Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-27 / 282. szám, kedd

KÉT ÉVE MÁR... BESZÉLGETÉS VLADIMÍR VEDRA ELVTÁRSSAL, A NEMZETEK KAMARÁJA ALELNÖKÉVEL 1973. XI. 27. 5 A legfelsőbb népképviseleti szervünkbe történt választások óta két év telt el. A két dol­gos esztendő folyamán elért eredményekkel és a legközeleb­bi feladatokkal kapcsolatban elbeszélgettünk Vladimír Vedra elvtárssal, a Nemzetek Kama­rája alelnökével. Hogyan értékeli a Szövetségi Gyűlés és képviselői kétéves tevékenységét? — A XIV. pártkongresszus határozataiból kiindulva tevé­kenységünkben a dolgozók osztályérdekeinek érvényesíté­sére törekszünk — mondotta. — Azt akarjuk, hogy az ed­diginél is nagyobb mértékben vegyenek részt szocialista ha­zánk irányításában. Célunk: a szocialista demokrácia elmé­lyítésével társadalmunk továb­bi fejlesztése. Örömmel állapíthatom meg, hogy a Szövetségi Gyűlés gya­korlati tevékenységét a képvi­selők politikai egysége jellem­zi, és hogy a kommunista kép­viselőkkel együtt a többiek is a legnagyobb határozottsággal és kedvvel teljesítik felelősség- teljes feladataikat. Különösen azt a tényt nyugtázzuk jóleső érzéssel, hogy noha a képvise­lők többsége ezúttal először gyakorolja tisztségét, munkáju­kat kezdeményezés és lelkese­dés jellemzi. A Szövetségi Gyűlés munká­ját értékelve, jó eredménynek tartom, hogy a választásokat követően szoros kapcsolatot te* remtettünk a Cseh Nemzeti Ta­náccsal és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal, s hogy együttműkö­désünk kedvező eredményei — többek közt az állami terv tel­jesítésén, az állami költségve­tésen vagy akár az állami zár­számadáson is észlelhetők. Cé­lunk, hogy a nemzeti tanácsok, illetve szerveik főleg a Szövet­ségi Gyűlés törvényhozói tevé­kenységéről mondjanak véle­ményt, illetve ezen a téren ér­vényesítsék javaslataikat. Mi jellemzi a Szövetségi Gyű­lés törvényhozói tevékenységét? Arra törekedtünk, hogy szo­cialista törvényhozásunk az ál­lam igényeihez alkalmazkodjék és a jogbiztonság megszilárdí­tásával hozzájáruljon a lakos­ság, illetve a társadalom fo­kozott védelméhez. A képvise­lők ebben a tekintetben is be­bizonyították, hogy érdemesek ô bizalomra. Kezdeményező javaslataikat — munkatár­saikkal folytatott tanácskozá­saik eredményeként — munka­helyeiken szerzett tapasztala­taikra alapozzák. Ennek a ténynek a hatását tükrözi az elfogadott törvények színvona­la és minősége. Például a ta­lálmányokról és újítási javas­latokról szóló új törvény meg­vitatása alkalmából a képvise­lők védelmükbe vették a felta­lálókat és az újítókat, akiknek a mozgalmát komolyan veszé­lyeztette az ötleteik és javas­lataik megvalósítását akadályo­zó nehézkes ügyintézés és az elavult törvény intézkedései. Hasonló volt a helyzet számos más törvény esetében, melyek­nek jogszabályai — a minden­napi élet követelményeihez igazodva — kiegészítésre vagy módosításra szorultak. Milyenek az észrevételek a Szövetségi Gyűlés ellenőrző te­vékenységével kapcsolatban? Elsősorban gazdasági téren fejtünk ki ellenőrző tevékeny­séget. A kamarák bizottságai az 5. ötéves terv alapvető fel­adatainak teljesítésére töre­kedve, nevezetesen a fűtőanyag és az energetika, a gépipar, a kohászat, a közlekedés további fejlesztésének a lehetőségeit és a tudományos-műszaki fej­lesztéssel kapcsolatos problé­mákat vitatták meg. Emellett különös figyelmet fordítottak a mezőgazdaság fellendítésére, kulturális életünk további el­mélyítésének, a dolgozók műve­lődésének és főleg a fiatalok nevelésének a problémáira. Az ifjúság fejlődéséért ugyanis — úgy érezzük — mi is felelős­séggel tartozunk. A kamarák kulturális bizottságai tehát ez­zel kapcsolatban a társadalom­nak az ifjú nemzedékre gyako­rolt nevelő hatásával is fog­lalkoztak. Rávilágítottak a Csehszlovák Televízió és a Csehszlovák Rádió, valamint többi kulturális intézményünk tevékenységére is. Ha már a kultúráról beszé­lek, azt is meg kell