Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-11 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó
A termelőerők napjainkban tapasztalható ugrásszerű fejlődését tudományos technikai forradalomnak nevezzük. Gyakran találkozunk ezzel a népszerű fogalommal. Nemcsak, a műszaki dolgozók és a közgazdászok, hanem a társadalmi tudományok művelői is előszeretettel emlegetik, hivatkoznak rá, következtetéseket vonnak le belőle. Ez érthető is, hiszen amióta világ a világ, mindig a szerszámok, a termelőeszközök színvonala határozta meg a termelési viszonyok, illetve a társadalmi rendszerek alakulását. Ez a felismerés nem régi keletű. Az emberiség több évezredes történelme folyamán a termelőerők fejlődése ösztönösen tört magának utat, s az általa „kierőszakolt“ társadalmi változásokra is tervszerűség nélkül került sor égé szén addig, amíg a dialektikus és a történelmi materializmus megalkotói az elmúlt évszázad második felében rá nem világítottak a fejlődés törvényszerűségeire. A társadalmi haladás ütemét és irányait ma is a termelőerők fejlődése diktálja Ez természetesen egymástól eltérő módon vonatkozik a tőkés és a szocialista társadalomra. Annyi azonban bizonyos, hogy az utóbbi évtizedek felfedezései olyan ugrásszerű fejlődést tesznek lehetővé a termelés technikai és technológiai színvonalában, amely nek társadalmi kihatásai szinte belát- hatatlanok. A kőbaltától a DNC vezérlésű géprendszerekig A továbbiakban nem az életmód várható alakulásával, hanem a legtipikusabb termelőeszközök, a szerszámgépek fejlődésével fogunk foglalkozni. Hogy miért éppen a szerszámgépekkel? Ennek több oka is van. Elsősorban az, központoknál a szerszámok cserélését, stb. vezérlőtáblán elhelyezett kapcsolókkal, vagy más berendezésekkel lehet beállítani. Az értékeket lyukszalagra vagy mágneses szalagra rögzítik. A munkaprogramot tartalmazó szalagot a vezérlő készülékbe helyezik, amely biztosítja a megadott munkaprogram elvégzését. A számjegyes programozás természetesen a gépek szerkezeti felépítésében is sok változást tett szükségessé, ide tartozik például a golyós orsók, variátc- rok, automatikus kapcsolók alkalmazása, a csereszerszámok különleges kiképzése stb. Mindez a vezérlő beren dezéssel együtt jelentősen megdrágította ezeket a gépeket, ezért gazdaságos alkalmazásukhoz meg kellett teremteni a folyamatos üzemeltetés körülményeit. Ez már üzemszervezési probléma, de a megoldást itt is a számítógép jelentette. Meglehetősen fiatal még az a gondolat, hogy a program- vezérlésű gépekből olyan gépsorokat képezzenek, amelyekben az egyes szerszámgépek egymás munkáját kiegészítve, esetleg egymástól függetlenül is önálló munkát végezhetnek, s az egész gyártórendszer központi vezérlésű. Ezek a' DNC-vezérlésű (direkt számvezérlésű] gyártórendszerek megfelelő üzemszervezésben már igen gazdaságo sak kis szériákban történő gyártásnál is. Ilyen DNC vezérlésű gyártórendsze reket először Japánban kezdtek alkalmazni szélesebb körben. A Szovjetunióban az elmúlt év tavaszán rendezett moszkvai „Sztanki 72“ szerszámgépipari kiállításon mutatták be az NC gépekből álló AU 1-es forgástesteket gyártó és az AU 2-es szekrényszerű alkatrészeket gyártó szovjet integrált üzemegységeket. Az NC vezérlésű szerszámgépek rendszerben való kihasználásának természetesen több módja is lehetséges. Az Az IVÜ 400-as modellje áttekinthető képet nyújt az állványrendszer es a meg' munkáló gépek elhelyezéséről. 1973 XI. 11. hogy a szerszámgépipar kulcsfontosságú szerepet játszik az ipari termelés szerkezetében főleg a termelés gazdaságosságának, hatékonyságának növelésében, s a gazdag tapasztalatokkal rendelkező csehszlovák szerszámgépipar nagy jövő előtt áll a szocialista gazdasági integrációban. Az említett okokhoz társul a szerszámgépipar növekvő jelentősége Szlovákia iparosításában, s az is természetes, hogy a meglevő kapacitások bővítésénél és az újak létesítésénél a legkorszerűbb berendezéseket kell üzembe helyezni. A szerszámok, gépek, berendezések lajstroma az első pattintott kőbalta elkészítése óta állandóan bővül. A technikai és a néprajzi múzeumok gondosan őrzik a régi termelőeszközöket, az ember egyszerű és bonyolultabb szerkezetű segítőtársait, azokat is, amelyek már régen feledésbe mentek. Előbb- utóbb a manapság használt gépek is múzeumba kerülnek, olyan gépek foglalják el a helyüket, amelyek ma még csak a kiállításokon láthatók, esetleg még nem is léteznek, de a tervezők már számolnak velük, tudományos szakcsoportok dolgoznak a fejlesztésükön. Mielőtt azonban betekintenénk a műszaki tervezők, kutató mérnökök konyhájába, ismerkedjünk meg a szer számgépek használatával járó iegfon tosabb műszaki és gazdasági kérdésekkel. Az utóbbi évtizedekben jelentősen elterjedt a nagy teljesítményű automa ta szerszámgépek gyártása. Ezeket az automata gépeket azonban csak bizo nyos munkadarabok nagy szériában történő gyártására lehet gazdaságosan kihasználni, átállításuk ugyanis eiégga körülményes, sok időt vesz igénybe. Az ilyen tömeges gyártás azonban csaK néhány ágazatban (pl. az autógyártás ban} fordul elő, gyakoribb a kis sző riák, vagy az egyedi darabok gyártasa Hogy az ilyen munkákat is automa tizálni lehessen, a szerszámgépek szerkesztői körülbelül a hatvanas éve« elején korszakalkotó megoldáshoz fo lyamodtak, az automata gépeket a programvezérlésű számítógépekhez ha sonló berendezésekkel látták el. Ezeknél a programvezérlésű gépeknél (számjegyes, vagy numerikus vezérlé sü, rövidítve NC gépeknek is neve7ik őket) a munkát végző réSÄ>> mozgási irányát és sebességét, megmunkáló egyik ilyen megoldást a csehszlovák ÍVŰ rendszerek (integrovaný výrobný úsek] képezik, melyek közül az ÍVŰ 400-as a ZPS Gottwaldov vállalat malenovicei üzemében már üzemel. Ez a rendszer jelenleg még nem DNC vezérlésű, de fejlesztésének második szakaszában az integrált gépek DNC vezérlését is kidolgozzák. Mit tud az IVÓ 400-as integrált üzemegység? Az ÍVŰ integrált üzemegységek meg alkotása az állami feladatok közé tár- tozik. A TST (Továrne strojovej techniky) vezérigazgatósága 1971 júliusában rendeletben utasította a csehszlovák szerszámgépgyártó vállalatokat az ÍVŰ integrált üzemegységek megszerkesztésére. E rendelet értelmében a TOS Kuŕim az ÍVŰ 800-as és az ÍVŰ 1250 es, a ZPS Gottwaldov az ÍVŰ 400- as szekrényszerű alkatrészeket gyártó integrált üzemegységek, a Kovosvit Se- zimovo Ostí pedig az ÍVŰ 250-es forgástesteket gyártó integrált üzemegység elkészítését vállalta. A ZPS Gottwaldov vállalatban üzembe helyezett ÍVŰ 400-as integrált üzemegység a ZPS Gottwaldov, a TRANSPORTA Chrudim, a ZMA Ostrov n. Ohrí és a Nové Zámky-i VUNAR Szerszámkutató Intézet közös alkotása. Mivel az üzemegység megmunkáló alapegységei gyakorlatban már működő gépek, a fő feladat munkájuk egybehangolása, a munkadarabok szállításának és elosztásának központi vezérlése volt. Ezt a munkát az ÍVŰ 400-as integrált üzemegységben a Cellatron C 8205 ZP számítógép, az IJFQ 1-es számjegyes vezérlésű programelosztó (zariadenie číslicovej predvolby) és az RZ 630-as állványos munkadarab-rendező (regálový zakladač) végzi. Az egész irányító rendszer kidolgozásában a VUNAR kutatóintézet elektrotechnikai munkacsoportjára hárult a legfőbb feladat, amely rövid idő alatt el is készítette az UFQ 1-es programelosztót. A munkadarabok szállítására, rendezésére egy ötemeletes állványrendszer szolgál, amely az egész integrált üzemegység gerincét alkotja. Az állványrendszer felső négy emelete a munkadarabok tárolására, rendezésére szolgál, gépekhez való szállításuk a legalsó rekeszekből történik. A megmunkáló gépek az állványrendszer két oldalán helyezkednek el. Az integrált üzemegység fő részét öt FQH 50-es megmunkáló központ képezi (ezek a ZPS Gottwaldovnak az 1972-es brnói gépipari vásáron aranyéremben részesített gépei), melyekhez további NC gépek és hagyományos szerszámgépek (fúrógépek, marógépek, köszörűk) csatlakoznak. Az ÍVŰ 400-as integrált üzemegység 400X400 mm-ig terjedő szekrényszerű munkadarabok és 500X300 mm-ig terjedő lapok megmunkálására alkalmas. A munkadarabok méreteit a rekeszek nagysága korlátozza. A ZPS Gottwal- dovban működő üzemegység körülbelül 560 féle alkatrészt gyárt cipőipari és fémmegmunkáló gépekhez, 10-től 100 darabig terjedő szériákban. Ezek között főleg csapágyak, konzolok, szekrényrészek, fedőlemezek és különböző alakú egyéb öntvények szerepelnek. A munkadarabok szállítása az állványrendszer egyes -rekeszei között automatikusan történik, a munkagépek kezelői gombnyomással adnak utasítást a beprogramozott alkatrészek munkagéphez való szállítására. Az üzemegység tehát a rugalmas, könnyen átállítható rendszerek közé tartozik, ezért a kisebb szériákban gyártó üzemek is gazdaságosan kihasználhatják. Az ÍVŰ 400-as a termelési időt 50 százalékkal lerövidíti, a munkatermelékenységet pedig 40 százalékkal növeli. Alkalmazása természetesen további előnyökkel Is jár, ezért érthető, hogy a további integrált üzemegységek iránt nagy az érdeklődés a gépipari vállalatok részéről. Akik közelebbről is meg akarnak ismerkedni az ÍVŰ rendszerek működésével, azok november 15-ig meglátogathatják a VUNAR műszaki kiállítását a Nové Zámky-i Szakszervezetek Házában. Ez a fiatal kutatóintézet ugyanis a napokban lesz ötéves, és ebből az alkalomból kiállítás keretében számol be eddigi munkájáról és eredményeiről MAKRAI MIKLÖS Az IVu 4üü-as integrált üzemt.j . iu uereuúezéstu ü tun jo-es NC-vu zérlésű megmunkáló központok.
