Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-02 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó
Hírek a Szovjetunióból 1973 XII. 2. 3 Két tájkép. A „BODKOGKOZ ARCAI" című ciklusból (Tóthpál Gyula felvétele) NEPHATAtOM. EGYENJ0GÜSA6, KÖICSÖNÖS SEGlTSEG 'A Szovjetunióban száznál több nemzet is nemzetiség él, és teljes politikai egyenjogúságot élve« valamennyi. A Szovjetunióban a Lenin által meghirdetett alapelveken jött létre és állandóan tökéletesedik a szovjet nemzeti állami* ság. A nemzeti kérdés megoldásának kulcsa az a konkrét program lett, amelyet a kommunista párt dolgozott ki. A soknemzetiségű szovjet államban megoldották a történelmi feladatot, amelyet Marx így fogalmazott meg: A munkások „szálljanak síkra azért, hogy az erkölcs és igazság egyszerű törvényei, amelyeknek a magánemberek közötti viszonyt kormányozniok kellene, a nemzetek közötti érintkezésnek is legfőbb szabályai tegyenek“. A szocialista társadalmi rend megteremtette a feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy minden nemzet és nemzetiség dolgozói önként egy államszövetségben egyesüljenek. A szovjetköztársaságok teljes mértékben élnek azokkal az előnyös lehetőségekkel, amelyeket az nyújt nekik, hogy a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének tagjai. A Szovjetunióban örökre véget vetettek mindennemű társadalmi és nemzeti elnyomásnak. Már a szovjethatalom által kibocsátott első politikai-jogi dokumentumok — „A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak kinyilatkoztatása“, a „Felhívás Oroszország és a Kelet dolgozó muzulmánjaihoz“ — meghirdették a népek egyenjogúságának és barátságának alapelveit, amelyek azután a Szovjet Alkotmányban törvényként fogalmazódtak meg. A szocialista demokrácia elsősorban tényleges néphatalmat jelent, amelynek politikai alapját a dolgozók küldötteinek szovjetjei, a tanácsok alkotják. Ezek minden dolgozó előtt nyitva állnak, a dolgozók a tagjai, a dolgozók óhajait és érdekeit fejezik ki, képviselik. Ezért tudták a tanácsok a munkásosztály körül egyesíteni a parasztság sokmilliós tömegeit, a különböző nemzetiségek dolgozóit. A tanácsok természetüknél fogva nemzetköziek, az internacionalizmus és a népek közti barátság szellemében nevelik a tömegeket, millió és millió különböző aemzetiségű embert vonnak be az állam kormányzásába. A június 17-én tartott helyi tanácstag- választásokon 156 443 252 választó vett részt. A helyi államhatalmi szervekbe összesen 2 193 086 személyt választottak. Az új tanácstagok 47,4 százaléka nő. A megválasztottak közül 1230 099 párton- kívüli, 962 987 párttag, illetve tagjelölt. Csaknem 40 százalékuk munkás, 28 százalékuk kolhozparaszt. Körülbelül egy- harmaduk harminc évesnél fiatalabb. A tömegek politikai aktivitása választásról választásra egyre nő. Elég, ha megemlítjük, hogy a mostani tanácstagoknak majdnem felét első ízben választották meg erre a tisztségre. Ez azt jelenti, hogy idén újabb egymillió állampolgár kapcsolódott be az államigazgatás munkájába. Ez azonban még nem minden. Ne felejtsük el, hogy a tanácstagok munkáját seregnyi önkéntes segítő könnyíti meg: olyan emberek, akiket mélyen érdekelnek megyéjük, városuk, falujuk gondjai és jövője, akiket állampolgári felelősségtudat hat át, s akik erejükhöz mérten segíteni akarják a maguk hatalmát, a szovjethatalmat. A tanácsok körül tömörülő soknemzetiségű társadalmi aktíva több mint 25 mii* ltó főt számlál. E hatalmas erőre támaszkodva a tanácsok még fokozottabban ki tudják elégíteni a dolgozók igényeit, fokozottabban figyelembe tudják venni minden egyes köztársaság, autonóm terület vagy nemzeti körzet sajátosságait. A szocialista néphatalom, a tanácsok demokratikus, internacionális jellege magában a választási rendszerben is megnyilvánul. A szovjet törvények szerint választási joga van minden 18. életévet betöltött szovjet állampolgárnak, nemzetiségétől, nemétől, világnézetétől, iskolai végzettségétől, valamint attól függetlenül, hogy mióta lakik itt vagy ott, milyen a szociális származása, s mivel foglalkozott a múltban. A választások az általános, közvetlen, egyenlő választójog alapján zajlanak le, titkos szavazással. Minden megválasztott tanácstag köteles tevékenységéről számot adni választóinak, és ha a többség úgy dönt, bármikor visz- szahívható. A Szovjetunió soknemzetiségű állam, s így természetesen vannak benne specifikus nemzeti érdekek és sajátosságok, amelyek az egyes szövetségi vagy autonóm köztársaságra, autonóm területre vagy nemzeti körzetre jellemzők. Ezért a szovjethatalom legfelsőbb képviseleti szerve, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két egyenjogú kamarából áll: a Szövetségi Tanácsból és a Nemzetiségi Tanácsból. Mindkettőnek egyformán van törvényjavaslati joga. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által elfogadott törvényekben, jóváhagyott népgazdasági tervekben és költségvetésekben így feltétlenül tükröződnek az egész ország általános érdekei, valamint a szövetségi és az autonóm köztársaságok specifikus érdekei is. Minden országos törvény, népgazdasági terv, állami költségvetés csak akkor válik hatályossá, ha azt a Legfelsőbb Tanács mindkét kamarája elfogadta. Ez a szabályozás a Szovjetunióban levő nemzeti-állami alakulatok jogainak egyik lényeges garanciája. A tanácstagok státuszát meghatározó törvény hangsúlyozza, hogy a megválasztottaknak elsőrendű kötelességük, hogy minden módon munkálkodjanak a Szovjetunióban élő népek barátságának és testvériségének, s a szovjet társadalom szociális-politikai egységének további erősítésén. Munkájukban állandóan szem előtt kell tartaniuk annak a szövetségi köztársaságnak, autonom köztársaságnak, autonóm területnek vagy nemzeti körzetnek a gazdasági, kulturális, nemzeti és más sajátosságait, ahol megválasztották őket, illetve azét a területét, ahol a választóik laknak. A tanácsok, melyek minden nemzetet és nemzetiséget képviselnek, biztosítják, hogy ezek állandóan segítsék egymást és együttműködjenek. Ennek eredményeként hallatlanul rövid idő alatt sikerült felszámolni a cári önkényuralom alatt elnyomatásban sínylődött népek gazdasági és kulturális elmaradottságát. Az ezeknek a népeknek a gyorsított gazdasági, kulturális és társadalompolitikai fejlődését célzó pártirányvonal úgy valósul meg, hogy a volt nemzetiségi peremterületek sokoldalú segítséget kapnak a fejlettebb nemzetektől, elsősorban az orosz néptől, az orcsz munkásosztálytól. Számtalan tényt sorolhatunk fel annak Illusztrálására, hogy milyen nagy alkotó erőt képvisel az egyenlő népek szövetsége, melynek a tanácsok, a szovjetek jelentik az alapját. Minden egyes szovjet- köztársaság hozzájárul az ország gazdasági fejlődéséhez, hiszen a Szovjetunió gazdasága egységes komplexum, amely figyelembe veszi mind az ország egészének általános, mind pedig az egyes köztársaságoknak sajátos érdekeit. A szövetségi és az autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsai, valamint a helyi tanácsok minden lehető módon fejlesztik és tökéletesítik a kölcsönös gazdasági kapcsolatokat és az együttműködést az élet valamennyi területén. Elég arra utalnunk, hogy majdnem mindegyik köztársaság részt vett vagy részt vesz olyan óriási erőmüvek építésében, mint a krasznojarszkl, bratszki, nureki, uszty- ilimi erőmű, közreműködik a Közép- Ázsia-Központi Iparvidék és az Északi Fény gázvezetékek lefektetésében, a Ráma menti autógyár-óriás építésében, Szibéria, a Távol-Kelet Közép-Ázsia termelőerőinek fejlesztésében. A népek testvériségéről, szilárd barátságáról és segítőkészségéről meggyőzően tanúskodik, hogy amikor a közelmúltban Taskentet és Dagesztánt tragikus földrengések sújtották, a sző szoros értelmében az egész ország a segítségükre sietett. Taskentbe különleges építőosztagok utaztak a Szovjetunió minden részéről. Moszkvaiak, leningrádiak, a valamennyi szovjetköztársaságból érkezett dolgozók vállalták, hogy Üzbegisztán fővárosában több mint egymillió négyzet méter lakóterületnek megfelelő lakást építenek. N. Matcsanov, az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke az alábbi sorokat írta akkor: „Es egyszerre az egész ország jelezte, üzente, veled vagyunk, Taskent!... Máskor talán túlságosan hangosaknak, hivalkodóan ünnepélyeseknek éreztük a barátságról és az egymás megsegítéséről szóló szavakat. Nem mindig fogtuk jel ennek a jelenségnek a mélységes értelmét. A nehéz órában azonban sokkal világosabban láttunk mindent.