Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-25 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó
1973 XI. 25. ultúránkban az utóbbi éveikben sok minden megváltozott. A kommunista párt vezetésével sikeresen fejlődik egész társadalmunk. Ogy mint a politikában, a gazdaságban, a tudományban, hasonlóképpen a kultúrában is jó eredményeket értünk el, lenuzuvo a válságos fejlődés maradványai*, kialakítottuk e nép gazdagságát gyarapító értékeket. Az elmélyülő politikai és szociális biztosítékok kedvezően befolyásolják ezt a területet is, és a párt kulturális politikájával együtt erkölcsi és politikai erőt adnak azoknak a művészeknek és dolgozóknak, akik az ideológiai harcban a szocialista kultúra elveit érvényesítik. Még távolról sem vagyunk a célban, vagyis nem teremtettük meg a szocialista kultúrát a szó valódi értelmében, de megteremtettük ehhez az alapvető feltételeket. Az újonnan kialakuló alkotó front ismét keresi konstruktív érvényesülését a szocializmus építésének programjában. A kultúra konszolidálásának legjelentősebb eredményei közé tartozik a művészi szövetségek átépítése. Sikerült kialakítanunk a tehetséges művészek marxista—leninista magvát, a szocialista művészet fejlesztésével megvetni ideológiai feladatok megoldásának az alapját. A szövetségek ma az egész CSSZSZK-ban több mint 2000 művészt egyesítenek, köz tűk számos neves alkotót. Érvényesülnek a kulturális életben, törődnek az alkotók fiatal nemzedékének nevelésével, számos szocialista akciót kezdeményeztek, és jelentős érdemeket szereztek a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — alkotóival való internacionalista kapcsolatok fejlesztésében. A jövőben jobban és rendszeresebben kell befolyásolniuk a dramaturgiát, a kiadói politikát. Az első sikeres kísérletek után tovább kell fejlesztenünk a fiatal művészek nevelését, törődnünk kell azzal, hogy a művészek szoros kapcsolatban álljanak a dolgozók mindennapi életével, s folyamatosan meg kell oldanunk a szocialista realista művészi alkotásokra vonatkozó feladatokat. A vitathatatlan eredményeket példázza az az alkotó kedv, amely a közelmúlt jelentős politikai eseményeit — a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulóját, a februári győzelem 25. évfordulóját és a felszabadulás 28. évfordulóját kísérte. Az alkotók a párt vezetésével új művekkel készülnek a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának és a felszabadulás évfordulójának megünneplésére. Számos új drámai, képzőművészeti és zenei alkotás született, melyek közül több a szocialista művészet kiváló alkotásai közé tartozik, újból fölfedezi a dolgozó embert, tovább fejleszti a felelősséget, a szocialista erkölcsöt és az ifjúság nevelésének problémáját. \ CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésében felhasználhatjuk mindazt, amit a szocializmus építésének időszakában kialakítottunk; azokat a művészi alkotásokat, amelyek tanúbizonyságai a nép forradalmi tevékenységének, kultúránk valóban demokratikus jellegét, amely abban rejlik, hogy a dolgozók számára hozzáférhetők a kulturális és művészi értékek. A pozitív mérleg természetesen nem adhat okot az önelégültségre, a megállásra, mivel a XIV. kongresszus határozatainak teljesítése még jelentős törekvést követel meg, elsősorban a mai tematikájú művészi alkotásokat, valamint a válságos fejlődés következményeinek kiküszöbölését illetően. A válság a kultúrában olyan sokáig tartott, hogy mély nyomokat hagyott és következményei sok esetben még ma is tapasztalhatók. Az elért eredmények azonban