Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-22 / 278. szám, csütörtök
SZÍVESEN TANULJUK Az orosz nyelvoktatás időszerű kérdései Köztudott, hogy az utóbbi évtizedben, de különösen az utóbbi néhány esztelndőben igen megnőtt a Szovjetunió nemzetközi tekintélye. Ez persze nem véletlen, hanem számos tény természetes következménye. A Szovjetunió diplomáciája, bel- és külpolitikája, következetes békeharca, a nemzetközi s elsősorban az európai enyhülés megteremtésére irányuló törekvése, a szovjet tudomány, művészeit és ökonómia világraszóló sikerei mindmind hozzájárultak e nemzetközi tekintély kialakításához. Ezzel egyidejűleg világméretekben megnőtt az orosz nyelv iránti érdeklődés is, hiszen napjainkban az orosz nyelv nem csupán világnyelv és a nemzetközi fórumok elfogadott és elismert diplomáciai nyelve, hanem számos tudományágnak is elengedhetetlen kommunikatív eszköze; ismerete elengedhetetlenül szükséges mindazok számára, akik bizonyos tudományágakban (atomfizika, kozmonautika, űrbiológia stb.) lépést kívánnak tartani a gyorsütemű fejlődéssel. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy ma már az Amerikai Egyesült Államokban és számos más kapitalista országban középiskolák, főiskolák és egyetemek százain oktatják az orosz nyelvet. Legutóbb például az a hír járta be a világsajtót, hogy Japánban tömegesen kérték az orosz nyelv rádió- és tv-tanfo- lyamának megindítását. A japán rádió és televízió eleget is tett a korunk diktálta követelménynek, s ma már a japánok is heJti néhány órában tanulhatják a béke világnyelvét. Hazánkban, a szocialista Csehszlovákiában nemcsak a hagyományos csehszlovák- szovjet barátságnak, hanem az orosz nyelv iránti érdeklődésnek is régi alapjai vannak. Nálunk nem csupán abból a megfontolásból kiindulva tanulják az orosz nyelvet, hogy az a világ egyik legfejlettebb országának a nyelve, hanem érzelmi mozzanatok is determinálják az orosz nyelv iránti őszinte érdeklődést. Szövetségeseink nyelvét azért is meg akarják tanulni dolgozóink, hogy közelebbről megismerked- jelnek a Szovjetunió életével, népének munkájával, eredményeivel, a szovjet irodalom, kultúra, tudomány, technika, művészet és közgazdaság világraszóló sikereivel és személyes találkozások alkalmával szorosra fűzhessék a barátság szálait s a közeledés, a barátságkötés eszközévé avassák az orosz nyelvet. Az orosz nyelv- és irodalomszakos pedagógusok számára rendkívül nagy öröm, hogy az utóbbi időben a pártszervek is igen nagy súlyt helyeznek az orosz nyelv iskolai oktatásának javítására, s eredményességének biztosítására. Legutóbb a párt központi bizottságának júliusi plenáris ülése az ifjúság szocialista neveléséneik jelentős eszközévé, iskoláink egyik" kulcsfontosságú tantárgyává nyilvánította az orosz nyelvet s oktatása eredményességének fokozása érdekében hatékony intézkedések életbe léptetését helyezte kilátásba. Azóta már történt is egy rendkívül hasznos intézkedés: a gimnáziumok harmadik és negyedik évfolyamában az orosz nyelv heti óraszámát kettőről háromra emelték. A filológiai szempontból idegen nyelvek oktatása nem kis feladatok éllé állítja az oktatókat; ezt jól tudja mindenki, aki idegen nyelvek tanításával foglalkozik. Számtalanszor hangzanak el követelések a korszerű, audiovizuális és egyéb tanítási segédeszközök számának emelésével, ezek módszertani problémáinak megoldásával, az oktatás hatékonyságának emelésével kapcsolatban. Akik ezekkel az egyébként helyes követelésekkel állnak elő, gyakran megfeledkez- nelk arról, hogy az eredményes és hatékony idegen nyelvoktatáshoz elsősorban elegendő idő kell. Nos, az orosz nyelv felemelt heti óraszáma most lehetővé teszi az oktatás hatékonyságának növelését, a korszerű segédeszközök jobb kihasználását is. Elengedhetetlenül szükséges azonban a korszerű orosz nyelvoktatás fogalmának tisztázása. Nagyon téves koncepció lenne az orosz nyelvoktatás korszerűsítése címén az oktatás valamiféle „.gépesítésének" a bevezetése. Módszertanilag át nem gondolt segédeszköz-alkalmazással az órákat nem modernizáljuk, hanem laikus szinten mozgó „mechani- zációs hókusz pókusszá“ seké- lyesíthetjük s éppen a lényeg, az