Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-18 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó
EV> első meglepetés: forgalmi lámpa, vagy ha úgy tetszik: villanyrendőr állítja meg a kocsinkat az útkereszteződésnél. A másik meglepetés: Béták József, az Udvardi Hnb elnöke arról tájékoztat, hogy a falunak megközelítőleg 6000 lakosa van. — Ekkora falut akár várossá is lehetne nyilvánítani, nem gondolja, elnök elvtárs? — Közel vagyunk a járási székhelyhez és hallottam már olyan tervekről, hogy idővel Nové Zámky és Dvory nad Žitavou összeépül. Ez persze még a jövő zenéje, de megvalósítását nem tartóim kizártnak. Mikor keletkezett a község? Nehéz lenne pontosan megmondani. Az 1200-as évekből származó és a falu keletkezésére utaló, dokumentumok nagy része egy 1700 táján keletkezett tűz martaléka lett. Az akkori plébánián őrizték az irattárat, s mivel az az épület — csakúgy, mint a többi — szalmafedeles volt, köny- nyen lángra lobbant. Sok házat gyújtottak fel a törökdúlás idején is. Az egykori Udvard és a mai: ég és föld. Egy 1931 decemberéből származó feljegyzésben azt olvashatjuk, hogy a munkanélküliek felvonultak. A hivatalok széles körű biztonsági intézkedései ellenére a Bánkesziről, Malomszegről, Nagysurányból, a mai Palárikovóról és Udvardról nagy tömegek verődtek össze, követelték Major István szabadon bocsátását és kiáltférőhelyes sertéshizlalda és az 1200 férőhelyes, korszerűen berendezett tehénistálló. — A választási program keretében készül el a bekerített temető, megjavítjuk a helyi hangszóró vezetékét, 30 milliós ráfordítással csirkeneve- lő telepet építünk, 75 hektár területen pedig már meg is kezdtük a szőlő telepítését — mondotta Béták elvtárs. — Tévékészülék, rádió? A kérdésen mosolyog az elnök. NehéK lenne rámutatni, melyik házban nincs ma már rádió, vagy tévékészülék. Változtak az idők, változtak a viszonyok is. A fentebb idézett kiáltvány — melyben szükségmunkát, béremelést követeltek — az azóta eltelt időszakban végbement óriási fejlődést dokumentálja. Ma már nincsenek ilyen problémák, ma a vízvezeték minden házba való bekötését, valamennyi út portalanítását, az utcák jobb megvilágítását kérik. Huszonnégy óra alatt két irányból 126 autóbusz érinti a falut, egyre több emeletes ház épül. Az utóbbi 3—4 év alatt hatvan ilyen lakóház készült el. Legtöbbjük udvarában garázs is van, de nem dísznek, hanem személy- gépkocsi áll bennük. Négyszemközt a problémákkal Az agitációs napokon több százan látogatták meg a faluban élő családokat. A polgárok javaslatait összegyűjtötték az agitkettősök és eljuttatták a helyi nemzeti bizottságra. Az elnök asztalán — enyhe túlzással — kisebb papírhegy ke-- letkezett. Persze nem mindegyik tartalmaz bírálatot. A megkérdezett családok döntő többsége eléványt nyújtottak be az uraknak, melyben kérték a munkanélküli segélyek növelését. Ezzel kapcsolatban szó szerint ezt írták: „Járásunkban a munkanélküliség katasztrofális növekedése miatt emelni kell a szükségmunkák számát. Az ilyen munkánál alkalmazott munkásoknak napi nyolcórai munkáért legalább 10 koronát kell fizetni, hogy családjukkal meg tudjanak élni.“ — Hogy élnek ma az emberek? A!z egyesített földművesszövetkezetben 900-an, a baromfitenyésztő társulásban 100-an, a helyi iparban 40-en, a helyi ipar járási üzemeiben szintén 40-en dolgoznak, és több* mint 400 személygépkocsi van a faluban. A helyi nemzeti bizottság elnöke még hozzáteszi: mezőgazdasági szaktanintézetünk is van, amelyben 350 tanuló ismerkedik a gépesítéssel Elég vagy kevés? A kérdés a munkalehetőségekre vonatkozott. Béták elvtárs így válaszolt: — Ha arra gondolunk, mi volt a múltban, ezek a számok megnyugtatók. Ha viszont községünket összehasonlítjuk az iparilag fejlett településekkel: kevés. Az emberek egy része kénytelen „ingázni“. Az udvardiak megtalálhatók az érsekújvári Elektrosvitben, a Steiner Gábor Hajógyárban, Bratislava üizemeiben és másutt. Ez pedig csak félmegoldás, mert naponta — vagy hetente — utazniuk kell, korán kelnek, későn fekszenek, alig akad idejük pihenésre, szórakozásra. Pedig az is kell, mert a mai emberek igényei az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan növekednek, többet szeretnének foglalkozni a családjukkal, és sok a tennivaló a faluban is. A választási program keretében „Z“-akcióban készül el