Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-03 / 262. szám, szombat

A TERMELÉS FOKOZÁSA ÉS A KÖZSÉG FEJLESZTÉSE Élvezik a járási szervek támogatását £ Eredményes a pártoktatás 0 Gondolnak a kultúrára is Nem hiányzik a tenniakarás Aligha dönthető el, ml a könnyebb feladat: a termelés fokozása, avagy a község fej­lesztése. A két feladat fontos­sági sorrendjét is nehéz lenne megállapítani. Mindkét feladat egyaránt fontos és igényes. Ezt vallják az Ondrejovcei (Bars- endrédi) Efsz mellett működő pártszervezet tagjai is, akik fél­évi munkatervükbe egyaránt be­lefoglalták a mezőgazdasági termelés és a falufejlesztés te­rén rájuk váró feladatokat. Leg­utóbbi taggyűlésükön egyebek köz: a XIV. pártkongresszus ha tározatalnak a teljesítéséből a szervezetre háruló feladatok megvalósításáról volt szó. Meg állapították, hogy eddig sike­resen teljesítik a feladatokat. A gyűlésen az efsz elnöke be­számolt az őszi mezőgazdasági munkák végzéséről. Arról is tá jékoztatták a legutóbbi tanács­kozáson a tagokat, hogy a jpb nemrég az alapszervezetben ál­talános és igen alapos ellenőr­zést tartott, s mindent a leg nagyobb rendben talált. Mindezt Lőrincz Andrástól, a pártszervezet elnökétől tudom meg, akivel munkahelyén, az efsz javítóműhelyében beszél­getek. A szövetkezet kovácsa már hét éve áll az üzemi szer­vezet élén. Lőrincz elvtárs azt is elmondja, hogy taggyűléseik műsorán általában 3—4 napi­rendi pont szerepel. A gyűlése­ket rendszeresen 17-e és 20-a között tartják meg. Ha a hely­zet megkívánja, rendkívüli gyű­lést is összehívnak. Olykor rendkívüli vezetőségi gyűlést is tartanak. Legutóbb a gazdasági vezetőséggel közösen tartott rendkívüli ülést a pártbizottság, s fegyelmi kérdést tárgyalt meg. A pártszervezet tagjainak túl­nyomó része a szövetkezetben dolgozik, a többi tag nyugdíjas, tanító stb. A szervezetnek je­lenleg 27 rendes és 15 regiszt­rált tagja van. Ebből 3 nő. Tag­jelölt nincs a szervezetben, de még ebben az évben jóváhagy­ják két fiatal traktoros jelölé­sét. A pártbizottság már tár­gyalt a kiszemelt fiatalokkal, akik pártoktatáson is részt vesz­nek. Pártoktatáson a kommu­nistákon kívül a szövetkezet pártonkívüli gazdasági tisztség- viselői, a hnb dolgozói és a SZISZ helyi szervezetének a vezetősége is részt vesz. Az idei pártoktatást — a répa- és ku­koricabetakarítási munkák sür­gőssége miatt — novemberben kezdik meg. A tagok besorolása az egyes körökbe ugyanolyan lesz, mint tavaly volt. A főelő­adó az egyik helyi tanítónő, aki párttag és a marxizmus--leni­nizmus esti egyetemének hall­gatója. A pártoktatáson kívül egyéb eszközökkel is hatnak a dolgo­zókra. Például szemléltető agi- tációval. Az efsz bejáratánál faliújság található, mely külö­nösen az aratás alatt hívta fel az emberek figyelmét. Jő lenne, ha az egész évben olyan jól kihasználnák a faliújság nyúj­totta lehetőségeket, mint nyá­ron, amikor a kombájnosok fényképein kívül a napi teljesít­mények is ott voltak a falitáb­lán. — Hogyan tart fenn kapcso­latot a pártszervezet a helyi fiatalokkal? — kérdem Lőrincz Andrástól. — Fiataljaink rendszeresen meghívják gyűléseikre a párt és a hnb vezetőit — hangzik a válasz. — A pártbizottság egyik tagja feladatul kapta a SZISZ- szervezet tevékenységének a tá­mogatását, s rendszeresen be­számol a fiatalok munkájáról. Termelési feladatokra, az efsz-re terelődik a szó. — Szövetkezetünknek 50 ak­tív tagja van, s 580 hektáron gazdálkodunk — mondja. — Fő­leg búzát, árpát, kukoricát és cukorrépát temesztiink. Van te­hénállományunk, foglalkozunk bika- és sertéshizlalással. Szö­vetkezetünk 1974. január 1-től egyesül a Kissalói és a Ilulvin- kyi (Hölvényi) Efsz-szel. A