Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-07 / 265. szám, szerda

Prága dolgozóinak ünnepi nagygyűlése az NOSZF 56. évfordulója alkalmából A csehszlovák—szovjet barátság hónapja hu­tánkban minden évben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulójának ünnepségei­vel kezdődik. Az idei nagygyűlés színhelye Prá­gában a Fučík Park zászlódíszt öltött sportcsar­noka volt, mely színültig megtelt a főváros dol­gozóival. Az állami himnusz elhangzását követően az ünnepélyt A. Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető tit­kára nyitotta meg. Keresetlen szavakkal kö­szöntötte a megjelent vendégeket, elsősorban G. Husákot, a CSKP KB főtitkárát, L. Svoboda köztársasági elnököt, L. Štrougalt, a CSSZSZK miniszter elnökét, valamint a Husák elvtárs mellett helyet foglaló V. V. Mackevicset, a Szovjetunió prágai nagykövetét és M. F. Vale- jevet az ünnepségekre hazánkba érkezett Szov­jet-Csehszlovák Baráti Társaság küldöttségé­nek a vezetőjét. A díszemelvényen helyet fog­laltak továbbá j. Kempný, K. Hoffmann, A. Ind­ra, j. Korčák, a CSKP KB Elnökségének tagjai, M. jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Reví­ziós Bizottságának az elnöke, valamint a párt, a kormány és közéletünk kimagasló személyi­ségei. A fő beszédet j. Korčák, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a CSSZK miniszterelnöke tar­totta. Utána V. V. Mackevics, a Szovjetunió prágai nagykövete emelkedett szólásra. Beszé­dét a prágai dolgozók szűnni nem akaró taps­sal fogadták. Ezután dr. Z. Zuska, Prága főpol­gármestere felolvasta Prága lakosságának a szovjet néphez intézett őszinte üdvözletét, és nagy ünnepe alkalmával tolmácsolt jókívánsá­gait. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. —km — Josef Koreák elvtárs ünnepi beszéde Elvtársak, kedves Polgártár­sak! Ünn&pi nagygyűlésünkön azért jöttünk össze, hogy tisz­telettel emlékezzünk meg az emberiség történelmének leg­nagyobb forradalmáról — a Nagy Októberi Szocialista For­radalomról — és vezéréről, Vla­gyimir Iljics Leninről. Azért gyűltünk egybe, hogy kinyilat­koztassuk a Szovjetunió népé­vel és a szocialista közösségben tömörült valamennyi ország né­pével, a szocializmus, a demokrá­cia és a béke erőivel való egy­ségünket. Azért gyűltünk egybe, hogy kifejezzük az Októberi Forradalomban született esz­mékhez, a leninizmus eszméi­hez való hűségünket. Ezek az eszmék irányítják minden or­szág forradalmárainak lépéseit, ezekhez igazodik kommunista pártunk is, amely dolgozóinkat a szocializmus fejlődésének út­ján vezeti. Az emberiség történelmében sok olyan forradalom volt, ame­lyek mérhetetlenül nagy szere­pet játszottak a társadalom fej­lődésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom azon ban minden előző forradalom­nál többet Jelent. Október nem csupán az elnyomottak elnyo­mókkal szemben vívott számos küzdelmek egyike. Október va­lóban történelmi határkő. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődik az emberiségnek a kapitalizmus­ból a szocializmusba, egy olyan társadalmi rendszerbe való át­meneti korszaka, amely kikü­szöböli az embernek ember általi kizsákmányolását, felszabadítja a munkát. Ebben rejlik a szo­cialista forradalom mélyreható, humanista értelme, ebben rejlik Októbernek a jelenre és jövő­re hagyott öröksége. Az Októberi Forradalom leg­nagyobb eredménye a Szovjet­unió, a munkások, a dolgozó nép első állama. A Szovjetunió ma szocialista nagyhatalom, a szocializmus, a haladás és a béke erőinek megbízható sza- vatolója az egész világon. A szovjet nép vehető ereje, a kommunista párt elvhű lenini politikája meghozta eredmé­nyeit. A szovjet állam rövid időn belül addig nem tapasztalt fejlődést ért el a gazdaságban és a társadalmi élet valameny- nyi területén egyaránt. A Nagy Október gyümölcsei az egész vi lág dolgozói számára példakép­pé váltak. A Szovjetuniónak a társadal­mi fejlődés minden szakaszán elért sikerei, döntő szerepe, a hitleri fasizmus legyőzésében, számos országnak a szovjet hadsereg általi felszabadítása — mindez megteremtette a felté­teleket az imperialista front meggyengítésére, a szocializ­mus új fejlődési fokozata