Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-04 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó
N ye/vművelés Szovjet költők versei Az „összes" használata Az összes melléknévnek két fő jelentése van: 1. 'egész, teljes’, 2.* ‘mind, valamennyi együttvéve*. Első jelentésében egyes számmal járatos: az összes bevétel, az összes kiadás, az összes vagyon, az összes haszon stb. Második jelentésében az utóbbi évtizedekig rendszerint többes számot használtak íróink, költőink: összes költeményei, összes müvei, összes barátai, összes rokonai stb. itt meg kell jegyeznünk, hogy az összes-nek múlt századbeli egyes számú használatát egyikmásik hozzászóló olykor helytelenül, mai módon érti, értelmezi.- így például félreértik Arany Jánosnak több mondatát. Ezt is: „Legfelyül intéz (ti. Ételei) hunok összes dolgát“ (Buda Halála). Itt nem szabad úgy értenünk az „összes dolgát“ kifejezést, ahogy azok értik vagy értenék, akik ma így beszélnek: „összes barátja“, „összes könyve“, „összes dolga". Az összesnek itteni Arany János-i jelentése már meglehetősen elavult. Igaz, a mai szóhasználat szerint az összes dolgát helyett ezt is mondhatnánk: minden dolgát. Arany azonban nem így érti. -Kitűnik ez abból, ahogy ő az összes-t sok más helyen használja. A dolog gyűjtőfogalom, s az összes dolog azt jelenti Arany „szótára“ szerint, hogy ,az ügyeik, bajok összessége, együttese1, vagyis az összes-nek itteni értelme: ,a jelzett szónak (gyűjtőfogalomnak) minden részét, jegyét magában foglaló* (amint Czuczor-Fogarasí szótára is értelmezi az öszves-t; a szónak más jelentéséről még nem is tud ez a szótár!). Az „összes dolgát“ kifejezést eszerint ilyenformán kellene mai magyarra „fordítanunk“. „egész dolgát“. — Vagy egy másik példa: „az összes nép“ sem azt jelelnti Aranynak, amit sok mai beszélőnek; nem: ezt: ‘minden nép*, hanem ezt: ‘az egész nép*. íme ezt olvassuk a Daliás idők második dolgozatában: „ ... így még akkor este (Rozgonyi Piroskát Toldi eljegyezte) Az összes nép előtt és a király előtt...“ — Még egy példa Aranytól: „De már kezemben a fék, az összes hadi rend" (Csaba királyfi, második dolgozat). Itt ‘az egész hadi rend’-ről van szó. A két utóbbi idézetbe nem is illik bele a minden vagy valamennyi névmás! Hangsúlyozzuk, az a szelmlélet fejeződik ki a régi összes és eredetileg az újabb összes melléknévben (nem számnévi névmás az), hogy együtt tekintett, együtt levő*; így felelt meg a német sämtlich melléknév jelentésének is a maga keletkezése idején, épp a sämtlich-nek akart megfelelője lenni. Csupán hamis analógiával került az összes némelyek tudatában a számnévi névmások közé. viindent végiggondolva azért is zavarnak bennünket az utóbbi évtizedekben a ‘minden nép’, ‘minden állam* jelentésben terjedő összes nép, összes állam-féle kifejezések, mert ütközik bennük az összes nek ’egész, összesített, együttes* és ‘minden, valamennyi* jelentése. Ezért lett például az Akadémiának régi „összes ülés“-éből „együttes ülés“, mert ma sokan ‘valamennyi ülés1 nek értenék az „összels ülés-t. gy válik el tehát határozottan, egyértelműen az összes nek két fő jelentése: az ‘egész* és a ‘minden’, ha ’egész* jelentéssel egyes számban, ‘minden* jelentéssel pedig többes számban használjuk, úgy, ahogy körülbelül századunk elejére kialakult. Tehát: összes kiadás, összes bevétel stb., de: összes müvei, összes versei. Kár volna ezeket a ma már klasszikussá vált könyvcímeket egyes számúvá átváltani, s zavart kelteni velük. Az összes nek ilyen értelmű egyes számú használatáról szólva hozzá kell tennünk, amit A magyar nyeliv értelmező szótára is