“ Az internacionalizmus és a népek egyenjogúsága politikájának diadalát példázza az egykor elnyomott nemzetek gazdaságának és kultúrájának erőteljes fejlődése is. Az 1917-es forradalom idején Közép-Ázsia és Kazahsztán gazdasági fejlettség tekintetében a gyarmati országok szintjén állt. Lakosságuk túlnyomó többségének nyomor, betegség, szellemi sötétség volt az osztályrésze. Századunk húszas éveinek elején a közép-ázsiai köztársaságok lakosságának 90—96, Kazahsztán lakosságának pedig 82 százaléka volt analfabéta. Ma ezekben a köztársaságokban teljesen megszűnt az írástudatlanság. Az UNESCO adatai szerint bolygónkon csak minden negyedik ember végzi el az elemi iskolát, és minden tizenkettőből csupán egynek van középiskolai végzettsége. A Szovjetunióban 1975 végére befejeződik az általános középfokú oktatási rendszerre való áttérés. A közép-ázsiai szovjetköztársaságokban több főiskolás jut 10 000 lakosra, mint Japánban, Franciaországban, Olaszországban vagy a Német Szövetségi Köztársaságban. Türkmé- niában például egyetlen szakoktatási intézmény sem volt a forradalom előtt, ma pedig 160 szakágban képeznek szakembereket. Ugyanilyen nagyszerű eredményekkel büszkélkedhet a többi szovjetköztársaság is. Rég nincsenek már köztük olyanok, amelyeket akár a gazdasági életben, akár a kultúra, a tudomány, a közoktatás, a népművelés terén elmaradottnak lehetne nevezni. B. GABRICSIDZE, a jogtudományok doktora • Több mint 400 éve alapították a vilniusi egyetemi könyvtárat. Az első könyvek egy része mindmáig megmaradt. A könyvtár állományában több mint háromszáz darab ősnyomtatványt, mintegy hatezer XVI. századbeli kötetet és nagy mennyiségű XV—XVIII. századi atlaszt őriznek. ☆ • Ogyesszában érdekes kiállítást rendeztek az ókori kerámia ezeréves fejlődésének szemléltetésére. Ókori görög és római, etruszk és itáliai vázákat mutattak be az ogyesszai archeológia! múzeum gyűjteményéből. Az 1600—2600 éves vázák némelyikén a régi görögök és rómaiak mindennapi életéből és kultúrájából megörökített ábrázolások láthatók. ☆ »• A szovjet vasútvonalak hossza 135 000 kilométer. A< 'különböző állomásokról minden órában összesen 1670 teher- és több mint 700 személyvonatot indítanak. A villamosított teherforgalmi vonalak hosszúságát tekintve a Szovjetunió az első helyen áll a világon. ☆ • Moszkvának jelenleg 7 400 000 lakosa van. A szovjet főváros lakosainak száma a század végére eléri a 8 milliót. Az építőknek nehéz feladatot kell megolda- niok: megfelelő munkakörülményeket és életfeltételeket kell biztosítaniuk ebben a nagy városban. A kilencedik ötéves tervidőszakban a moszkvaiak mintegy 650 000 lakást kapnak, ebből 1973-ban 130 000-et. A városban mostantól kezdve nem építenek négyemeletes házakat, és a jövő évtől fogva a nyolcemeletes házak helyett is /magasabb épületeket emelnek. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésére. ☆ • Karakalpak-föld falusi dolgozói ma már komfortos, többszobás házakat építenek maguknak. A jurta azonban ma Is nélkülözhetetlen: a távoli legelőkön ez a pásztorok szálláshelye. E köny- nyű és kényelmes sátrakat újabban gyárilag készítik. A cimbalszki Bányaipari Gépgyárban szétszedhető, összeszerelhető vázat készítenek a jurtákhoz. A gyári jurta igen keresett a közép- ázsiai állattenyésztő gazdaságokban. ☆ • Kijevi mérnökök olyan exkavátort terveznek, amelynek vezérlő berendezésében elektronikus hálózat és memóriaegység alkotja a legfontosabb részt. Az exkavátort többféle munkára lehet majd beprogramozni. Az exkavátorkezelőnek csak a műszerek állását kell figyelnie a gép elektronikus sző- mítóberendezésének hordozható vezérlőasztalánál. ☆ • Zsdanovi kohászok ultrahangos minőségellenőrző berendezést készítettek a hengereltáru-termelés minőségének javítására. A berendezés legfontosabb eleme egy önjáró targoncára szerelt műszer, amely ultrahanggal szondázza az acélt, és felfedezi a rejtett hibákat. A berendezés percenként 10 métert halad. Ez lehetővé teszi, hogy egy óra alatt 300 folyóméter henge- reltárut vizsgáljanak át. A berendezés üzembe állftá- sÄvafl az ellenőrzés terme lékenysége több mint ötvenszeresére emelkedett.