monda­nom, hogy a Szövetségi Gyű­lés szervei fővárosunk igényes építkezési és közlekedési prob­lémáit sem hanyagolják el. Prá­ga főpolgármesterének a vá­lasztási program teljesítéséről szóló jelentését elfogadva, tel­jes mértékben támogatni kí­vánják a párt és az állami szervek erre vonatkozó intéz­kedéseit. Olyan feltételeket akarnak teremteni, melyek le­hetővé teszik Prága és Brati­slava további sikeres fejlődését is. A Szövetségi Gyűlés alapve­tő feladatai közé tartozik nem­zetközi politikai kapcsolataink ápolása is. A Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő baráti kapcsolatainkat parlamenti küldöttségek köl­csönös látogatásaival igyek­szünk elmélyíteni. A kapitalis­ta országokkal szemben pedig a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének az elvét hang­súlyozzuk. A képviselők azonban nem­csak a Szövetségi Gyűlésben, hanem elsősorban választókör­zetükben végeznek fontos mun­kát, melyre minden bizonnyal előkészítették őket. Az emberek közt végzett po­litikai tömegmunkával és a tudnivalókkal, melyeket mun­kájukban nem nélkülözhetnek, szemináriumokon és szakelő­adásokon ismertettük meg a képviselőket. Az üzemekben, szövetkezetekben, kutatóinté­zetekben végzett munkájukra is nagy gondot fordítunk. Azt akarjuk ugyanis, hogy a ké­szülő törvények, jogszabályok, rendeletek stb. megvitatásához megfelelő gyakorlati ismeretek­re tegyenek szert. Főleg azt ellenőrzik, hogyan teljesítik a módosított jogszabályok és a gazdasági szervek intézkedései küldetésüket. A képviselők eddigi munká­jával elégedettek vagyunk, azonban előfordulnak problé­mák. Véleményünk szerint lé­nyegesen több tapasztalatra van szükségük, hogy színvona­lasabbá tegyék a Szövetségi Gyűlés munkáját. A XIV. párt- kongresszus határozata értel­mében a jövőben néhány kulcs­feladatra kell összpontosíta­niuk figyelmüket. Elsősorban nagyobb gondot kell fordítaniuk jogrendünk tökéletesítésére. Ennek feltéte­le együttműködésünk további elmélyítése a nemzeti taná­csokkal úgy, hogy az országos kérdések megoldásában az ed­diginél nagyobb mértékben ve­gyenek részt. Véleményem sze­rint a képviselőknek még job­ban kell őrködniük a szocia­lista törvényesség következetes betartása felett, választóikat pedig a törvények alaposabb megismerésére és tiszteletben tartására kell nevelniük. Ellenőrző tevékenységünk célja a hibák és fogyatékos­ságok leleplezésén kívül az okok feltárása is, hogy ezentúl következetesebben mutathas­sunk rá a helyzet javulásához vezető útra. Melyek a Szövetségi Gyűlés legközelebbi konkrét feladatai? A december elején sorra ke­rülő plenáris ülésünkön az ál­lami költségvetéssel, valamint a kormánynyilatkozat gyakor­latban való megvalósításával foglalkozunk majd. Figyelmün­ket emellett a népgazdasági terv kulcsfontosságú feladatai­ra, hatékonyságának fokozásá­ra összpontosítjuk. A komplex racionalizálás, a szakosítás, a munkamegosztás stb. célja a népgazdaság színvonalának fo­kozatos emelése. A mezőgaz­daság fejlesztése, szociális poli­tikánk kérdései, életszínvona­lunk további emelkedése, ideo­lógiai munkánk, főleg pedig az ifjúság színvonalasabb nevelé­se — mindmegannyi égető probléma, melyekre a képvise­lők választókörzetükben mun­kahelyükön, a dolgozókkal, il­letve az ifjúsággal történő ta­lálkozásaik alkalmával rámu­tatnak, hogy ily módon is ak­tív tevékenységre késztessék a lakosságot. A munkásokkal, a szövetkezeti tagokkal és a dolgozó értelmiséggel fenntar­tott rendszeres kapcsolatuk nemcsak arra nyújt alkalmat, hogy megmagyarázzák belpoli­tikai és nemzetközi tevékeny­ségük elveit, hanem hogy egy­úttal meghallgassák a dolgo­zóknak a korszerű, fejlett szo­cialista társadalom megterem­tésére irányuló elképzeléseit, javaslatait is. Választókörzeteikben a kép­viselők a választási programok valóra váltását értékelve a párt- és az állami szervekkel is, elsősorban a nemzeti bizott­ságokkal és a Nemzeti Front szervezeteivel