Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-21 / 277. szám, szerda
Emlékpark Kragujevacban H áromszázötvenkéthektár- nyi terület Kragujevac ősi szerb város közvetlen közelében. Fákkal, bokrokkal borított lankás dombhátak, tipikus nagyvárosi parknak való kies hely — a gondozott utakon haladó járókelő azonban nem a táj szépségében gyönyörködik itt, hanem a nem is olyan régi múltra emlékezik, amikor a világimperializmus leggonoszabb sátánfajzata, a fasizmus vérözönben pusztított. Ezt a földet, tömegsírok borítják — ártatlanul megölt fiatalok és felnőttek nyugvóhe- hellyei —, amelyek örök me- mentóként éberségre intik az emberiséget, s mert Kragujeva- cot, Lidicét, Oradourt, a fasiszta haláltáborokat a koreai, a vietnami, a chilei dúlások követték . .. A háromszázötvenkéthektár- nyi területet ma Spomenpark- nak — magyarul Emlékparknak hívják. A városból kivezető út mellett megbúvó szerény irodaházában Dragoljub-Ljube Jovanovič igazgató szívesen fogadta váratlan látogatóit, s amikor megtudta, hogy egyikük csehszlovákiai újságíró, első dolga volt, hogy a kezembe nyomja a park tervrajzát és emlékműveit ábrázoló brosúrát és megmutassa rajta az 1918-ban — az osztrákmagyar szoldateszka által, — Kragujevacban kivégzett negyvennégy szlovák katona, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek hatására fellázadt trenčíni ezred hőseinek emlékművét. A nagy forradalmi múltú Kragujevac saját mártírjainak ezrei mellett kegyelettel őrzi a szlovák forradalmárok emlékét — sírjuk felett ragyogó hófehér az emlékmű, a hősök porladó csontjai felett gondozott ágyasokban virágok nyílnak és friss koszorúk piros szalagjait lobogtatja az őszi szél. Kragujevac és Trenčín baráti kapcsolatokat ápol. Dragoljub-Ljube Jovanovič igazgató tizelnhat éves volt a tragikus események idején. Nem szemtanúja, hanem közvetlen részvevője volí viszont az 1941 őszén lezajlott véres drámának. A város melletti egyik községben ő is ott volt a gyilkosok által halálra szántak között — a sortűz után tizenkét sebbel borítva feküdt a holtak között —, csodával határos módon azonban életben maradt és felgyógyult. Utána a partizánok közé állt és három évvel később fegyverrel a kezében ő is részt vett Kragujevac felszabadításában. K ragujevac tulajdonképpen a szerbiai forradalmi munkásmozgalom bölcsője, az itteni katonai üzemet 1853-ban alapították, s csakhamar a legnagyobb balkáni fegyvergyárrá fejlődött. A munkások nagyfokú tömörülésének eredményeképpen itt kezdődött a szerbiai osztálytudatos munkás- mozgalom, a Párizsi Kommün eszméinek hatására 1876-ban kialakult az úgynevezett Vörös Zászló mozgalom, melynek emlékét ma is ápolják. A munkásmozgalom hajtóerejét a hadi üzem munkássága jellen- tette. A gyár munkásainak száma 1939-ben, a második világháború kitörése előtt tizenkétezer volt, ami az akkori viszonyok között igen jelentősnek számított. A német hadsereg 1941. április 11-én foglalta el Kragujeva- cot. A rablóháborúban sok fegyverre volt szükségük, a fegyvergyári munkásokat tehát azonnal a munka felvételére szólították fel. A tizenkétezer közül alig hatszázan jelentkeztek munkára. A kommunista párt helyi és körzeti vezetőségei azonban uzsn a véleményen volt, hogy a munkások térjenek vissza a gyárba azzal a feladattal, hogy a lehető legtöbb fegyvert csempészszék ki az ellenállók számára. Ezt a feladatot a kragujevaci munkások teljesítették. Amikor 1941. június 4-én elhangzott a JKP központi vezetőségének felhívása a fegyveres felkelés megindítására, a kragujevaci munkások ezt felkészülten fogadták és haladéktalanul megkezdték a harc előkészületeit. A körzeti pártvefcetőség a város peremén, egy vízi malomban tartott ülésén határozatot hozott a kragujevaci és a šu- madtjei partizánegység megalakításáról, a következő nap pedig kinevezte az egységek parancsnokait is. A partizánegységek kisebb csoportokban nyomban megkezdték a fegyveres tevékenységet. A némettik nagyszabású partizánellenes