Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-02 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó
Erdőgazdasági Kutatóintézet 1973-ban ünnepli megalakulásának 75. évfordulóját. Ez az évforduló jó alkalmat nyújt arra, hogy lemérjük az eltelt háromnegyed évszázad eredményeit, ismertessük az intézet jelenlegi munkáját, s röviden felvázoljuk a jövő feladatait. Az erdészeti kutatás jelentős szerepet játszik Szlovákia gazdasági és tudományos életében. Az erdők termőképességének növelése, valamint közjóléti hatásának fokozása a tudományos-technikai forradalom korában szinte elképzelhetetlen azok élettani, műszaki és közgazdasági törvényszerűségeinek ismerete és gyakorla ti alkalmazása nélkül. Tekintettel hazánk aránylag magas erdősültségére és az erdők össztársadalmi jelentőségére, szocialista társadalmunk nagy figyelmet szentel az erdészeti kutatásügy fejlesztésének, valamint az elért kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának. A szlovákiai erdészeti kutatásnak gazdag hagyományai vannak. Intézményes megszervezését a szükség hozta létre, amikor az ésszerű, tartós és tervszerű erdőgazdálkodás a múlt század végén állami érdekké vált. Az erdőgazdaság körében felmerülő kérdéseknek tudományos kutatás útján történő tisztázását a szakma legkiválóbb egyéniségei sürgették. Törekvésüket rövidesen siker koronázta, amikor 1898-ban Banská Štiavnicán a Bányászati és Erdészeti Akadémia mellett megalakult a Központi Erdészed Kísérleti Állomás, amely szlovákiai viszonylatban a legrégibb tudományos intézmények közé tartozik. Első igazgatójává az akkori Földművelésügyi Minisztérium Vadas Jenő egyetemi tanárt nevezte ki, aki kiváló szakmai fel- készültséggel és határtalan lelkesedéssel fogott hozzá az intézet munkájának megszervezéséhez. Az első világháború után, 1918—19 telén az intézet Magyarországra költözött. A szlovákiai erdészeti kutatás központja a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után továbbra is Banská Štiavnica maradt, egészen 1964-ig. Az intézet neve a különböző újjászervezések következtében elég gyakran változott, küldetését azonban mindig teljesítette, és nagyban hozzájárult a szlovákiai erdőgazdaság színvonalának emeléséhez. 1964 október 1- től az Erdőgazdasági Kutatóintézet székhelye Zvolen. Az intézethez 6 kísérleti állomás is tartozik: Banská Štiavnica, Bratislava, Gabčíkovo (Bős), Košice, Liptovský Hrádok és Oravský Podzámok székhellyel. A kísérleti objektumokat az intézet munkatársai kezelik, melyeken hosszú távú kutatási témák megoldásával foglalkoznak Az intézet jelenlegi igazgatója Dušan Zachar egyetemi tanár, aki 1960. január 1-től látja el tisztségét. ■ ;■ Az intézet legfontosabb feladata a különböző időszerű tudományos kutatási feladatok koordinálása és megoldása az erdőgazdaság és az erdészeti tudományágak valamennyi területén. A kutatási feladatoknak mintegy 20 százalékát alapvető, 60 százalékát állami műszaki, a többit pedig reszort- és intézeti feladatok képezik. Az elért kutatási eredmények alapján az intézet munkatársai különböző terveket, irányelveket és más szükséges alapanyagot dolgoznak ki az Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium, az állami erdészeti szervek, valamint más üzemek és szervezetek részére Az intézet munkaköréhez tartozik az elért kutatási eredményeknek az erdészeti gyakorlatba való átültetése, és közvetlen tanácsadás a termelésben felmerülő problémák megoldásánál. Ugyancsak együttműködnek az intézet munkatársai más, elsősorban irányító, tervező, normaképző, pedagógiai, valamint egyéb tudományos intézmények feladatainak megoldásában. Az intézet látja el az erdőgazdaság és a vadászat részére a tudományos-műszaki ismeretterjesztő központ feladatát is. E cél elérése érdekében folyóiratokban, szakkönyvekben, ismeretterjesztő füzetekben és más kiadványokban teszi közzé a kutatás legújabb eredményeit. Ezen túlmenően