tartanak fenn ál­landó kapcsolatot. Noha ezen a téren sincs ok panaszra, mégis úgy vélem, a lehetősé­geket jobban is kihasználhat­nánk. Nagyon előnyösnek tartom a Szövetségi Gyűlés nemzetközi politikai aktivitását, mégpedig nemcsak a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élése, illetve a szocialista országokkal való baráti kapcsolataink elmélyí­tése, hanem a tapasztalatcsere érdekében is. Például a szociá­lis ügyekkel foglalkozó bizott­ságaink küldöttsége nemrégen Bulgáriában tanulmányozta a szociális politika téren szer­zett tapasztalatokat. Terv- és költségvetési bizottságaink kül­döttsége pedig a Szovjetunió­ban a szovjet gazdaságpoliti­kát tanulmányozta. Ezeknek a kölcsönös látogatásoknak a célja a külföldön bevált gya­korlat kölcsönös meghonosítá­sa, szerveink tevékenységének jobb x minősége érdekében. Vedra elvtárs a kommunista képviselők klubjának az elnök- helyettese is. Mi a klub poli­tikai küldetése? Célunk, hogy a kommunista képviselők — az elsők között — példásan teljesítsék felada­taikat. Ezért fordítunk oly nagy gondot a bizottságok pártcso­portjainak és a klub vezetősé­gének tevékenységére. Leg­utóbbi értekezletünkön például a CSKP KB júliusi plénumának az ifjúság szocialista nevelésé­re irányuló határozatait ele­meztük. Meghallgattuk az er­ről a plénumról szóló részle­tes beszámolót, kidolgoztuk a kommunista képviselőknek ez­zel a kérdéssel kapcsolatos feladatait, rámutatva arra, ho­gyan befolyásolhatják közvet­lenül választókörzeteikben a leghatásosabban az ifjúság szo­cialista nevelését. A kommunista képviselők klubja természetesen a többi politikai párt klubjával is szo­ros kapcsolatot tart fenn. A pártonkívüli képviselők nevelé­sére ugyancsak nagy gondot fordít. Lehetővé teszi számuk­ra a tapasztalatcserét, hogy megismerjék gazdasági életünk alapvető problémáit. Klubunk további küldetése, hogy tekin­tet nélkül politikai hovatarto­zásukra hozzájáruljon vala­mennyi képviselő színvonalas, jó minőségű munkájához. KARDOS MÁRTA Eredményesen teljesíti ük a választása programot Két év telt el az általános választások óta. Ezekben a napokban városon és falun egyaránt számadást készítenek, értékelik a vá­lasztási program teljesítését. Ennek kapcsán kérdeztük meg öt nemzeti bizottság elnökétől: mit tart a leglényegesebb eredmény­nek és milyen feladatok megvalósítását szorgalmazza a következő időszakban? Hasznos együttmüködés ZOLTÁN RAŠKAY, a Košicei Északi Körzeti Nemzeti Bizott­ság elnöke: Körzeti nemzeti bizottságunk és szervei a közel 32 000 lakos segítségével pozitív tevékenysé­get fejt ki. Azt tartjuk legna­gyobb eredményünknek, hogy sikerült bevezetni munkájukba a nemzeti bizottság képviselőit, s élénk kapcsolatot teremteni a választókkal. Ennek a hasznos együttműködésnek köszönhető, hogy a választási program alap­vető feladatait sikeresen meg­valósítjuk: javítjuk az életkör­nyezetet, a szolgáltatások terü­letén észlelt hibákat kiküszö­böljük, s más fontos szakaszon is eredményesen dolgozunk. Az utóbbi évek folyamán felújítot­tuk körzetünk 14 utcáját, há­rom peremlakónegyedben kiépí­tettük a vízvezeték-hálózatot, a Kaveöanská utcán až ún. kis­kertek körzetében felújítottuk a villanyvezeték-hálózatot. Hat új gyermekjátszóteret létesítet­tünk, s rendszeresen gondosko­dunk 27 ilyen játszóhely kar­bantartásáról. Építettünk új röplabdapályát, labdarúgópá­lyát, műjégpályát. Nagyon jó szolgálatot teljesít körzetünk­ben a nyugdíjasok klubja, melynek saját étterme is van már. — A jövő legfontosabb fel­adatai közé tartozik körzetünk­ben az üzlethálózat bővítése, kiépítése, elsősorban a város­széli körzetekben, lakónegye­dekben. Továbbá nagyon idősze­rű feladat a kulturális létesít­mények, mozi és művelődési otthon építése. Építjük a vízvezeték hálózatot ZAMBA JÁNOS, a Zempléni Hnb elnöke: — Bodrog menti községünk a kisebb települések közé tar­tozik, de itt sem állt meg az élet, nálunk