teljesen világosan azt mutatják, hogy a burzsoá és emigráns ideológiai központok és a hazai jobboldal jóslatai, miszerint kultúránk teljesen megszűnik, kudarcot vallottak. A kultúra helyzetének értékelésekor választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy a kultúra hogyan tart lépést a társadalom más területeivel, és hogyan felel meg a párt ideológiai munkája követelményeinek. Egyre nagyobbak a művészi alkotásokkal és a kulturális nevelőmunkával szemben támasztott igények, s ez az ideológiai osztályharc kiéleződésének, a dolgozók életszínvonala emelkedésének, valamint a tudományos-műszaki forradalomnak a következménye. A kultúrának nem szabad lemaradnia a fejlődés mögött. Éppen ezért nem beszélhetünk kultúránk szocialista jellegének teljes felújításáról. Még sok erőt kell kifejtenünk annak érdekében, hogy ne csak az egyes művek, hanem az egész művészi tevékenység kifejezze a szocialista öntudat magas fokát. Társadalmunknak szüksége van arra, hogy a művészi alkotások jobban figyelembe vegyék a dolgozók életét, adjanak erőt, erkölcsi politikai egyensúlyt a dolgozóknak, amely szükséges ahhoz, hogy az iskolákban, hivatalokban, üzemekben, tudományos munkahelyeken teljesítsék nehéz feladataikat. Az alkotásoknak a szocializmus előnyeit kell szemléltetniük, s ideológiailag ugyanolyan offenzíváknak kell lenniük, mint az egész szocialista politikának. Még mindig tanúi lehetünk olyan jelenségeknek, amelyek nem tartoznak a szocialista kultúrához. így pl. a tánczene címén sok esetben olyasmit terjesztenek a rádió hullámhosszain, aminek a valóságban nagyon kevés köze van a zenéhez. Filmszínházaink is sok olcsó, fogyasztói nyugati filmet mutatnak be, melyek a burzsoá ideológiát terjesztik, és előfordul, hogy közvetve vagy közvetlenül a burzsoá rendszer „értékeit“ propagálják. Ez megnehezíti a szocialista nevelést, elsősorban az ifjúság nevelését. Ezen a területen a művészi alkotások még nagyon sokkal adósak, mert kevés az olyan művészi alkotás, amelynek célja az ifjúság gondolkodásának és érzelmeinek pozitív befolyásolása. A CSKP Központi Bizottságának júliusi ülése, amely a fiatal nemzedék nevelésével foglalkozott, felhívta a figyelmet erre a tényre. Egyre fontosabb feladat a bírálat felújítása, mivel ma a sajtó inkább csak tájékoztat a művészi alkotásokról, mintsem hogy a marxista—leninista esztétika szempontjából elemezné őket. Ugyanez vonatkozik a marxista—leninista művészettudományra, mivel ugyanúgy, mint a kritikában, itt is légüres tér keletkezett, annak következtében, hogy az elméleti szakemberek egy része hosszú éveken keresztül a nyugati nem marxista és revizionista koncepciók felé orientálódott. Annak ellenére, hogy égetően szükséges a marxista — leninista bírálat és mövészettudomány fejlesztése, semmi sem helyettesítheti a művészeknek a mai valósághoz való elkötelezett, spontán, mély viszonyát. A kommunista művészek alkotó részvétele a szocialista társadalom építésében a legtermészetesebb megnyilvánulás. Számos ilyen művészünk van már, sokan azonban még nem tudatosították ezt a küldetésüket. Kultúránkban az ideológiai problémák mellett egyes alapvető hiányosságokkal is találkozunk, amelyeknek pótlása feltételezi az ideológiai alkotó problémák megoldását. Még mindig találkozhatunk az igényesség hiányával, a beletörődés megnyilvánulásaival az irányító szférában, de elsősorban a művészeti alkotások közvetítésében. Annak is tanúi lehetünk, hogy egyesek megelégszenek azzal a puszta ténnyel, hogy ma már nem keletkeznek szocialistaellenes művek. A kultúrában