szá­mára. A szocializmus mint tár- sadalmi-gazdasági rendszer ki­tört egy ország keretéből ós vi­lágrendszerré vált. Kialakult a szocialista országok közössége. Ezzel világméretekben lénye­ges változás állt be az erővi­szonyokban. A szocialista világ­rendszer az imperialistaellenes küzdelem meghatározó ereje lett. A világ — Európa, Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika — poli­tikai térképére vetett tekintet mélyreható változásokat leplez le, amelyek az egyes országok népeinek akaratából keletkeztek a nemzetközi imperializmusnak özön igyekezete ellenére, hogy gátat vessen a haladó fejlődés­nek. A Nagy Október szikrái min­den világrészen kipattantak. Semmi sem akadályozhatta meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56 évvel ezelőtt megkezdett hatalmas forradalmi átalakulásokat, mivel a történe­lem kerekét nem lehet megállí­tani. Október eszméi, a leniniz­mus eszméi legyőzhetetlenek, mert igazak. Elvtársak! Csehszlovákia népe hagyomá­nyos, sokévi kötelékekkel kap­csolódik a Szovjetunióhoz. Egész újkori történelmünk fo­lyamán kialakultak a barátság és testvériség szilárd kapcsola­tai, amelyeket az idő sem bont­hat, gyengíthet meg. Tudatában vagyunk annak a Lénynek, hogy az Októberi For­radalom ösztönző példaképe volt a cseh és a szlovák nem­zet nemzeti és állami függet­lenségért vívott küzdelmének, és ezért ma joggal mondhat­juk, hogy „November hetedike nélkül nem lehetett volna ok­tóber 28-a sem“. Népünk emlé­kezetéből sohasem törölhető ki a Szovjetunió szerepe a köztár­saság fasiszta leigázása idején. Testvéri kötelékeinket csak szi­lárdította a hitleri agresszorok ellen vívott közös harc. Nemze teink sohasem felejtik el a szovjet katonák áldozatait, akik életüket adták felszabadításunk ért. Örökre bevésődött emlékeze­tünkbe az a segítség, amelyet a Szovjetunió nyújtott a háború által tönkretett gazdaságunk felújításában, és az úgynevezett hidegháború feltételei közepet te, amikor az imperializmus a politikai és a gazdasági nyo­más legkülönfélébb formáival akarta elfojtani új, szocialista rendszerünket. Minden téren támaszkodha­tunk a Szovjetunió elvtársi se­gítségére, a mindkét fél szá­mára hasznos együttműködésre. Kölcsönös kapcsolataink a biztonság szavatolói, országunk további sikeres szocialista fej lődésének, függetlenségének a szavatolói. A szocialista Csehszlovákia a szocialista államok közösségé nek szerves és szilárd része, melynek élén a szocialista nagyhatalom — a Szovjetunió áll. Közös érdekek és közös cé­lok fűznek bennünket össze: ki­bontakoztatni, fejleszteni a nép javát szolgáló anyagi és szel lemi kincseket, emelni a nép kulturális és életszínvonalát. Ide irányul minden törekvésünk, innen ered az elért vívmányok és értékek közös védelmezése és együttműködésünk minden téren — a gazdaságban, a kül politikában, a tudrmány a tech nika és a kultúra terén Országaink és nemzeteink szoros kötelékeinek megnyilat­kozása volt az az internacioná- lis és testvéri segítség, amelyet a Szovjetunió és a többi szó cialista ország nyújtott népünk­nek 1968 ban, amikor Csehszlo­vákia mély válságát élte át,, és az ellenforradalom szakadéké nak peremére sodródon Hála e segítségnek pártunk és az egész társadalom, az új pártvezetőség rövid Idő alatt le- küzdhette a válságot, helyre­hozhatta a károkat és kialakít­hatta a feltételeket köztársasá­gunk további szocialista fejlő­dése számára. A csehszlovák és a szovjet népnek a második világháború alatt kibontakozott bajtársiassá- gát törvényszerűen felváltotta a két szocialista állam szövetsé­ge és együttműködése a szocia­lizmus építésében és fejlesztésé­ben, a világbéke megszilárdítá­sában. Kiemelkedő vonásként nyilvánul meg kapcsolataink­ban az osztálykapcsolat, a csehszlovák és a szovjet társa­dalom szociális, gazdasági rend­szerének azonossága, amely a kölcsönös együttműködés kiin­dulópontja a társadalmi fejlő­dés minden szakaszán a gazda­ságtól kezdve egészen a kultú­ráig. Ezekben az összefüggésekben, a szocialista közösség országai­nak kapcsolataiban egyre ész- lelhetőbben előtérbe kerülnek a tudományos-műszaki forradalom fejlesztésével kapcsolatos bo­nyolult