is lemérhető a fej­lődés. „Megfiatalított“ helyi nemzeti bizottságunk sikeresen szervezi a választási program­ban meghatározott feladatok teljesítését. Felújítottuk a köz­ség közvilágítását, víztelenítet­tük a főteret, ahol az ifjúság hathatós segítségével parkot létesítettünk, portalanítottuk az utcákat. Megkezdődött nálunk is a vízvezeték-hálózat építése. Számunkra ez a legértékesebb akció, mert községünk lakossá­ga végre kifogástalan ivóvizet kap a bodrogközi vízvezeték- hálózatból. — Figyelmünket a jövőben is a vízvezeték-hálózat építésére, illetve mielőbbi befejezésére irányítjuk. Ezenkívül járdákat építünk, s ha megkapjuk a hoz­zájárulást, szeretnénk kiépíteni a Bodrog folyó jobb oldali vé­dőgátját. Megoldásra vár a he­lyi hangosanbeszélő felújítása és a községi könyvtár nagyobb helyiségbe történő áthelyezése. Közmüvesítjük a várost JOZEF ZRUBEC mérnök, a Vráb- lei (Verebélyi) Vnb elnöke: — A legnagyobb eredmény­nek tartom, hogy 96 lakást ad­tunk át az új lakótelepen és negyvennyolcba még az év vé­géig beköltöznek a lakók. „Z“ akció keretében 3 km utat ós 2500 méter járdát építettünk. A mozi átépítésére 1100 000 koronát fordítottunk, és színes film vetítésére is alkalmassá tettük. Öt dolgozóval megkezd­te működését az autószerviz is. A művelődési ház 4 helyiségé­ben a forradalmi hagyományo­kat bemutató állandó kiállítást létesítettünk. — Terveink? A régi lakóte­lepen és az egész városban megépíteni a vízvezeték- és a szennycsatorna-hálózatot. A Jednota az új lakótelepen üzle­tet épít. Az ötéves tervidőszak utolsó évében az említett he­lyen felépül a szolgáltatások háza is. „Z“ akció keretében egészségügyi berendezést és lelátót építünk a sportpályán. Természetesen tovább épülnek a lakóházak is, s ha az új lakótelep elkészül, 984 család talál itt otthonra. Megváltozott a község arculata ROTH JÁNOS, a Szomotori Hnb elnöke: — Számunkra a legnagyobb örömet az jelenti, hogy közsé­günkben a falufejlesztés, a vá­lasztási program megvalór'tása az egész lakosság közös ügye. Ennek köszönhető, hogy néhány év alatt teljesen megváltozott a község arculata. Korszerűen berendezett új iskolánk van, s büszkék vagyunk a nemrég felépített új üzletházra is, ahol élelmiszert, húsipari terméke­ket, ipari cikkeket árusítanak, s nem hiányzik a vendéglő sem. önsegéllyel felújítottuk a hangosanbeszélő hálózatát. 4800 méter hosszan járdát épí­tettünk, a sportpályán 300 fé­rőhelyes lelátót létesítettünk. Bővítettük a napközi otthonok kapacitását. Eddig sikeresen teljesítjük a falufejlesztési tervet. — A jövő évben megkezdjük községünkben a korszerű műve­lődési ház építését közel 3,9 millió korona ráfordítással. Eb­ben az épületben talál otthon­ra a hnb is. Ezt is a „Z“ akció keretében építjük. A szolgálta­tási ház építését is befejezzük 1974-ben. Tavaszra egy 20—25 férőhelyes óvodát létesítünk a cigánygyerekek részére. Óvodát építettek PORUBSKjÝ DOMONKOS, a Moj- zesovói Hnb elnöke: — A 40 férőhelyes óvoda át­adását tartom a legnagyobb eredménynek. Nem lebecsülen­dő tény az sem, hogy tavaly egy kilométernyi, az idén 80(1 méter utat javítunk meg. Mint­egy 700 méternyi járdát épí­tettünk. A futballpálya létesí­tésén több száz órai brigád­munkát végeztünk, de anyag­hiány miatt nem tudtuk építé­sét befejezni. Az említettek mellett az ideológiai munkában is értünk el eredményeket. Ezt igazolták az agitációs napok is. — Az előttünk álló felada­tok nagyok. Szeretnénk átadni rendeltetésének a futballpályát. Ravatalozót és tűzoltószertárt építünk. Tatarozásra kerül a művelődési otthon, átépítjük a közvilágítási hálózatot. Az utak mentén zöld sávot, s az arra alkalmas helyeken parkot létesítünk. Mindezt csak a la* kosság segítségével tudjuk megvalósítani, amit a választá­si programunkban magunk elé tűztünk, valóra váltjuk, sőt túl is szárnyaljuk. (kg njí Rozsnyó: a Szolgáltatások Háza (Tóthpál Gyula felvétele]

Next

/
Thumbnails
Contents