Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-20 / 276. szám, kedd
A CSKP XIV. kongresszusa és az irányítás tökéletesítése (I.) Az árak szerepe és helye az irányításban BESZÉLGETÉS DOC. MICHAL SABOLČÍK Csc. MINISZTERREL, A SZÖVETSÉGI ÁRHIVATAL VEZETŐJÉVEL „A tervezést szilárd tudományos alapokra kell helyeznünk, meg kell erősítenünk a központi terv szerepét, a pénzügyi és hitelrendszert az állam és a vállalatok kapcsolatainak haté' kony szabályozó rendszerévé kell tennünk, hatásos eszközöket kell kidolgoznunk a kivitel hatékonyságának növelésére, rendet kell teremtenünk a beruházások irányításában, tökéletesítenünk kell a vállalati és egyéni érdekeltség rendszerét, az árrendszert a költségek számítására és csökkentésére szolgáló hatásos eszközzé kell változtatnunk.“ GUSTÁV HÚSÁRNAK a CSKP XIV. kongresszusán elhangzott beszédéből. 1973. XI. 20. Az irányítási rendszer tökéletesítésével a szocialista gazdaság fő céljának teljesítését, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó növekedését, népünk eddig elért szociális és politikai biztonságának további elmélyítését akarjuk elősegíteni. Az irányítás kérdéseinek — a többi szocialista országhoz hasonlóan — a központi párt- és kormányszervek nálunk is elsődleges figyelmet szentelnek. Az SZKP XXIV. kongresszusán például Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára kijelentette: „A gazdaság irányítási rend szerének tökéletesítése a párt gazdaságpolitikájának kulcskér dése.“ Ez a megállapítás a mi köztársaságunkban is érvényes. A továbbiakban részletesen foglalkozunk ezzel a kérdéssel, főleg abból a szempontból, hogy milyen fontos, helye és szerepe van az árnak az irányított tervgazdálkodásban. Az árak jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy egyaránt kifejezik a termelés és a fogyasztás gazdasági viszonyait. Az ár a terv előkészítése, realizálása és ellenőrzése folyamán különleges eszközként szolgálhat mind a központi irányító szervek, mind a hozraszcsot- szféra területén. Azt is figyelembe vesszük, hogy az árak kérdéseivel egyre többen foglalkoznak; a fogyasztók jövedelmük célszerű felhasználása, az üzemgazdászok a termelés hatékonysága, a tudományos munkát végző közgazdászok az értékmérés, stb. szempontjából kísérik figyelemmel az árak alakulásét. Az áraknak fontos szerepük van az állam gazdaságpolitikájában, ezért Csehszlovákia legfelsőbb politikai és állami szervei is jelentős figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Pártunk XIV. kongresszusa és a CSKP KB plenáris ülései fontos feladatokat tűztek ki az árak területén. A szocialista gazdaság irányi, fásának formáival és tényezőivel, az árak szerepével és jelentőségével kapcsolatban azonban eltérő véleményekkel is találkozunk, ezért beszélgetésünk során elsősorban ezekre a kérdésekre akarjuk irányítani a fő figyelmet, mert az irányítás hatékonyságának növelését csak a tervben foglalt intézkedések, a különböző egyéb eszközök és az árak komplex rendszerével tudjuk biztosítani. KÉRDÉS: Miniszter elvtárs, mielőtt részletesebb választ kapnánk arra a kérdésre, hogy milyen szerepe van az árnak a népgazdaság irányítási rendszerében, legyen szíves legalább röviden vázolni a népgazdasági irányítási rendszer tökéletesítésének néhány aktuális kérdését. FELELET: Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy ezekkel a kérdésekkel külön kormány- bizottság foglalkozik. Már bizonyos eredményekről is beszélhetünk, bár e bonyolult problémakör