Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-07 / 265. szám, szerda
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1973. november 7. SZERDA BRATISLAVA XXVI. ÉVFOLYAM 265. szám ® Ára 50 fillér . vagy elpusztulni, vagy utolérni a fejlett országokat és túlszái* nyalni azokat gazdasági téren is. Vagy a pusztulás, vagy teljes gőzzel előre. így teszi fel a kérdést a történelem.'1 ' V. I. Lenin LŐRINCZ GYULA Á sok kísérlet közül, amelyek az igazságtalan társadalmi rend ellen, a dolgozók, a kizsákmányoltak jobb, emberibb sorsának biztosítása érdekében robbantak ki, az évszázados igyekezet, harc, lázadás és forradalom sokaságát említhetnénk. Az új társadalom érdekében vívott évszázados küzdelem során kisebb-na- gyobb ersdmények is születtek. A döntő csata azonban ma 56 éve, 1917 októberében zajlott le. Az orosz munkások és parasztok küzdelmének eredményeképpen a világ egyhatodón új társadalmi rend született. Az 1917-es forradalom erőt, biztatást jelentett, és például szolgált más országok dolgozóinak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megteremtette a feltételét új országok - köztük hazánk, Csehszlovákia - létrejöttéhez, valammt a szocialista világrendszer kialakulásához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szovjetek országa vonzó példaképe lett a világ dolgozóinak, és elindította a világ forradalmi átalakulásának - ideig-óráig elodázható, de többé meg nem állítható - folyamatát. A Nagy Októberi Szoc>al’sta Forradalommal megkezdődött a marxizmus gyakorlati megvalósítása, a Szovjetunió Kommunista Pártjának következetes, mindenki számára érthető politikája meghozta a marxizmus - leninizmus győzelmét és gyümölcsét. Az utolsó Romanov, II. Miklós cár a népszámlálási íven sajátkezüleg azt írta a foglalkozás rovatba: egész Oroszország uralkodója, fő foglalkozása: az orosz föld ura, mellékfoglalkozása: földbirtokos. Itt nem sokat hazu- v4ott, hiszen dönthetett élők és holtak fölött az egész Oroszországban, az orosz földből kétszer akkora területet birtokolt, mint amilyen Franciaország területe. Báró Meller-Szakomelszkijnak is 600 ezer hektár képezte a tulajdonát. A fél Ural a Gyemidov hercegeké volt, Juszu- pov hercegnek 17 földbirtok, öt gyár és a Dombasz bánya jutott, 1914-ben nem kevesebb mint 1,258 644 rubel és 3 kopejka volt a jövedelme. Nekik, valamint a 30 ezer földbirtokosnak annyi földje volt, mint az ötvenmillió földművesnek együttvéve. Az Októberi Forradalom azonban meghozta a döntést: a föld azé, aki megműveli. A gyárak, a bányák és a termelőeszközök általában a dolgozók birtokába kerültek, államosították ezeket is, ugyanúgy, mint a bankokat. A hatalom azé lett, akit megillet: 1917 októberétől Oroszországban a dolgozóké. Ezt a hatalmat a proletárdiktatúra védi, és a dolgozók a szovjeteken keresztül gyakorolják, e hatalmat sem a hazai reakció, sem az ellenforradalom, sem a külföldi katonai intervenció nem tudja többé letörni. A „nemzetek börtönét" felváltotta a nemzetek egyenjogúsága, a nacionalizmust az internacionalizmus. A nemzeti ellentétek, széthúzás helyett a népek összefogása adja a Szovjetunió nemzeteinek egységét, erejét. Csak így, közös erővel érhette el a Szovjetunió azokat az eredményeket, amelyek az elmaradt Oroszországot hatalmas, fejlett ipari nagyhatalommá tették, magas színvonalú tudományos és technikai fejlettséggel. IVIa a Szovjetunió sok irányúan fejlődő mezőgazdasági termelésével, a nép kulturáltságával és magas életszínvonalával a világ legfejlettebb országai közé tartozik. Ipari termelése 1913-hoz viszonyítva 1972-re több mint százszorosára emelkedett. A Szovjetunió világviszonylatban első helyre került a szén- és a vasércbányászatban, az acél és vas előállításában, a traktorok és villanymozdonyok gyártásában, a gyapjú, a szövet, a faanyagok, a cipő, a vaj, a tej és a cukor termelésében. Oj nyersolaj és földgáz lelőhelyekre bukkantak. A földgáz új lelőhelyein a geológusok mintegy 13 billió köbméter földgázzal számolnak. A nemzeti jövedelem ötven év alatt több mint százszorosára emelkedett. Arra a lenini kérdésre, hogy „vagy a pusztulás, vagy teljes gőzzel előre", ezek az adatok adnak választ a történelemnek. A Szovjetunió nem pusztult el, de teljes gőzzel haladt előre, annak ellenére, hogy a Nagy Honvédő Háború nagyon igénybe vette az országot, népét és jó néhány évre lelassította ezt a teljes gőzű iramot. Tudjuk és ma már tudja az egész világ, hogy az Októberi Forradalom első elfogadott határozata a Békedekrétum volt. Ehhez a Szovjetunió azóta is hű maradt, nem kezdett háborút, de ha megtámadták védekezett és meg is védte magát. Sőt mi több, az egész emberiséget, a civilizációt a fasiszta kórral, az imperialista étvággyal szemben. A Szovjetunió hirdeti és gyakorolja a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését» Ma már meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a világ béké* re vágyó népeinek megértésével és támogatásával.
