Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-07 / 265. szám, szerda

A szovjet hékepofitika újai győzelmei jegyében ÜNNEPI ÜLÉS MOSZKVÁBAN A NAGY OKTÖBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 56. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE Moszkva — A Nagy Októbert Szocialista Forradalom 56. évfordulójának előestéjén Moszk­vában, a Kreml Kongresszusi Palotájában ünnepi ülést tartottak a szovjet párt és az állam vezetőinek, valamint a szovjet közélet számos kiemelkedő személyiségének és számos kül­földi vendégek részvételével. A Vlagyimir lljics Lenin portréjával díszített színpadon, az ülés elnökségében foglalt he­lyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök, Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Andrej Gromiko külügyminiszter, valamint az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a „leni­ni gárda“ veteránjai, a szovjet hadsereg marsalljai és tábornokai, űrhajósok és más közéle­ti személyiségek. * Az ünnepséget Vlagyimir Promiszlov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. A szovjet himnusz elhangzása után Promiszlov Andrej Kirilenkónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának adott szót, hogy tartsa meg ünnepi beszámolóját. Andrej Kirilenko beszéde Andrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára be­szédében hangsúlyozta, hogy a Nagy Október utáni ötvenha- todik esztendőt a szovjet béke­politika újabb győzelmei, a kommunista építés valamennyi területén elért hatalmas ered­mények, a szovjet népek test­véri barátságának további, szi- lárdulása és az jellemzi, hogy a szovjet társadalom egy em­berként tömörül a lenini párt körül. Az Októberi Forradalom óta eltelt több mint fél évszázad során a külpolitika lenini elvei nagyszerűen kiállták az idők viszontagságait és a modern kor feltételeihez viszonyítva al­kotó módon fejlődtek, legutóbb pedig azokban a határozatok­ban és abban a békeprogram­ban jutottak kifejezésre, ame­lyeket az SZKP XXIV. kong­resszusán hagytak jóvá — hangsúlyozta a szónok, majd így folytatta: A nemzetközi síkon történt jelentős pozitív lépések, ame­lyeket a békeprogram megvaló­sítása során ériünk el, elvá­laszthatatlanul összefüggnek a párt, űz SZKP Központi Bizott­sága és Politikai Bizottsága, valamint Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára sokoldalú, céltu­datos tevékenységével. Leonyid Brezsnyev hatalmas politikai tapaszt alt ságával, a mai kor alapos ismeretével és nagyfo­kú pártosságával kiemelkedő lenini típusú párt- és állam­férfi. Személyes részvétele pár­tunk külpolitikai irányvonalá­nak kidolgozásában és végre­hajtásában nagyszerű példa arra, hogyan kell alkotó módon alkalmazni és fejleszteni a le­nini eszméket, a nemzetközi kapcsolatok elméletét. Andrej Kirilenko méltatta ko­runk fő forradalmi ereje, a vi­lágszocializmus hatalmának és befolyásának növekedését. A forradalom 56. esztendejét az jellemzi, hogy a testvéror­szágok komoly eredményeket értek el az új élet építésében, a szocializmus nemzetközi pozí­cióinak megszilárdításában. Ez jutott kifejezésre a hős viet­nami nép történelmi győzelmé­ben, a Német Demokratikus Köztársaság politikai blokádjá­nak megszüntetésében, a szo­cialista országok egységének, a szocialista országok kommunis­ta- és munkáspártjai egységé­nek további szilárdulásában. A testvérpártok közötti kapcsola­tok