községfejlesztésről nem­csak a pártelnöktől, hanem Szabó Gyulától, a hnb titkárá­tól is érdeklődtünk. Mindket­ten kiemelték, hogy a község és a járási szervek kapcsolatai igjen jók. Kivált Esek József já­rási képviselőt, a jnb alelnökét dicsérték. Elégedettek a járási pártbizottság instruktorának a tevékenységével is. A helyi la 'kosoktól viszont a jövőben az eddiginél nagyobb aktivitást várnak. Főleg a társadalmi munkákba való bekapcsolódás terén. A községnek 650 lakosa van. A választási program megva­lósítása eddig sikeresen halad. Csupán egy célkitűzésük meg­valósításáról, a tűzoltószertár építéséről mondtak le. Már por- talanították a falu útjait és kor­szerűsítették a közvilágítást. A helyi parkban átépítették a me­dencét és zuhanyozókat léte­sítettek. A fürdőhöz öltözőket építettek. Ugyancsak elkészül­tek a futballpálya öltözői, s már kerítik a stadiont. A helyi kastélyt tatarozzák. A falu mű­velődési házzal és vendéglővel gazdagodik. Jövőre gyalogjárók is lesznek Endréden. Ezeknek az építését még nem kezdték el. Ifjúsági klub már van a falu­ban. A jelenlegi klub hülyén a jövőben könyvtár létesül. A vá­lasztási program megvalósítását a szövetkezet és a falu lakos­sága támogatja. Sok mindent megemlíthet­nénk még a falu életéről. Pél­dául azt, hogy legutóbb meg­r endezték a község hetvenéves lakosainak a találkozóját, me­lyen 34-en vettek részt. Hasonló találkozókat a jövőben is akar­nak rendezni. A nemzeti bizott­ság polgári ügyekkel foglalko­zó testületének jó munkájáról tanúskodik az újszülöttek ünne­pélyes beíratása is. Ezekről a sikeres rendezvényekről fény- képfelvételek is készültek, me­lyek a falu krónikájában lát­hatók. A pártszervezet tagjainak az eddigihez hasonló aktivitása és a falu lakosságának még na­gyobb kezdeményezése a jövő­ben az eddigieknél is figyelem­reméltóbb sikereket eredmé­nyezhet mind a termelés, mind a községfejlesztés terén. FÜLÖP IMRE Ú; épületelemgyár 1973. XI. 3. A legkorszerűbb technológiai berendezéssel ellátott épületelem- gyárat helyeznek üzembe az év végén Nové Zámkyban (Érsek- űjvárott). Évi kapacitása több mint 23 000 előre gyártott épület­elem lesz. Felvételünkön: Az üzemi csarnokban szerelésre várnak a gépek. (Felvétel: Štefian Petrás — CSTKJ Ma már senkinek sem kell különösebben bizonygatni, hogy az ifjúság szocialista nevelése milyen komoly társadalmi fel­adat. A CSKP Központi Bizott­sága 1973. július 3—4-i ülésén a szocialista nevelőmunka ered­ményességének további növelé­se érdekében határozatot ho­zott. A tanácskozás óta eltelt alig négy hónap még rövid idő ahhoz, hogy általánosítsunk. Az viszont már beigazolódott, hogy igényes, de mindenképpen reális célok valóra váltását kapták feladatul a kommunis­ták, illetve a szocialista módon gondolkodó és cselekvő párton- kívüliek. örvendetes tényként lehet említeni, hogy e területen sok százan végeznek elkötele­zett felelősségteljes munkát. Ezt az átlagos érdeklődésű ország­járó ember is lépten nyomon tapasztalhatja. Jesenskén (Feleden J, a Ri­mavská Sobota-i (rimaszombati) járás mintegy kétezer lakosú községében már jó ideje foko­zott gondot fordítanak a fiatal nemzedék nevelésére. Ugyanezt számtalan más faluról és város­ról is megállapíthatjuk. Csupán a véletlenen múlott, hogy leg utóbb éppen Feleden kezdtük az ezzel kapcsolatos kérdezős ködést. — Községünkben mintegy 500 a harminc éven aluli fiatalok száma — mondta Mogyoródi Béla elvtárs, a helyi nemzeti bi­zottság titkára. Pártalapszerve zetünk és tömegszervezeteink tagjai tudatosítják a politikai nevelőmunka rendkívüli fontos­ságát. A CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának júliusi ülésén elfogadott