a mai napig még olyan emberek is érvényesülnek, akik tartoznak társadalmunknak a válságos években foglalt helytelen polgári vagy alkotói állásfoglalásuknak magyarázatával. Gyakran találkozunk azzal a magyarázattal, hogy a művészek nem értenek a politikához, kizárólag ösztönösen cselekednek, de ez a magyarázat a legtöbb esetben ellentétben áll a valósággal, mivel jobboldali opportunista megnyilvánulásaikat rendszerint nagyon jól előkészítették és átgondolták. Meg kell említenünk, hogy minden művésznek, mint azt a CSKP KB 1972 októberi plénuma hangsúlyozta, lehetősége nyílik, hogy csatlakozzék szocialista életünk áramlatához és arra töreked jék, hogy becsületes munkájával és szocialista elkötelezettségével elnyerje a nép elismerését. Ez azonban megköveteli, hogy a dolgozók elismerésére törekvő művész alkotásai ne alapuljanak igazi állásfoglalásainak tagadásán, vagy leplezésén. A XIV. pártkongresszus határozatát a párt a széles alkotó fronttal együtt akarja teljesíteni, akik alkotásaikkal és polgári életükkel szilárdan a marxista— leninista alapokon állnak, akik meg vannak győződve a szocialista alkotás elveinek helyességéről, vagy személyiségük fejlődése során fokozatosan erre a meggyőződésre jutnak, és becsületesen szembenéznek hibáikkal. Egyesek ezt már meg is tették, mivel meggyőződtek a párt politikájának előnyeiről, a jobboldali opportunista propaganda reakciós Jellegéről. Aki azonban ellenzékben maradt, vagy abban bízik, hogy idővel a békepolitika következtében alapelveink meggyengülnek, az nehezen váltja valóra ezeket a határozatokat és fokozatosan a kultúra és a politika peremére juttatja önmagát. Kultúránkban a válságos fejlődés következményei közé tartozik a komercio- nalizálás. A művészi alkotás egyes területei még mindig a társadalom gazdasági szükségleteinek befolyása alatt állnak. A gazdasági szempont nem távolítható el teljesen a művészettől, de az ideológiai szükségletek a döntőek. Az ideológiai követelmények figyelembevételével is teljesíthetjük a gazdasági szempontokat, mivel semmi sem jogosít fel annak feltételezésére, hogy a néző vagy az olvasó „nem veszi meg“ a társadalmilag értékes, jó művészi alkotást, különösen akkor, ha az alkotás összekapcsolódik a megfelelő propagációval és a neveléssel. Természetesen még számos tervezési, pénzügyi és költségvetési intézkedést kell hozni, amint ezt a CSKP KB tavalyi októberi plénuma is hangsúlyozta. A kultúar területén tapasztalható több fogyatékosság, még hosszú időn keresztül különböző csökevényeket okoz az emberek tudatában, és még sok erőt kell kifejtenünk annak érdekében, hogy teljes mértékben kiküszöböljük a jobboldali és a nyugati propaganda által okozott károkat. Ezért kultúránk további fejlődését szorosan össze kell kapcsolni a párt egész ideológiai munkájával, a széles rétegek szocialista öntudatosításának folyamatával, valamint az alkotó értelmiség soraiban végzett igényes neveléssel és a szocialista életmód érvényesítésével. így tehát még sokat kell tennünk a kultúrában és művészetben. A kultúra gyümölcsöző fejlődésének alapvető feltétele, hogy ezen a területen is megszilárdítsuk a párt vezető szerepét. Ezért el kell mélyíteni a kommunisták és a pártszervezetek egységes eljárását, felelősségüket és a pártfegyelmet a kultúrpolitika feladatainak teljesítésében A párt történelmének — elsősorban a legutóbbi időszak — tapasztalatai azt mutatják, hogy miként a gazdaságban, iskolaügyben, vagy tudományban, úgy a kultúrában sem oldhatók meg a feladatok a párt vezető szerepének következetes