Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-11 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó
□ Karel Kachyňa megkezdte a Pavlinka című színes film forgatását, mely egy serdülő korú leány sorsán keresztül a múlt század utolsó évtizedének szociális viszonyait érzékelteti, s bemutat egy munkássztrájkot is. A film az ifjúság számára készül. □ Stanislav Rudolf írta A szép békák völgye című film forgatókönyvét, melynek cselekménye a pionírok körében játszódik, s kedves szünidei és táborozási történeteket mesél el. Jifí Hanibal rendező színes filmje a pionírszervezet megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére készül. □ Ausztriai Anna királyné szerepét A három testőr legújabb filmváltozatában Geraldine Chaplin játssza. A filmet Spanyolországban forgatják; az együttesből már csak Mme Bo- nacieux, azaz Raquel Welch hiányzik. □ Több évi szünet után Giu- lietta Masina újból felvevőgép elé áll, de ezúttal nem Fellini- produkcióban láthatják a nézők. „Ez lesz az első tévéfilmszere- pem — mondotta, egyszerűen nem tudtam ellenállni a kísértésnek. Eleonora alakját rám szabták. A történet romantikus: elhagyom a gazdag szülői házat, hogy szerelmemmel, a bohém festővel együtt élhessek .. □ Marcel Marceau — a pantomim neves művésze — William Cartle amerikai rendező Sokk című filmjében vállalt fő szerepet. A szerepe szerint szomorú, szegény, süketnéma bábjátékos. □ Stanislaw Rózewicz befejezte új filmjének forgatását. A forgatókönyvet a fivér — a költő és dramaturg — Tadeusz Rózewicz írta. Az új darab egy írói életutat idéz. Különös tengerparti kalandokkal megtetézve. A főszereplő: Zbigniew Za- pasiewicz. □ Idősödő férfiak a hősei Jerzy Ziarnik szatirikus vígjátékának. A Kék, mint a Fekete- tenger című új film cselekménye természetesen a Fekete- tenger partján játszódik, sok szép fiatal leánnyal. □ joff Bridges, Az utolsó mozielőadás egyik főszereplője autóversenyzőt alakít Lamont Johnson Az utolsó amerikai hős című filmjében, amely Junior Johnson története alapján készült. A játékban — íme az előzetes vélemények — „nem annyira a külső izgalomkeltés dominál, mint inkább az amerikai életforma kritikus ábrázolása, és a hős pontos jellemrajza“. □ Két érdekes hírt kaptunk a MOSZFILM-stúdióból. Szergej Bondarcsuk Solohov A hazáért harcoltak című regényéből készít filmet. Űjra filmmé variálják Szimonov híres regényét, az Élők és holtakat. A rendező: Alekszander Sztolper. Ilyesfajta „duplázás“ ritka a filmvilágban. Ugyanis Sztolper rendezte az első változatot is. Hazánk kulturális életében évről évre kimagasló eseményt jelentenek a barátsági hónap keretében megrendezett szovjet filmbemutatók; a rendezvényeket neves szovjet filmművészekből álló küldöttség látogatása avatja igazi ünneppé. A szovjet film és a hazai közönség jó kapcsolatát statisztikai adatok bizonyítják. Nem csupán az, hogy az elmúlt több mint negyedszázad alatt csaknem ezer szovjet filmet mutattak be nálunk, hanem sokkal inkább az érdemel figyelmet, hogy — a mozik látogatottságának lassú hanyatlása idején — a szovjet filmek nézőinek száma évről évre emelkedik; Szlovákiában tavaly például 4702 előadást tartottak, melyet 339 000 néző tekintett meg, s az idén újabb növekedés várható, hiszen a vetítések száma már az első fél évben meghaladta a 4000-et, a látogatottság pedig a 330 OOO-et. A csehszlovák—szovjet barátsági hónap filmműsora ez évben is változatos, sokat íqérő, méltán számíthat a közönség fokozott érdeklődésére, hiszen valamennyi mű a szovjet filmművészet reprezentáns alkotása; arról tájékoztatja a nézőket, miképpen valósulnak meg az erőteljes, hatásos kifejezésmód megteremtésére irányuló törekvések a mai szovjet filmben. A sokrétű és tartalmas filmszemle a két nép megbonthatatlan barátságának újabb élményteljes tanúságtétele. A Nagy Honvédő Háború, az emberiséget oly tragikusan megrázó, lé- lekcsonkító esemény egyik kulcs- fontosságú mozzanata elevenedik meg az Égő hó című filmben, mely egy tüzérségi üteg