egyre mélyrehatóbbak, sok­oldalúbbak és hatékonyabbak. A szocialista országok külpoli­tikai erőfeszítéseinek összehan­golásához, a szocialista és a kommunista építés internacio­nalista ügyéhez jelentősen hoz­zájárult a testvérpártok veze­tőinek találkozója, amelyre ez év nyarán került sor a Krím- félszigeten. Kirilenko a továbbiakban alá­húzta: az idei esztendő esemé­nyei tanúsítják: tovább fejlő­dött a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése, folytatódik a fordulat a hidegháborútól az enyhülés és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés felé. Az európai helyzetet érintve, a szónok rámutatott: az euró­pai értekezlet arra hivatott, hogy még jobban előkészítse az alapokat a tartós béke, a jó­szomszédság és az együttműkö­dés övezete számára Európá­ban. Az enyhülés szempontjá­ból méltatta a közép-európai haderő és fegyverzet csökken­tésről egy hete megkezdett bé- fcsi tárgyalásokat. Foglalkozott a Szovjetunió Franciaországgal, az NSZK-val, Olaszországgal, Finnországgal, valamint a skandináv országok­kal való kapcsolatainak sike­res fejlődésével. Mint mondot­ta, bizonyos fokig javult a lég­kör a Szovjetunió és Anglia viszonyában is. Kijelentette: szigorúan szem előtt tartjuk a szovjet—amerikai megállapodá­sok megtartását, mert tudjuk, hogy ez a két ország érdekeit és a világbékét szolgálja. Ter­mészetesen abból indulunk ki, hogy az amerikai fél is a meg­állapodások szellemének és be­tűjének megfelelően jár el. A Szovjetunió, amikor a tő­késországokkal, köztük a nagy tőkésországokkal bővíti kölcsö­nösen előnyös kapcsolatait, a következő elvhez igazodik: egyes államok együttműködése nem okozhat károkat más álla­mok biztonságának, vagy jogos érdekeinek. A szónok hangsúlyozta: a szovjet külpolitika értelmének elferdítésére irányuló kísérle­tek, köztük a szuperhatalmak valamiféle összeesküvéséről szóló koholmányok csupán azt bizonyítják, hogy kitalálóik el­lenzik a nemzetközi légkör ja­vulását. Az SZKP KB titkára rámuta­tott, hogy az utóbbi években nemzetközi síkon megnöveke­dett az el nem kötelezett álla­mok szerepe és mindinkább ki­derül, hogy ezeknek az orszá­goknak a többsége antiimperia­lista irányzatú politikát folytat. Andrej Kirilenko a továb­biakban a békeszerető erők vi­lágkongresszusának jelentősé­gét hangsúlyozta az imperia­lista diktatúra és erőszak elle­ni harcban és a háborúk elhá­rítása szemponjtából. Kirilenko megerősítette, hogy a Szovjetunió megadta és to­vábbra is megadja a szükséges segítséget és támogatást Egyip­tomnak és Szíriának igazságos ügyéhez. A konfliktus alapvető politikai rendezésének irányá­ba a legelső és feltétlenül szükséges lépés az kell legyen, hogy az izraeli csapatokat visz- szavonják az október 22-i tüz­szüneti vonalra. Kirilenko megjegyezte, hogy a szovjet külpolitikától idege­nek az imperializmust illetően táplált bármiféle illúziók. To­vábbra is szüntelenül gondos­kodunk arról, hogy az ország védelmi erejét kellő színvona­lon tartsuk, hogy szilárdítsuk bátor fegyveres erőinket. Kirilenko kijelentette, hogy Kína jelenlegi vezetői továbbra is egy táborban vannak a hi­degháború bajnokaival. Peking jelenlegi politikája agresszív politika. Fordulat a szovjet- kínai kapcsolatok javulása felé csak akkor állhat be, ha meg­szűnik ez az ellenséges tevé­kenység hazánk és a többi szo­cialista ország ellen. Kirilenko