akciói miatt a körzeti pártvezetőség utasítást adott, hogy Kragujevacból vonják ki a partizánalakulatokat. Ez meg is történt, s ezzel egyidejűleg a hadiüzemben felgyújtották a nyeregkészítő részleget, ahol nagy mennyiségű bőr volt felhalmozva, és lángba borították a szénaraktárt is. A német tábori csendőrség laktanyája ellen az ifjúkommunisták vakmerő akciót hajtottak végre. A fiatal kragu- jeváci elvtársak egy csoportja megközelítette a laktanyát, amely nelk falán a németek szovjetunióbeli előnyomulásának helyzetét ábrázoló hatalmas térkép volt. A bátor fiatalok benzinnel leöntötték a térképet és felgyújtották. A z erősödő partizánmozgalmat a melgszállók kegyetlen terorrrai akarták elfojtani. Hitler egyenes parancsot adott Keitelnek, hogy minden eszközt felhasználva számolja fel a kragujevaci partizánmozgalmat. Böhme tábornok, Hitler szerbiai személyes megbízottja teljhatalmat kapott a parancs végrehajtására. Belgrádba rendelte a német katonai vezetőket. Parancsából idézzük a következőket: ,,Azt a feladatot kapják, hogy átfésüljék Szerbiát, azt a Szerbiát, ahol 1914-ben a szerb férfiak és nők alattomossága miatt patakokban ömlött a német vér. A német katonákat bosszuljátok most meg. Szerbia egész népe előtt elrettentő példát kell statuálni, amely az egész népet térdre kényszeríti...“ Az elrettentő példára Kra- gujevacot jelölték ki. 1941. október 19-én a városhoz közel fekvő három faluban egyetlen nap alatt 427 embert végeztek ki, nagyrészt a fegyvergyár munkásait. Az összefogot- tak között volt tájékoztatónk, az Emlékpark mostani igazgatója is, aki, amint már említettük, csodával határos módon életben maradt. Még azon az éjszakán Kragujevacot is körülzárták a megszállók, másnap pedig megkezdték a férfi- lakosság összefogását. A mostani Emlékpark területén három hatalmas ágyúhangárban zsúfolták össze a több mint hétezer embert. 1941. október 21-én kezdték meg az ártatlan emberek legyilkolását a kegyetlen hóhérok. Nagy csoportokban vezették ki áldozataikat, egy-egy csoportban százhatszáz ember volt. Az első csoportba került a helyi pártvezetőség titkára is. Reménytelen helyzetüket látva elkiáltotta magát: „Elvtársak, a halálba visznek bennünket... meneküljetekl“ Az állig fegyverzett gyilkosok között szinte semmi remény nem volt a menekülésre. Néhány embernek mégis sikerült a lehetetlen ... kisebb-nagyobb sebekkel liuszonhatan élték túl a vérengzést. A véráztatta földet hétezernél több mártír holtteste borította. A meggyilkoltak között tizenöt 8—15 éves gyermek is volt, cipőtisztító kisgyerekek, akik nem voltak hajlandók a német katonatisztek csizmáját kitisztítani. Megölték a helyi gimnázium háromszáz diákját és tizennyolc tanárát is. Az emberi hősiesség és helytállás fényes példáit őrizte meg róluk a történelem. Lazica Pan- teličnek, a gimnázium igazgatójának a németekkel kollaboráló szerb katonaság egyik tisztje felajánlotta, hogy hazamehet. Az igazgat^ azonban csak akkor fogadta volna el a szabadulást, ha diákjait is elengedik. Megölelte őket és velük együtt ment a halálba. A kollaboráns katonatiszt Miloj Pavlovičnak, a tanítóképző igazgatójának is felajánlotta a szabadulást. Az igazgató, egyébként történelemtanár, a helyszínen éles vitát folytatott az árulóval, melyet ezekkel a szavakkal fejezett be: „Ha az életem tőled függ, akkor inkább nem kell!“ A meggyilkolt diákok sírján hófehér emlékmű magasodik, a „szárnyszegetteket“ szimbolizálja. Emlékükre minden év őszén megrendezik a „nagy történelemórát“, amelyen sok tízezren vesznek részt Jugoszlávia minden részéből. König, a 724. ezred őrnagya, aki személyesen részt vett a kivégzésekben, a felsőbb parancsnokságnak küldött és jelenleg Kragujevacban őrzött jelentésében elismeri a hétezer és néhányszáz ember kivégzését mint fizetséget azért a 34 halott és 8 sebesült német katonáért, akik a jelentés szerint október 12-től 17-ig a Kragujevacban és környékén vívott harcokban estek el, illetve sebesültek meg. A jelentésben szó esik arról is, hogy október 24-én tábori * misét tartottak a vérengzésben résztvevő katonák lelki feloldozásá- ra. Kari Neumann, a nyugatnémet televízió riportere itt jártakor az eredeti dokumentumokat látva kijelentette, hogy ezek a harmadik birodalom hadserege elleni legsúlyosabb bizonyítékok, mert kiviláglik belőlük, hogy a kragujevaci öldöklést nem SS-alakulatok, hanem a Wehrmacht egységei, a reguláris hadsereg tagjai végezték. Október 21 Kragujevac leggyászosabb és egyben legfényesebb emléknapja. 