Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-03 / 262. szám, szombat
Harminc évvel ezelőtt szabadult fel Kijev Vérrel megpecsételt barátság „A kijevi támadás lényegében az ellenség Prága előtti védelme elleni támadás. Az önök harca a mi harcunk is .. Ludvik Svoboda alezred&s, mai köztársasági elnökünk, az első önálló csehszlovák dandár egykori parancsnoka mondta ezt a hadsereg-parancsnoknak, amikor megtud- ta, hogy egységüket a második lépcsőbe akarják beosztani. Az összpontosítási körletüket megörökítő emlékkő előtt állva az ő szavai jutnak eszembe. Aszfaltos út, két oldalán néhány fasor, egyébként mindenfelé amerre a szem ellát síkság, az igazi ukrán sztyepp terül el. Távolabb egy erdőcs- ke. Talán éppen ebben sorakoztatta fel a harc előtt a kitűnő szovjet fegyverekkel felszerelt egységét — Svoboda elvtárs, hogy bátorítsa katonáit, kiadja a támadás előtti utolsó parancsát: „Úgy harcoljatok Kijevért, mintha Prágáért ^ és Bratislaváért küzdenótek .. A katonák türelmetlenül várták, hogy mikor szólalnak meg végre a fegyverek. Ez a pillanat is elérkezett... November 3-án, az első ukrán front is támadásba lendült, Kijev felszabadításáról, vagy-ahogy a hadtörténészek nevezik a Kor- szun-Szevcsenkovi hadművelet sikeres befejezéséről volt szó. A csehszlovák egység közül legelőször az első tüzérosztály lépett harcba. A tüzérek, akik a szovjet gyalogságot támogatták, az ellenség két ütegét és te mérdek katonáját pusztították el. Rövid idő alatt 3133 gránátot lőttek ki. Feladatukat 15.30-kor befejezték, és az éjszaka leple alatt tüzelőállást változtattak, hogy a csehszlovák egység rohamát támogathassák. Hogy kitől tudom mindezt. A dandár szomszéd egységének egykori parancsnokától, T. F. Umanszkij tábornoktól, aki nemcsak Zsaskov, hanem Rimavská Sobota (Rimaszombat) díszpolgára is. — A harcok alatt háromszor találkoztam Svoboda elvtárssal — mondja, összebarátkoztunk, s igen örültünk, amikor a háború után újra találkoztunk ... A támadó csehszlovák egységek a félig kész vasúti pályán Visgorodtól nyugatra csoportosultak. November 5-én a szovjet egységekkel szoros együttműködésben visszaverték a németeknek Kijev Priorka nevű külvárosából a gyermekszanatórium ellen irányuló ellenlökését. Az említett szanatórium néhány óra múlva a dandár újabb támadásának kiindulási helye lett; ezúttal már közvetlenül Kijevért szálltak harcba. — A támadók első lépcsője kilépett az erdőből — mondja Umanszkij elvtárs. Priorka felől erős tüzérségi és aknavető tü zet kaptak. A katonák szökelléssel, kúszással törtek előre. Végre elérték az első támadási célt. Megállásnak azonban nem volt helye. A parancs: gyorsított ütemben előre... Nem szabad megengedni, hogy az ellenség magához térjen, és rendezze sorait. A dandár katonáira ezen a napon az ellenség mélységében még négy támadási cél elérése várt. Előre tehát, előre, hangzottak a parancsszavak az éteren keresztül. Gyorsabb ütemet diktálni. Át kell törni a németek által annyira agyondicsért keleti védővonalat ... A harc sikeres kibontakozása érdekében beavatkoztak a csatába a harckocsik is. Beérték a gyalogságot, a tankokon géppisztolyosok ülnek Antonín Sochor hadnagyjukat. A támadás megtorpant... Az ellenség ezt kihasználja, s tüzérsége össztüzet nyit... A műszakiak azonban . nem tétRichard Tesarík és Antonín Socho> hadnagyok, akik a kijevi harcukért megkapták a „Szovjetunió hőse“ címet. gyal együtt. Aknamező állja