sorsáról szól. Gavriil jegjaza- rov alkotásának drámai erejét azonban nem az izgalmas történet adja, hanem a fiatal hősök jellemének, belső világának ábrázolása; a fiatalok az események forgatagában az ellenséggel, a halállal szembekerülve mutatják meg az igazi énjüket: példátlan becsületességről és önfeláldozásról tesznek tanúságot. Szergej Geraszimov filmrendező neve nem ismeretlen a hazai közönség körében, hiszen a Solohov-regényből készült nagysikerű Csendes Don című filmjével már évekkel ezelőtt felhívta magára a figyelmet. A neves alkotóművészt az utóbbi években a kortárs-problémák nyugtalanítják, figyelme elsősorban az élet összetettsége és sokrétűsége felé irányul. Most bemutatott filmje, a Szeretni az embert, a korunk problémáival foglalkozó filmtrilógia befejező része. Az alkotás hősei egyszerű emberek; a Szovjetunió egyik részén, Szibériában, az örök jég birodalmában kemény harcot vívnak a természettel — s a viszontagBratislavdbcn, ünnepélyes keretek közt mutattak be az Égő hó című szovjet filmet ságos körülmények közt még inkább kidomborodik jellemük, erkölcsi magatartásuk. A filmesszében az emberi együvé- tartozás, a harmonikus élet, a szocialista humanizmus nemes gondolata ölt testet. Afanaszij Szalinszkij Marija című színműve alapján készült A szibériai nő, melynek rendezője Alekszej Szaltikov Időszerű problémákat tár a nézők elé; ezeket elemezve reflektorfénybe állítja az emberi érzelmek és az értelem konfliktusát. A rendező a hősök sorsán keresztül nemcsak az ember önmagával vívott harcát érzékelteti, hanem az egyéni sorson keresztül társadalmi rajzot is ad, hiszen a társadalmi ellentmondások az ember életében is visszatükröződnek. Bűnügyi történet — némi igazsággal, így sommázhatnánk Aloiz Brencs rendező Titkos jelszó: Eső és szél című filmjének lényegét. Igazi feszültség, fordulat, pergő események jellemzik ezt a krimit. Egy autóverseny és körülményei elevenednek meg a Kék hágó című filmben, melynek alkotója az autós életét tárja a nézők elé. Igor Maszlennyikov jóvoltából szemtanúi lehetünk a versenyzők edzéseinek, a nagy rallyeknek; az izgalmas történet kapcsán a rendező olyan kérdéseket is feszeget, mint a kockázatvállalás, az emberi felelősség. A közbiztonsági testület egyik idős dolgozójának szolgálatban töltött utolsó napjának eseményeiről szól Mihail Ul- janov Utolsó nap című filmje, mely egy gyilkos kézrekerítésének izgalmas történetét viszi vászonra. A pilóták, a repülősök életét mutatja be Anatolij Vehot- ko és Natalija Troscsenko rendezők Felszállási engedélyt kérek című filmje; az alkotásban azonban nem a látványos, szuperszonikus gépek pilótáinak életével, hanem a repülésnek egy kevésbé attraktív, de nem kevésbé veszélyes területével, a mezőgazdasági pilóták életével ismerkedhetünk meg. Várunk, pajtás a címe Ravil Batirov filmjének, mely komor és vidám életképekben mutatja be egy fiatal pályakezdő hétköznapjait. A rendező alkotásában kifejezésre juttatja, liogy a munkatársak, a környezet miképpen befolyásolják a fiatalok személyiségének alakulását. Jellegzetes kalandfilm A győzelmet követő harc; a rendező a műfaj kellékeit felvonultatva, izgalmasan bonyolítja a cselekményt. Vilen Azarov filmje népszerű lesz különösen a fiatalabb nézők körében. A filmforgalmazók nem feledkeztek meg a legkisebbekről sem. A barátsági hónap keretében számukra gyermekfilmfesztiválokat rendeznek. Bemutatják A távirat, Az énektanító, a Pont, pont, vesz- szöcske, az Ötödik negyedév című szovjet filmeket, a Kincskereső kisködmön című magyar, valamint a Hamupipőke három diója című csehszlovák—NDK koprodukcióban készült alkotást. Érdekesnek ígérkeznek a rövid- és dokumentumfilmek is, mint például A Balti-tengertől a Fekete-tengerig és A Szovjetunió északi részétől a déli résziq című tudományos-népszerű film. TÖLGYESSY MÁRIA 1973. XI. 11. Jelenet Szergej Geraszimov Szeretni] az embert című, mai tárgyú filmjéből Pont, pont, vesszőcske a címe a gyermekfilmfeszt ivál egyik alkotásának.
