Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-08 / 266. szám, csütörtök
Ünnepi nagygyűlés Bratislavában az Oktňberi Forradalom 56. éiMijän (Folytatás az 1. oldalról) leninizmus eszméi életereje megfogható és meggyőző példájára. Oroszország dolgozó tömegei az ellenség minden áskálódása ellenére demonstrálták a nép kormányának törhetetlen erejét, megvédték a szovjethatalmat, leküzdve a felfordulást, az éhséget és a blokádot, a tőkés körülzárás gyűrűjébe zárva felépítették a szocialista társadalmat, minden idők legször- nyüségesebb háborújában szétzúzták a hitleri háborús masinériát, a szovjetellenes imperialista összeesküvésnek ezt a szüleményét — és megmentették az emberiséget a fasiszta rabszolgaságtól. Szembeszállva minden ellenséges erővel, a felfuvalkodot- tak és a nagyképűek, az irigyek és a gyűlölködők haragjára és szomorúságára a Szovjetunió népei felemelték a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, fejlesztették gazdaságát, véderejéfr, tudományát, műveltségét, kultúráját, olyan ütemben és olyan terjedelemben, ami elállítja a kapitalisták lélegzetét. Ismeretes, hogy a Szovjetunió villamosításának lenini tervét, a GOELRO-t a polgári politikusok és propagandisták álmodozásnak tartották, hogy az első traktorgyár építését és az iparosítás előrehaladását lenézően megmosolyogták. Ma a tengereken túl is mindenki nemcsak az első traktor- és autógyárakat, nemcsak a Dnyeprosztrojt és az Uralmast látják, hanem Dubnát és az atomerőműveket, Bajkonurt és Novoszibirszket is, a hatalmas, korszerű, dinamikusan fejlődő ipart, a szocialista mezőgazdaság fejlődését, a hatalmas arányú lakásépítkezést, a szocialista városok felvirágzását, a kultúra és a sport terén elért sikereket. Megcsodálják a tudósok milliós hadseregét és munkájuk eredményeit, az oktatásügy és a művelődés kiterebé- lyesedését, elismerik a szovjet emberek áldozatkészségét, ha- zafiságát és internacionalista gondolkodását, azt, hogy van képességük és akaratuk megvalósítani a kommunista építés merész, igényes terveit. Ma azok is, akik a régi welsi szemüvegen át látták „Oroszországot a ködben“, kénytelenek elis merni az „orosz csodát“. Szovjet csoda ez — mert valamennyi szovjetköztársaságban, Oroszországban, Ukrajnában, a balti államokban, Kazahsztánban, a kaukázusi köztársaságokban és a Távol-Keleten, mindenütt demonstrálja a szovjet népek egyenjogúsága, együttműködése és testvérisége lenini nemzetiségi politikájának óriási ipari nagyhatalom. Fej- bölcsességét. A Szovjetunió ma lett tudománnyal és technikával, fejlett mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodással és a lakosság magas anyagi és kulturális színvonalával. A Szovjetunió barátainak millióival együtt őszintén örülünk a nagyszerű eredményeknek, amelyeket a testvéri szovjet népek a kilencedik ötéves terv feladatainak teljesítésében, a Szovjetunió Kommunista. Pártja XXIV. kongresszusa programjának megvalósításában elérnek, és szívből kívánunk nekik új sikereket a kommunista társadalom építésében. Tisztelt elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szovjet nép győzelmes útja nekünk, Csehszlovákia népeinek annál közelebbi, minél mélyebben tudatosítjuk azt a történelmi tényt, hogy nemzeti és állami fejlődésünket már több mint fél évszázada befolyásolják Október eszméi, a szovjet állam megalakulása és léte. Voltak nálunk — éspedig nem is régen — törekvések, amelyek a wilsoni és a masa- ryki felszabadító legendák kialakítására és életben tartására, s különösen a fiatal nemzedéknek ezekkel való elkáp- ráztatására irányultak. Letagadhatatlan történelmi tény azonban, hogy az orosz proletáriátus győztes forradalma és a Nagy Október eszmél közvetlenül meggyorsították az 'Osztrák—Magyar Monarchia Peter Colotka elvtárs beszéde széthullását, és ösztönzést adtak mind a cseh országrészekben, mind Szlovákiában a néptömegek mozgásának, a nemzeti és a szociális szabadságért indított küzdelmének, a csehszlovák állam megalakulásának. Ugyanilyen