Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-16 / 273. szám, péntek

Egy mozgalom forrásánál Ez a mozgalom ott kezdő­dött, ahol a barnásvörös kőzet- törmelékből ezüstösen fénylő alumíniumot készítenek. A Ziar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemben két évtizede gyártják ezt a keresett, egyre szélesebb területen érvényesülő fémet, s a csehszlovák alumí­niumgyártás huszadik évében a százezresek mozgalma is innen indult, innen bontakozott ki or­szágos mozgalommá. Az újságok olvasói már több alkalommal szerezhettek tudo­mást Jaromír Maršálek mérnök kezdeményezéséről, s az őt kö­vető további százezresek mun­kájáról. A žiari alumíniumkohá­szati kombinát mérnöke még az év elején felajánlotta, hogy a saját munkaszakaszán alkalma­zott újításokkal még ebben az évben 100 000 koronát takarít meg a vállalatnak és a társa­dalomnak. Vállalását augusztus 29-re, az üzem fennállásának 20. évfordulójára két újítás rea­lizálásával nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta, össze­sen 122 000 korona értékű meg takarítást ért el. A jó példa gyorsan követők­re talált, a Ziar nad Hronom-i SZNF Üzemben ma 66 tagja van a százezresek mozgalmá­nak, s az országos létszám ta­lán már az ezret is túllépte. Elsősorban olyan dolgozók, fő­leg mérnökök és technikusok csatlakoznak a mozgalomhoz, akik munkahelyükön különböző újításokkal, korszerűsítő és ész- szerűsítő eljárások bevezetésé­vel jelentős mértékben növel­hetik a termelés gazdaságossá­gát és hatékonyságát. Szinte minden vállalatban kínálkoz­nak ilyen Lehetőségek, csak jól körül kell nézni és egy kissé élénkebben kell foglalkoztatni az agyat. A százezresek moz­galma éppen erre irányul, s nem csoda, hogy oly nagy visszhangra talált, hiszen min­den épkézláb embernek termé­szetes életszükséglete az alko­tás, a tökéletesebbre való tö­rekvés. Újítók, feltalálók és hi­vatásbeli konstruktőrök azon­ban eddig is voltuk, a százezre­sek mozgalma tehát csupán új mederbe tereli ezt a rendkívüli jelentőségű munkát, úgy is mondhatnánk, hogy új, szocia­lista tartalommal egészíti ki. Ha a százezresek mozgalmát kiváltó okokat és körülménye­ket alaposabban szemügyre vesszük, elsősorban két dolgot állapíthatunk meg: nem vélet­len, hogy ez a mozgalom ép peii napjainkban kezdődött, s az sem véletlen, hogy éppen a Žiar nad Hronom-i SZNF Üzem­ben látott napvilágot. Az első megállapításnak az az egyszerű magyarázata, hogy mivel az extenzív fejlődés for­rásai kimerültek, a társadalom további előrehaladása már csak az intenzitás, a gazdaságosság és a hatékonyság növekedésére támaszkodhat. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a további hala­dás kulcsa teljesen a termelési technikában és technológiában rejlik, ezért az ésszerűsítések­nek sohasem volt olyan nagy jelentőségük, mint éppen most, és a következő években. A száz­ezresek mozgalma tehát nem egyéb, mint „aprópénzre vál­tott“ tudományos technikai for­radalom. A sajtó, főleg a Prav­da sokat tett a mozgalom nép­szerűsítése érdekében. De va­jon elégséges volna-e a nép­szerűsítés az említett társadal­mi igény és szükségszerűség nélkül? Maršálek mérnök talán ösztönösen, az újságírók vi­szont tudatosan ismerték fel a mozgalomban rejlő lehetősége­ket és annak nagy társadalmi jelentőségét. Ez azonban nem lényeges. A lényeges az, hogy a mozgalom biztatóan terebé­lyesedik, s mint a tudomány is a mai világban, konkrét terme­lőerővé válik. A másik megállapítás indok­lása már nem ilyen egyszerű. Ehhez el kell látogatni a gyár­ba és meg kell ismerkedni az üzem fő termelési problémái­val, fejlesztési feladataival. Mi is ezt tettük, s egy üzemláto­gatás alkalmával módunkban volt elbeszélgetni