rámutatott, hogy a chilei események tragikus for­dulata éberségre int: az impe­rializmus és a reakció erői nem mulasztják el az alkal­mat, hogy ellentámadásba len­düljenek. Pártunk és az egész szovjet nép lelkes testvéri szo­lidaritásáról biztosítja a chilei népet, a chilei kommunistákat, szocialistákat és hazafiakat. Biztosak vagyunk abban, hogy a hóhérok nem menekülhetnek a nép haragja elöl. A szabad­ság és a demokrácia ügye le­győzhetetlen és diadalmaskod­ni fog. A szónok a továbbiakban a következőket mondotta: 1973 joggal kerül be a 9. ötéves tervidőszak történetébe, olyan esztendőként, amelyben a mun­kásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség kiemelke­dő munkasikerekkel dicseked­het. Előzetes adatok szerint a Szovjetunió ebben az évben 915 milliárd kilowattóra elekt­romos áramot termel, körülbe­lül 420 millió tonna kőolajat bányász ki. 131 millió tonna acélt olvaszt és 72 millió ton­na műtrágyát gyárt. Az év vé­géig 130 milliárd rubel értékű közszükségleti cikket gyártunk. A jelenlegi ötéves tervidő­szak három éve alatt, az előző terv megfelelő időszakához arányítva az ipari termelés vo­lumene másfélszeresére, a nem­zeti jövedelem pedig 1,3-szere- sére növekedett. Az SZKP KB titkára ezzel összefüggésben aláhúzta, hogy a szovjet gazdaság e sikereit a szocializmus óriási fölénye és életereje magyarázza. Hangoz­tatta, hogy tovább kell folytat­ni a harcot a szovjet gazdasági élet hatékonyabbá tételéért, a gazdálkodási módszerek töké­letesítéséért. A béremelésekkel kapcsola­tos intézkedések 1971—73-ban egészükben véve majdnem min­den harmadik szovjet munkást és alkalmazottat érintettek. Az egy lakosra eső reáljövedelem ugyanezen idő alatt 13,5 szá­zalékkal nőtt. A kiskereskedel­mi áruforgalom az ötéves terv­időszak három éve alatt 20 százalékkal növekszik és min­den úgy megy végbe, hogy nemcsak az alapvető hagyomá­nyos igényeket elégítjük ki teljes mértékben, hanem az igények kielégítésénél szem előtt tartjuk a korszerűséget, a kulturáltságot. Kirilenko a továbbiakban kö­zölte, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak végrehajtása során eddig a tervezettnél 3 milliárd rubellel nagyobb értékű állami beruházásra került sor. Három év alatt 320 millió négyzetmé­ter lakást adnak át s ezzel 34 millió ember lakáshelyzetén segítenek, vagy javítanak. Napjainkban — folytatta a szónok — jelentékenyen meg­növekedett és továbbra is nö­vekszik az emberi élet szem­pontjából fontos környezetve delemnek a környezet javításá­nak jelentősége. Szocialista rendszerünk széles lehetőséget teremt ahhoz, hogy gondosan, jó gazda módjára bánjunk az erdőkkel és a vizekkel, a leve­gővel és a talajjal és ez igen jelentős intézkedéseiben jut ki­fejezésre. 1971—73-ban körül­belül 2 milliárd rubelt költ az állam a környezet szennyező­dését megakadályozó beruhá­zásokra. A szónok a továbbiakban rá­mutatott, hogy a Szovjetunió­ban nagy fejlődésnek indult a tudomány és a kultúra is. A szovjet életforma nagysze­rű jellemvonása a szocialista demokrácia, amely a valódi né­pi hatalmat jelenti. A párt min­dent elkövet a szovjet demok­ratizmus további fejlesztése ér­dekében. Kirilenko hangoztatta, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra dol­gozói szoros szövetségének ve­zető ereje a munkásosztály. A Szovjetunióban végbemenő po­zitív folyamatokban a szervező és irányító szerepet a