az új bevásárlási központ. A 6 milliós költséggel épülő létesítménynek brigádosokra van szüksége. Több, főleg faluszépítési munkát végezhetnének el társadalmi összefogással, viszont nem kívánhatjuk, hogy a falutól távol dolgozó emberek este még csákányt, lapátot fogjanak ... A választási program kidolgozásához az Udvardi Hnb tanácsának tagjai figyelembe vették a vízvezeték iránti nagy érdeklődést, őzért a háztartások döntő többségét rákapcsolják a központi vezetékre, bővítik a szolgáltatások skáláját konkrétan: ácsokat és kőműveseket foglalkoztató részleget alakítanak, de elvégeznek több olyan munkát is, mely nincs benne a választási programban. Ezek közé tartozik a mezőgazdasági termény- felvásárló üzem részér» épülő, ötszáz vagon takarmány befogadására alkalmas nagyraktár, a földművesszövetkezet megrendelésére épülő 5000 gedett az életkörülményekkel, a képviselők munkájával, a hnb tanácsának döntéseivel, azonban panaszok is akadnak. — A bírálatok többsége jogos — mondja Béták József, — s talán most csodálkozni fog, mégis aet mondom: örülünk a bírálatoknak. Először, mert a panaszok között akadnak olyanok is, melyekről eddig nem tudtunk, s örülünk azért is. mert a panasz egyúttal a bizalom jele; hisz a polgár abban, hogy ügyes-bajos problémáját orvosoljuk, másképp nem mondta volna el, harmadszor pedig — ismerve a község lakosainak háború előtti és alatti életkörülményeit — örülünk annak, hogy csak ilyen panaszaik vannak. Az életszínvonal gyors emelkedésére utal, hogy ma a panaszok nagy része az utak, a közvilágítás megjavítására, a vízvezeték-hálózat kibővítésére vonatkozik. Munkalehetőséget, kenyeret, könyör- adományt nem kér senki. De nézzük meg közelebbről, az elmondottakon kívül mi okoz problémát az udvardiaknak? A 34-es választókörzet polgárai azt panaszolják, hogy nincs a falu környékén szeméttelep és nem tudják hová vinni a hulladékot. Érdekes párhuzam: a Magyar Televízió nemrég több riportfilmet készített a szemét tárolásának problémáival kapcsolatban. Úgy látszik, a nagyvárosok lakosainak gondjai már a falvakra is áttevődnek. Ez is azt bizonyítja, hovatovább elmosódnak a határok a talu és a város között. A 23-as választókörzetből Pukanec Štefan az iránt érdeklődött, mikor vezetik be a községbe a gázt? A 38-as körzetből arra figyelmeztettek, hogy sürgősen meg kell javítani az iskolát. A 25-ös választókörzet lakosai telket kérnek, mert építkezni szeretnének, a 24-es körzetből pedig olyan jelentés érkezett, hogy a péküzemet bővíteni kellene, mert a jelenlegi helyiségben a legjobb akarattal sem tarthatják meg a pékek a higiéniai szabályokat. A 34-es vezetőkörzet polgárai a gép- járművezetőkre panaszkodnak, mondván: túl gyorsan közlekednek, pedig az utcák szűkek. A Lenin utcából olyan panasz érkezett, hogy a faluban nincs éjszakai ügyeletes orvosi szolgálat, s hogy a bölcsődét 6,30-tól kellene működtetni. A 24-es körzet lakosai a rendbontók szigorúbb felelősségre vonását kérik. A villamosvezeték és a helyi hangszóró karbantartásának, valamint az utak portalanításának szükségességét több száz választópolgár hangsúlyozza. Az elnöké a sző kai kapcsolatban. A problémák sokrétűek, több munkaterületet érintenek. És még valamit: az udvardiak nemcsak választ, hanem tetteket is várnak a helyi nemzeti bizottságtól. — Tizenhárom éve töltöm be a hnb elnökének tisztségét, s életem egy részét ebben a faluban töltöttem, így a fogyatékosságokat is jól ismerem — mondotta az elnök. Ami a közvilágítást és a helyi hangszóró megjavítását illeti, nálunk az már amolyan krónikus betegség. Tulajdonképpen nincs hivatásos szerelőnk, aki az ezzel kapcsolatos munkálatokat elvégezné. Legtöbbször olyan ember javít, toldoz-foldoz, akit éppen sikerül „elkapnunk“. Javasolni fogjuk a felsőbb szerveknek, hogy két-három község részére biztosítsanak egy körzeti villanyszerelőt. Válaszolok az éjszakai orvosi ügyelettel kapcsolatos panaszra is. Tíz éve nincs inspekciós orvosunk. Amikor ez a téma szóba került, az illetékes egészségügyi szervek azt válaszolták: Újvár közel van, telefonáljunk és kijön az orvos. Ez a gyakorlat eddig bevált, sőt javult is, amióta mentőautót kapott a falu. Egyébként 5 orvosa van Udvardnak. s szükség esetén őket is igénybe vehetik a lakosok. Panasz hangzott el a bölcsődével kapcsolatban: szeretnék, ha 6.30-tól működne. Ez nem a tanácson, hanejn a szülői munkaközösségen múlik. Mintegy ötven gyermek második otthonáról van szó. Eddig olyan gyakorlatot vezettek be, hogy az igazgatónő szavazásra bocsátotta a kérdést: hány órától működjön az intézet, s ahogy a többség akarta, aszerint határozták meg a kezdés időpontját. A pékséggel kapcsolatos panasszal teljesen egyetértek. Nem elég, hogy kis helyen dolgoznak, hanem soksizor még Érsekújvár is kisegít. A problémákat igyekszünk minél előbb megoldani. Ami a gyorshajtást illeti, abban a gépjárművezetők a ludasak, ugyanis a szűkebb utcák bejáratánál forgalmi táblákat helyeztünk el „Tilos az átmenő forgalom“ felirattal. Sajnos, egyesek nem tartják tiszteletben az előírásokat. A 24-es választókörzet lakosai a közrend megbontóinak szigorú megbüntetését követelik. igazuk van: a rendre ügyelni kell. Sajnos azonban, olyan a gyakorlat, hogy senki sem akarja „néven nevezni a gyermeket.“ Bejön a polgár, panaszkodik, hogy ilyen meg olyan sérelmek érték. Megkérdezzük ki tette? Azt válaszolja: a cigányok tették. Erre feltesszük a kérdést: név szerint ki volt? Vállat von és hallgat. Mi nem büntethetünk meg „pausálban“ 130 cigányt, mert közülük valaki ittasan kötőzködött, vagy bedobott egy ablakót! Szó esett a telekigénylésekről is. Az elmúlt hét év folyamán 220 telket adtunk el. Az építkezést többen megkezdték, alakulnak, formálódnak az új utcák. Viszont új telket addig nem adhatunk/ míg egy utcát teljesen be nem építenek. Rontaná a faluképet, ha minden lépésben megkezdett építkezésekbe botlanánk. Ha beépülnek a már eladott telkek, a falufejlesztési terv figyelembevételével majd újakat adunk el. A 21-es választókörzetből olyan bírálat érkezett, hogy portalanítani kellene az ottani utcákat. Erre is sor kerül, egyelőre azonban az évente erre a célra kapott félmillió koronát a falu legforgalmasabb útvonalának a rendbe hozására használjuk fel. A községfejlesztési terv készítői gondoltak a többek által sürgetett parkosításra, az új sportpálya és fürdő felépítésére is. Azonban vitába szállók azokkal, akik kicsinek találták a 340 személy befogadására alkalmas efsz-klubhelyiségett, de igazat adok azoknak, akik a mozi helyiségét bírálják, mert az már nem felel meg a követelményeknek. A villannyal sem lesz probléma a jövőben, mert új transzformátorállomást építünk. Az iskola rendbe hozása viszont már nem olyan egyszerű, mert emeletes épületről van szó, a javítási munkálatok „Z“-akcióban nem végezhetők el, mert a tatarozáshoz — mivel gyerekek tartózkodnak az épületben — szakemberekre van szükség. Reméljük azonban, hogy valamelyik építővállalat kisegít bennünket. Nemcsak bírálnak Őszintén szólva nem irigyeltem Béták elvtársat, amikor megkértem, nyilatkozzon az elmondottakígy igaz, mert sokan a segítségüket is felajánlották. Ezek közé tartoznak a 11-es választókörzetben lakó 13 család tagjai. A 34-es körzet lakói is ígéretet tettek, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a falu fejlesztése érdekében. A hnb nagyra értékeli a polgároknak ezt az igyekezetét és szükség esetén igénybe is veszi a felkínált segítséget. Az udvardi emberekről, a falu megváltozott életéről, a helyi nemzeti bizottság és a képviselők munkájáról sokat lehetne írni. Szép munkát végeztek az utóbbi időben, és a falufejlesztésre vonatkozó távlati tervek megvalósítása után még azok se panaszkodhatnak majd, akik a kákán is csomót keresnek, öt évvel ezelőtt egyetlen méter vízvezeték sem volt a faluban, ma a csövek 11000 folyóméter hosszúságban szelik át a községet keresztül-kasul. A választások idején alaposan megfiatalították a képviselő testületet í30 százalékuk fiatal), de nem feledkeznek el azokról az idősebb polgárokról sem, akik a háború utáni nehéz években éveken át önfeláldozó munkát végeztek. Nemrég 27, ma már idős, egykori képviselőnek nyújtottak át díszoklevelet. A polgári ügyekkel foglalkozó testület tagjai meglátogatják az Idősebb polgárokat és segítenek nekik. Nemrég egy gyémánt-, nyolc arany- és negyven ezüstlakodalmat rendeztek. A község lakosainak az életszínvonala állandóan felfelé ível. Mint mindenütt, itt is derűre ború, borúra derű jön. Ez azonban a forrásban levő borban lejátszódó folyamatokhoz hasonlít. S mint tudjuk, a bor egy bizonyos idő után kiforr, és kristályosán tiszta lesz. KOMLÖSI LAJOS 1973. XI. 18.