egyes oldalai nem tisztázódtak egyenlő arányban. A most következő időszakban az Állami Tervbizottság és a Népgazdaság Tervszerű Irányítási Rendszerét Fejlesztő Kormány- bizottság koordinált munkája főleg azokra az intézkedésekre irányul, amelyek a hatodik ötéves terv előkészítésére vonatkoznak, s amelyeket gyakorlati érvényesítésük előtt még felül kell vizsgálni, kísérletileg is ki kell próbálni. KÉRDÉS: Korábban közölt írásaiból már megtudtuk, hogy az irányítás kérdései nagyon bonyolultak és politikailag is érzékenyek annak ellenére, hogy bár régebben foglalkozunk velük... FELELET: A szocialista gazdaság tervszerű irányításának tökéletesítésével és annak szervezési formáival járó kérdés- komplexum valóban nagyon bonyolult, érzékeny, és egyáltalán nem mondható újnak. Erre a szovjet hatalom keletkezésével összefüggésben már maga Lenin is rámutatott. Hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalmat építő állam gazdasági irányításának folyamatát összhangba kell hozni a termelőerők növekedésével, a tudományos-tech- niikai színvonal emelkedésével, a munkamegosztás elmélyítésével, az ágazatok közötti új kapcsolatokkal, stb. Más összefüggéssel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy a hatalom megszerzése után „a proletariátusra és a dolgozókra új, sokkal ne hezebb feladat megoldása vár, éspedig a szervezési kapcsola tok bonyolult egységes rendszerének megteremtése, amely a tervszerű termelést és a termékek elosztását egyaránt magában foglalja“. A tervszerű irányítási rendszer problémaköre tehát a szocialista termelési viszonyokkal egyszerre keletkezett és ma is törvényszerű a jelenléte. KÉRDÉS: A probléma lényegét természetesen valamennyi szocialista államban megfelelő szinten sikerült megoldani. A termelőerők gyors növekedése azonban ezekben az államokban újabb megoldásra váró problémákat vet fel. Arról, hogy ez nem könnyű feladat, bogy nem jár konfliktusos helyzetek és hibák nélkül, saját viszonyaink között is meggyőződhettünk. Ezek a problémák politikai visszaélésekre adtak alkalmat, amint azt Csehszlovákiában a megelőző válságos években is tapasztalhattuk. FELELET: A jobboldali politikusok kalandorsága az 1968— 1969-es években valóban sokat ártott politikai rendszerünknek, s a népgazdaság területén is revizionista, opportunista hangulatok elburjánzásához vezetett. Meggyengült a terv szerepe a szocialista gazdaság irányításában, helyette a piaci mechanizmus érvényesítését hangsúlyozták, túlbecsülték az egyes gazdasági tényezők, az árak és a bérek hatását, érvényesíteni kezdték az „irányított“ infláció elvét, szabad teret biztosítottak a rendszertelen vállalkozásokhoz, ami végső fokon a vállalati önkormányzat hangoztatásához és a szocialista tulajdon eltérő értelmezéséhez vezetett. Az utóbbival kapcsolatban valahogy feledésbe ment Lenin rendkívül jelentős tézise: a szocializmus feladata az, hogy valamennyi termelőeszköz a nép tulajdonába kerüljön. Ez a feladat nem azt jelenti, hogy például a hajógyárak a hajógyári dolgozók tulajdonába, a bankok a bankhivatalnokok tulajdonába, stb. kerüljenek. A szocializmus célja az, hogy az ország, a vállalatok a szocialista köztársaság tulajdonába kerüljenek. Ezekkel a deformációkkal alapjában véve már megbirkóztunk, és tervgazdálkodásunkat tovább fejlesztjük. A csehszlovák népgazdaság tervszerű irányításának tökéletesítésére vonatkozó alapvető feladatokat az ötödik ötéves tervnek a CSKP XIV. kongreszusán jóváhagyott irányelvei tartalmazzák. Az irányelvek kidolgozásánál — amelyek a fő pontokban megegyeznek a Szovjetunió népgazdasági irányítási rendszerének tökéletesítésére vonatkozó, az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott irányelvekkel — saját tapasztalatainkból és a többi szocialista országban szerzett ismeretekből indultunk ki. A népgazdaság irányítási r e n ds ze rének t ö kéle t esi té sénél figyelembe kell venni a termelőerők adott színvonalát, a dolgozók termelési tapasztalatait, országunk földrajzi helyzetét, nyersanyagforrásainkat stb. A tervszerű irányítási rendszernek tehát a munkaerő, a nyersanyagok, az energia, az állóeszközök és a tudományos-technikai haladás eredményeinek hatékonyabb kihasználását kell szorgalmaznia, elő kell segítenie a célszerű szerkezeti változásokat a termelésben, a fő fejlesztési programok realizálását, a nem perspektivikus és a szükségtelen termelés célszerű korlátozását, valamint gazdaságunk hatékonyabb és magasabb szintű bekapcsolását a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. E feladatokkal összefüggésben célszerűnek tartom legalább röviden megismételni a CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyott irányelvek fő vonásait. Ezeit a következők: 6* elmélyíteni a központi nép gazdasági tervezést a tudomá nyos ismeretek teljes felhasználásával; S tökéletesíteni és megszilárdítani a beruházás irányítását, s ezzel biztosítani az igényes be ruházási program teljesítését; erősíteni az állam szerepét a tudomány és a technika fejlesztésében, valamint a kutatási és fejlesztési alap irányításában; ® gondoskodni az anyagi és pénzügyi folyamatok kívánt összhangjáról; 9 olyan árrendszert létesíteni, amely jobban kifejezi a termelésben a társadalmilag szükséges munkaráfordítást; Á a bérek fejlődését következetesen alárendelni a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti díja zása alapelvének. Tökéletesíteni a béreszközök érvényes szabá lyozási rendszerét, hogy az a lehető legjobban megfeleljen a béresxközök terjedelme és a teljesítmények közötti viszonynak; # rugalmasan fejleszteni a munkaerőmozgás érvényes szabályozási rendszerét; # fokozottabban érvényesíteni a nemzetközi csere hatékonyságának szempontjait, tökéletesíteni a nemzetközi szocialista gazdasági integráció gyorsítá sának feltételeit; $ betetőzni az állami tervfela dalok teljesítésének ellenőrzési és a gazdasági eredmények értékelési rendszerét; ' © megerősíteni a gazdaság szakágazati irányítását; @ tökéletesíteni a vállalaton belüli irányítási rendszert; # növelni az önálló elszámolási érdekeltséget a kitűzött termelési eredmények elérésében — minimális munkaráfordítás, anyagi források és beruházások mellett; Cl növelni a termékforgalom és az anyagi-technikai ellátás irá nyitásának hatékonyságát; $ minden lehetséges módon fokozni. a dolgozók részvételét az irányításban; # a tervszerű irányítási rendszer fejlesztését és tökéletesítését rendszeres folyamatként kell érvényesíteni; ® rendszeresen kell fejleszte ni a népgazdaság távlati kilátásaira irányuló munkát, inint a társadalmi fejlődést távlatilag meghatározó tényezők rendszerét. Amint látható, csupán a feladatok, irányok és területek egyszerű felsorolása is eléggé terjedelmes. Most e program realizálásáról lesz szó, arról, hogy olyan irányítási rendszert alkalmazzunk, amelyben lehetőségeinket teljes mértékben kihasználhatjuk. Az adott feladatok megoldásához további intézkedésekre lesz szükség mind a