tagadhatatlan történelmi tény, hogy az orosz bolsevikok példája volt az, amely közvetlen befolyást gyakorolt Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulására, a jobboldali opportunizmus ellen vívott harcára, forradalmi képességeire, bolsevik gottwaldi irányvonalára. Ennek eredményeképpen munkásmozgalmunkban nem az opportunista út, nem az uralmon levő burzsoázia asztaláról való morzsaszedés megalkuvó gyakorlata győzött, hanem a lenini út, a munkásosztály által való forradalmi hatalomátvétel és a szocialista társadalom építésének az útja. Népeink sohasem felejtik el, hogy egyedül a Szovjetunió állt hűségesen oldalunkon München idején is, amikor az imperialista hatalmak feldarabolták köztársaságunkat és amikor a ka- pituláns burzsoázia, oszlályelő- jogait védve, feláldozta népünk szabadságát a hitleri megszállóknak. A mai és a jövő nemzedékek emlékezetében örökké megmarad az a testvéri internacionalista segítség, amelyet a szovjet emberek nyújtottak a Szlovák Nemzeti Felkelésnek és a harcoló Prágának, a cseh és a szlovák nép nemzeti felszabadító küzdelmének, és hogy a szovjetek országának dicső hadserege volt az, amely népeinket felszabadította a hitleri iga alól, megmentette őket a rabszolgaságtól és a kipusztítástól, s megnyitotta nekünk a szabad fejlődés felé vezető utat. A testvéri Szovjetunióval való szövetség és barátság akadályozta meg, hogy a hazai és a külföldi reakció 1948 februárjában és 1968 augusztusában ellenforradalmi fordulatot érjen el, vérbe fojtsa forradalmunkat, megvalósítsa a tőkések és a nagybirtokosok terrorját. A chilei tragikus események, amelyeket oly fájdalmasan élünk át, szemléletesen bizonyítják, mire képes a burzsoázia, amikor arról van szó, hogy gátat vessen a tömegek forradalmi mozgásának, megmentse osztályuralmát. A közeljövőben lesz harminc éve, hogy aláírtuk a történelmi csehszlovák—szov jet barátsági, szövetségi és háború utáni együttműködési szerződést. Ez a három évtized teljes mértékben igazolja Klement Gottwald szavainak mély igazságát, aki akkor ezt mondotta: „Nemzeti és állami hajónk biztonságos kikötőre talált.“ A testvéri Szovjetunióval való együttműködés nemzeti és állami szabadságunknak, függetlenségünknek és a Csehszlovák Köztársaság békés szocialista fejlődésének az alapja. Amikor jogos büszkeséggel tekintünk a hazánkban lejátszódott szocialista változások eredményeire, amikor az új gyárakra, a virágzó szövetkezetekre, városainkra és falvainkra Jekintünk, amikor értékeljük anyagi és kulturális színvonalunk szüntelen emelkedését, tudatosítjuk, hogy népünk áldozatos munkáján kívül ezt csak a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szoros együttműködés jóvoltából lehetett elérni. Ezen az igazságon, az emberek millióinak ezen a felismerésén semmit sem változtat azoknak a demagógoknak uszító hangja és törekvése, akik különösen a válságos időszakban kétségbe vonták a csehszlovák—szovjet együttműködés eredményességét, gondosan rejtegetve az emberek elől szándékaikat, amelyek Csehszlovákiának a szocialista országok közösségéből való kiszakítására irányultak. Minden józan gondolkodású ember előtt nyilvánvalónak kell lennie, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés nélkül elképzelhetetlen lett volna szocialista gazdaságunk dinamikus fejlődése, a tudomány, a technika, az iskolaügy és a kultúra fellendülése. A hatalmas, tervszerűen fejlődő szovjet gazdaság, fejlett ipar és mezőgazdaság, tudományos kutatási alap, ahol megközelítőleg 1 millió ember dolgozik, számunkra kedvező feltételeket teremt népgazdaságunknak válságok és megrázkódtatások nélküli állandó fejlődése számára, a XIV. kongresszus határozatainak és a távlati fejlesztési programoknak sikeres megvalósítására. Jelenleg, amikor a hangsúly a tudományosműszaki forradalom vívmányainak a szocializmus vívmányaival való egyesítéséről van szó, különösen sürgős és objektívan szükségszerű, hogy minden szocialista ország javára folyamatosan teljesítsék a nemzetközi gazdasági, szocialista integráció komplex programját. A valamennyi testvérország kommunista pártjának és kormányának vezetésiével céltudatosan irányított folyamat nem jelenti csupán a szocialista közösség államai erőinek egyesítését, hanem azokat meg is hatványozza, lehetővé teszi számunkra, hogy jellegzetesebben és meggyőzőbben bizonyítsuk a szocializmus előnyeit és a kapitalizmussal való békés versengésben elért új sikereket. Kedves barátaink, ilyen szemszögből fogtunk hozzá a gazdaság terén levő konkrét feladatoknak, az 5. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. Pártunk XIV. kongresszusa — amint azt jogosan hangsúlyozza — a további fejlődés igényes, ám megvalósítható programját fogadta el. És ma, lassan már az ötéves tervidőszak harmadik évének végén megállapíthatjuk, hogy a feladatokat, főleg gazdasági téren, általában sikeresen teljesítjük. Ez annak bizonyítéka, hogy munkásaink, szövetkezeti parasztjaink és az értelmiség tagjainak milliói magukévá tették ezt a programot, hogy konkrét munkával támogatják Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját. Természetesen eredményeink még jobbak lehetnek és jobbak lesznek, a munkaütemünk gyorsabb, a termelés egyre jobb minőségű és hatékonyabb, s ennek következtében életünk egyre gazdagabb és teljesebb, ha nem elégszünk meg az elért eredményekkel, ha mindenki saját munkahelyén szocialista gazdaként fog sáfárkodni — pontosan és becsületesen dolgozni, a termelésben alkalmazni a tudományos műszaki haladást, tökéletesíteni az irányítást, ha nem tűri meg a rossz gazdálkodást és egyéb hibákat, ha nemesíti a dolgozók kezdeményezését. Az ehhez vezető utat megmutatják a példás kollektívák, a szocialista munkaverseny résztvevői, a szocialista munkabrigádok, a százezres mozgalomba bekapcsolódott mérnökök és műszaki dolgozók. Engedjék meg, hogy ezen a dicső napon üdvözöljem a szocialista munka úttörőit, az áldozatkész munkásokat, szövetkezeti parasztokat, az értelmiség tagjait, akik az ötéves terv minden frontján — a gyárakban, a mezőkön, az építkezéseken, az iskolákban, a hivatalokban és az intézetekben jó munkával tesznek hitet hazafiasságuk, forradalmi magatartásuk, a szocializmus eszméihez, a Nagy Október elgondolásaihoz való hűségük mellett* Tisztelt elvtársak ! Ismert tény, hogy a szovjethatalom első okmánya a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a békedekrétum volt. Ez annak igazolása volt és maradt, hogy a szocializmus és a béke elválaszthatatlan egymástól. Az igazi humanizmus kifejezője, az egész világ munkásosztálya és dolgozó tömegei létérdekének a kifejezője volt és maradt, akiknek az imperialista háború csak határtalan nyomort, szenvedést hozott, milliók életének a feláldozását hozta. A békéről szóló alapokmány a különböző társadalmi rendszerű állarriik békés egymás mellett élése elveinek, a lenini elvnek jelképe lett, amely a szovjet és a mi külpolitikánk szilárd alapja, tartós támaszpontja. A Nagy Október óta eltelt évek alatt — amint azt a béke-világkongresszuson tartott beszédében Brezsnyev elvtárs hangsúlyozta — a Szovjetunió állandóan és tántoríthatatlanul harcolt és harcol azért, hogy bolygónkon győzelemre jusson az igazságos béke, a demokratikus béke, amely valamennyi nép jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásán alapul. Hála a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szqvjet kormány elvhű politikájának Európa — a háborúktól sanyargatott földrész — immár három évtizede békében él. Hála e szovjet politikának, a helyi tűzfészkek, feszültségek és konfliktusok nem csaptak át egy világégésbe, amely megsemmisítő erejével magának az emberi civilizációnak a felszámolását, megszűnését jelentette volna. Sikerült féken tartani a hűborúra szomjas imperialista köröket, amelyek több mint két évtizede a katasztrófa peremén balanszíroztak. Ezt a világ a Szovjetuniónak és a szocialitV» országok közösségének köszönheti. Az emberiség ma új reményekkel tekint a feszültség