kommu­nista párt tölti be. A párt ne­mes eszményképei, forradalmi bátorsága és realizmusa, elvhű­sége és akaratereje a kitűzött célok eléréséhez — ezek és más nagyszerű tulajdonságok valóban a szocialista közösség eszévé és szívévé, a nép ta­pasztalt politikai vezérévé te­szik a lenini pártot — mondot­ta Kirilenko. ' Kissinger „békeelokészéto“ körúton Rabot után Kairó 10 Kuznyecov Damaszkuszban iQ Washington újabb fegyversegélyt helyez kilátásba Izraelnek Kairó—Rabat—Tel Aviv—Da. maszkusz—Hága—Kuwait — Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter hétfőn, valami­vel éjfél előtt Marokkó fővá­rosába, Rabatba érkezett, s ez­zel megkezdte hivatalos he­lyen „békeelőkészítőnek“ minő­sített arab körútját. Kissingert a marokkói fővá­ros repülőterén kollégája, Ben- hima fogadta, s kísérte II. Hasszán király villájába. Kette­jük éjjeli, négyszemközti meg­beszélését kedden délelőtt újabb eszmecsere követte!. Az Egye­sült Államokkal erősen rokon­szenvező Maghreb-ország sajtó­ja Kissinger megérkezésében a „béke apostolának“ jöttét üd­vözölte, s az uralkodó Is fel­tűnő szívélyességet mutatott vendége iránt. Figyelmet érdemel ezzel kap­csolatban, hogy II. Hasszán az utóbbi időben egyre harcosab­ban állt ki a palesztinai arab nép ügye mellett, s az októbe­ri háborúban 2000 fős kontin­genssel segítettet Szíria katonai erőfeszítéseit. Az első Hasszán—Kissinger találkozó után Mc Closkey, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a megbeszé­lés a Közel-Keletet illetően több kérdést érintett, a légkö­re igen szívélyes volt. Részle­teket a szóvivő nem mondott, viszont — különféle találga­tásokra válaszolva — bejelen- ette, hogy az amerikai minisz­ter nem látogat el Damaszkusz­ba. Kissinger kedden délután el­utazott Rabatból, s még este Kairóba érkezett. Kissinger kairói tárgyalásai kulcsfontosságúaknak látsza­nak, kivált azután, hogy a fron­tokon — mint erre az egyipto­mi sajtó egyöntetűen utal — gyors ütemben növekszik a fe­szültség. Izrael nem hajlandó visszavonulni a Biztonsági Ta­nács tüzszüneti határozatában megjelölt október 22-i állásokr ba, vagy legalábbis nem hajlan­dó erről nyilatkozni, amíg tel­jes fogolycserére és a Bab-Eb Mandeb szoros blokádjának fel­oldására vonatkozó követelései nem telljesülnek. Egyiptom vi­szont nem hajlandó belenyu­godni a mai helyzetbe. Hafez Asszad szíriai elnök kedden este fogadta Vaszilij Kuznyecovot, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első helyette­sét, s a közel-keleti háborúval kapcsolatos arab és nemzetkö­zi kérdéseket vitatta meg vele. Kuznyecov szombat óta tartóz­kodik Damaszkuszban. Az Al Ahram szerint az arab uralkodók és államfők fontol­gatják Bumedien algériai el­nöknek egy csúcsszíntű érte­kezlet összehívására tett javas­latát, s várható, hogy a dön­tés rövid időn belül megszü­letik. Bumedien az utóbbi na­pokban e csúcstalálkozóról tár­gyalt több arab országban. Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának elnöke hétfőn Damaszkuszban Kadha­fi elnökkel találkozott —, je­lentette kedden a WAFA pa­lesztin hírügynökség. A szűk­szavú közlés szerint a két ve­zető „az arab világ politikai helyzetét“ vitatta meg. Washingtoni hír szerint az amerikai külügyminisztérium 2 milliárd 200 millió dollár rend­kívüli fegyversegély megaján­lását kérte a kongresszustól Iz­raeli számára, s eközben a há­borúban elszenvedett „nagý“ izraeli veszteségekre hivatko­zott. Kennedy szenátor az iz­raeli Weizmann-lntézet ameri­kai bizottsága, előtt kedden ki­jelentette: az Egyesült Álla­moknak folytatnia kell Izrael­be irányuló fegyverszállításait, s egyszersmind ki kell állnia a hadviselő felek közvetlen tárgyalásai mellett. DECEMBERBEN nyugat-európai csúcstalálkozó Brüsszel — Nem tudtak meg­egyezésre jutni hétfői brüsz- szeli munkavacsorájukon a Kö­zös Piac külügyminiszterei Hol­landia segélykéréséről. A mi­niszterek későbbre halasztották a döntést arról, szolidárisnak nyilvánítsa-e magát a Közös Piac többi tagállama az arab olajbojkott által legjobban súj­tott Hollandiával. A hágai kormány azt is kérte, hogy a kilencek nyújtsanak gyakorla­ti segítségeit a nyersolajellátási probléma megoldásához, amely egyébként már nemcsak Hol­landiát, hanem a másik két Benelux-államot, Belgiumot és Luxemburgot is veszélyezteti. A munkavacsora eredménye, hogy véglegessé vált a kilen­cek közötti megállapodás a Pompidou francia elnök által javasolt soron kívüli csúcsta­lálkozóról. A kilenc nyugat-eu­rópai ország állam- illetve kormányfője december köze­pén Koppenhágában tanácsko­zik. A kilenc külügyminiszter kedd délután politikai konzul­tációra ült össze Brüsszeliben, s a tervek szerint nyilatkozatot készített elő a közel-keleti hely­zetről. A nyilatkozat célja, hogy megnyugtassa az arab ál­lamokat: a Közös Piac egyetért a közel-keleti válság rendezé­sére irányuló követeléseikkel. Hétfőn este egyébként érde­mi megegyezés nélkül zárult a kilencek miniszteri tanácsá­nak úgynevezett fejlesztési ér­tekezlete. Kedden délelőtt a minisztelri tanács gazdasági kérdésekkel foglalkozott. NATO-tanácskozás Hágában Brüsszel — Hágában kedden összeült a NATO nukleáris ter­vező csoportja, amelyben az Egyesült Államokon kívül hat nyugat-európai ország vesz részt. A csoport félévenként megtartott ülésszakain megvi­tatja a nukleáris fegyverkezés­sel kapcsolatos terveket, a NATO erre vonatkozó elképze­léseit. Az ülésen a hadügymi­niszterek vesznek részt. Schlesinger amerikai hadügy­miniszter első ízben kapcsoló­dik bele ilyen jellegű NATO- tanácskozásba. A hágai tárgyalás zárt ajtók mögött folyik. NATO-körökben azt hangoztatják, hogy a mos­tani tanácskozásnak nincs kö­ze a feszültséghez, és az az előre kidolgozott programnak megfelelően, a korábban meg­határozott időpontban kerül sorra. Diplomáciai megfigye­lők szerint azonban az ülés­szak kimenetele mérvadó lehet abban a tekintetben, hogy si­kerül-e az Észak-atlanti Szö­vetségen belül megszüntetni a bizalmi válságot, és lehetséges lesz-e a tervezett időpontra, a NATO miniszteri tanácsának decemberi ülésére valamiféle egységes álláspontot kidolgoz­ni Washington és európai part­nerei között a szövetségen be­lüli „új viszonnyal" kapcsolat­ban. AZ AMERIKAI SZENÁTUS 69 szavazattal 12 ellenében tör­vényjavaslatot szavazott meg, amely 21,3 milliárd dollárt biz­tosít a Pentagonnak új fegy­verfajták létrehozására. ANDREJ BARČÁK hazánk kül­kereskedelmi minisztere cseh­szlovák gazdasági küldöttség élén Argentínában tartózkodik. A küldöttség látogatásának cél­ja csehszlovák—argentin keres­kedelmi egyezmény aláírása. SZTANKO TODOROV, a Bol­gár Minisztertanács elnöke no­vember második felében hiva­talos látogatásra Kubába uta­zik. <1 szó 1973. XI. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents