Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-11 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó
A Nyugat-szlovákiai Húsfeldolgozó Vállalat Jtomár- nói (komáromi] üzemében 10 kollektíva kapcsolódott be a szocialista munkabrigád mozgalomba. Dolgoznak olyan csoportok is, melyek a büszke cím tulajdonosai, s most a bronzérmének I. fokozatáért versenyeznek. Ezek közé tartozik a komárnói vágóhídon dolgozó id. Mórocz Dezső 17 tagú csontozó munkacsoportja. Ez a brigád már évekkel ezelőtt került a legjobbak közé. Az utóbbi években ebben a munkacsoportban „őrségváltásra“ került sor, ugyanis a brigád hat kiváló dolgozója ment nyugdíjba. Helyükre fiatalok jöttek. így született újjá a brigád. Bakó Kálmánnak, az üzem igazgatójának a javaslatára ellátogattam az „erős legények“ munkahelyére, a komáromi vágóhídra, hogy meggyőződjem a jó közösségi szellemről, amely a fiatal és az idősebb, tapasztaltabb dolgozók között kialakult. Láttam már vonószenekart, melynek tagjai egyszerre mozgatják a vonóikat, de ilyen látványban, amit itt, a csontozóknál láttam, még nem volt részem. Sertéshúst csontoztak. Valamennyien éppen az utolsó vágásokat végezték a fejek kicsontozásánál. Ogy tűnt, még a kések is egyszerre mozogtak, akárcsak a hegedűsöknél a vonók. A brigádnak két leánytagja is van. Kíváncsi voltam, vajon „lépést“ tartanak-e a csontozásban a férfiakkal. Sokan ugyanis azt állítják, hogy a hentesszakma kimondottan férfiaknak való. A lányok erre alaposan rácáfoltak. Id. Mórocz Dezső, a brigád vezetője, ötvenéves. Kiváló mestere a szakmájának. Kerek huszonöt esztendeje dolgozik a komáromi vágóhídon. A csontozok brigádjának a vezetését 1965-ben bízták rá. Irányításával a csőn tozó részleg minden évben jóval 100 százalék felett tel jesíti az évi tervet. A munkabrigád vezetője így nyilat kozott a közösség tagjairól: — A kollektíva negyven százalékban fiatalokból áll, akik most sajátítják el a szakmát. Van kitől tanulniok. hiszen olyan nagyszerű szakemberek közé kerültek, mint az 57 éves Csölle János és az 54 éves Füri Vilmos, akik munkájukért sokszor részesültek elismerésben, és sok sok éves tapasztalataikat szívesen átadják a fiataloknak. A fiatalokat elsősorban szorgalmukért illeti dicséret. Látni, hogy szeretik szakmájukat. Pintér József példáuí kitüntetéssel végezte tanulmányait Nitrán, s a gyakorlatban is helytáll. A fiatalok között „vetélytársakra“ talált Číčelová Eva és Rudý János személyében, akik már tapasztalt hentesek. A brigád tagjaira naponta kemény munka vár. Két járás húsellátása komoly feladatokat ró a csontozókra. A koránkelés itt nem ismeretlen fogalom. A rendes munkanapokon, amikor a feldolgozó üzem részére dolgoznak, kevesebb húst csontoznak ki. Ezeken a napokon ki kell csontozniuk a combokat, a karajt, az oldalasról le kell húzniuk az angolszalonnának valót, ezért „csak“ 80—100 mázsa a napi teljesítményük. Rendszerint csütörtökön dolgoznak az üzletek részére. Az első szállítmányokkal már hét órakor indulnak a tehergépkocsik. Ilyenkor a napi teljesítmény 150—160 mázsa hús kicsontozása. A februári győzelem 25. és az SZNF 30. évfordulójának tiszteletére ez a kollektíva is bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe, mely szerint a komárnói vágóhíd kollektívái az elmúlt évhez viszonyítva ebben az évben 1000 000 koronával növelik a nyereséget. Az eltelt nyolc hónap alatt vállalásukat már túlteljesítették, amihez nagymértékben járultak hozzá a csontozok is. A kollektíva tagjai szeretnék a kitűzött célt. a jövő évben elérni. A lelkes kollektívát ezek a dolgozók alkotják: Id. Mórocz Dezső, Czingel István, Füri Vilmos, Csölle János, Dikácz Ferenc, Juhász Ferenc, Rozsnyó József, Fülöp László, Rudý János, Pintér József. Senkár Béla. Szivanyó Júlia, Čičelová Alžbeta, Forró Erzsébet, Matú- šek Ján, Garay István és Sebők László. Ez a kollektíva mindig azt tartja szem előtt, hogy a dolgozók asztalára a lehető leggyorsabban jusson el a jő minőségű friss hús. KOLOZSI ERNŐ A csontozok brigádjának egy csoportja. A kép jobb oldalán id. Mórocz Dezső, a brigád vezetője (fehér köpenyben). NEGYVEN HELYETT HATVANAN A 3400 lakosú Dolný Peter (Alsópéter) község Vöröskereszt szervezete Tkáči ková elnök: nővel az élen egyre figyelemreméltóbb eredményeket ér el. A szervezet tevékenysége sok mindenre kiterjed. Említést érdemelnek például az egészségügyi előadások A szervezet tagjai bekapcsolódnak a községben rendezett különféle akcióba. A Vöröskereszt helyi szervezete szorosan együttműködik a helyi párt- szervezettel és a hnb-vel. A helyi iskolával is jő a kapcsolatuk. A nagyobb tanulók közül többen az tfjú vöröskeresztesek táborába tartoznak és versenyeken vesznek részt. Járási versenyen is szerepeltek. Dr. Perzena György körorvostól megtudtuk, hogy a Vöröskereszt helyi szervezete egyik fő feladatának tekinti a község egyedül élő, s támogatásra szoruló, idős polgárainak megsegítését. A szervezet rendszeresen megtartia taggyűléseit, melyekre a hnb épületében kerül sor. Az idei évzáró taggyűlést novemberben tartják meg. Az évzáró tanácskozáson értékelik az 1973-ban elért eredményeket, és kitűzik a további feladatokat. Arról, hogy célkitűzéseiket eddig a szokott? nál jobban megvalósítják, a legsikeresebb ak? ciójuk is tanúskodik. Eredeti tervük szerint ugyanis negyven véradót kellett volna tobo- rozniok, és hatvanan adtak vért a faluból. Ezt úgy érték el, hogy a szervezet tagjai és az egészségügyi dolgozók megmagyarázták a lakosságnak a véradás jelentőségét. A toborzásra jó alkalmat találtak a tetanusz elleni védőoltás alkalmával. A helybeli lakosok dicséretére válik, hogy akik megígérték, valamennyien ad? tak vért. Ennyi véradó még sohasem volt a faluban. A véradók közt voltak munkások, trak? torosok, fiatalabbak, idősebbek, nők és férfiak, A véradás helyben történt. A véradókat a he? lyi efsz megvendégelte. A község hangosanbe? szőlőjében különadás köszöntötte a véradó» kát, akik a helyi szervezettől díszoklevelet is kaptak. Az oklevelek átadására az évzáró tag? gyűlésen kerül sor. Jánský-emlékérmes véradó (olyan, aki legkevesebb tízszer adott térítés- mentesen vért) még nincs a faluban, de ha q jövőben is az ideihez hasonló alapossággal szervezik meg a toborzást, akkor minden bi* zonnyal nemsokára lesz. Az elmondottak alapján állíthatjuk, hogy a Vöröskereszt Dolný Peter-i szervezete az utóbbi időben valóban figyelemre méltó eredményeket ér el. Meggyőződésünk, hogy a jövőben ezeket még fokozni fogja. F. I. N ehéz lenne pontosan kijelölni a Magas-tátrai Városi Nemzeti Bizottság közigazgatási körletének határait, mert a Tátra-völgytől Podban- skéig húzódó 50 kilométer hosszú terület tartozik a hatáskörébe. Az állandó lakosok száma 6938 fő, az ideiglenesen bejelentett személyek száma pedig 5128. Az országban talán sehol nem olyan fontos a polgári bizottságok sokoldalú tevékenysége, mint itt, ahol a szétszórtan élő lakosság csak e bizottságok révén tudja gyorsan a közigazgatási szervek tudomására hozni panaszait, kívánságait, észrevételeit. Természetes, hogy elsősorban a vendégforgalom fejlesztésére, a hazai és a külföldi turisták igényeinek a kielégítésére törekednek. A sátortáborokba érkező vendégek száma 1971-ben: 69 503. 1972-ben: 98 142. 1973-ban (szeptemberig) 103 210 személy volt. Tehát egyre több vendéget kell fogadni, ellátni, egyre több követelménynek kell eleget tenni. Ezért hívják ös/z- sze a nyári és a téli idény kezdete előtt az érdekelt szervezetek vezető gazdasági dolgozóit, vitatják meg az áruellátás kérdéseit és jelölik ki az egyes szervezetek feladatait. Az üzletekben látható árubőség igazolja, hogy ezeket a feladatokat valóban maradéktalanul teljesítik. A növekvő vendégforgalom örvendetes jelenség. Az ezzel kapcsolatos negatívumokra Viktor ZÁLESÁK elvtárs, a vnb alelnöke mutatott rá. Az egyik Ilyen negatívum, hogy a növekvő vendégforgalom következtében Zk6 a hulladék és a szemét mennyisége is. Ezzel kapcsolatban a riporternek is van néhány