határozatát idejében lebontottuk a helyi vi­szonyokra. Azóta ennek követ­kezetes teljesítését tartjuk leg fontosabb feladatunknak. Há­rom-négy évvel ezelőtt újjászer­veztük a községünkben működő tömegszervezeteket, és munká jukhoz teljes mértékben bizto­sítottuk a feltételeket. — Az ifjúság körében vég­zett politikai nevelőtevékeny­séget jelentősen megnehezíti az a körülmény, hogy a fiatalok nagyrésze naponta elutazik a faluból — mondotta Pavol Soj­ka elvtárs, a helyi nemzeti bi­zottság elnöke. Feleden ugyan­is alig akad munkalehetőség. Az állami gazdaságot és mind­össze néhány helyi jellegű kis­üzemet vehetünk számba. így többnyire csak az esti órákban és ünnepnapokon kerülünk köz vetlen kapcsolatba a Rimaszom­batban, illetve a közeli környé­ken dolgozó fiatalokkal. Az utóbbi években örvendetes változásokra került sor h feledi ifjúság tudatának a formálásá­ban és viselkedésében. Munká­jukról, tulajdonságaikról elége­detten nyilatkoznak a környék­beli üzemek vezetői és dolgo­zói. Persze ellenkező egyedi esetek is előfordulnak még, de tény, hogy egyre kevesebb a panaszok, illetve az elmaraszta­ló véleményezések száma. A faluban élő fiatal dolgozók íelyzetéről, örömeikről és gond­jaikról Magdaléna Sojková, a SZISZ alapszervezetének elnöke tájékoztatott. — Alapszervezetünket három évvel ezelőtt alakítottuk újjá. Akkor huszonnégy tagunk volt. Elsősorban arra törekedtünk, hogy összetartsuk a falu fia­talságát, közösen oldjuk meg problémáinkat. A nehézségek ellenére sikereket értünk el. A legnagyobb gondot azonban ma is az jelenti, hogy a továbbta­nuló fiatalokra alig számítha­tunk. Közülük, sajnos, kevés ke­rül vissza a faluba. Tevékeny­ségünket az is nehezíti, hogy egyelőre még nincs olyan he­lyiségünk, amelyet közös mun­kára, és szórakozásra igénybe vehetnénk. Összejöveteleinket többnyire a művelődési ház kis­termében tartjuk, de előnyben kell részesítenünk a községben működő egyéb tömegszerveze­tek tagjainak ott megrendezés­re kerülő gyűléseit, rendezvé­nyeit. Ami a helyi pártalapszer- vezet tagjainak és a nemzeti bizottság dolgozóinak rólunk való gondoskodását illeti, nincs okunk panaszra. Rájuk, csak­úgy, mint az iskola pedagógu­saira, mindig és mindenben szá­míthatunk. — Nem közömbös számunkra, milyen körülmények között él­nek és dolgoznak a fiatalok — mondta Habán Ottó elvtárs, a falusi pártalapszervezet elnöke, örülünk sikereiknek és segítjük őket. Alapszervezetünknek je­lenleg harminc aktív és 86 re­gisztrált tagja van. Annak elle­nére, hogy a párttagok többsé­ge az idősebb korosztályba tar­tozik. saját erőnkből »oldjuk meg a felmerülő problémákat. Az ifjúsági szervezettel jó a kapcsolatunk. Egy pártgyűlés sem múlik el anélkül,-hogy va lamilyen vonatkozásban ne ke rülnének szóba a fiatalok esz mei nevelésével és a kulturált szórakozási lehetőségek részle­ges hiánya következtében fenn­álló problémákkal kapcsolatos kérdések. A legutóbbi pártgyü- lésen részletesen megvitattuk a szocialista nevelőmunka eddigi sikereit és meghatároztuk a so­ron következő feladatokat is. Orvoslást találtunk a fiatalok leggyakrabban szóba kerülő problémájára, a klubhelyiség létesítésére is. A berendezés megvásárlásához szükséges pénzt sikerült előteremteni. Ad­dig is, amíg véglegesen a fiata­lok birtokába kerül az átala­kítás előtt álló épület, jobban ki lehetne használni a helyi művelődési ház adta lehetősé­geket. Amióta alkalmam volt meg­nézni a feledi művelődési há­zat, arra gondoltam, ha abban a néhány faluban, ahol az utób­bi években megfordultam, leg­alább feleannyi lehetőségük len­ne a fiataloknak a szórakozás­ra, a művelődésre, egyetlen fia­talnak sem kellene esténként jobb