enyhülésére, a hidegháború jégpáncéljának olvadására. Ugyanakkor egy nem új, hanem érdekes jelenség tanúi vagyunk: a burzsoá propaganda a békeangyalokról szóló reklámmal jön elő, s a pálmaágat azok kezébe igyekszik tenni, akik a támadó, az imperialista tömböket tervezték nyereségeik érdekében, fokozták a fegyverkezést, akik szították a koreai háborút, rablóhadjáratot, és évekig tartó szennyes háborút viseltek Indokína nemzetei ellen, megrendezték az összeesküvéseket Afrika, Ázsia ós Latin-Amerika haladó rendszerei ellen, akik a chilei véres ellenforradalmi fordulat és az arab nemzetek ellen indított izraeli agresszió hátterében állnak. A békeangyal glóriáját szeretnék azoknak a fejére tenni, akik a második világháború eredményeinek megváltoztatására törekedtek, akik évekig ignorálták a Német Demokratikus Köztársaság létét, és Európában szították a berlini feszültség] gócot, uszították a szocialista világrendszer államaival való gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok ellen. Ilyenek a békeangyalok, a „nyugati civilizációnak“ az úgynevezett „kommunista veszély" előli védelmezői! A viiág közvéleményét azonban nem lehet félrevezetni! Hiszen az egész negyed évszázad alatt folyó békeharc szemük előtt, az egész világ békeszerető, demokratikus és antumpe- rialista erőinek tevékeny r-ísz- vételével zajlott le. Támaszuk pedig a Szovjetunió volt, amely a lenini elvek szellemében fáradhatatlanul a nagy és a kis népek biztonságára és a békére törekedett, a feszültség kiküszöbölésére, az atomfegyverek betiltására, a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a leszerelésre, a katonai tömbök felszámolására, az összes vitás kérdéseknek az erő és az erő fitogtatása nélkül való megoldására, az államok közti jó kapcsolatokra, az államok együttműködésére törekedett. Cáfolhatatlan tény, hogy a nemzeti kapcsolatokban a hidegháborúról a feszültség enyhülésére való átalakulás ennek a szovjet politikának, az SZKP XXIV. kongresszusa békeprogramja kitartó érvényre juttatásának és Brezsnyev elvtárs elkötelezett, személyes részvételének az eredménye. A Szovjetunió és az egész szocialista közösség békeoffenzívája, politikai, gazdasági presztízsének növekedése, katonai ereje a világ haladó békemozgalmával együtt — ezek azok a tényezők, amelyek a Nyugaton a reálisabban gondolkozó köröket arra késztették, hogy vegyék figyelembe a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elveit. A Szovjetunió és az élvonalbeli kapitalista államok között megkötött eddigi egyezmények, főleg a szovjet—amerikai kapcsolatok, az európai biztonságról, együttműködésről tartott értekezlet, a közép-európai fegyveres erők és hadifelszerelés csökkentéséről szóló konferencia megteremtette a távlatokat a további építő fejlődés számára, egy új korszak ígéretét, milliók reményét jelenti, akik békében akarnak élni. Colotka elvtárs beszédének befejező részében az imperializmus lényegének leleplezésével, formáinak megvilágításával foglalkozott. Példaképül bemutatta a chilei fasiszta junta vérengzését, majd szólt Allende elnök meggyilkolásáról, a Népi Egység híveinek az üldözéséről. A továbbiakban kijelentette: a proletár internacionalizmus szellemében szüntelenül szilárdítani fogjuk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét, elmélyítjük a Szovjetunió vezette szocialista országok együttműködését. TÚLTELJESÍTIK FELAJÁNLÁSUKAT A ružomberoki Vlagyimir Iljies Lenin Gyapot)eldolgozó üzemben 153 munkáskollektívában több mint hétezer dolgozó kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. Közös vállalást tettek, amely szerint az 1973. évi terv] el adat ok at 10 millió koronával túlteljesítik. Kilenc hónap alatt az árugyártási tervet 102 százalékra teljesítették. Képünkön a második számú fonómühely 38 tagú szocialista munkabrigád vezetője, Ľudmila Jagnešáková és Mária Hu- dáková, a munkabrigád tagja a BD—240 típusú vetélő nélküli fonógépet kezelik. (Felvétel: M. Mendrej —CSTK) új szó 1973. XI. 8.
