a kiskereskedelmi forgalomban kifejezésre jutó személyi fogyasztást Szlovákiában az ötödik ötéves terv időszakában 16,4 milliárd koronával, vagyis 36,2 százalékkal növelni az 1970. évi színvonallal szemben. El kell érni az ipari árucikkek eladásának 45,2 százalékkal, az élelmiszereladásnak 26,7 százalékkal gyorsabb növekedési ütemét. Az említett feladatok csaknem három évi megvalósítása után megállapíthatjuk, hogy a belföldi piac globális kiegyensúlyozottságán és stabilitásán kívül sikereket értünk el az árustruktúrában, a kereslet és a kínálat realizálásában is. Számos árucikk, amely két évvel ezelőtt még — hiánycikknek számított, ma már folyamatosan kapható a belföldi piacon. Az 1971—75-ös évekre szóló ötödik ötéves terv kiskereskedelmi forgalmából az ötéves terv feladatainak értelmében 154,7 milliárd koronát kellett realizálni. Várható, hogy az év végéig 154 milliárd koronát valósítunk meg. A Kereskedelmi Minisztérium szervezeteiben a növekedés tervezett ütemét 2,2 milliárddal, a Szlovák Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségében 1,44 milliárd koronával szárnyalják túl. E feladatokat főként a többi kereskedelmi rendszer, a termelési ágazatok által irányított szervezetek nem teljesítik. Az 1973 végéig feltételezett készletek 13 milliárd koronát képviselnek. Ebből ipari árucikkben 10,3, élelmiszerben 2,7 milliárd koronát. Ez lehetővé teszi, hogy a következő időszakban biztosítsuk a lakosság folyamatos ellátását. Ezeket az eredményeket a jobb együttműködés, az ipari, a mezőgazda- sági dolgozók fokozott erőfeszítése következtében, valamint a kereskedelem terén az új árucikkek bevezetésében, a szállítói-megrendelői kapcsolatok feladatainak a teljesítésében, a fogyasztói kereslet kutatásának új rendszerével, az áruforgalom és a készletek nyilvántartásánál elektronikus számítástechnikai berendezések bevezetésével értük el. Kidolgoztuk az ipari közszükségleti cikkek 1973-tól 1975-ig terjedő választékfelújítási specifikus követelményeit. Ezzel összefüggésben megállapodtunk a a divat és a műszaki újdonságok biztosításának új rendszerében. Javasoltuk a választék cseréje és a külföldi minták beszerzése irányításának új módszerét. Ugyanakkor javaslatokat dolgoztunk ki egyes felújítási irányzatok céljából külföldi szabadalmak felhasználására. A termelési szakágazatok azonban nem fogadták el követelményeinket a javasolt méretekben. pl. a gépipari ágazat vállalatai 147 javaslat közül csak 101-et fogadtak el. Ebben az évben 1974. január 1-től az élelmiszercikkek szállításának új alapvető feltételeit készítjük elő. A fogyasztói kereslet kutatásának megjavítása céljából új rendszert és módszereket dolgozunk ki, amelyek le-, hetővé teszik a piaci kereslet rugalmas megállapítását és a tájékoztatások eljuttatását az irányítás egyes fokai között. Emellett fokozott gondot fordítunk a középtartamú és a hosszú tartamú kutatásra. A termelési és a kereskedelmi főigazgatók megállapodása alapján ebben az évben statisztikai kimutatást készítenek a felső ruházat és fehérnemű, részben pedig a gyapot- és a lendarabáru terén. A termelő és a kereskedelmi vállalatok lehetőségeket keresnek arra, hogy a statisztikai kimutatást más árucikkekre is kiterjesszék. A fő kereskedelmi ágazatokban ez év végéig áttérnek az adatok elektronikus számítógépekkel való feldolgozására. A többi kereskedelmi rendszerben az 1974- és 1975-ös években térnek át az elektronikus számítástechnika alkalmazására. A pozitív eredmények mellett fogyatékosságok is mutatkoznak a belföldi piac ellátásának szüntelenül növekvő igényei kielégítésének terén. Az ipari árucikkek hányadának az egész kiskereskedelmi forgalomban két és fél év alatt el kellene érnie az 52,2 százalékot, a valóságban ez 50,8 százalékot tesz ki. Az ipari árucikkek hányada gyorsabb növelésének nem teljesítését főként a személygépkocsik eladási tervének nem teljesítése okozta. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy a személygépkocsik árainak a csökkentése után dinamikusabbá válik az eladás. Erről tanúskodnak az ez év október 15- től november 23-ig eszközölt eladások adatai is, amikor is a múlt év hasonló időszakával szemben 160,1 százalékkal több autót adtak eL A belföldi piac ellátásában problémát okoznak azok a vállalatok is, amelyek egyes termelési programokat megszüntettek, függetlenül a belkereskedelmi szervek és szervezetek álláspontjától. Ezt leggyakrabban a termelés gazdasági hatékonyságának a hiányával, vagy a termelés szakosításának a problémáival indokolják. E fogyatékosságot gyakran megsokszorozzák a korlátozott behozatali lehetőségek. A közszükségleti árucikkek feltételezett behozatala 1973-ban 2 milliárd 500 millió koronát tesz ki. Hangsúlyozom, hogy az eszközök 92,3 százalékát a feltétlenül szükséges, nálunk nem gyártott, és a hiánycikkek vásárlására használjuk fel. A behozatal hányada a kiskereskedelmi forgalomban egészben véve 9,9 százalék. A piac jobb ellátása érdekében a KGST keretében csereakciókat valósítunk meg, amelyek 1973-ban a forgalomban 64 millió rubelt tesznek ki. Ez kétszerte annyi, mint 1970-ben volt. Ebben az irányban fogunk továbbra is haladni. Igen gyakran bírálják a pótalkatrészek hiányát. Ezt a kérdést a kereskedelem csupán a termelőszervezetek helyes eljárásával és megértésével képes megoldani. Sok minden történt a gyermekruházat megjavítása érdekében, de még mindig vannak problémák. Nem nyugszunk bele a termelők álláspontjába és ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy feltétlenül teljesítsék kereskedelmi szervezeteink igényeit. Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy nemcsak a gazdasági eredményekről van szó. A gyermekcikkek hiánya negatív politikai következményekkel is jár. Meggyőződésem, hogy a termelő- szervezetek kiviteli feladataikat teljesíteni tudják, mégpedig anélkül, hogy gyermekruházati cikkeket és más, a hazai piacon keresett hiánycikkeket exportálnának. Igen gyakran hangzanak el bíráló megjegyzések az eladás kulturáltságával kapcsolatban, az eladók és a fogyasztók kapcsolatával összefüggésben* A kiskereskedelmi forgalom gyorsabban növekszik, mint az üzlet- és a raktárterületek. Nem lehet tovább halogatni az anyagi-műszaki alap fejlesztését, amely jelenleg rendkívül hiányos. Gyakran lebontanak régi, meg nem felelő üzlethelyiségeket, de a lakásépítéssel párhuzamosan nem építenek új kereskedelmi egységeket. így a Szlovák Szocialista Köztársaságban 45 új lakótelepnek nincs alapvető kereskedelmi hálózata. Az eladó és a fogyasztó kapcsolata megjavításának érdekében dolgozókat nevelünk a tanulóközpontokban. Meg kell azonban mondani, hogy a 12 638 tanuló közül csak 758 számára van elszállásolási lehetőségünk, ami jelentősen megnehezíti a nevelőmunkát. Ezenkívül csaknem semmilyen elszállásolási berendezéssel sem rendelkezünk a nem családos dolgozók számára. így pl. Bratislavában mintegy 18 000 keres*- kedelmi dolgozó van, de csak 400 dől* gozó számára tudunk szállást biztosítani. Nem jobb a helyzet a többi városban sem. A CSSZSZK kereskedelmében összesen több mint 500 000 dolgozó van, ebből Szlovákiában 140 000 dolgozó, de a köztársaságban csak egy szak- középiskolánk van a belkereskedelem számára. A kereskedelmi dolgozók naponta érintkezésben állnak a fogyasztókkal, és magas kulturális színvonalon kell biztosítaniuk az eladást. Né-1 zetem szerint erre a dolgozókat szakmailag és politikailag elő kell készítenünk. Szlovákiában a terv alapján a gazdasági szakközépiskolák 700 végzett növendékét kell felvennünk. Ez a szám lehetővé tenné, hogy Szlovákia eddigi 150 szakközépiskolája közül egyesek belkereskedelmi szakra specializálódjanak, s így biztosítsák az üzletvezetők és a raktárvezetők megfelez lő politikai és szakmai előkészítését. Az életszínvonal emelkedésével fokozódnak a kereskedelem munkájával szemben támasztott igények is. A CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak a termelésben való teljesítése eredményeképpen fogyasztóink megfelelő árucikkek között válogathatnak. Ebből számunkra, a kereskedelem dolgozói számára, rendkívül igényes feladat hárul, mert az emberek megfontoltan vásárolnak és olyan árucikkeket keresnek, amelyek a legjobban kielégítik szükségleteiket. A kereskedelemben a termelő gyakran névtelen marad, de a kereskedelem konkrét, mert árut kínál, és azért pénzt szed be. Ezért lépéseket teszünk a javulás érdekében, hogy fokozatosan csökkenjenek a szocialista kereskedelem munkájával szemben elhangzó bírálatok. 1973. XII. 11. 4
