Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-27 / 282. szám, kedd

Előtérben az egészségügy fejlesztése NYILVÁNOS TAGGYŰLÉS # OJ ÉPÍTKEZÉSEK # ORVOSOK MUNKÁJA A deöíni Ferox üzem szakszervezeti tagjai 440 000 koronával já­rulnak hozzá a „Szákszervezeti milliárd“ mozgalomhoz. A meg­takarítást mindenekelőtt selejt nélküli munkával, a hulladékanya­gok felhasználásával, a nyersanyagok jobb tárolásával, a szer­számok és a gépek kímélésével érik el. A deöíni Ferox vegy- üzemi berendezések gyártására specializálta magát. Főleg hű tőr két és oxigéntárolókat gyárt. Felvételünkön: Oldfich Zemanee a stabilizációs tornyon hegeszt. Felvétel: ČSTK — O. Holaiq bővítik soraikat Figyelemmel kísérik a tagjelöltek fejlődését £ A fiatalok szívesen vállalják a többletmunkát A CSKP XIV. kongresszusá­nak irányelvei kitűzték a la­kosság orvosi ellátásának to­vábbi javítását is. Az irányelv értelmében a beruházási esz­közöket elsősorban az elavult egészségügyi berendezések megszüntetésére és az egészség- védelem korszerűsítésére kell felhasználni, s a kórházi férő­helyeket is állandóan növelni kell. A pártkongresszus óta el­telt időszakban — ha nehéz körülmények között is — a ko­máromi járásban nagyon sokat fejlődött az egészségügy. S mindebben nagyon sok érde­mük van a kommunistáknak, akiknek a száma a Járási Nép­egészségügyi Intézetben már túlszárnyalta a százat. A nyilvános pártgyűlésen a vitafelszólalók az egész járás egészségügyét boncolgatták. A tanácskozáson a pártonkívü- liek is megismerkedhettek a közös problémákkal, szilárdult a párttagok és a pártonkívüliek egysége a közös cél elérése ér­dekében. Chovan Tibor elvtárs, a járási pártbizottság titkára a nemzetközi helyzet ismertetése után elemezte a járás egészség­ügyének problémáit. Ezt köve­tően a főbeszámolót dr. Bogár Mátyás, a Járási Népegészség­ügyi Intézet igazgatója tartot­ta. Az egészségügyi káderek biztosításával és nevelésével, az egészségügyi dolgozók la­kásproblémáival, beruházási problémákkal és az egészség- ügyi intézmények anyagi bizto­sításával foglalkozott. Örömmel állapította meg, hogy a járás orvosainak száma nagyon gyor­san növekedik. Ebben az évben is 12-vel lett több, ami további szakosított egészségügyi szol­gálatok létesítését tette lehe­tővé. A járás mintegy százezer­nyi lakosának egészségéről 166 prvos gondoskodik. A felszólalók többsége éle­Egy vonzóan szép plakát csá­bította a didergő járókelőket egy morcos októberi napon: nézzék meg Albert Marguet, francia fauveista festő kiállí­tását. Az értékek devalválásának és átértékelésének jelenlegi lá­zas korszakában, amikor egy, pusztulásában vonagló régi tár­sadalom pszeudo-avantgarde experimentumokkal igyekszik önmagát és másokat is meg­győzni arról, hogy még mindig életképes, még mindig csodá­latraméltó: mikor az új, a jobb és a győzedelmes és mély gyö­kereket verő társadalmi rend még csak dadogva fejezi ki képzőművészeti elképzeléseit és mondanivalóját (ami tör­ténelmileg nagyon is logikus, sőt törvényszerű valami): a csábító plakát ellenére kétked­ve léptem át a Wallenstein pa­lota Lovardájának küszöbét. Ám ott bent a Szép üzenete várt ránk, hogy él és élni fog mindaddig, amíg a földön va- dócba rózsát olt az ember. Mert Albert Marquet vásznait nem nevezhetem másnak mint a még mindig élő és elpusztítha­tatlan szépség bíztató üzeneté­nek. Ez a Bordeauxból elszár­mazott festő tizenötéves korá­ban került fel Párizsba, hogy festő legyen, a fény városának egyik leghívebb poétája, ö is az impresszionizmusból indult ki és Matise-el (későbbi barát­jával és bajtársával) egyidejű­leg