érvényesítése és az összes kommunista egységes eljárása nélkül. Csakis a párt egyesítheti rendszeresen a gazdaságot, a politikát, a tudományt és a kultúrát a társadalmi fejlődés egy közös folyamatába, és adhat ezáltal a kulturális és művészi értékek alkotásának mélyebb, szocialista értelmet. FRANTIŠEK STOKLASA Hírek Szovjetunióból • A ľyany-Sany hegység észia- ki részén automatikus mérőállomásodat állítottak fel a hegyi folyók felső folyása mentén. Ezek a vízállás veszélyes emelkedésekor vagy görgeteg észlelése esetén a mikrohullámú adók segítségével jelzést adnak a hidromet»- orológiai állomásnak, így Időben lehet figyelmeztetni a veszélyre a lakosságot. • Nagy kincset, rengeteg ezüstpénzt talált két belorusz iskolásfiú, Sz. Drozdov és M. Baranov a Polocktól nem messze fekvő Kaz- janka faluban. Az arab nyelvű felirattal ellátott 8000 darab ezüstpénzt Bagdadban, Szamarkandban, Buharában és Mervben verték a VIII—IX. században. • Nem mindennapi „gyógymóddal“ kísérleteznek a HmelnyickJ] megyei gyermekkórház sebészeti osztályán. Egy hatalmas kalitkában több mint száz különféle madarat tartanak. A. Priszjunda főorvos véleménye szerint az a tény, hogy a gyermekek gyönyörködnek a madarakban, javítja a közérzetüket, s ez igen előnyös a gyógykezelés szempontjából. ☆ • Mintegy 200 000 hektárt foglalnak el a fekete szakszaulból álló legelővédő sávok Üzbegisztán sivatagi és félsivatagos övezeteiben. Az évszázadokon át terméketlen, napégette földön egész szak- szaul-erdők nőttek, amelyek felfrissítik a sovány legelőket, megvédik őket az eróziótól és lehetővé teszik a talajjavítást. • Meghatározták az amuri tigrisek számát: a távol-keleti Tengermelléken 110—120 tigris él. A negyvenes években már csak 30— 40 példány volt itt belőlük, s ezért a kipusztulóban levő állatot védetté nyilvánították, s vadászati tilalmat rendeltek el rá. • Messze földön híres Sz. Zsa- rimbetov 80 éves karakalpak mester, aki dutár nevű pengetős hangszereket készít. Háromezredik du- tárját a közelmúltban földijének, H. Berdinbetov népi énekesnek ajándékozta. A mester alkotásai népszerűek Türkméniában és Kazahsztánban is. Mesterségére fiait Is megtanította. Mind a négy fiú tud dutárt készíteni és jól játszik rajta. • Híres épületekről és műemlékekről készít modelleket gyufa- szálból szabad idejében G. Tanka- jan leningrádi ezermester. Megszólalásig hű másolatot készített például a leningrádi televíziótoronyról, a Sándor-oszlopról, a Kl- zsi Szabadtéri Tájmúzeum házairól és templomairól, a Nyári Kert vasrácsos kerítéséről, a Kazanyi Székesegyházról. Mindegyik maketthez több ezer gyufaszálat használt fel. • A Krejszer nevű 3ö löveges régi vitorláshajó rézből készült kicsinyített mását nemrég állították fel Leningrádban, a Néva partján, az orosz tengerészek hőstetteinek emlékére. A hajó 1722-ben épült. A tizenkétszeres kicsinyítés a leningrádi A. Gyema műve. A Krejszer modellje a Leningrád Szálló előtt áll. 9 A jáspis és a malachit — e két híres uráli ásvány — színeinek és rajzolatainak sokféleségét tökéletesen utánzó polimer anxa- got állították elő Kijevben, a Nagymolekulájú Vegyületek Kémiai Kutatóintézetében. Az összetevők arányát megváltoztatva többféle kedvező tulajdonság érhető el: nagy szilárdság, rugalmasság, hő- és fagyállóság. Az új anyagból sajtolással, sőt hengerléssel alkatrészek készíthetők. A szintetikus jáspis és malachit épületek burkolására, valamint különböző más műszaki célokra használható. Dobozkák, bizsuk és ajándéktárgyak készíthetők belőlük. í Hfl HTí i m u 11 a 11 iTil BTľi M iT'lii