szervezés, mind a szakmai nevelés és az ideológiai munka területén. Ezért nagy jelentősége van a gazdasági irányítás tökéletesítésével járó ideológiai és politikai munkának. JOZEF LŰC, a Pravda szerkesztője NÖVEKSZIK A NŐK AKTIVITÁSA A SZLOVÁKIAI NÖSZÖVETSÉG JÄRÄSI KONFERENCIÁI A Szlovákiai Nőszövetség november 17-én, szombaton megtartott járási konferenciái ünnepélyes keretek között zajlottak le. A konferencia mindenütt jelentős eseménynek számított. Ezt bizonyítja az is, hogy egyről sem hiányoztak a felet tes szervek képviselői. Munkokedv és segítőkészség Közel kétszáz nő részvételével tartották meg Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) a nőszövetség járási konferenciáját, melyen megjelent Stefan Ferencei elvtárs, a járási párt- bizottság vezeltő titkára és Miklós István, a járási nemzeti bizottság elnöke. — A járás vezetői komolyan veszik a nőszövetség céljait s mind a konferencia előkészítésében, mind a hétköznapi feladatok megoldásában segítenek nekünk — mondotta a főbeszámolóban Haizok Mária elvtársnő, a nőszövetség járási bizottságának titkára. Ennek a támogatásnak, hathatós segítségnek is köszönhető, hogy a szervezet jól működik. Az öl évvel ezelőtti járási konferencia óta megerősödött a szervezet. Akkor 57 alapszer- velzet működött a járás területén 3403 taggal. Ma 76 alapszervezet van s a tagok létszáma 5280. Az üzemi szervezetek száma 18, s tagjaik lelkesen bekapcsolódlak a szocialista munkaversenybe. A járásban 38 női munkabrigád van 494 taggal. A brigádok tagjai a munka termelékenységének fokozása érdekében tett valamennyi kötelezettségvállalásukat teljesítették. 1972-ben közel 3 millió korona értékű felajánlást tettek. 1973-ban a munka és élet környezet megjavítása tetrén háromnegyed millió korona értékű munkát végeztek el. A mezőgazdasági termelésVállolások a konferencia tiszteletére „A járásunkban levő alapszervezetek valamennyi tagja és tisztségviselője minden erejét, tudását és segítőkészségét latbaveti a CSKP célkitűzésének megvalósítása érdekében“ — rögzítették határozatukban a Szlovákiai Nőszövetség levice! (lévai) járási konferenciájának résztvevői. A konferencián az alapszervezeteknek mintegy 150 küldöttje vett részt. Rajtuk kívül ott volt Stefánia Strmeňová, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Emília Tribulová, a nyugatszlovákiai kerületi pártbizottság aktivistája, a járási párt- és állami szervek küldöttsége, amelyet Pavol Taraba, a járási nemzeti bizottság elnöke vezetett. A küldöttek között ott találtuk a járás 42 női munkabrigádjának, a 98 százalékban nőket alkalmazó šahyi (Ipolysági) Pieta üzemnek, továbbá a járás mezőgazdasági üzemeiben dolgozó 7000 nőnek á képviselőit is. Mária N ér er óvá, a nőszövetség járási bizottságának az el4 nöke beszámolójában örömmel állapította meg, hogy a le- vicei járás asszonyai értékes vállalásokkal köszöntötték konferenciájukat. A konferencia, valamint a Szlovák. Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére közel 60 000 brigádóra ledolgozására kötelezték magukat. Továbbá elmondotta, hogy a járásban működő alap- szervezetek elfogadták a Veľký Dúr-í asszonyoknak a falufejlesztés érdekében tett felhívását. A felhívásra a farnál alapszervezet tagjai 1280, a šárovcei nők 1600, a Nový Te- kov-i asszonyok 1000 órát dolgoztak le a faluszépítésben; rózsákat, díszbokrokat, díszfákat ültettek ki. POVAŽSKÝ NORBERT Több nőt vezető állásokba; A 700 éves Rožňava (Rozsnyó) szombaton fehér, téli