út- lenkednek. Néhány perc alatt átjárót készítenek, berobbant- ják tankcsapda oldalait, és az út ismét szabad. Előre ... Kijevért..., Prágáért... Bratislaváért... — Délután a szovjet egységek és a csehszlovák dandár katonái már a külvárosban harcoltak — fonja tovább az emlékezés fonalát Umanszkij tábornok. A németek a tetőkről, az ablakokból, az aluljárókból, a csatornákból, a torlaszok és kerítések mögül tüzeltek. AkT. F. Umanszkij tábornok nák robbantak, házak dőltek romba. A füst szinte fojtogatta az embert. A katonák ezzel mit sem törődtek, házról házra törtek előre, pusztították az ellenséget. Ez volt a parancs, ezt diktálta katonáink becsülete ... Végre a dandár egységei a harckocsik segítségével elfoglalták a Bolsevik nevű gyárat, az ellenség védelmének egyik fontos gócpontját. Marcelly főhadnagy százada pedig már a mozinál verekedett. Arnost Az első önálló csehszlovák dandár harcbave- tésének kiindulási helyét őrzi a felvételen látható emlékmű. Steiner géppuskásai egymás után semmisítették meg az ellenség tűzfészkeit. A késő esti órákban a második zászlóalj bevonult a város központjába. A dandárparancsnokságon éjfélkor felberregett a telefon. Moszkalenko vezérezredes, a 38. hadsereg parancsnoka rejt- jelzés nélkül adja ki a rendelkezést: „Folytassák a támadást ... Ne nézzenek se jobbra, se balra, nyomuljanak előre, úgy, hogy november 6-ának hajnalán, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestjén Kijev szabad legyen! A szovjet és a csehszlovák katonák 2 órakor indultak el a végső támadásukra. 1943. november 6-a 6 óra 50 perc. A hatalmas ív, amelynek egyik szárnya Ljutyezsi hídfőnél a Dnyeperre, a másik pedig Ki- jevre támaszkodik bezárult, s ezzel elvágták az ellenség utolsó visszavonulási útját is. — A csehszlovák katonák a támadó egységek közül elsőnek érték el a Dnyepert. Kijev, szovjet Ukrajna fővárosa felszabadult — mondja Umanszkij elvtárs. — Harci mérlegük: 630 halott az ellenség soraiból, lelőttek egy repülőgépet, megsemmisítettek 4 harckocsit, két Ferdinánd-rohamlöveget, 7 katonákat szállító teherautót. 4 üteget, 33 erődöt és bunkert, 40 géppuskát, 21 golyószórót és tömérdek gyalogsági fegyvert. Saját veszteségük 30 halott és 80 sebesült. Ebből is látni, hogy barátaink derekasan harcoltak. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége is ennek a véleményének adott kifejezést, amikor a Szuvorov-rend II. fokozatával tüntette ki a dandárt és parancsnokát, 139 tiszt és katona pedig különböző szovjet érdemrendet és érmet kapott. E csehszlovák dandár katonái közül a harckocsizok és a géppisztolyosok harcoltak a leg- derekasabban. Jaroš után tehát elsőnek kapták meg a mieink közül a „Szovjetunió Hőse“ címet Antonín Sochor és Richard Tesaŕík. Az ünneplésre azonban nem volt idő, bár a kijeviek igen vendéglátóak és hálásak voltak. ölelgették felszabadítóikat. A dandár azonban 15 órakor elhagyta a várost, hogy a szovjet katonákkal vállvetve, tovább folytassa dicső harcát, mint ahogy azt tette SzokoJnvónál és Kijevnél... Végigjárva a * Korszun-Sev- csenkovi hadművelet során az első önálló csehszlovák dandár harci útját, jóleső érzéssel láthatja az ember, hogy a szovjet nép nem felejtette el azt a segítséget, amelyet a maroknyi csehszlovák katonaság nyújtott Kijev felszabadításánál. Va- szilkovban emléktábla hirdeti, hogy a régi iskola épületében volt elszállásolva a dandár törzse és annak parancsnoka. Zsazskov