híján a füstös kocsmába járnia. Torpis József, a művelődési ház fiatal vezetője három hó­nappal ezelőtt került a faluba. Elődeitől egy mintegy három­millió korona értékű művelődé­si házat és hetvenezer korona adósságot „örökölt“. Az utób­biból negyvenezret már sikerült letörleszteni. — Ezenkívül ml változott itt azóta? ­— Sajnos, még nem sok min­den. Az adósság fizetése jelen­tősen fékezi a kulturális tevé­kenység fejlesztését. A bevételi források pedig semmivel sem bővültek az utóbbi néhány hó­nap folyamán. A közelmúltban például nálunk vendégszerepeit a MATESZ Thália Színpadának művészegyüttese. A valóban színvonalas előadásra elővétel­ben csak 122 jegyet sikerült el­adni. Az előadás előtt alig öt- venet. A közönségszervezés ide­jén több olyan faluban jártam, ahol egyelőre még nincs meg­fejelő színpad. Az egységes földművesszövetkezetek vezetői panaszkodtak, hogy a kulturális célokra tervezett ez évi pénz­összeget már az aratás utáni hetekben kimerítették a három­négynapos külföldi kirándulá­sokra. De a heti három alka­lommal szokásos filmelőadások­ra sem tolakodnak a nézők. Átlagban huszonöt ember ül az 500 férőhelyes nézőtéren. Pe­dig sokoldalú munkát végez­hetnénk, mert évi kilencvenezer koronás költségvetéssel rendel­kezünk és magamat is beleszá­mítva, öt fizetett alkalmazottja van a művelődési háznak. Aki valamennyire ismeri a fe­ledi pedagógusok munkakörül­ményeit, különös tisztelettel be­szél sohasem lankadó tenni- akarásukról. — Nem akarok panaszkodni, de valóban hátrányos a helyze­tünk — mondotta Koós István elvtárs, az alapiskola igazgató­ja. Régi, egymástól távol eső épületekben folyik a 400 tanuló oktatása. Az iskola 29 pedagó­gusa közül mindössze hat lakik a faluban. A többiek — csak­úgy, mint a szlovák kollégák zöme — naponta utaznak. Amennyiben helyes az értesülé­sem, csak a következő ötéves tervidőszak második felében várható az új iskola felépítése. Az eredeti tervek alapján ak­korra kellene átadni a pedagó­guslakásokat is, de bízunk ab­ban, hogy egy-két éven belül ez a probléma is megoldódik. Ha sikerül betartani a lakások át­adási határidejét, az iskola be­járó dolgozói sokkal többet te­hetnek majd az iskolán kívüli oktató-nevelő tevékenység szín­vonalának emelése érdekében. A feledi pedagógusok eddigi eredményeiről csak elismerés­sel nyilatkozhatunk. Sikerült odahatniuk, hogy lényeges ja­vulás történt a szülők és a pe­dagógusok együttműködésében, jobb a végzős tanulók szocialis­ta életre való felkészültsége, kevesebb a hiányzások száma és az eddigi 45 tanuló helyett az új tanévben csak hárman je­lentkeztek vallásoktatásra. Azok szülei sem meggyőződés­ből írták alá a kérvényezést, inkább csak a nagyszülők kí­vánságát tartották tiszteletben. — Megváltozott a falu arcu­lata — mondotta — Pavol Soj­ka, aztán Mogyoródi Béla elv­társsal közösen kezdték sorolni, hogy az elmúlt négy-öt év alatt melyik utca mivel gazdagodott. — A községfejlesztési ak­ciókból a lakosok, a tömegszer­vezetek és a közületek egyfor­mán kiveszik a részüket. Las­san már befejezéshez közeledik a tűzoltószertár építése, a Má­jus 9 utca rendezése. Már a tanítólakásokat is átadhattuk volna, ha nem járna annyi gonddal az építőanyagok be­szerzése. A tenniakarás, a kö­zös ügyért való lelkesedés nem hiányzik. Az elmondottaknál még többre is képesek a fele- diek, ha az ifjúság érdekeiről van szó. Valamennyien tudato­sították, hogy érdemes foglal­kozni velük, mert eljön az idő, amikor a ma még ifjú nemzedék tagjai lépnek a helyükbe és folytatják azt a munkát, me­lyet nagy lelkesedéssel és oda­adással ma ők végeznek a falu felvirágoztatása érdekében. LALO KAROLT

Next

/
Thumbnails
Contents