eredményesség, a hatékonyság és a valódi korszerűsítés sikkad el. Az orosz nyelvoktatás modernizációját az oktatás helyes koncepciója determinálja. Ha történetesen az oktatás tartalmát helytelenül szabnánk meg (nem állítom, hogy így van!), hiábavaló lennel a korszerű segédeszközök alkalmazása (mint forma), a silány, nem megfelelő tartalomból korszerű segédeszközökkel sem igen tudnánk „kihozni“ valamit. Jelenlegi orosz nyelvoktatásunk koncepciója azonban eléggé jó (ha nem is mindenben tökéletes). Korszerűsége elsősorban abban nyilvánul meg, hogy konverzáció-centrikus, tehát a gyakorlati nyelv elsajátítását, a beszédkészség, a beszélgetési készség kialakítását állítja — nagyon helyesen — az oktatás középpontjába. Jó alapokat nyújt azonban az egyetelmi és főiskolai továbbképzéshez is, mert konverzáció-centrikussága mellett a tanulók számára lehetővé teszi a nyelvtan alapvető ismereteinek az elsajátítását és ami már nem csupán az egyetemi továbbtanulás szempontjából lényeges: ismereteket nyújt a szovjet irodalom, kultúra, zene és képzőművészet legismertebb alkotásairól, a szovjet ökonómia, tudomány és technika helyzetéről, ami az általános műveltség megszerzése szempontjából sem lehet közömbös. A felemelt heti óraszám lehetővé teszi, hogy egyénileg és csoportosan is többet foglalkozzunk a nyelvoktatás gyakorlati módszereivel, örvendetes lenne, ha saját viszonyainkra, hazai adottságainkra épülő orosz nyelvkönyveket adhatnánk mielőbb a magyar tannyelvű gimnáziumok diákjainak, pedagógusainak a kezébe. Addig is jó megoldás a „Druzsba“ című, az iskolai orosz nyelvoktatást selgítő, nagyszerűen szerkesztett havi folyóirat alkalmazása a hazai aktualitások oktatására. Az orosz nyelvi készség fejlesztésének és a csehszlovák— szovjet baráti kapcsolatok elmélyítésének bevált formája az orosz nyelven folytatott diáklevelezés is. A felemelt óraszám most már azt is lehetővé teszi, hogy a szovjet diákokkal levelező tanulóink időnként felolvassanak egy-egy levelet, melyet szovjet barátaiktól kaptak, vagy amelyelt szovjet levelező partnerüknek írnak. A diákok igen kedvelik a levelezést, mert általa meggyőződnek arról, hogy a nyelv elsajátítására fordított idő és energia meghozza gyümölcsét. SÁGI TÓTH TIBOR Ha a mentőket hívják... Dr. Dogosi Gizella Tíz óra körül kopogtattunk a rendelő ajtaján. Dr. Dogosi Gizellát, a Nové Zámky-i (érsekújvári) Járási Egészségügyi Intézet fogászati osztályának a főorvosát munkahelyén találtuk. Protézisek készítésére és egyéb komolyabb fogorvosi beavatkozásra beadott kérvényeket intézte. A főorvos a nőszövetség járási bizottságának az elnöke. Az egészségügyi dolgozók főként a Vörösketreszt- ben tevékenykednek, ő a nőmozgalommal jegyezte el magát. — A nőmozgalmat és az egészségügyet valóban nem szokták együtt emlegetni. Az én életemben mégis összekapcsolódott e két fogalom. Az orvosi rendelőben eltöltött évek érlelték meg az elhaVÁLLALJA A TÖBBLETMUNKÁT tározást, így a társadalmi munka is szerephez jutott az életemben. Foghúzáshoz, töméshete, fúráshoz való készülődés közben — azért is, hogy elterelje az emberek figyelmét, meg azért is, mert sohasem volt közömbös számára a mások sorsa — egyéb problémájuk iránt is érdeklődött. Az asszonyok problémái álltak hozzá a legközelebb. Ezért a nőbizottságban kezdett dolgozni. Ehhez az elhatározásához személyes élménye is hozzájárult. Hiszen ő maga is tapasztalta, hogy mit jelent egyszerre anyának, feleségnek, dolgozó nőnek lenni... Volt egy időszak az életében, amikor nem tudta összefögyeztetni mind a három követelményt. Amikor még kicsinyek voltak a gyerekei s bölcsődébe, óvodába nem tudta őket elhelyezni, néhány évre „szögre kellett akasztania“ a diplomáját. Nehéz azt megtennie egy olyan nőnek, akinek ambíciói vannak ... Dehát a gyerekek érdeke így kívánta. Mikor újra munkába állt, rövidesen nagy tekintélyre tett szert a szakmájában. De az önművelés, a szaktudás bővítése melllett közéleti tevékenységre is szakított időt. A nőbizottság jó munkájához eleinte mint annak tagja, később mint vezetője járult hozzá. Fellépéseiből látszott, hogy járatos a közéleti munkában. A trenčíni kórházban, ahol még kezdő orvos