mellett emlékkő jelzi, hol volt Svoboda elvtárs megfigyelőállása. Kijevben lép- ten-nyomon olvashatjuk a hősök emlékművén, hogy itt harcoltak a csehszlovák katonák. Kijevben a Szovjetunió harmadik legnagyobb városában az egykori gyermekszanatóriumot hiába keressük. A Bolsevik gyár azoában még ma is dolgozik. Igaz, helye már nem számít külvárosnak. A híres Krescsatyikon végighaladva, nyomát sem le hét már látni a háborúnak, pedig amikor a dandár katonái harcoltak itt csaknem teljesen romokban Hevert. De hol /an már az az idő! Kijev, a :öbb mint 47 milliós lakosú Ukrajna fővárosa rohamosan fejlődik. Naponta százak költöznek új lakásba, egymás után épülnek fel a korszerű gyárak. A járókelők arcáról elégedettség sugé~zik. Békés építőmunkávai telnek el napjaik. A fasizmus rémtelleit, a háború borzalmait azonban nem felejtették és nem is felejtik el. Jól emlékeznek katonáink harcára, a vérrel megpecsételt barátságra. MfiMETH JÁNOS Zá róra a kertészetben Sárgult faleveleket kergető hűvös szellő kószál a dombokon. Serényen szorgoskodnak a Sečiankyi (Szécsénkei) Ipoly- mente Efsz kertészetének dolgozói, hogy a még kint levő termést a fagyok előtt betakarítsák. Hornyák András, a szövetkezet kertésze a már „kifosztott“ paprikatáblák közelében álló szerszámoskamra előtt rendezgeti a zöldséges ládákat. Kezet szorítunk. Jövetelem célját hallgatva mosolyog, nem szereti az ilyesmit. Végül mégis helyet találnak egy-egy üres ládán, s faggatni kezdem. Magáról nem szeret beszélni. Szűkszavú válaszaiból megtu doni, hogy a szövetkezei alapító tagjai közé tartozik, annak egv évig elnöke is volt. Tíz észtén deig állt a falusi pártszervezet élén, 19ö2 óta pedig az üzemi pártszervezet elnöki tisztséget tölti be. A kertészkedést gyermekkora óta kedveli, de hivatásos formában csak 16 éve foglalkozik vele. Hogy tudását gyarapíthas- sa, 1955 és 1957 között kétéves kertészeti mesteriskolát végzett. — A szövetkezetben igen régen foglalkozunk már zöldség- termesztéssel. A kezdet óta sokat fejlődtünk, komoly tapasztalatokra tettünk szert, eredményeink is egyre javultak. De nemcsak tudásban, és tapasztalatban lettünk gazdagabbak az élet folyamán, hanem a kertészet területe is jelentősen bővült. Fő terményünk mindig a zöldpaprika volt, de termelünk paradicsomot, káposztát, sárgarépát és uborkát is. Az idén öt hektáron fűszerpaprikát is termesztettünk. — Kifizetődik a kertészkedés? — Az eddigi tapasztalatok szerint kifizetődik. Kedvező évben paprikából egy hektárról 80 000 koronás bevételt is elértünk. Az idei esztendő egy kissé mostohább volt, eső nem esett, s mivel öntözési lehetőségeink korlátozottak, az eredményt a bevételen is megérez- zük. Tavasszal öt hektár paprikánk lefagyott, s bár az Állami Biztosító a felbecsült kár 50 százalékát megtérítette, ez mégis jelentős kiesést eredményezett. A nyár folyamán ráadásul jégverés is sújtotta kertészetünket. — A termékekeit hol értékesítik? — Az Ipolysági Zeleninával van szerződésünk, termékeink nagy részét oda szállítjuk, de jut belőle bőven a krupinai és a losonci konzervüzemekbe is. Ide főleg paprikát és paradicsomot szállítunk. Természetesen „kicsiben“ is árulunk a község és a környező falvak lakóinak. — Ekkora területen sok a tennivaló. Van elegendő munkáskéz és gépi felszerelés? — Munkaerőben nincs hiányunk. Általában 25—30 nő dolgozik itt, de fő idényben számuk a 40-et is eléri. Többnyire — Már csak a káposzta van hátra — mondja Hornyák András a szövetkezet tagjai, férjük is a közösben dolgozik. Nyáridőben néhány brigádos is segít, főleg diákok. Lehetőleg minden munkát gépekkel végzünk. A vegyszeres gyomirtással jelentős időmegtakarítást érünk el. Öntöző berendezésünk is van, de vízben néha szűkölködünk. Ezért az a tervünk, hogy a kertészetet az Ipoly partjára helyezzük át, ahol az idén fűszerpaprikát termesztettünk. — Közeleg a tél, a kertészetben lassan megszűnik a munka. Tudnak-e télidőben is munkát biztosítani a kertészet dolgozóinak? — Sajnos, eddig erre nem volt lehetőség. Ám a jövőben bevezetjük a fűtött fóliasátrakban való termesztést, ami a tél folyamán is sok munkalehetőséget biztosít. BÖJTÖS JÁNOS Milyen idáít várhatunk novemberben Az előrejelzés szerint a hőmérséklet megfelel o sokévi átlagnak — a csapadék az átlag alatt marad Novemberrel kezdődik az ősz utolsó szakasza, mégpedig nemcsak a naptár szerint, hanem az időjárást illetően is. November folyamán a napsugarak erőssége gyengül, a nappalok további 1 óra 20 perccel lesznek rövidebbek. A hónap végén a napfény már csak 8 óra 37 percen át érezteti hatását. E hónapot leginkább a köd jellemzi, amely az alacsonyabban fekvő helyeken, főleg reggel keletkezik, de elég gyakran még a délelőtti órákban sem oszlik szét. A levegő hőmérséklete és a csapadék ebben a hónapban kisebb-nagyobb eltérést mutat. A legnagyobb lehűlést a szárazföldi sarki légtömegek okozzák, amelyek rendszerint november végén nyomulnak északról Közép-Európa belseje fölé. Az éjjeli hőmérséklet ilyenkor jelentős mértékben csökken a fagypont alá. Az átlagos havi hőmérséklet novemberben Bratislavában 4,7 fok, Lučenecen (Losoncon) 3,6 fok és Kosicén 3,4 fok. A legmagasabb nappali hőmérséklet állandó légköri viszonyok esetén magasabb. A sokéves átlag alapján a hónap első fele valamivel melegebb, mint a másik fele. Rendkívül meleg november volt 1926-ban, amikor atz átlagos havi hőmérséklet Bratislavában elérte a 10,3 fokot. A novemberi csapadék szorosan függ össze az Atlanti-óceán felől, vagy az Olaszország északi területéről Európa belseje felé áramló légnyomászavarokkal. Ha a légnyomászavarok beáramlása gyakori, akkor november átlagon felül csapadékos, ellenkező esetben száraz. A csapadék havi átlaga Szlovákia alacsonyabban fekvő területein novemberben 50—60 mm, beleértve' a havazás vízértékét is. A sarki légáramlatot novemberben havazás is kísérheti. Ez elsősorban a sík területekre vonatkozik, mert a hegyvidékeken a csapadék többnyire csakis hó formájában hull. Várható időjárás novemberben: a hőmérséklet megfelel az átlagnak, a csapadék viszont az átlagon alul marad. November elseje és 10-e között változékony, később növekvő felhőzet, reggeli köd, amely napközben helyenként eloszlik. Éjszaka a hőmérséklet mínusz 4 fok. A nappali hőmérséklet 6—11 fok. 3/zórványosan gyenge csapadék. November 11-e és 20-a között újra ködös, felhős idő. Az éjszakai hőmérséklet valamivel nulla fok alatt várható, derült éjjeleken mínusz 5, mínusz 7 fok. A nappali hőmérséklet 3— 5 fok között váltakozik. Később növekvő felhőzet várható, helyenként esetleg esővel. A nappali hőmérséklet kissé emelkedik. November 21-től 30-ig kezdetben felhős Idő, helyenként csapadék. Az éjszakai hőmérséklet nulla fok körül alakul, a nappali hőmérséklet 4—6 fok között váltakozik. Később csökken a csapadék, növekedik a ködképződés és a hőmérséklet is csökken. P. F. 9ÍMHH 1973