és igényes feladatok. „A szovjet kommunisták — amint azt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa hangsúlyozta — ma világtörté­nelmi jelentőségű feladat előtt állanak: szervesen egybekap­csolni a tudományos-műszaki forradalom vívmányait a szo­cialista gazdasági rendszer elő­nyeivel, széleskörűen kibonta­koztatni a tudomány termelés­sel való kapcsolatának új for­máit, amelyek a szocializmus­ba sajátosak“. Kétségtelen, hogy éppen ezen a szakaszon mutatkoznak meg döntő mér­tékben a szocialista társadalmi rendszer kapitalizmussal vívott küzdelmének előnyei, amelyben Lenin ismert szavai szerint vég­ső fokon a munkatermelés szín­vonala dönt majd. A szocializmus és a kommu­nizmus érdekeit szolgáló tudo­mányos-műszaki forradalom eredményei kihasználásának ez a távlata új korszakot nyit a csehszlovák—szovjet kapcsola* tok fejlődésében is. Gazdasági téren e kapcsolatok magva a szocialista gazdasági integráció távlati programjának a megva­lósítása, amelyet a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXL ülésszakán hagytak jóvá. Ez az egyetlen útja annak, miként kell megoldani a cseh­szlovák gazdaság távlati prob­lémáit és szocialista alapokon felépíteni a korszerű, hatékony gazdaságot. Népgazdaságunk magas fokú hatékonyságát nem lehetséges mindig elérni magá­nak e gazdaságnak a keretében. Erre gazdaságunk lehetőségei ma, a termelés automatizálása idején és általában az igényes, tehát egyben költséges techni­ka idején, néha nem elegen­dőek. A szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésére irányuló igye­kezet ezért szerves része gaz­daságpolitikánknak, amelynek alapelveit Csehszlovákia Kom­munista Pártja XIV. kongresszu sának határozataiban szögeztük le. Korčák elvtárs beszédének be­fejező részében a következőket mondotta: Elvtársak, Kedves Polgártár sok' m Nügy Októberi Szocialista Forradalom hagyatéka állandó érték, amely az alkotó, emberi munkát, a nemes igyekezetei és forradalmi elszántságot mindig lelkesíteni, szítani fogja. Üdvözlet a szovjet népnek KEDVES ELVTÁRSAK! Az egész világ dolgozóinak nagy ünnepe, a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 56. évfordulója alkalmából a prá­gai dolgozók manifesztációjá- ról szívélyes elvtársi üdvöz­letünket küldjük Önöknek és az egész szovjet népnek. ötvenhat év múlt el azóta, hogy győzelemre jutott az Októberi Szocialista Forrada­lom, hogy megalakult a világ első szocialista állama. Világszerte az emberek mil­lióit foglalkoztatja a Nagy Október történelmi öröksé­gének a jelentősége. Mi, cseh­szlovák polgárok, teljes mér­tékben tudatosítjuk az ese­mény óriási jelentőségét az emberiség újkori történelmé­ben. Amikor 56 évvel ezelőtt Oroszország forradalmi mun­kásainak . és parasztjainak győzelméből megszületett a ,,Béke alapokmánya“, a nem­zetközi életben ez sorsdöntő eseménynek számított. Az ok­mány szavai több mint fél év­század óta számunkra mindig időszerűek. A békepolitika az utóbbi időszakban konkrét eredmé­nyeket hozott, a legutóbbi a moszkvai béke-világkongresz- szus. A Szovjetunió offenzív bé- kepolitikájának érdeme, hogy az általános és teljes leszere­lés már nem utópia, hanem reális cél. A béke, amelyet a második világháborúban el­sősorban a szovjet nép mér­hetetlen hősiessége vívott ki, mindnyájunk számára drága. Teljesen tudatában va­gyunk, hogy üsztályszempcnt- ból megosztott világban élünk, hogy a további fejlő­dés ugyancsak további ke­mény küzdelmet jelent, amelyben erőnket mi is a szo­cializmus és a kommunizmus győzelmének a szolgálatába állítjuk. Naponta meggyőződ­hetünk róla, hogy nemzetközi osztályellenségünk nem mon­dott le alapvető célkitűzései­ről. Világos bizonyítékai en­nek a közeim fiit ban történt chilei és a közel-ke>eti ese­mények. Csakis a Szovjetunió vezet­te szocialista közösség ere­j ének köszönhető, hogy en­nek ellenére is bekövetkezett a nemzetközi feszültség eny­hülése, és az egész emberiség előtt kirajzolódtak a békés fejlődés távlatai. Népeink közös célja a szo­cializmus és a kommunizmus építése. E történelmi feladat teljesítéséhez békére van szükség. A béke megszilárdí­tása ezért valamennyi dolgo­zó legfontosabb * létfeltétele, éljenek a világ akármelyik részén. Az SZKP XXfV. kong resszusának békeprogramja ezért vált közelivé, lett ért­hetővé minden földrész dol­gozója számára. Kifejezi an­nak a békepolitikának az ösz- szefüggéseit, amelyet a Szov­jetunió már megalakulása óta érvényesít. E programot, amelyet a C9KP XIV. kong­resszusának a határozatai megerősítettek, a magunké­nak valljuk. Az európai és a világbékéért vívott küzdelmet a nemzetközi imperialistael­lenes küzdelem részének tartjuk, hazánk szocialista építésével szoros kapcsolat­ban levő elsőrendű feladat­nak tekintjük. Kedves Elvtársak, hazájuk kai a legerősebb testvéri és baráti kapcsolatok, a marxiz­mus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elvein alapuló kapcsolatok kötnek minket össze. Meggyőződtünk arról, népeink csak akkor ér­tek el sikereket, amíg szoros és elvtársi kapcsolatok fűztek a szovjet néphez. Ezzel szem­ben e kapcsolatok mindenne­mű meggyengülése káros volt népeink számára. Főleg az 1945-ös és az 1968-as évek­ben szerzett tapasztalatok bi­zonyították, hogy Csehszlová­kiában a szocializmus bizton­sága és függetlensége elvá­laszthatatlan a Szovjetunióval való barátságtól és szövetség­től. Barátság, szövetség és test­véri együttműködés köt ösz- sze bennünket. Ezt az erőt s<enki sem győzheti le. Ebben rejlik nemzeti szabadságunk és állami függetlenségünk örök biztosítéka. Biztosítjuk Önöket, kedves szovjet barátaink, hogy nagy, álhatatos országuk iránti hű­ségűnk és tiszteletünk kíséri majd mindennapi munkánkat, a jövő nemzedékek munká­ját, a jobb, az igazságosabb világért folytatott közös bar cunkban. Örök időkre a Szovjetunió­val és soha másként! Éljen a csehszlovák—szov­jet barátság! A PRÁGAI DOLGOZÓK MANIFESZTÁCIÖJÁNAK RÉSZTVEVŐI V. V. Mackevics elvtárs beszéde Mackevics elvtárs beszéde be­vezetőjében szívélyesen köszön­tötte a jelenlevőket, majd a Nagy Októberi Szocialista For­radalom jelentőségével foglal­kozva kijelentette, hogy az — a megelőző forradalmaktól el­térően — először vetett véget a kizsákmányolásnak. Lenin esz­méit azóta a dolgozók egyre nö­vekvő tömegei fogadják el és hirdetik, ötvenhat esztendő telt el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta — folytatta a szónok — és ezalatt az idő alatt a Szovjetunió a fejlődés útján a maradiságtól a világ­űrkutatásig mérföldes léptek­kel haladt előre. Ezek az óriá­si, a szocializmus építésében megmutatkozó.eredmények sok­ban az ember iránti nagyfokú gondoskodásnak köszönhetők. Az ipari termelés lényeges növekedéséről szólva Mackevics elvtárs elmondotta, hogy a Szovjetunió ma már egy hónap leforgása alatt olyan mennyi­ségű árut állít elő, mint ameny- nyit 1949-ben egész évi terme­lése tett ki. A mezőgazdasági terv teljesítése is jó. Az idei aratás eredményeire az egész ország büszke. hiszen több mint 215 millió tonna gabonát takarítottak be a Szovjetunió köztársaságaiban. A szocialista program meg­valósítása ugyancsak sikeresen folyik. — Fokozatosan távolít- juk el a város és falu közti kü­lönbségeket — folytatta a szó­nok. — Ehhez járul, hogy kie­légítően emelkednek a nyugdí­jak és az ösztöndíjak is és az utóbbi években több mint 23 millió polgár lakásfeltételei ja­vultak lényegesen. A Szovjetunió Kommunista Pártja megalkuvást neun tűrve következetesen szervezi meg a párt irányvonala és a feladatok teljesítéséért vívott harcot. A továbbiakban az előadó a le­nini Komszomol megalakulásá­nak évfordulójával kapcsolat­ban ennek az ifjúsági szerve­zetnek a munkáját méltatta, majd kitért a Szovjetunió inter­nacionalista kötelezettségeire, melyeknek keretében Vietnam­nak és a többi arra rászoruló országnak nagyfokú segítséget nyújt. Beszélt továbbá az NSZK- val kötött szerződés hordere- jéről, valamint Brezsnyev elv- társ látogatásának eredményei­ről az USA-ban és Franciaor- száeban. V. V Mackevics elvtárs vé­gül baráti országaink valamint a Szovjetunió Kommunista Párt­ja és Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja éltetésével fejezte be a prágai nagygyűlés résztvevői által nagy lelkesedéssel foga­dott beszédét. 1973 XI. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents