Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-11 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

Harc A SZOCIALISTA tudatért 1973 XI. 11. ' Hírek a Szovjetunióból Pártunk XIV. kongresszusának határoza­ta kiemelte az „Arccal a tömegek felé“ gottwaldi Jelszó időszerűségét. Leszögezte, hogy a tömegpolitikai munka keretében terjeszteni fogjuk az eszméket a dol­gozók között, az elvhű reális politika alapján megszilárdítjuk bizalmukat a párt iránt, szervezni és ösztönözni fogjuk akti­vitásukat és kezdeményezésüket. A kong­resszus óta eltelt két és fél év sok bizo­nyítékát adta annak, hogy a központi bi­zottság és vezetésével az egész párt nagy figyelmet szentel a tömegpolitikai munka fejlesztésének, a személyes és szemléltető politikai agitáció formái és módszerei tö­kéletesítésének. A párt vezető funkcioná­riusainak, G. Husák elvtársnak gyakori ta­lálkozásai a dolgozókkal, az értelmiséggel és a fiatalokkal szemléltetően bizonyítják, hogy a párt hatékonyan gondoskodik a kommunisták és a nép állandó szoros kap­csolatáról. A központi bizottság titkársága utasította az alsóbb pártszerveket és szer­vezeteket, hogy októberben és november­ben nyilvános taggyűléseken tájékoztas­sák a közvéleményt arról, hogyan teljesít­jük a XIV. kongresszus határozatait, és tanácskozzanak az emberekkel, hogyan oldhatnánk meg még jobban az előttünk álló feladatokat. Ez is azt bizonyítja, hogy pártunk a gottwaldi jelszót teljességgel magáévá tette. A munkamódszer pótolhatatlan része A tömegpolitikai munka mint a párt po­litikájának szerves része magából a szo­cialista társadalmi rendszerből adódik, amelynek legsajátosabb lényege a nép ön­tudatos és alkotó részvétele a szocialista társadalom fejlesztésében. A felszabadított munka a dolgozók politikai hatalmával együtt a szocialista társadalom óriási erő­forrása. Semmilyen eddigi társadalmi rendszer sem rendelkezett ilyen nagy for­rásokkal. A tömegpolitikai munka felada­ta ennek az energiának a felhasználása, a párt programfeladatainak szubjektív erő­vé való változtatása az emberek és a tár­sadalom közötti öntudatos tettre kész kap­csolat kialakítására. Az embereknek teljes mértékben ki kell használniuk a szocia­lista társadalmi rendszert nemcsak saját, hanem elsősorban a közösség érdekében is. Ilyen értelemben a rendszeres tömeg­politikai és ideológiai nevelőmunka a szocialista társadalom irányításának egyik alapvető módszere, a vezetők munkamód­szerének szerves része életünk valameny- nyi területén. Pártunk és központi bizottsága kedvező feltételeket teremt a tömegpolitikai mun­ka fejlesztéséhez. Abból indul ki, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában egyre nagyobb jelentőségű a dolgozók szocialista meggyőződésének, a munka és az élet iránti öntudatos vi­szonynak a kialakítása. A szocializmus az objektív társadalmi folyamat öntudatos megvalósítása és ezért a pártnak mind a társadalom vezető ere­jének érdeke minden egyén képességeinek fejlesztése és kihasználása. A fejlett szocialista társadalom építését az a törekvés jellemzi, hogy a termelésben a lehető leggyorsabban kihasználjuk a tudományos-műszaki ismereteket, és való­ban tudományos alapon irányítsuk a tár­sadalmi-gazdasági folyamatokat. Ezek a folyamatok ma nemzetközi viszonylatban éles osztályharc kíséretében mennek vég­be. Mindez nagy követelményeket támaszt az emberek általános műveltségével, szak- képzettségével, politikai ismereteivel és tudományos világnézetével szemben. Eddi­gi gyakorlatunk is azt mutatja, hogy mi­nél magasabb az általános politikai és szaktudás színvonala, az emberek annál jobban alkalmazkodnak a termelés és a munkafolyamatok változó feltételeihez, jobban értik meg bel- és külpolitikánkat. Az a dolgozó, aki szaktudását, általános műveltségét, valamint gyakorlatát öntuda­tosan, a szocialista módon gondolkodó ember meggyőződésével tudja felhasznál­ni, hasznos tagja a szocialista társada­lomnak, és szavatolja a további sikereket. Támogassuk a sokoldalú aktivitást A tudományos-műszaki forradalmat a kommunista erkölcs állandó megszilárdí­tásának kell kísérnie, ezért a fejlett szo­cialista társadalomban a tömegpolitikai munkának arra kell törekednie, hogy ki­küszöböljük a kispolgári nézeteket, szo­kásokat, gondolkodásmódot. Fejleszteni kell az emberek szociális aktivitását, arra kell törekednünk, hogy szocialista módon viszonyuljanak az élethez és a munkához, és így a szocialista társadalom fejlődésé­nek aktív tényezőjévé váljanak. Példaként szeretném megemlíteni, hogy az észak­csehországi papírgyárakban a jó tömeg- politikai munka eredményeképpen 72 ra­cionalizálási intézkedést hajtottak végre, s így 72 munkaerőt takarítottak meg. Ezen­kívül az újító- és feltaláló mozgalom ke­retében benyújtott javaslatok 4 700 000 ko­rona megtakarítást eredményeztek. A de ííni KOH-I-NOOR-ban az ilyen racionali­zálási intézkedésekkel 52 dolgozót és több mint 2 millió koronát takarítottak meg. Számtalan példát sorolhatnánk még fel a jó tömegpolitikai és ideológiai mun­ka eredményeiről. Túlzás nélkül- leszögez­hetjük, hogy a tömegpolitikai munka fej­lesztése nélkül a fejlett szocialista társa­dalom szociális szervezete nem működhet­ne normál is-an és tartósan. Abból indulunk ki, hogy a termelési-mű­szaki, szociális, politikai és ideológiai fel­adata megoldásának jellege elválasztha­tatlanul összefügg a szubjektív tényező szerepének növelésével, a tömegek szo­cialista öntudatának további fejlesztésével. Mindenhol nagy változások mennek vég­be a társadalomban. Minél összetettebb és dinamikusabb az élet, minél nagyobb fel­adatokat kell megoldanunk, annál nagyob bak a társadalom szellemi képességeivel és valamennyiünkkel szemben támasz­tott igények. Másik oldalról vizsgálva a dolgokat, látjuk, hogy a sokoldalú aktivi­tás különbözteti meg a szocialista társa­dalom emberét az előző korszakok embe­rétől. Látnunk kell azt is, hogy csakis a marxista—leninista elmélet mély elsajátí­tása teszi lehetővé, hogy az ideológiai mun­kát összekapcsoljuk az élettel, a szocialis­ta építés mindennapi feladataival. A fejlett szocialista társadalom fejlő­dése és az ezzel párhuzamosan fejlődő tu dományos-műszaki forradalom egyre na­gyobb súlyt helyez az ember fegyelmezett­ségére, belső ellenőrzésére, műveltségének sokoldalú fejlesztésére. Ezért a tömegpoli­tikai munkának e követelménnyel össz­hangban állandóan népszerűsítenie kell a jó munkát, támogatnia kell a társadalmi és munkafegyelmet, fejlesztenie kell az embereknek azt a törekvését, hogy az élen­járó dolgozókhoz és közösségekhez hason lítsanak. Ezzel együtt ki kell emelnünk a szorgalmat, a kitartást, a takarékosságot, a jó gazdálkodást, valamint a kollektív munka iránti jó viszont. Ugyanakkor ter­mészetesen bírálnunk kell a hanyagságot és minden olyan jelenséget, amely idegen a szocialista életmód számára. Az ember ideológiai, politikai nevelése, általános tudásának és szakképzettségének elmélyítése állandó feladat. A múltban az iskolában, szaktanintézetekben szerzett is meretek 15 évre, sőt többre is elegendők voltak, de ma már ez az időszak sokkal rövidebb. Ezenkívül a szocialista társada­lom számára egyre nagyobb jelentőségűek az emberek személyes tulajdonságai, ide ológiai öntudatuk és politikai meggyőző­désük. A tömegpolitikai munka nem le­het a munka elszigetelt önálló része, szer­vesen egybe kell kapcsolódnia ä párt, a társadalmi szervezetek és a nemzeti bi­zottságok egész tevékenységével. Tartal­mát a párt politikája, a szocialista állam feladatai és az ideológiai nevelőmunka céljai határozzák meg. Az osztályszempont alapvető jelentősége A fejlett szocialista társadalom építé­sének időszakában a tömegpolitikai mun ka alapvető kérdése marad továbbra is az összes probléma osztályszempontból való megközelítése. Ezért nemcsak a propa­gandistáknak és agitátoroknak, de minden­kinek, aki a funkciókról, a társadalmi élet bármely területének irányvonaláról dönt, állandóan szem előtt kell tartaniuk a munkásosztály és a dolgozók érdekeit. A tömegpolitikai munka s az ideológiai nevelőmunka része a személyes és a szem­léltető politikai agitáció. Jelentőségéről meggyőződtek az elvtársak a dél-morvaor- szági, észak-morvaországi és kelet-szlová­kiai kerületben, ahol évente többször ren­deznek agitációs napokat, amelyek alkal­mából megmagyarázzák a polgároknak a pártpolitika időszerű kérdéseit. Az embe­rek örülnek ennek a kapcsolatnak, támo­gatásukról biztosítják a szocializmus épí­tésének ügyét. így pl. Frýdek-Místekben az egyik agitációs nap eredményeképpen kö­telezettségvállalásokat tellek, hogy 360 000 órát dolgoznak le a városok és üzemek szépítésén. A CSKP az agitátorok által mindenkivel kapcsolatot köt. Az agitáto­rok tevékenységében összekapcsolódnak a szavak, a tettek, a párt tömeges hatása, az egyéni munka, valamint az egyéni nevelés. Azért beszélünk erről, mert a hatvanas években lebecsülték ä politikai, elsősor­ban a személyes agitáció jelentőségét, és azt a nézetet terjesztették, hogy az agilá- ciót teljes mértékben helyettesíteni tud­ják a központi tájékoztatási eszközök. Ez­által gyengült a kommunisták s a dolgo­zók rendszeres, mindennapi kapcsolata. A tapasztalatok továbbá azt mutatják, hogy ez az állapot a kommunisták jelentős ré­szének politikai passzivitását váltotta ki, és olyan nézet alakult ki, hogy a párton- kívüliekkel való állandó kapcsolat csak a funkcionáriusok feladata. Ez az idő azon­ban már elmúlt. A párt mai vezetősége mindjárt 1969 áprilisa után határozottan elítélte az ilyen gyakorlatot és az „Arccal a tömegek felé“ jelszó megvalósításával olyan útra lépett, ahol a személyes politi­kai agitáciőnak jelentős szerepe van, ami­kor is minden párttag feladata a töme­gekben végzett politikai munka. Az agitáció és a gyakorlat szoros kapcsolata Tekintettel a politikai agitáció jelentősé­gére szakképzett, széles politikai látókör­rel rendelkező és tekintélyt élvező embe­reknek kellene betölteniük az agitátorok és propagandisták funkcióit. így a szo­cialista munkabrigádok vezetőinek, külön­böző szakembereknek, újítóknak, mesterek­nek, a legjobb munkásoknak és földműve­seknek, tanítóknak stb. ^Munkájuk haté­konysága nagymértékben ideológiai-politi­kai felkészültségüktől függ. Ezért nem szabad lebecsülnünk az agitátorok kivá­lasztását és felkészítését. Ma már sokan szereztek középiskolai és főiskolai végzett­séget. Egész politikai rendszerünk és az a tény, hogy a tájékoztatási eszközök a szocializmus építésének szolgálatában áll­nak, azt eredményezi, hogy az emberek a belpolitika és a külpolitika iránt is nagy érdeklődést tanúsítanak. így a felkészület len, tájékozatlan agitátor nagyon könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhet. A fejlett szocialista társadalom idősza kábarj is érvényes az a követelmény, hogy a tömegpolitikai munka álljon szoros kap­csolatban a gyakorlattal, segítsen az em­berek problémáinak egyre sikeresebb meg­oldásában. Amint a CSKP KB februári plé numa hangsúlyozta, természetesen nem helyettesítheti a problémák tárgyi megol­dását, de meg kell teremtenie a kedvező légkört a megoldáshoz. A fejlett szocialista társadalom fejlődé­sének folyamatában egyre jelentősebb sze­repet töltenek be a munkaközösségek az ideológiai nevelőmunkában és az emberek tulajdonságainak a szocialista erkölcs szel­lemében történő értékelésében. Ez tör­vényszerű folyamat, mivel a szocialista társadalmi rendszer egyre kedvezőbb felté­teleket teremt a munkaközösségek ilyen szerepéhez. Sok szocialista munkabrigád már nagyon jó tapasztalatokat szerzett ezen a téren. A szocialista módon gondolkozó ember kia­lakítása megköveteli, hogy céltudatosan, tapintatosan fejlesszük pozitív jellemvoná­saikat és tulajdonságaikat, felelősségérze tűket, valamint az egoizmus, a kispolgári- asság, a közömbösség és más — a szocia­lista erkölcs számára idegen — jelenségek elleni kompromisszumot nem tűrő állandó harcot. A munkaközösségekben jók a fel­tételek az ilyen nevelömunkához. Itt hasz­nálhatják ki a legjobban a termelési-mű­szaki, gazdasági, erkölcsi, pszichológiai, ideológiai, politikai tényezők összességét. Ezért helyesen kell értékelni a munkakö zösségek, elsősorban a szocialista munka­brigádok szerepét az emberek szocialista nevelésében, számolnunk kell velük a tö-- megpolitikai és nevelőmunka további fej­lesztése kérdéseinek feldolgozásában. A CSKP XIV. kongresszusa meghatározta szocialista társadalmunk fejlődésének irányvonalát és feladatait, valamint a lö- megpolitikai munka céljait. A tömegpol:- tikai munka megvalósításának számos for­mája és módszere van. A legfontosabb azonban az, hogy tudatosítsuk: a pártonkí­vüliek körében végzett tömegpolitikai mun­ka a párt társadalmi vezető szerepe érvé­nyesítésének pótolhatatlan része. JAROSLAV KASE, a CSKP KB agitációs osztályának vezetője # Érdekes sajátosságát figyelték meg a kazah­sztáni Balhas-tónak. Ebben a nagy kiterjedésű, halban gazdag, édesvizű meden­cében a víz mennyisége mintegy 60 éves ciklu­sokban 40 milliárd köb­méterrel nő, illetve csök­ken. A kutatók feltétele­zik, hogy a tó föld alatti artézi medencékkel és nagy mélységekben fekvő vízgyűjtőkkel áll kapcso­latban. # Kidolgozták az ivó­víz konzerválásának a technológiáját, s így a tengerészek konzervált vizet vihetnek magukkal a mentőcsónakokon. A leforrasztott, ezüsttel ke­zelt fémdobozok belsejé­ben elhelyezett polietilén- tasakban 2 évig is tárol­ható az ivóvíz. A Fekete­tengeren közlekedő Pula motoroshajón szerzett ta­pasztalatok igaanlták ezt a technológiai elljárást. 0 Csaknem 20 évi munka eredményeként el­készült Ukrajna részletes talajtérképe. Az atlasz 634 talajfajta sajátossá­gairól és elhelyezkedésé­ről ad képet. Valamennyi kolhozt és szovhozt el­látták olyan térképekkel, amelyek meghatározzák a mezőgazdasági termőterü­letek tulajdonságait, és különféle eljárásokat ja­vasolnak a talaj termő- képességének növelésé­# Ipari kitermelésre alkalmas kőolajlelőhel- lyekre bukkantak Kali- nyingrád megye balti-ten­geri partvidékén. Az itt kiaknázott úgynevezett kambrium-olaj, amely nagy mennyiségben tar­talmazza az értékesnek tartott könnyű frakciókat, a legfinomabb minőségű benzin előállítására is al­kalmas. Krasznoborszk- ban és Usakovóban már meg is kezdték a lelőhe­lyek ipari kiaknázását. A balti-tengeri olajat belo­rusz, litván és lett gyá­rakba szállítják. # Üzbegisztánban fel­tárták Közép-Ázsia egyik legrégibb településének, Rabindzsánnak a romjait. Rabindzsán Kelet forgal­mas kelreskedelmi útvona­lán, a Nagy Horoszánl Úton feküdt. A krónikák­ban gyakran említett vá­ros 1158-ban pusztult el. A Rabindzsánt kerebő ré­gészeket az egyik domb hasonló hangzású neve igazította útba. O Különleges malmot talált fel gyémántok és más nagy keménységű ás­ványok csiszolásának megkönnyítésére G. Ho- meriki grúz kutató. A mozdulatlan vízben forgó motor erős mágneses te­ret hoz létre, ami felgyor­sítja a csiszolóanyagokat őrlő acélgömböket. Ez az eljárás 20-szor olcsóbb a hagyományosnál. Az újí­tás iránt már több ország — például az USA, az NSZK, Japán, Anglia és Olaszország — érdeklő­dött.

Next

/
Thumbnails
Contents