jut el a fauveizmushoz. A fauveistákkal közösen ál­lítja ki műveit. Számára azon­ban a fauveizmus csupán epizó­dot jelent. Mert még azokban az időkben is önálló és függet­len, amikor a „Le Havre-í vá­sárt“ vagy a Népünnepély az otonnéi strandon, illetve az A gyarmati hadsereg őrmestere című vásznait festi. Ekkor ugyan még fauveistának vallja magát, de képei társaival el­lentétben halk szavúak és néha monoton rímekként hatnak. Nem könnyű erről a kiállí­tásról írni. Ezt a tárlatot min­den „látó" embernek meg kel­lene tekintenie. Mert itt a kri­tikus és a néző csupán felső rokon beszélhet a szépség sen elítélte a chilei katonai junta brutális cselekedeteit, va­lamint az izraeli agressziót. A gyűlés végén a gútai egész­ségügyi dolgozók javaslatára a jelenlevők tiltakozó felhívást fogadtak el, ezzel fejezték ki szolidaritásukat a chilei nép és az arab nemzetek népei iránt. Többen rámutattak arra, mi­lyen kedvezőtlen feltételek kö­zött dolgoznak a komáromi já­rás, főleg Komárom egészség- ügyi dolgozói. Az a tény vi­szont, amit felszólalásában dr. Bičianová Ružena mondott el, hogy a járás oly mértékben van ellátva jól képzett fogorvosok­kal, amilyenre példa még nem volt a járásban, nagyon ked­vező. Dr. Ján Svoreň, a komáromi kórház belgyógyászati osztályá­nak főorvosa örömmel jelentet­te be a jelenlevőknek, hogy a nyilvános pártgyűlés tulajdon­képpen ünnepélyes órákban zajlik le. Ugyanis a gyűlés meg­kezdése napján tették le ün­nepélyes keretek között a kór­ház belgyógyászati pavilonjá­nak az alapkövét. A kórház fel­építésével nagyon sok problé­ma megoldódik. Elsősorban bő­vül a férőhelyek száma. Az új pavilon felépítésével a komá­romi járás eléri a szlovákiai átlagot. Az új pavilon lehetősé­get ad továbbá új, modern or­vosi műszerek elhelyezésére is. A járás dolgozói nagy hasznát veszik majd e pavilonnak. A tervek szerint itt központi laboratóriumot létesítenek, ami annyit jelent, hogy a betegek­nek kivizsgálásra nem kell majd az egyik épületből, esetleg in­tézményből a másikba járniuk. Többen javasolták, hogy társa­dalmi munkával gyorsítsák meg az építést. A közeljövőben Hurbanovón (Ögyallán) is megoldódik az egészségügy problémája. Amint az dr. Matyó László felszólalá­sából is kitűnt, ebben a város­ban a vnb volt épületét alakí­tották át. Itt további helyisé­geket kap a város egészség­ügye. Az ifjúság problémájával leg­behatóbban dr. Zuzana Suchá, a SZISZ üzemi szervezetének elnöke foglalkozott. A szerve­zet járási méretben az egyik legkiválóbb SZISZ-alapszerve- zetté vált. 1970-ben alakult meg 36 taggal, de ma már 111 tagot számlál. Nagyon eredmé­nyes klubtevékenységet fejtenek ki a Hydrostav vállalat fiatal­jaival együttműködve. Az üze­mi pártszervezet és a szakszer­vezet vezetőségével nagyon jó a fiatalok együttműködése. Az orvosok szívesen töltik szabad Idejüket a fiatalok között, tá­mogatják őket szakmai és poli­tikai téren is. Érdekes problémákat vetett fel a kórház főnővére, Anna Rosinská, aki többek között ja­vasolta, hogy Komáromban a vnb lakásbizottságába az egész­ségügy részéről is válasszanak be képviselőt. Ugyancsak ál­lást foglalt a megvesztegetés elleni harc mellett. Kolárovón (Gútán) az egész­ségügyi dolgozók jelenleg kel­lemes környezetben, modern, szép egészségügyi központban dolgoznak. Az orvosi, a fogor­vosi rendelő, sőt még a gyógy­szertár is egy helyütt van, s ez a jelenlegi követelményeknek meg is felel. Persze ezzel még nem végleges a gútai egészség­ügy rendezése. A város új üze­meket kap, s az igények az egészségüggyel szemben is nö­vekednek majd. A gyűlésen