1941-ben a megszállók féktelen terrorral, vérben gázolva próbálták elfojtani a nép jogos szabadságvágyát. 1944. október 21-én a felszabadító szovjet hadsereg és a partizánegységek csapásai alatt a fasiszta katonaság véres fejjel menekült Kragujevacból. A z Emlékpark sírhelyein, a mártírok nyugvóhelyén emlékművek emelkednek. A rendezést folyamatosan végzik azzal a céllal, hogy ebben a munkában a város több nemzedéke vegyen részt. Eddig hat síremlék készült el. Folyamatban van a park legmonu- mentálisabb létesítményének, az Emlékmúzeumnak az építése, melyen a terv szerint a szimbólumok dominálnak majd. A harminchárom különböző nagyságú oszlop az áldozatok 33 sírhelyét és a kivégzettek különböző életkorát jelképezi. Az építmény külsejét és belsejét vörös téglából képezik ki, a megvilágítást felülről kapja. Az építmény körül három méter magas földtöltést emelnek, így a szemlélőben olyan érzést kelt, mintha közvetlenül a földből emelkedne a magasba. Dragoljub-Ljube Jovanovič igazgató magyarázata szerint ez a harcra kész embert, a földbe került emberekből sarjadó új életet jelképezi. GÁL LÁSZLÓ A Kubai Köztár saságban a nép hatalom évei óta íz oktatásügy uigy fejlődésen ment át. A forradalmi kormány nagy gon iot fordít különösen a mezőgazdasági és n műszaki főiskolák továbbfejlesztésére. Képünkön: A havannai egyetem újságíró-tanszékének hallgatói. (Felvétel: ČSTK — CAFJ Ojabb kulturális létesítménnyel gazdagodott Košice. A i mik II. lakótelepen hamarosan átadják rendeltetésének a város legmodernebb filmszínházát. (Felvétel: Sztropkay A.) Vetés nélkül nincs arafas Most amikor szerte az országban, üzemekben, intézményekben beszél a párt a néppel, többnyire arról esik szó, ki mit tett a szocializmus építése érdekében az ifjú nemzedék szocialista nevelése terén, és ki mit szándékozik tenni a jövőben. Ilyen szellemben folyt a szó a bratislavai Népművelési Intézet nyilvános pártgyűlésén is, ahol az SZLKP képviseletében dr. Pavol Paška, a kultúra és közvéleménykutató intézet igazgatója tartott beszámolót. A külpolitikai helyzet és az ötödik ötéves terv teljesítésének ismertetésén kívül, arról a párt- határozatról beszélt, amely megszabja a kultúra, a népművelés irányát, valamint a világnézeti nevelés és az ifjú nemzedék neveléséből ránk háruló feladatokat. A Népművelési Intézet dolgozói viszont elmondották, mit végeztek jól, és milyen fogyatékosságokat észleltek munkájukban. Jó példaként hozták fel, hogy az öntevékeny művészet fejlesztésére az ifjú nemzedék nevelése érdekében évről évre megrendezik Trnaván a gyermekszínjátszó együttesek országos versenyét. Már a versenyre való felkészülés keretében igyekeznek a gyermekekkel megkedveltetni a szocialista művészet új értékeit, nevelni a jövő színjátszó együtteseit, egyúttal zsenge korban fejleszteni a közönség egészséges kritikai érzékét. Országos versenyt hirdettek az iskolás gyermekek és az úttörő csoportok között, ki gyűjt össze és ki tár fel több mindeddig még ismeretlen népdalokat, szokásokat, népművészeti értékeket. Ezenkívül ki gyűjt ösz- sze és jegyez fel több emléket és megemlékezést a Szlovák Nemzeti Felkelésről. Kritikai felszólalás is elhangzott az ifjúság köreiben elburjánzott nyugati, illetve kultu- rálatlan társastánc műveléséről. Ennek okát kutatva rámutattak arra is, hogy kevés a társastánc- és Illemtanár, annak ellenére, hogy a Népművelési Intézet állandóan