megjegyzése. Minden csehszlovák állampolgár büszke a Magas-Tátrára. Védett területnek nyilvánítottuk, megalakítottuk a Tátrai Nemzeti Parkot, a tulajdonos, a házigazda büszkeségével mutogatjuk a határainkon túlról érkezett vendégeknek, de a szemetet nyugodtan eldobáljuk a parkok gondosan ápolt sé>- tányain. Mélyen beszívjuk a gyantaillatú erdők tiszta levegőjét, de sajnálunk néhány lépést tenni a legközelebbi szeméttartályig. Bevallom: szégyenkeztem sízemetelő honfitársaim miatt Starý Smokovecen csakúgy, mint Tátralomni- con, de még Lengyelországban isi Ugyanis, amikor átléptük a lengyel határt és megálltunk a tengerszemhez vezető úton kialakított parkolóhelyen, a völgyet elrekesztő korlátok mögött százával hevertek a hazai gyártmányú konzervdobozok, rongyosra tépett, zsírfoltos újságlapok, de a szeméttartályok ott is üresek voltak! — Az utak, a sétányok, a parkok karbantartása, tisztogatása egyre nehezebb feladat — folytatta Zálešák elvtárs, — mert ugyan ki vállalkoz’k erre, amikor a környék könnyen elérhető ipartelepei sokkal jobban fizetett munkahelyet biztosítanak? Még az a szerencse, hogy a helyi lakosság ebben is segít. A közös szocialista kötelezettségvállalás értéke 4 639 000 korona, és polgáraink 104 000 társadalmi munkaórát vállaltak. Máris látható, hogy a vállalásunkat túlteljesítjük. Ezzel kapcsolatban érdemel kiemelést a Nemzeti Front városi bizottsága, valamint a SZISZ és a szakszervezeti szervek előrelendítő aktivitása. De a köztisztaság jelenti számunkra a kisebb, a köny- nyebben megoldható problémát. Az igazán súlyos, csak nagyon nehezen és nagyon nagy anyagi áldozatokkal megoldható kérdés a növekvő gépkocsiforgalommal függ össze. Főidényben a Tátra levegője szennyezettebb, mint Prágáé, vagy Bratislaváél A megoldás: a védett terület peremvidékén nagy kiterjedésű parkolóhelyeket kell építeni és ki kell tiltani a személyautókat a a körzetből. Tudjuk, hogy ez mennyi kellemetlenséggel jár. Szerencsére mi tátrai emberek erősek vagyunk és elbírjuk a szidást isi Magam is tapasztaltam, hogy amint letértem az erdei ösvényekről és az országúihoz közeledtem, már éreztem a város „ismert és megszokott illatát“. Azt hiszem, mindnyájunk érdeke, hogy hazánk legszebb területein bűzmentes (és egyben zajmentes) övezeteket létesítenek és végül is: azért megyünk a hegyekbe, hogy a lábunkon közlekedjünk, nem pedig négy keréken! Az éttermi árak szabályozása kedvezően érezteti hatását. Például a tát- ralomnici Lomnic-szálló éttermében (II. osztályba sorolt létesítmény, de berendezése és a személyzet udvariassága osztályon felüli!) egy adag sült pulyka körítéssel 13 korona. Elismeréssel kell szólni az Interhotel n. v b-'ruMró. feüesztő tevékenységéről, de jó lenne, ha a szakszervezeti és a vállalati üdülők építését részesítenék előnyben! Arra kell törekedni, hogy kivívjuk a nyugati országokból érkező külföldiek elismerését is, de nem kevésbé fontos követelmény, hogy a handlovai bányász, a prágai géplakatos, vagy a csallóközi szövetkezeti dolgozó ugyanolyan, vagy még jobban megbecsült vendég legyen a Tátrában. Ottjártamkor a baráti szocialista országokból érkezett csoportokkal találkoztam. Orosz, mongol, magyar, német szavak keveredtek egymással és — orosz, magyar, német lapokat kerestek az újságárudákban. Azonban úgy láttam, hogy ilyen sajtótermékek csak késve és kis példányszámban érkeznek. Úgy látszik, hogy a lapterjesztők figyelmen kívül hagyják a keresletet. Márpedig, ha elfogadjuk az egyik tátrai „bennszülött“ véleményét, miszerint „a Tátra a mi hazánk kirakata“, akkor joggal követelhetjük, hogy ebben a kirakatban tökéletes rend legyenl A mai ember életéhez nélkülözhetetlenül hozzátartozik az újságolvasás is. A Magas-Tátra körzete gyors ütemben fejlődik. És e fejlődés motorja a városi nemzeti bizottság funkcionáriusainak, dolgozóinak pártos elkötelezettsége, minden áldozatot vállaló, tettekben megnyilvánuló lelkesedései PÉTERFI GYULA 1973. XI. 11. Véget ért a délelőtti séta