elfogadott hatá­rozat teljesítése nyilván előse­gíti a komáromi járás egész­ségügyének további fejlődését. KOLOZS1 ERNŰ A seredi Nikkelkohó üzemi pártszervezete nagy figyelmet fordít a tagsági alap megszi­lárdítására. Erről tanúskodik az a tény, hogy a szervezetnek je­lenleg 36 tagjelöltje van. A tag­jelöltek mind fiatalok. Többsé­gük — harmincegyen — köz­vetlenül a termelésben dolgo­zik. A szervezet kor- és szociá­lis összetételének megjavításá­ra tervet dolgoztak ki, ame­lyet sikeresen teljesítenek, sőt az idén túlteljesítettek. Eddig ebben az évben 19 tagjelöltet vettek fel, míg a tervben csak 10 fiatal felvételével számoltak. Előreláthatólag az év végéig még további hárommal emelke­dik a jelöltek száma. Egy fel­adatot nem sikerült teljesíteni­ük — a nők aktivizálását. An­nak ellenére, hogy az üzem al­kalmazottainak többsége férfi, nem elégszenek meg a mai ál­lapottal, amikor is a jelöltek között csak egy nő van. Az üzemi pártszervezet veze­tőivel beszélgetve, nemcsak ada. tokkal ismerkedtünk meg. Meg­tudtuk, hogy nem elégszenek meg csupán a szervezet szám­szerű '^gyarapodásával, hanem arra is ügyelnek, hogy a tagje­löltek két év alatt olyan kom­munistákká fejlődjenek, akik az élet valamennyi területén helyt tudnak állni. Az egyes alap­szervezetek állandóan figyelem­mel kísérik a jelöltek munká­ját, konkrét feladatokkal bízzák meg őket. Törődnek azzal, hogy a fiatalok a jól szervezett párt­oktatás keretében elsajátítsák a politikai alapismereteket, és ezeket érvényesítsék is a min­dennapi életben. Tudatosítják, hogy a kedvező munkahelyi légkör milyen pozitív hatást gyakorol a fiatalok jellemének kialakítására. A fiatalok neve­lésében fontos szerepük van az ajánlóknak, akik állandó kap­csolatban állnak a jelöltekkel, szükség szerint tanácsokat ad­nak nekik, irányítják fejlődé­süket. Nagyon jól bevált az a gya­korlat, hogy a fiatalok felkészí­tése a párttagságra már egy év­vel azelőtt megkezdődik, mi­előtt felveszik őket a tagjelöl­tek közé. Kiválasztják a leg­aktívabb fiatalokat, az év folya­mán figyelemmel kísérik mun­káinkat, magatartásukat. és csak ezután döntenek felvéte­lükről. A párttagságra legalkal­masabb fiatalok kiválasztásá­ban az üzemi pártszervezet együttműködik a szaktanintézet pártszervezetével. Az üzem egyik fiatal tagjelölt­je František Jelšic, a hőerőmű javító és karbantartó részlegé­nek 20-éves villanyszerelője. Szerény fiatalember, megfon­toltan beszél munkájáról, ter­veiről. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az idén nyáron a SZISZ-szervezet javaslatára fel? vették a tagjelöltek közé. A fel­vétel alkalmából pártfeladatul kapta, hogy dolgozzon az ifjú­sági szervezetben. Tanuló ko^- ra óta mindig aktív tagja volt a SZISZ-nek, különböző funk­ciókat töltött be, jelenleg is a 3. számú szervezet titkára, és így tulajdonképpen folytatja eddigi tevékenységét, természe­tesen igyekszik, hogy még job­ban teljesítse a ráháruló fel­adatokat. Magáról nem sokat beszélt Annyit megtudtunk azonban,, hogy kitanult villanyszerelő mint dolgozó leérettségizett, és jelenleg is tanul, az elektro­technikai felépítményi iskola másodéves hallgatója. Nagyon szereti munkáját, amelyet ér­dekesnek, izgalmasnak tart. Munkahelye fejlődik, a hőerő­műben egyre korszerűbb, bonyo­lultabb gépekkel dolgoznak;, így természetesnek tartja, hogy állandóan bővítenie kell szak­mai tudását, hogy eleget tehes­sen a növekvő követelmények­nek. Ezért is vállalkozott arra, hogy tovább tanul. Pedig nem legényember már, felesége, kis­lánya van. Idejét jól be kelil osztania, hogy a SZISZ-ben végzett