megállapít, hogy „újabban terjedőben“ van az összes melléknévnek névmási használata, s ezért „helyesebben“ a valamennyi, minden névmást használjuk helyette ilyenkor: vagyis az összes gyerek, összes dolgozó forma „helyesebben“ így van: minden gyerek, valamennyi dolgozó. Csak arra vigyázzunk, hogy a valamennyi névmási tárgyat határozottnak tekintsük, vagyis tárgyas ragozású igei állítmány jár vele, például: „Valamennyi gyereket látta“ (nelm: látottl)? „Valamennyi dolgozót megjutalmazták“ (nem pedig: megjutalmaztad ahogy egyesek nyelvében találkozhatunk vele, mert összetévesztik a ’valamelyes'-féle jelentésű ritkább valamennyive]]. Más ez tehát: „Valamennyit adott neki belőle“ és „Valamennyit odaadta neki“ (tudniillik mindent). FERENCZY GÉZA VELEMIR HLEBNYIKOV: A szabadság elé Majd eljön a pőre szabadság, virágba borít szíveket. Követve szilaj hadimarsát, tegezzük a tiszta eget. Lépünk, szigorún, dübörögve, pajzs kondul az öklök alatt. A nép legyen úr ma örökre, hatalmas, végre szabad* Most, lányok, nyíljon az ablak, zengjen hadakról, az ének, szövetségéről a Napnak, országlásáról a népnek! Rab Zsuzsa fordítása SZULEJMAN SZTALSZKIJ: Beteljesülnek álmaink Kolhozmezökön eke jár, az asztalokat körbeüljük, az ember testvérre talál, a jó barátot megbecsüljük. Csaló közöttünk nincs, hiszen a legjobb cár: szívünk parancsol. A rágalom, a fecsegés elhallgat ettől a parancstól: Szulejmán arról énekel, hogy új nap süt Oroszországra, beteljesülnek álmaink, és simul arcotok ezer ránca ... Ladányi Mihály fordítása ILVAS DZSANSZUGUROV: Moszkva-anyánk Ki volt nyomoru nyomorult, a sztyeppre mint néma kő borult az tudja, az a hű barát ki föltámasztotta hónát. „Légy köztársaság, sztyepp hóna!“ Te mondtad, Moszkva, és a kék, kékebb lett felettünk az ég. Nem felejtjük el ezt soho Fiaid közt fiad hazánk. Neveled, tudásra okítsz, ó, Moszkva, októberi szív, lelkünk lelke, Moszkva-anyánk. Bella István fordítása JOSZIF UTKIN: Dal a hazáról ALEKSZANDR BEZIMENSZKIJ: Az ifjú gárda Üj pirkadat száll, tüzveres a háztetők felett. Már utat tör a fegyveres, hatalmas hadsereg. Emeld föl, rajta-rajta háti Az ifjak büszke zászlaját. A mezők és a gyárak ifjú gárdája vagyunk. A mezők és a gárak ifjú gárdája vagyunk. E földön minden jó és szép a munkánkból fakadt, és mégis éhség roncsolta szét a tőkés rend alatt. Sok bús és komor éven át hogy kínlódott az ifjúság. A mezők és a gyárak ifjú gárdája vagyunk, A mezők és a gyárak ifjú gárdája vagyunk. Mint rossz cseléddel, bánt velünk a gyilkos tőke-úr, de villogott a fegyverünk, s a bilincsünk lehullt. Verd, verd dobos az indulót: mi végső harcba indulunkl A mezők és a gyárak ifjú gárdája vagyunk. A mezők és a gyárak ifjú gárdája vagyunk. Üj hajnal ég, új nap ragyog, csak rajta-rajta hát! Felépítjük a dolgozók hatalmas államát. Munkánk minden teret betölt, hogy egy család legyen a föld A mezők és a gyárak ifjú gárdája vagyunk, A mezők és a gyárak ifjú gárdája vagyunk. Hidas Antal fordítása Szerelmesed, lélegzeted, Amivel megtelik szíved, Az mind hang lesz, az életed Dalocskákba igézheted Amivel minden összefon. Bejártuk százféle úton. Jó s rosszban, dűlőn, kátyúkon Édes hazánkról szól dalom. Ami nehéz - majd feledjük. Ami jó - szívünkbe rejtjük. Tudjuk, ha a hazát kiejtjük Kezünkből, népünket veszejtjük. De ligetei, földjei, Szántói, erdősürűi, Mind Vele fog örvendeni - Leszünk boldog gyermekei. Országos utakat járón Nem lesz fáradt, csak a lábunk, S dalt dalolni a hazáról Mindig van kedvünk, barátom. Bella István fordítása A Pravda Könyvkiadónál a közelmúltban megjelent kiadványok: 1973. XI. 4. n