az üzem ve­zetőivel, valamint Maršálek mérnökkel, a százezresek nesz­torával. Az alumíniumgyártás megle­hetősen bonyolult és minden szempontból igényes folyamat. A jelenleg alkalmazott techno­lógia több egymásra kapcsoló­dó szakaszból áll, a bauxitból először timföldet, vagyis tiszta, hófehér alumíniumoxidot kell készíteni, emellett az elektrolí­zishez szükséges önégető anód masszát is folyamatosan kell gyártani, s a többi művelet, az elektrolízises kohókádak kezelé­se, az elkülönített fém elsődle­ges öntödei feldolgozása, vala­mint a folyamat végén a kész­termékek gyártása mind nagy körültekintést, magas fokú el­méleti és gyakorlati Tel készült­séget igénylő munka. Ezekhez járul még a technikai berende­zések rendszeres karbantartása és felújítása — maga Marsálek mérnök is ezen a szakaszon dolgozik —, valamint az elekt­rolízisnél keletkező ártalmas gázok elhárítása és a munka- feltételek állandó javítása. Az alumíniumkohászat nem köny- nyü mesterség, az újítók szá­mára azonban valódi paradi­csom. Lépten nyomon kínálkoz­nak itt a megoldásra váró prob­lémák, s amint azt látogatá­sunk alkalmával a vállalat mű­szaki igazgatóhelyettesétől, Ja roslav Tóth mérnöktől megtud­tuk, a jövőben az egész tech­nológiában lényeges változások­ra kerül sor. Mielőtt azonban rátérnénk ezekre a fejlesztési feladatokra, ismerkedjünk meg először Mar­sálek mérnökkel és újításaival. A nevezett 18 éve dolgozik a gyárban, 1955-ben fejezte be ta­nulmányait az ostravai Bánya­mérnöki Főiskolán. Eleinte a technológiai szakaszon dolgo­zott, később vállalati gépesítő­ként, majd a fejlesztési műhely vezetőjeként hasznosította a termelésben szerzett tapaszta­latait. Pontosan tíz éve a négy­száz dolgozót számláló javító és karbantartó részleg vezetője. Saját bevallása szerint főleg három körülmény késztette ar­ra, hogy kezdeményező felaján­lásával útnak indítsa ezt a moz­galmat. Elsősorban az újítómoz­galom 1968 után tapasztalt visszaeséséből indult ki, vala­mint abból, hogy újabb beruhá­zások hiányában főleg a ren­delkezésre álló technológiai berendezéseket kell jobban ki­használni. A harmadik indíték az volt, hogy kezdeményező munkájával visszaadja a társa­dalomnak azt a segítségét, amelyben főiskolai tanulmá­nyai alatt részesült. Ügy gon­dolta, hogy ezzel legalább a vállalat keretében ad újabb im­pulzust az újítómozgalomnak, arra nem is számított, hogy 1973. XI. 16. Považská Bystricán működik Szlovákia egyik leghatékonyabb szennyvíztisztító berendezése. A városi tisztítóberendezés 85—90 százalékos hatékonysággal tisztítja a szennyvizet. (J, Lofaj felvétele — ČSTK1 kezdeményezése országos moz­galommá fejlődik. Legutóbb az anódmassza-ke­verőgép cserejavítására tett ja­vaslatot, melynek alapján a gép javítási idejét 10 nappal lerövidítették. Másik javaslata az egalizációs kohók javításá­nak ésszerűsítésére vonatko­zott, amivel szintén jelentősen lerövidítették a főjavítás idejét. Figyelme a késztermékek gyár­tására is kiterjed, ahol jelenleg Harman mesterrel egy új típu­sú radiátor gyártásának előké­szítésén fáradoznak, melynek hőleadó teljesítménye 50 száza­lékkal nagyobb lesz az eddi gieknél. Felajánlásának sikeres telje­sítésével természetesen részéről sem zárult le az ügy. Az élet megy tovább, s máris új fel­adatok jelentkeznek. Maršálek mérnök jelenleg a zárt vago nők ki- és IKirakásának prob­lémájával, az elektrolízises ká dák katódmaradványainak eltá­volításával, s az öntőüstök tisztításának kérdéseivel foglal­kozik. A mércét is megemel le, újabban 150 000 koronás megta­karítást tűzött célul. A százez rés összeget egyébként sem tartja valamilyen határérték­nek, s annak örül a legjobban, ha követői kétszázötvenezer vagy háromszázezer koronás vállalásaikkal még őt is tú111 citálják. Ha már az üzemben jártunk, s megismerkedhettünk a ter­melés körülményeivel, tegyünk legalább rövid említést a továb bi fejlesztésre vonatkozó elkép zelésekről. Nem szükséges bi­zonygatni, hogy az alumínium és ötvözetei mennyire keresett termékké váltak az építőipar ban, az elektrotechnikában, a csomagolástechnikában, a köz lekedési eszközök és a külön­böző használati tárgyak gyártá- sánál. Az állandóan növekvő kereslet az üzem távlati fej­lesztési programjában is kifeje­zésre jut. Egyelőre 1990-ig dol­gozták ki ezt a fejlesztési prog ramot, amely széles körű re­konstrukcióval, új technológiai megoldások bevezetésével és új termelőrészlegek építésével számol. 1990-ig az alumínium - termelés a jelenlegi mennyiség 2,7-szeresére növekszik. Az ön­égető anódmassizával dolgozó kohókádakat 1980-ban selejte­zik ki, s utána már<csak előre kiégetett anódot fognak alkal­mazni. Ez az újítás számos előnnyel jár, teljesen megszün­teti a kátrányos gázok kelet kezését, lényegesen csökkenti az agress2ív fluorképződést, s magát a termelést is 39 száza­lékkal növeli. További jelentős változásra kerül sor a timföld- gyártásban, ahol a már sikere sen kipróbált új csehszlovák magasnyomású eljárást vezetik be. A nyolcvanas évekre új elektrolízises részleg építését tervezik és a késztermékek gyártását is bővíteni fogják. Mindez természetesen jelentős beruházásokkal jár, amelyekre a hatodik, a hetedik és a nyol­cadik ötéves terv folyamán ke­rül sor. Az alumíniumgyártás tetemes mennyiségű villamosenergiát igényel, 1 kg alumínium gyár fásához körülbelül 20—22 kWó villamosenergia szükséges. Az összehasonlítás kedvéért meg­említhetjük, hogy például a ma gyarországi alumíniumgyártás az ország villamosenergia-ter- melésének mintegy 15 százaié kát fogyasztja. Ezért ott újabb kohók építésével nem is szá mólnak, inkább a Szovjetunió val való kooperálásban keresik a megoldást. A Ziar nar Hro nom-i üzem kapacitásának tor vezett bővítése újabb energia- források és egy további 100 tonnás fűtőkazán építését teszi szükségessé. Nagyon hálás és indokolt lenne például egy atomerőmű felépítése, amely nemcsak a villamosenergia- és a gőzellátást biztosítaná, ha­nem a vasúti szállításokat is tehermentesítené mintegy 700 eze>r vagon szénnel, ami a köz­lekedésre háruló növekvő fel adatok szempontjából szintén nem csekélység. Ilyen gondola­tok foglalkoztatják jelenleg a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemének ve­zetőit, főleg a műszaki dolgo­zókat, a százezresek mozgal­mára tehát még további nagy feladatok várnak. MAKRAI MIKLÓS Vladislav Roliáftek Kísérleti tejgazdaság Streda nad Bodrogomban (Bodrogszerdahelyen) az otta­ni állami gazdaságon 54 millió korona ráfordítással építik a mintegy 1150 fejőstehén befo­gadására alkalmas kísérleti tejgazdaságot. E gazdaság kor­szerű és teljesen automata technológiájával Csehszlovákia legmodernebb tejgazdasága lesz. Az első üzemegységet a következő év folyamán helye­zik üzembe. Teljesen gépesítik a munká­kat, beleszámítva a takarmány feldolgozását, a takarmányo­zást, fejést, a tej tárolását és tartósítását, sőt a két tehénis­tálló tisztítását is. Eddig már felépítették a tárolókat 300 vagon elraktározására, itt he­lyezik majd el a takarmány- lisztet előállító gépeket, a ga­bonatisztító gépeket és a ta­karmányt innen két szállító- szalagon juttatják el a két is­tállóba, majd automatikus ada­goló úgy osztja ni a takar­mányt, hogy minden tehén két kg-ot kapjon. Automatikus lesz az állatok itatása is. Mindegyik istállóban 550 fe-. jőstehén lesz. A kör alakú fejőfülke 5 perc alatt 25, sőt 30 tehenet fej, emellett a te­henek tőgyét meg is mossa és szárítja. A tej csővezetéken ke­resztül jut el a tejgazdaság épületébe. Naponta több mint 10 ezer liter tejet szállítanak majd innen a tejcsarnokba. És egy ilyen üzemegységben az egész munkafolyamatot 17 em­ber végzi el. Az egy dolgozóra eső évi termelékenység több mint 300 000 korona értékű lesz, ezzel a vállalat eléri a nagyipari üzem színvonalát. Takarmánysilók is lesznek itt, ezer vagon siló befogadására, ezenkívül az új gazdaságot el­látják mechanikai műhelyek­kel, kazánházzal és a szüksé­ges épületekkel. ELEGENDŐ HAL LESZ k KARÁCSONYI PIACON A Stupavai Halgazdaság dől gozói a szlovákiai halastavak­ból több mint 300 tonna halat szállítanak a karácsonyi piacra. További 800 tonna pontyot kül­denek Trebonból és Veiké Me- ziríciből. A lehalászás eredményei azt mutatják, hogy a hosszú száraz­ság ellenére is 3210 mázsa hal­szaporulatot sikerült elérnie az állami halászatnak a nyári hó­napokban Szlovákiában. Ezzel a tervet 126 százalékra teljesí­tették. A kifogott, valamint a Csehországból és Morvaország­ból érkező pontyokat is külön­leges tárolókban gyűjtik össze — a nyugat-szlovákiai kerü­letben Stupaván, Veiké Levá- reban, Lechšincében, Levicében (Léván) és Trnavában, a kö­zép-szlovákiai kerületben Kláš­tor pod Znievomban, a kelet­szlovákiai kerületben pedig Brzotínban (rožiíavai járás) és Kusínban (michalovcei járás). HELYESEN DÖNTÖTTE Fiatal párttagjelöltek A Staré Turá-i Chirana üzem pártbizottsága az elmúlt napok­ban tárgyalta meg a távlati tervét. A párttagjelöltek száma eddig 48-ra emelkedett, 1975- ig mintegy 75 új tagjelöltre számítanak. Ezek 92 százaléka munkás, 87 százaléka pedig harmincöt éven aluli lesz. A legjobb eredményt ezen a téren az üzem 8 as számú alapszer­vezete érte el, amely a Chi­rana üzem tanonciskolájában működik. A dolgozó nők közül 12 tagjelöltet javasolták, szá­mukat azonban tovább szeret­nék növelni. Az alábbiakban bemutatunk hármat az új tagjelöltek kö­zfii. Dušan Mediianský — huszon­hat éves esztergályos. Munkás- családból származik. Az orvosi műszereket gyártó részlegen dolgozik. Feladatát példásan teljesíti. Azonkívül, hogy bekap­zlatovcei gyermekvárosban vég­zett brigádmunkát és azt, hogy rendszeresen gondoskodik a SZISZ faliújságjáról is. Mint ifjú tagjelölt részt vesz a pártokta­táson, szakmai tudását pedig felsőfokú iskolán gyarapítja. Szorgalmas és példás magatar« tásával példaképül szolgálhat. Vladislav RoháCek az tizem esztergályosa. Példás dolgozó. Tagja a Ľubomír Stančík elv- társ vezette szocialista munka« brigádnak. A SZISZ sportfele­lőse és a pionírszervezetbe raj» vezetőnek jelentkezett. Munká­jával és magatartásával kiérde« melte munkatársai elismerését, — A párt ügyét szolgálni azt jelenti, hogy az egész társada­lom ügyét szolgálom, ez pedig minden kommunista feladata — mondotta Vladislav Roháček elvtárs. ' PÁ£ csolódott a SZISZ és az FSZM munkájában, elnöke a Polgári Honvédelmi Szövetség poprádi alapszervezetének és képvise­lője a Stará Turá-i Városi Nem­zeti Bizottságnak. — Már több éve ismerem őt - mondta Miroslav Kovačovič, a pártszervezet titkára. — Min­dig meg lehet benne bízni, nem okoz csalódást sem a munkahe­lyén, sem a társadalmi tevé­kenységben. Elena Medíianská az 5-ös üzemrészelegen dolgozik, ahol a gázmérőket és iégsúlymérő- ket gyártják. Hiába kerestem azonban a munkahelyén, nem volt ott. Tagja volt annak az üzemi kül­döttségnek, amely az NDK-ba, Drezdába látogatott. Ján Gericá- tól, a műhelyvezetőtől megtud­tam, hogy az üzemrészleg SZISZ elnöké, és több érdekes ren­dezvény szervezője volt. Ezek közül Gerža elvtárs kiemelte a [íušan MednánskfT’ Elena Mediíánská

Next

/
Thumbnails
Contents