munka és a tanulás mellett a családjával is foglal­kozhasson. Részlegük SZISZ-szervezete jól dolgozik, de ennek ellené­re úgy vélekedik, hogy még sokat kell tenniük a fiatalok aktivizálásáért, mivel sok fia­tal passzív magatartást tanúsít. Nagyon hasznos volt, hogy a központi szervek utasításának eleget téve, elbeszélgettek min' den fiatallal. Így közelebbről megismerhették nézeteiket, és egyúttal konkrét feladatokkal bízták meg őket. Szerinte nincs mit keresniük az ifjúsági szer­vezetben azoknak, akik csak papír szerint tagjai a SZISZ^- nek. Legyenek inkább keveseb­ben, de dolgozzanak lelkesen, odaadóan. Szervezetük jelentőt segítséget kap a pártszervezet vez3tőségétől, amely rendszere­sen foglalkozik problémáikkal. — Tudom, hogy mint kommu­nistára sok új feladat vár rám. Egyesek talán úgy vélekednek, hogy kényelmesebb lenne visz- szahúzódni, a munkaidő letelte után hazasi2tni, és csak távol­ról figyelni a párt- és az ifjúsá­gi szervezet munkáját. Én azonban szívesen vállalom a többletmunkát, úgy érzem, meg tudok birkózni a párttagsággal járó feladatokkal — mondta Jelšic elvtárs. Eddigi helytállá­sa a legjobb biztosíték erre. CSIZMÁR ESZTER A SZÉP ÜZENETE ALBERT MARQUET PRÁGAI KIÁLLÍTÁSÁNAK MARGÓJÁRA Albert Marquet: Ablak La Coulette-ben BARSI IMRE nagyszerű egyszerűségéről, vagy ha úgy tetszik, az egy­szerűség elkápráztató szépségé­ről. A harminchét festmény és nyolcvankilenc rajz láttára akaratlanul is Győry Dezső rí­mei zümmögnek fel bennem: „...jaj, melyik a szebb, jaj, melyik a jobb, jaj, melyiket sze­ressem?“ A felelet nem lehet egyöntetű. S mivel nem sorol­hatom fel mind a harminchét vásznát, s nem dicsérhetem őket külön külön (a rajzokról már nem is beszélek), a szépek közül csupán a legszebbeket említem. Ezek közül is elsőként a Bil- lancourti Ják című vásznát emelném ki, amely szebb, ra­gyogóbb mint Cordt és Pissar­ro legszebb tájai. Ám nem ke­vésbé szép a plakáton látott „Ablak La Goulette-ben“ vagy az „Algír ködben“, az „Ősz Frettében", a „Reggel Maille- ray-ben“, a „Samois“, az „A Szajna Herblay-nél“, az „Üt Frettébe*, vagy a „Marseillei 10“ és „A gyarmati hadsereg őrmestere“ című vásznának egyik változata. És meg kell említenem párizsi tájképeit is, amelyeket Marquet — mint annak idején az idős Pissarro és Renoir — lakása, illetve műterme ablakából festett. Albert Marquet azonban mint rajzoló is kiváló. Mondanivaló­ját erősen koncentrálja és a rajzot gyakran tömörített jelek­re redukálja. Ugyanakkor raj­zai bájosak és szellemesek, sokszor a régi japán és kínai mesterekre emlékeztetnek. Nem véletlenül mondta róla Henri Maiisse, hogy: „Marquet, a mi Hokusai-nk!“ És egyszerű volt a festésze­tében is, ahol a4 legegyszerűbb eszközökkel nagyszerű műveket alkotott. Egyszerű volt magán­életében is. Sohasem akart tetszeni a kritikusoknak, sem pedig a képkereskedőknek, igaz, a közönségnek se. A Be­csületrend keresztjét pedig éppenúgy visszautasította, mint a többi állami kitüntetést. Mar­quet szerényen élt és serényen dolgozott. Festészetét, akárcsak Henri Matisse életművét, az in­tegrális látásmód eredménye­ként kell elkönyvelnünk. Azzal a kü­lönbséggel, hogy Matisse egészen az ab- sztrakcioniz- mus küszöbéig kalandozott el öregségére, mig Albert Marquet mindvégig meg­maradt realista festőnek, aki a francia festé­szet legneme­sebb hagyomá­nyait: Poussm, Courbet, Corot és az impresz- szionisták, s kö­zülük főleg Ca­mille Pissarro elképzeléseit egyesítette fes­tészetében, amely a harmó­nia, az ötletes konstrukció és a megható báj jegyében jött létre.

Next

/
Thumbnails
Contents