képez szakembereket. A Népművelési Intézet dolgozóinak véleménye szerint a járási művelődési otthonok nem értékelik eléggé az ezirányú munkát, és így a szakemberek elkallódnak. Az elmúlt évben például 12 végzett tánctanító közül csak kettő dolgozik a szakmájában. A népművelésre a hatodik ötéves tervben még nagyobb feladatok várnak. Ezt tudatosítják a Népművelési Intézel dolgozói is. Egyre több szakembert képezni, egyre több segédanyagot adni a népművelők számára, ez az elsődleges feladat. Az elmúlt két év alatt a népművelés szakaszán dolgozók többsége kicsérélődött. Ez fokozott erőkifejtést kíván a továbbképzés terén. Az elmúlt két évben a járások kulturális ügyeivel foglalkozó szakfelügyelők szakképzése folyt. Az 1972—73-as évben munkájuk mellett a népművelési intézmények igazgatói látogatják a hároméves továbbképző tanfolyamot. A felszólalók az illetékesek figyelmébe ajánlották, hogy a kultúra és népművelés terén nagy a munkaerő-vándorlás. Például a tavaly szaktanfolyamot végzett járási kultúrfel- ügyelők 25 százaléka elhagyta a kultúra és a népművelés területét. Ezenkívül a népművelők 10 százaléka magasabb bérért más ágazatban helyezkedett el. Az intézet nemzetiségi osztálya érvényesítve a proletár nemzetköziség elvét, az állam- polgári és világnézeti nevelés terén rendszeresen iskoláztatja az ifjúsági klubok vezetőit, és számukra módszertani segédanyagot ad ki. A magyar nemzetiségű ifjúság kulturális neveléséhez hozzájárulnak a komáromi fókai-napok és az azt előkészítő járási rendezvények. Az ukrán fiatalok kulturális fejlődéséhez pedig az A. Duhnovics ifjúsági prózamondó és szavalóverseny megvalósítása. A Népművelési Intézet nyilvános pártgyűlésén elhangzott vitafelszólalások megmutatták, hogy az intézet viszonylag kis számú szakdolgozói kezdeményezésüket, tudásukat és rátermettségüket, a párt és a szocialista állam művelődési politikájának szolgálatába állítják. Elsősorban azért, mert tudják, hogy holnap csak azt arathatjuk, amit ma elvetünk. L. E. ERFPFNYESEK A NYILVÁNOS PÁRTGYÍMSEK A kelet-szlovákiai kerületben ez ideig a nyilvános párt- gyűlések kétharmadát tartották meg. A gyűléseken alkalom nyílott arra, hogy a szeles néptömegekkel ismertessék a választási programban kitűzött feladatok teljesítését, az egyes üzemek és gazdaságok termelési eredményeit, s ezenkívül meghallgassák a dolgozók véleményét, észrevételeit. A michalovcei járási mező- gazdasági termelési igazgatóságon megtartott nyilvános párt- gyűlésen a jelenlevők nagyra értékelték a CSKP jelenlegi politikáját, a párt alapszervezeteinek munkáját. Rámutattak arra, hogy míg 1971-ben járásukban 35 alacsony színvonalú, gyenge gazdasági eredményeket felmutató efsz működött, átszervezéssel és a párt vezető szerepének érvényesítésével elérték, hogy ma már csak 5 ilyen gazdaságuk van. A jövőt illetően feladatuknak tartják, hogy 1975-ig ezeket az efsz- eket is megerősítsék. Holčikovoén (vranovi járás) magas színvonalú, tartalmas nyilvános pártgyűlést tartottak. A felszólalók közül többen megemlítették a mezőgazdasági utak építésének a szükségességét. Ily módon elkerülhetővé válnék a közutak beszennyező- dése. A választási program teljesítésének ismertetésén kívül külön elemezték az egyes képviselők munkáját, ami aktív vitát váltott ki a jelenlevők körében. Nižný Lanecon (Alsólánc, Ko- šice-vidéki járás) szintén nagy érdeklődés előzte meg a nyilvános pártgyűlést, melyet az NOSZF 56. évfordulójának a megünneplésével kötöttek egybe. A választási programban kitűzött feladatokat ebben a községben is maradéktalanul teljesítik. Csupán az új iskola építési engedélyével vannak problémáik, s ezek hovatovább egyre égetőbbé válnak, mivel a régi iskola nem felel meg a kor követelményeinek. A kelet-szlovákiai kerületben eddig 2000 nyilvános pártgyűlést tartottak. Ebből 1346-ot az üzemekben, 543-at a községekben és 111-et a városokban. A részvevők száma több mint 200 ezer volt. -szák 1973. XI. 21, 4