konferenciákat, szimpóziumokat, szemináriumokat és más rendezvényeket szervez, melyeken a részvevők értékelik a kutatás egyes területein elért eredményeket, kitűzik a megoldás céljait és javaslatokat dolgoznak ki a szükséges Intézkedéseket illetően. Az intézet hatáskörébe tartozik még a tudományos dolgozók nevelése is az erdészeti tudományágak valamennyi területén. A kutatás területén intézetünk a nemzetközi osztály keretén belül műszaki fejlesztési osztály is működik. Az intézet legfiatalabb főosztálya a közgazdasági főosztály, melynek keretében elsősorban az üzemgazdálkodás és irányítás tökéletesítésének problémáját kutatják. Az utóbbi időben megkezdődött az irányítás és normaképzés racionalizálásának kutatása a számítástechnikai módszerek segítségével. Ugyancsak nagy figyelmet fordítanak az emberre, az erdei termelés legfontosabb tényezőjére, mindenekelőtt a munka humanizálásának szempontjából. Témáját tekintve rendkívül sokrétű az intézet negyedik, erdőrendezési és környezetvédelmi főosztálya. A négy osztályon folyó kutatási problémákat három nagyobb csoportba oszthatjuk. Az első csoportban az erdőrendezési és famérési kérdéseket, a másodikban az erdőmeliorációs, erdővédelmi és az erdők sokoldalú hasznosításának problémáját, a harmadikban pedig a vadgazdálkodással összefüggő kérdéseket kutatják. A problémáknak ilyen csoportosítása lehetővé teszi az erdőgazdasággal kapcsolatos különböző érdekek összehangolását, melyek főleg a fatermés folyamatos bebiztosítása és az erdőknek a környezet kialakításánál és védelménél betöltendő szerepe között jelentkeznek. Az intézet állandó alkalmazottainak száma a jubileumi évben 253 főt tesz ki. A tudományok kandidátusa és doktora minősítéssel rendelkező tudományos munkatársak száma 54, ami az intézet rendkívül kedvező kvalifikációs struktúrájáról tanúskodik. Az utóbbi időben különös figyelmet szentelnek az illetékes szervek a műszaki és köz- gazdasági jellegű kutatási problémák megoldásának. Az intézet tudományos munkatársai a kutatási feladatok eredményeit zárójelentésekben foglalják össze. A zárójelentéseket megvédésük után a gyakorlatban való felhasználási javaslattal az intézet a minisztériumnak, illetve az érdekelt szerveknek adja át. Az 1968—72 időszakban a kutatási feladatok száma 108 volt, ami az intézet tudományos munkájának magas szintjéről tanúskodik. A kutatási munkák konkrét gyakorlati eredményeiről más alkalommal számolunk be. A jubileumi év méltó betetőzéseként az intézet székhelyén, Zvolenban szeptember végén háromnapos tudományos konferenciát rendeztek, amelyen számos külföldi és hazai vendég vett részt. A konferencián elhangzott előadásokból kitűnik, hogy a szlovákiai erdészeti kutatás a hagyományokhoz híven jól teljesíti feladatát, s jelentősen hozzájárul szocialista társadalmunk építéséhez. Az elért eredmények feljogosítanak arra a reményre, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben segíti erdőgazdálkodásunk fellendülését. KOHÁN ISTVÁN munkamegosztásból is kiveszi részét, elsősorban azon feladatok megoldásánál, melyeket a KGST óllamai közösen végeznek. A tudományos kutatómunka az intézet 4 főosztályán folyik, melyek összesen 15 osztályra tagolódnak. A biológia és erdőművelési főosztály egyes osztályain az erdei fák biológiájával, fiziológiájával, ekológiájával és nemesítésével, továbbá az erdőművelés legfontosabb, nevezetesen a csemetetermesztés, erdősítés, természetes felújítás, állománynevelés és állományátalakítás kérdéseivel foglalkoznak. Külön osztályokon kutatják a gyorsan növő fafajok (nyárak, füzek, akácok) nemesítésének és tenyésztésének, valamint az erdei maggazdálkodásnak a problémáit. A műszaki főosztály ma már mintegy 50 éves kutatási múltra tekint vissza, s munkatársai elsősorban a fakitermelés, az erdei munkák gépesítése, valamint az erdészeti építészet kutatásának témájával foglalkoznak. A főfejj Ttu; W Si x { HW^iíiVfn üwfiüi RkEuI IM ilTj fr| ttKT