korában dolgozott, ő volt a CSSZBSZ alapszervezetének az elnöke. Amikor öt évvel ezelőtt megalakult a Szlovákiai Nőszövetség, őt választották meg a szervezet Nové Zámky-i járási bizottsága elnökévé. A megválaszása utáni első években a helyi szervezetek megszervelzése, majd munkájuk irányítása kötötte le az idejét. Családjogi problémákkal kapcsolatban felsőbb fórumokon is többször kifejtette véleményét. Amikor néhány évvel ezelőtt véleményét kérték a nők anyasági szabadságáról, határozottan annak a meghosszabbítása mellett foglalt állást. „Mert a gyermeknevelés, és a jobb, békésebb családi élet szempontjából is szükséges, hogy a nőnek több ideje jusson a családjára, de ne úgy, hogy a pihenésre szánt időből kelljen elvennie, vagy úgy, hogy otthagyja a munkahelyét“ — írta a munka- és népjóléti minisztériumnak. Tisztségéből eredendően az elmúlt hónapokban volt a legtöbb munkája, amikor a női szervezetek évzáró taggyűléseiket tartották. A járási bizottság titkárával és a vezetőség többi tagjaival felváltva vettek részt a gyűléseken. Most a járási konferencia az ő további feladatait is meghatározza a nőmozgalomban. Dr. Dogosi Gizella sokoldalú ember és így sokrétű feladatok elvégzésére képels. KOVÁCS ELVIRA rián József idős ember, 79 esztendős. Ebben a korban már nem tréfadolog, ha valaki légzési zavarokkal küszködik. Dr. Sykora Rajmund, az ügyeletes köhögés, megszűnt a légszomj, megkezdte a kivizsgálást, a gyógyítást... Addig is, amíg újra nem csöng a telefon. Az időjárási frontátvonulások hatása közismert. Melegfront idején szaporodnak a fertőző betegségek, fokozódik a koffeinérzékenység, gyakoriak a vérzéses kórformák. Hidegfront idején gyérebb a szívműködés, erősödnek a reumás fájdalmak, csökken a vércukor, fokozott fejfájás, szívgörcsök jelentkezhetnek. S bármi különös, baleset, tűz, gázömlés, vagy hasonló történik, hívjuk a mentőket. Még éjjel is szükség van rájuk. Az egyik éjjel, egészen véletlenül, betoppantunk a želiezov- cei (zselízi) kórházba. Megpróbáltuk nyomon követni a készültségi szolgálat, azaz a mentők munkáját. A TELEFON MELLETT estétől reggelig Hercegová Angela nővér teljesített ügyeletes szolgálatot. Az óra kismutatója még nem érte el a kilencest, de már egész sor bejegyzés tanúskodott arról, hogy gyakran csengett a telefon. Hat esetet jelentettek be, négyszer azonnal kiment a mentőautó. A további két címre elég, ha később mennek ki. Közben már három beteget is meglátogatott az ügyeletes orvos. Ha hívják a mentőket, a nővér azonnal intézkedik Elég egyetlen szó, néhány- soros útiparancs, Hubert József, Gajdos József sofőrök már startolnak is. Ha szükséges, akár mindketten, egyszerre is indulnak ... BESZÁLLÍTÁS UTÁN azonnal megkezdik a beteg gyógykezelését, mert hisz elsősegélyt már a helyszínen nyújtottak. Kosztorvos azonnal intézkedett, hogy Józsi bácsi ágyat kapjon a 30 férőhelyes belgyógyászati osztályon, s mihelyt csillapult a REGGELIG még harmincütször csöngött a telefon. Egyetlen esetet kivéve idejében. Ha a mentőket hívják, azonnal indulnak, azonnal segítenek, mert a legértékesebbet, az emberi életet mentik. HAJDÜ ANDRÁS A felvételeket TÓTHPÁL GYULA készítette AZ ÜGYELETESI SZOLGÁLAT azonban nemcsak egyetlen orvosra vonatkozik. Ha történetesen Pisti elrontja a gyomrát, hány, belázasodik, beszállítás után a gyermek-osztályra kerül. Ezen az éjszakán dr. Miklós Zoltán teljesített ügyeletesi szolgálatot a gyermek-, valamint a belgyógyászati osztályon. ťozsár Mária nővér volt éppen akkor éjjeles. S amint felvételünkön látható, a kisfiú azonnal „jó kezekbe“ került. Hasonló ügyeletesi szolgálatot teljesített akkor éjjel dr. Wurster Andor a női, valamint sebészeti osztályon. Készenlétben várta, hogy mi történik majd ..; AZONNAL INDULT az ügye^ letes orvos, amikor felcsengett a telefon. Sajnos, már késő volt. A másnapi újságban a következő rendőrségi hír jelent meg: „Sáró község és Veseiá telep között M. András 41 éves málasi lakos személygépkocsijával egy géphiba miatt veszteglő traktor utánfutójába hajtott. A személygépkocsi veze>- tőjének útitársa, a 64 éves M. Ferenc meghalt a helyszínen, mert az utánrakóra rakott vas- rudak halálra sebezték.“