ruhába öltözve fogadta a Szlovákiai Nőszövetség járási konferenciájának 133 szavazó, joggal rendelkező küldöttét és a 37 vendéget. A konferencián Pástorová Sarolta vezetésével jelen volt a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának a küldöttsége, valamint Nagyezsda Gru- pina elvtársnő a szovjet asszonyok képviseletében. A helybeli kilencéves alapiskola pionírjainak ünnepi köszöntője után Klinöáková Klára, a Szlovákiai Nőszövetség rožňavai járási bizottságának titkára számolt be szervezetük ötéves tevékenységéről. Szervezetükben az 1968-as időszak negatív maradványait felszámolva, 1970-től sokoldalú aktív tevékenységet fejtenek ki. Vietnam hős népének a megsegítésére 157 térítőt és 18 pulóvert készítettek. A szolidaritási alapra 28 810 koronát gyűjtöttek. A szervezet tagjai aktívan bekapcsolódnak a választási program teljesítésébe is. A martini és Banská Bystri- ca-1 felhívásra reagálva, 1973- ban 86 555 brigádóra ledolgozására köteleztek magukat, melynek anyagi értéke 952 105 korona. A vállalt brigádórákból eddig 52 658 órát dolgoztak le. 113 eszmei-politikai előadást szerveztek, s ezeken 7200 személy vett részt. A kulturális és népnevelő munka terén hasonló aktivitást fejtettek ki: 160 ilyen jellegű rendezvényükön 28 000 volt a részvevők száma. Klinčáková elvtársnő beszámolójában részletesen foglalkozott a nők munkalehetőségeinek kérdésével járásukban. Elmondotta, hogy a rozsnyói járásra a nehézipar a jellemző. A bányászatban, a vegyiparban, az építészetben, a faiparban, a mezőgazdaságban, a textil- és élelmiszeriparban járásukban 34 934 ember dolgozik, s ebből 13 844 női munkaerő. A dolgozó nők száma évről évre növekszik, de ennek ellenére e téren még sok a tennivaló. Még mindig kevés a vezető funkcióban levő nő. Az iskolaügyben, ahol a dolgozók 80,9 százaléka nő, csupán a járás négy iskolájában tölt be nő vezetői — igazgatóhelyettesi — funkciót. Igazgatónő egy iskolában sincs. Hasonló a helyzet az egészségügyben és az élelmiszeriparban is, ahol a dolgozók 76,6 illetve 78,8 százaléka szintén nő. örvendetes tényként említették a konferencián, hogy az utóbbi időben nagy javulás észlelhető a szolgáltatások terén, s ez jelentős könnyítés a dolgozó nőknek. -i / szászuk) ben dolgozó nőknek nagy érdemük van abban, hogy a mezőgazdasági termelés magas színvonalat ért el, amiért a járás megkapta a Köztársasági Érdemrendet. A járás területén levő mezőgazdasági üzemekben, főleg az állattenyésztésben dolgoznak nők, akik tevékenyen hozzájárultak az 1971-es pártkonferenciának a tejtermelés fokozása érdekében hozott határozata teljesítéséhez. Egri Júlia, Fegyveres Istvánná, Bíró Irén, Hollý Mária, Orosz Gizella, Hornyák Júlia, Csápay Gizella és mások nemcsak elérték a 3500 literes tej“ hozamot, de túl is szárnyalták azt. Haizok elv társnő a beszámolóban a nőknek a szervezet keretén belül kifejtett kulturális népművelési, politikai-nevelő munkájáról is beszélt, majd a jövő feladatairól szólt. Ezután került sor a vitára. A vitában az asszonyok beszéltek a munkájukról, az elért eredményekről, de nyíltan rámutattak a hiányosságokra is; kevés a férőhely az óvodákban, nem kiellégítő a szolgáltatások színvonala, kevés hathatós intézkedés történt a mezőgazdaságban — főleg a zöldségtermesztésben — a dolgozó nők munkakörülményeinek megjavítása érdekében stb. A vitában felszólalók részéről ugyanakkor sok hasznos javaslat hangzott el a szervezeti munka minőségének javítását illetően. — kv —